Vörös Fonal, 1949 (1. évfolyam, 1-12. szám)
2 v~" rEXi|LVUNKAS Apró Antal elvtárs beszéde a Textilipari Munkások Szakszervezete új székházának felavatásán A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében üdvözlöm a textilmunkásokat, a Textipari Szakszervezet tagjait, vezetőségét. ■* Ez a székház erős vára lesz a Textilipari Szakszervezetnek a szocializmus építésében. Hosszú utat tett meg ez a szakszervezet addig, amíg eljutott odáig, hogy saját otthona, új, modern székháza legyen. A textilipari munkások derekasan kivették részüket hazánk újjáépítésében és dolgoznak a szocializmus építésén. A felszabadulás első heteiben a szakszervezet vezetősége rögtön arra vett irányt, hogy mozgósítsa a dolgozókat a gyárak rendbehozására, az ipar talpraállítására. Hogy ma Magyarországon fejlődő, erős textilipar van, ebben a textilipari dolgozóknak és a szakszervezetnek oroszlánrésze van. Ezúton is köszönetet kell mondanom mindazoknak az elvtársaknak, a szakszervezet vezetőségi tagjainak, akik a magyar textilipar talpraállításán eredményesen dolgoztak. A textilipari dolgozók szakszervezete új tömegeket vont be a szakszervezeti mozgalomba. Ha valamelyik szakszervezeti mozgalomról el lehet mondani azt, hogy a felszabadulás előtt igen szűk keretek között mozgott, akkor a Textilipari Szakszervezetről ezt el lehet mondani. Jó pár esztendővel ezelőtt a Textilmukások Szakszervezetének vezetősége azzal a kéréssel fordult a vasasokhoz, építőmunkásokhoz és a többi szakmákhoz, hogy párszáz pengőt köcsönözzenek nekik, hogy a titkárt fizetni tudják. A felszabadulás előtt mindössze két szobája volt a szakszervezetnek a vasas szakázba. Később az Andrássy-úton kaptak 5—6 szobát s most eljutottak odáig, hogy Budapest egyik legmodernebb, egyik legszebb szakszervezeti székházával rendelkeznek. Nemcsak az ország újjáépítéséből vették ki részüket, hanem gondoskodtak arról is, hogy a textilipari dolgozók önfeláldozó munkája nyomán összegyűjtsék a filléreket és maguknak erős várat, erős szakszervezeti központot építsenek. A textilipar a hároméves terv első szakaszában nagyjából teljesítette feladatát, jelentős eredményeket értek el. Az előttünk álló feladatok nagyok. A szakszervezet vezetőségének az új évben tovább kell dolgoznia a textilipar erősítésén Központi kérdés marad továbbra is a termelés. A szakszervezeteknek a XVII. kongresszus döntése alapján irányt kell vénülök arra, hogy patikájukban változás történjék. Ez a változás többek között abban áll, hogy a textiliparban és a többi iparágban áttérünk az ipari szervezke. ■éém, ipari szakszerveztek megterestítésére Amikor értő határozatot hoztunk, a textilipar vezetői voltak az elsők, akik jelentisezték és azt mondották, hogy ezt az új szakszervezeti formát ők fogják először megvalósítani Magyarországon. Nemcsak az újjáépítésben, nemcsak a szakszervezet megerősítésében, hanem a változott időnek megfelelő új szakszervezeti konstrukció felépítésében, a mozgalomátszervezésében is eredményes, jó munkát végeztek a textilesek, ez elsők között vannak. A textilesek tapasztalatait a szervezés, a kultúra fejlesztése terén és még számos területen a többi szakszervezet eredményesen hasznosítja. A textilesek sok esetben nemcsak a maguk mozgalmát erősítették meg, hanem jó munkamódszerükkel, helyes szakszervezeti politikájukkal -Sokszor utat mutattak a többi szakszervezetnek, az