Textilmunkás, 1962 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

Új szakszervezeti kézikönyvek Felhívjuk a szakszervezeti bizottságok figyelmét arra, hogy a SZOT elnökségének határozata értelmében a Tán­csics Könyvkiadó a IV. ne­gyedévben megjelent szakszer­vezeti kiadványok közül az alábbiakat küldi meg az szb.­­knek az üzem, vállalat jelle­géről és a dolgozók létszámá­tól függő példányban. Varga György: MŰSZAKI FEJLESZTÉS. MŰSZAKI PROPAGANDA 72. old­ ára 5.40 Ft. A kézikönyv elsősorban az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok és ezek műszaki, újítási és termelési bizottságai szá­mára ad hasznos útmutatást. A műszaki fejlesztés fontos előfeltétele a termelés növelé­sének, a minőség javításának, a munkatermelékenység eme­lésének. A szerző bemutatja könyvében a termelékenység és a műszaki színvonal össze­függéseit, az újító és éssze­rűsítő mozgalmat, mint a mű­szaki fejlesztés hatékony esz­közét, kitér az üzemi műszaki propaganda módszereire és eszközeire, foglalkozik a szak­mai oktatással, han milyen helye van a munkavédelmi nevelésnek. Tisztázza a munkavédelmi propaganda és agitáció fo­galmát, majd részletesen fog­lalkozik a propaganda és agi­táció formáival és eszközei­vel, végül néhány tartalmi és szervezeti követelményt tár­gyal. A munkavédelmi agitáció formáinak szemléltetését szá­mos kép és rajz szolgálja. E könyvek segítséget adnak a szakszervezeti munka kü­lönböző területein dolgozó tisztségviselőknek. Szükséges­nek tartjuk ezért, hogy az szb­­titkár elvtárs gondoskodjon ar­ról, hogy a könyveket a re­szortfelelősök megkapják és át is tanulmányozzák azo­kat. Szabó—Varga: EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGOK KÉZIKÖNYVE 190 old. ára 14.50 Ft. A­­kiadvány első része az egyeztető bizottságok műkö­désével — létrehozása, felada­tai, szervezete, tagjainak ki­jelölése, megválasztása, ha­tásköre, ügyvitele, eljárása, egyeztető bizottsági tárgyalás lefolyása stb. — foglalkozik. A második rész az EB dön­tésekhez ad segítséget azáltal, hogy több mint ötven jogese­tet közöl az előterjesztett ügyekből, témakör szerint cso­portosítva. A részletes füg­gelék a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Ügyészség, a Mun­kaügyi Minisztérium stb. elvi döntéseit, állásfoglalásait tar­talmazza. MUNKAVÉDELMI PROPA­GANDA ÉS AGITÁCIÓ (Munkavédelmi Könyvtár) 96 old. ára 4,20 Ft. Az üzemi munkavédelmi felvilágosító munka javítá­sához ad segítséget. Az első részben ismerteti, hogy a szakszervezeti nevelőmunká- A busz megtelt. Ember, ember hátán szorongott. Kis Tóni nem azért volt hosszú ideig a birkózó vá­logatott keret tagja, hogy fel ne vere­kedje magát. Úgy állt a győztes tusa után a busz hátuljá­ban, mint egy csatát nyert hadvezér. Mikor végigtekin­tett az utasokon, nagyot dobbant a szíve. Vele szem­ben, a busz eleje-tá­ján, szívarcú, gyö­nyörű lány álldo­gált. És a lány ha­tározottan őt néz­te. Tóninak hirte­len melege lett s mint egy szerelmes kisdiák, lesütötte a szemét. Lassan is­mét visszalopta te­kintetét a lányra A csábos szempár raj­ta pihent. Tóni kihúzta ma­gát. Igaz, hogy el­múlt negyven éves, de éppen a minap állapították meg munkahelyén a gyengébb nem kép­viselői, hogy har­mincháromnál nem néz ki többnek. Hja, ő mindig szo­lid életet élt. Saj­nos, megkopaszo­dott, de valami cso­da folytán csak a feje­ búbján, két ol­dalt nem. Kalapban elfogadható. Most is kalap van raj­ta. — Hm — gondol­ta —, nincs abban semmi különös, hogy tetszik a kis­lánynak, s a kislány is neki. Milyen he­lyes pofija van. Az orra fitos, a szemei­ben meg furcsa zöld fények villódznak. A termete magas, nyúlánk. — Mindig idenéz — állapította meg, s olyan melegség öntötte el a szíve táját, hogy legszí­vesebben magához ölelte volna az egész buszt, sőt az egész világot. — Mosolyog — ujjongott magában. — Rám mosolyog. Hogy meggyőződ­jön, körültekintett. Sem előtte, sem ol­dalt nem akadt ri­válisra. A lány mosolyog­va nézett rá. Szinte integetett a tekinte­te Valaki le akart szállni, oldalba lök­te. Lábára léptek, fel se vette. Állt megbűvölten, mint­ha mások nem is volnának a buszon, csak ők ketten. El­kapta tekintetét a lányról, majd újra visszaosont hozzá. A lány minden két­séget kizáróan őt nézte. Néha-néha ki­nézett az ablakon, ám tekintete Tónin pihent meg, mint a repülésben elfá­radt madár. — Hm — szőtte tovább gondolatait Tóni — nem lehet több tizennyolc évesnél. Elvenném feleségül. El én. Kimondhatatlanul boldog volt. — Biztosan az esete vagyok — ál­lapította meg elé­gedetten. A következő ál­lomáson sokan le­szálltak. Szabad lett közöttük az út. S ekkor, mint egy lá­tomás, mint egy buszra szállt an­gyal, a lány elindult Tóni felé. Tóni homlokán iz­­zadságcseppek gyön­gyöztek ... A lány­ közele­dett, s közben ked­vesen mosolygott. Már csak két lé­pésnyire volt tő­le ... — Szervusz! — mondta egyszerűen, mintha nem régen váltak volna el. Tóni levegő után kapkodott. Földön­túli boldogságot ér­zett s már válaszol­ni akart, mikor ked­ves bariton csendült mögötte: — Szervusz Csilla! Hallod-e, jól elke­veredtél tőlem! Szélütötten for­dult hátra. Magas, vállas, mosolygó fiatalember állott mögötte. Tóni rá­döbbent: a lány egész idő alatt a fiatalembert nézte Neki szólt mosolya, tekintete. Szegénynek, ki­­fosztottnak, meg­­csaltnak érezte ma­gát. A lány tekin­tetre sem méltat­ta. Három megállóval előbb szált le, mint tervezte. Gyalog vá­gott az útnak, így állt bosszút saját magán. . Gyim­esi Dömötör Pamutkolor Művek, Székesfehérvár Kísérlet egy szocialista brigád segítségével A Tolnai Selyemgyárban a „Geisler Eta’’ nevet viselő szo­cialista brigád nagyjelentőségű feladatot vállalt. A Tihanyi Kísérleti Intézet foglalkozik egy olyan selyemgubó fajta kite­nyésztésével, amelyikről a legtöbb selymet lehet legombolyí­tani. Miután sikerült az intézetnek néhány lepkét kitenyész­teni, a Tolnai Selyemgyárat kérték meg a hernyók felnevelésé­re és a gubók összegyűjtésére. Kíváncsiak voltak, hogy az in­tézettől távol, milyen eredményeket tudnak elérni a kitenyész­tett selyemhernyókkal. A brigád tagjai vállalták a kísérlettel járó munkák elvégzését. Beosztást készítettek maguk között, ami tartalmazta a helyiség takarítását, levelek gyűjtését, és a többi feladatokat. Két óránként kellett etetni a hernyókat, a szükséges táp­lálékot a környék eperfáiról gyűjtötték be. Ez a munka 6 héten keresztül tartott. Amikor a hernyók „selyemre ettek”, napi 6—7 zsák levelet fogyasztottak el. Ez kb. 20 levélnek felel meg. 8 fő végezte ezt a nagy munkát, éjjel-nappal, vasárnap két óránkénti váltással. Az eredmény 44 kg. 90 dkg gubó lett. Ezek a gubók első osztályú minősítést nyertek. Meg kell jegyez­ni, hogy egy fonónő 8 óra alatt 2,60 kg gubót dolgoz fel. A gubók feldolgozására még nem került sor, de az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy az intézet által várt eredményt elérték, mert a tenyésztési időt is 3—4 nappal le tudták