egész magyar szakszervezeti mozgalomnak. Az előttünk álló feladatok igen nagyok. Most, amikor létrehoztuk az ipari szakszervezeteket, nem állhatunk meg félúton, az átszervezés csak egyik része a munkánknak. A munka neheze ezualán •Jön. Ki kell alaktani az üzemekben az ipari szakszervezetet és a formális átszervezés után rá kell térnünk az ipari szakszervezetek üzemi csoporjaircos megszervezésére. A textilesek ezen a téren is mutassanak utat kezdeményezőképességükkel a többi szakmáknak. És nemcsak a székház avatását ütmesészeljük. Azt hiszem mndannyiunk örömének adok kifejezést akkor, amikor üdvözlöm a szakszervezet főtitkárát, Ratkó Anna evtársnőt, aki immár egészségesen együtt ünnepel az elvtársakkal. Kívánom, hogy az új székházban az elvtársak eredményesen folytassák munkásságukat a magyar szakszervezeti mozgalom megerősítésére, az erős, nagy textilipari szakszervezet kialaktására. A Szakszervezeti Tanács a jövőben is megad minden támogatást a textippari dolgozóknak, a szakszervezet vezetőségének, az előttünk álló új feladatok eredményes elvégzésére, a szocializmus felépítésére. A szakszervezet munkájában legyen irányvonal továbbra is a Magyar Dolgozók Pártjával, a Szakszervezeti Tanácssal való szoros együttműködés. Mindennapi szervező, felvilágosító munkánkban mindig tartsuk szem előtt pártunk és Rákosi elvtárs útmutatásait. Székfiáz Ratkó elvtársnő beszéde 1918 december 29-6* a Textilmunkás Szakszervezet felavatta új székház, nemcsak a szakszervezeti dolgozók, de minden textilmunkás őszinte örömére. Most, hogy ez a sorsdöntő esemény befedve kezelt, tekintsünk vissza a szakszervezet eddigi életére és akkor látn fogjuk, hogy milyen nagy és nehéz utat tettünk meg addig, amíg elértük régi vágyunka egy új, csak a magunknak mondott székházat, amiben most már csak magunk dolgozunk — a textilmunkásság érdekeit a legmesszebbmenőkig képviselve, a visszapillantunk a múltra, láthatjuk, hogy az első világháború előd a 75—80,000 textilmunkásból 800, legfeljebb 1000 szervezett munkás volt. Be kell látni, hogy az akkori szakszervezeti vezetők nem minden esetben fogták fel helyesem a kérdéseket és így a szervezés — az amúgy is rossz összetételű munkásokból — igen Tidhotngi ment*. Az 1910—30*a$ években'•$ Kun-utcdb a Vegyészeti Munkások Sfatk&tervezeti vesenyüH voltunk közös fbzldiségben, majd 1933-ban, az akkori VagdcMSm utcában, a Vasmunkások seékkdzdbets két kis irodahelyiséget kaptunk. A f&' szabadulás után, 1915 elején a Szakszrvezen Tanácsban megtartott textiles értekezlet után átvettük szakszervezetünk irányítását, két igen kis irodahelyiségben, a vasasoktól kölcsönkapó& 12 székkel, egy asztallal. Sajátunk három íróasztal, néhány kartotékldda■ egy nagyon öreg könyvszekrény és kilenc hónap lakbérhátralék volt. 1916 májusában örömmel fogtunk hozzá új helyiségünkben, a Vörösmarty utca 35. szám alatt munkánkhoz, remélve azt, hogy ebben a helyiségben végre valahára rendesen fogunk tudni dolgozni. Néhány hónap alatt észrevettük, hogy a helyiség kicsi. Nemcsak hogy négy-öt reszortot kellett beszorítani egy szobába, de elég gyakran egy íróasztal mellé két reszortfelelőst kellett beosztani. Sokszor egymással kiabáltunk, hiszen nem értettük saját szavunkat. Mégis, több mint két évig dolgoztunk ilyen körülmények között. Közben a textilmunkásmozgalom naggyá nőtt, kiszélesedett és ez még csak növelte munkánkat. Munkánkban erősített az a tudat, hogy úgy g. Párt, mint a Szakszervezeti Tanács elismerti, hogy aránylag elég jó munkát végeztünk. Innen adódik, hogy boldogan, büszkén és fiatalosan fogtunk hozzá muntkánkhoz itt az új székházban. Azért, hogy ez az új székház elkészült, nagyon, sokakat- Met köszönet Elsősorban köszönet illeti a szervezett munkásságot, akik önkéntes felajánlással hat hónapon keresztül, minden, hónapban egyórai keresetüket ajánlották fel és így 121.270 forint összeggel járultak hozzá székházunk felépítéséhez. A nem átlamosított vállalatok tulajdonosai 257.000 forintot, egyes vállalatvezetők — de még munkások is — keresetükhöz mérten küldtek be pénzt 32.121 forint összegben. A texalos városokban rendezett székháznapok bevitele 19.252 forint lett. A központban dolgozó alkllmazzottak 1580 forinttal, a textilnagykereskedők 20.269 forinttal járultak hozzá székházunk felépítéséhez. Most, hogy ehhez a határkőhöz elérkeztünk, a visszapillanás mellett új célokat tűztünk ki szakszervezeti mozgalmunk elé, melyek új felelősségeket állítanak a szakszervezeti, alkalmazotok és az egész textilmunkásság elé. A hároméves tervet két év és öt hónap alatt akarjuk végrehajtani. Ennek érdekében a következő feladatokattűztük ki magunk elé: Munkaversenyek és munkabrigádok megszervezése, a tervbizottságok jó működése, az ipar raciikalizálása, új textilmunkás rétegek kinevelése, a szakszervezet üzemi szerveinek újjáépítése, bizalmiak erősítése, az új üzemi bizottságok jó munkája, vállalatvezetőink, munkásigazgatóink, tisztségre alkalmas textilmunkások nevelése, a textiliparban dolgozók politikai és ipari nevelése, a textimunkások szakmai és kulturális nívójának emelése, szociálpoltikánk kiépítése. Hiszem, hogy a ránk rótt feladatokat lelkiismeretesen, minden tudásunkkal fogjuk végrehajtani, mert tudjuk, hogy nekünk szakszervezeteknek a Párt irányítása mellett elsőrendű feladatunk — úgy szakmailag, mint politikailag — képezni a dolgozókat, hogy minél gyorsabban, minél hamarabb meg tudjuk valósítani nagy, közös feladatunkat, a szocializmus és a jólét megteremtését. A hazaárulók megbüntetése A bizonyítékok súlya alatt megtörtek és mindent beismertek a nép ellenségei Az álarc lehullott. Államvédelmi hatóságaink lerántották azt a leplet, amellyel az egyházi reakció feje, a magyar dolgozók megátalkodott elsőségeinek vezetője, a népgyűlölőMindszenty József eddig bűnös tizedmeit takargatta. Az esztergomi érseki palota pincéjében, mélyen elásott fémtokból előkerült Mindszenty titkos irattára. A megtalált leveleik mindegyike külön-külön egyegy bizonyíték arra, hogy Mindszenty hazaomló, faóm? idegen pénzekkel üzérkedő bűnöző. Szövetkezett Bsokerházi Pállal, (akinek200 000 hold földjét kapta meg a Ma népe) hogy visszavegyék a parasztoktól a kiosztott földet, comborált a volt bankárokkal és egykori gyárigazgatókkal, hogy azoknak ismét tulajdomába adja az államosított, bankokat és gyárakat. Nem csoda, ha titkos irattárában leveleket találtak, amelyek felfedték Mindszentinek idegen hatalmak megbízottaival való kapcsolatait. De mindennél ékesebb bizonyíték az, hogy Mindszenty és bűntársai a bíróság előtt mindezt maguk ismerték be. A magyar katolikus egyház már régóta megegyezett volna a magyar kormánnyal, ha ennek Mind-szenty nem áll útjába. Most elhárult ez az akadály és nyilván a katolikus egyház éppúgy beilleszkedik országunk demokratikus rendjébe, mint azt a többi egyházaik is megtették. És ez a Mindszenty most mégis gyáván megtörve állott a bíróság elé. A félelem életéért és szabadságáért való reszketés, úgy elfújta a régi gőgös, kényúri modorát, mint vihar a száraz falevelet. Nem is tanúsíthatott másféle magatartást olyan ember, akinek tetteit nem nemes eszmék, hanem kizárólag önző érdekek irányították. Mindszenty és hazaámló bűntársai most megkapták megérdemelt büntetésüket A magyar nép pedig ebből ismételtem azt tanulta meg, hogy a harc tovább folyik a dolgozók és kizsákmányolók között mindaddig, míg cstatárólcsatára végleg megsemmisítjük a nép ellenségeit A Textilipari és Ruházati Munkások Szakszervezeteinek egyesülése és a ruházati munkások új lehetőségei Most, miután, az egyesülés a textilipari munkásokkal megtörtént, őszintén megmondhatjuk, hogy a rokonszakmák egyesítésének szükségszerűségén túl, számunkra a textilmunkásokkal való egyesülés hatalmas megerősödést jelent. Eddig szervezetünkben nem tudtunk döntő erőt jelenteni, hiszen apró műhelyekben szétszórtan dolgoztunk. December hónapban pl. 16.377 szabóműhelyben 39.275 ruházati munkás dolgozott. Mindenki előtt világosan látszik, hogy a kis műhelyekben szétszórt tagsággal nehezen és csak részben tudtunk a népi demokrácia szolgálatába állni, de mindezen túl, érdekeinket sem bírtuk kellőképpen megvédeni. Az egyesülés óta változott a helyzet és látnunk kell, saját szerepünk lebecsülése nélkül, a Magyar Textilipari Munkások Országos Szabad Szakszervezetének hatalmas újjáépítő munkáját. Nekünk ruházati munkásoknak is ki kell vennünk részünket ebből a munkából és ugyanakkor ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket most már a közös nagy szervezetben módunk lesz hasznosítani szaktársaink érdekében. * Az egyesülést szaktanaink örömmel fogadták és amikor e rövid cikk keretében ismertetjük szakmai problémáinkat, megragadjuk az alkalmat, hogy szakszervezeteink egyesülése alkalmából a ruházati munkások nevében üdvözöljük a textilszakma valamennyi dolgozóját és egyben ígéretet teszünk, hogy a közös célkitűzéseinket mindenkor a legmesszebbmenőkig, szervezett munkátokhoz méltóan fogjuk képviselni és megvalósítani. A ruházati ipar hatalmas lépést tesz előre a szocializmus felé vezető úton, a nagyüzemi termelésre való átállással. Nézzük, mit jelent ez a ruházati dolgozók részére? 1. A múltban a ruházati munkások nagy többsége a nagy- és kislökések, valamint az őket kiszolgáló rétegeknek dolgozott, míg ma a ruhagyárak létesítésével lehetővé vált olcsó és jó minőségű ruhával ellátni a dolgozókat. 9. Alig pár hónapja, hogy megalakult az első ilyen állami vállalat, ma már több, mint 9000 embert foglalkoztat, ami azt jelenti, hogy több, mint 9000 szaktársunknak nem kell már attól tartani, hogy egy rövid szezon után ismét munkanélkülivé válik. Még további ruházati üzemek felállítása van folyamatban, úgyhogy az 1910-es évben az állami üzemekben a munkások száma megduplázódik. 3. Az ipar ilyen irányú fejlődése mozgalmi vonalon is szükségessé teszi, hogy az eddigi szakmai szervezkedéssel felhagyjunk és az ipari szervezkedés vonalára álljunk. Az ipari szakszervezetek megvalósításával a Szakszervezetek XVII. Kongresszusa foglalkozott és miruházati munkások örömmel teszünk eleget a határozatnak, mert átérezzük annak történelmi jelentőségét. Varga József