rövi­díteni. Nagy érdeklődéssel várjuk a gubókról legombolyításra kerülő selyem mennyiségi és minőségi eredményeiről szóló je­lentésű Néhány szó az igazolatlan mulasztásról... Az igazolatlan mulasztás sú­lyosan sérti a munkafegyel­met és a dolgozókra is hátrá­nyos következményei vannak. Ezek a hátrányos következ­mények két csoportra osztha­tók: az egyik csoportba tar­toznak azok, amelyek alkal­mazása kötelező. Ezeket ad­minisztratív úton kell vég­rehajtani. Ide tartoznak: a fi­zetett ebédidő, a fizetett sza­badság megvonása, csökken­tése stb. Ezek a jogszabály­ban meghatározott következ­mények. Nem kisebb jelen­tőségű és ugyanebbe a cso­portba tartozik a nyereségré­szesedést csökkentő kötelező előírás. Azért nevezzük ezeket ad­minisztratív jellegű intézke­déseknek, mert alkalmazá­sukban még az igazgatónak sincs döntési joga. Ezeket feltétlenül alkalmazni kell, úgyhogy lényegében a bérel­számoló feladata. A másik kategóriába tartozó következmény a fegyelmi fe­lelősségre vonás. Ez nem fel­tétlenül alkalmazandó, mert a munkafegyelem megtartá­sáért saját személyében fe­lelős igazgató dönt abban a kérdésben, hogy az igazolatlan mulasztóval szemben a fenti adminisztratív intézkedése­ken felül még további fegyel­mi büntetés kiszabását is szükségesnek tartja, avagy sem. A dolgozókra háruló súlyos következmények miatt fog­lalkozni kell azonban azzal a kérdéssel, hogy kinek a mulasztása tekin­tendő igazolatlan mulasz­tásnak. Mindennapos eset hogy ezt a kérdést is adminisztratív módon döntik el. Az üzemek­nél általában azt tekintik igazolatlanul mulasztónak, aki távolmaradásának okát nem tudja „írással” igazolni. Már­pedig nem a papír, az írás dönti el azt a kérdést, hogy a dolgozó igazolatlanul maradt távol, vagy a távolmaradás­ra volt-e alapos, menthető oka. . Hányszor fordul elő, hogy egy hanyag, közismerten munkakerülő dolgozó távol­maradásáról papírt hoz. Hoz pl. egy írást, hogy SZTK-ren­­delésen megjelent. Sok he­lyen ezt megfelelő igazolás­nak tartják annak ellenére, hogy mindenki ismeri a dol­gozót és tudja, hogy megint lógott. Ezzel szemben akad olyan tisztességes és becsü­letes, mindenki által szava­hihetőnek tartott dolgozó, aki megfelelően indokolja ugyan távolmaradását mégsem fo­gadják el az igazolást mert nincs róla írás. Álláspontunk szerint a papír egyedül nem dönt­heti el, hogy ki tekintendő igazolatlanul mulasztó­nak. Hiszen számtalanszor fordul­hat elő pl. az, hogy olyan dol­gozó, akiről mindenki tud­ja, hogy ok nélkül nem ma­rad el, nem tud munkába jön­ni pl. azért, mert a gyereke korán reggel rosszul volt, ezért nem tudta elvinni az óvodába. Viszont rövid idő­vel később kiderült, hogy a gyermeknek csak egy átme­neti rosszulléte volt (pl. gyo­morrontás), úgyhogy egy-két óra múlva a gyerek teljesen rendbejött és már orvost sem kellett hívni hozzá. Legtöbb helyen­­ lehet az ilyen dol­gozó akármilyen köztisztelet­ben álló, szavahihető, mégis, mert nem hozott írást, alkal­mazzák vele szemben az ösz­­szes következményeket. Arra szeretnénk tehát rá­mutatni, hogy dolgozóink nagy többsége tisztességes és becsületes emberek, akiknek a szavára is lehet adni és így az általa elmondott körülmé­nyek vizsgálata alapján, eset­leg minden külön bizonyíték nélkül is mellőzhetővé válik a következmények alkalma­zása egyrészről, másrészről pedig a következményeket esetleg olyan dolgozóval szemben is alkalmazni kell, aki távolmaradását „írással” kimenti. Ennek a kérdésnek az elbí­rálása nem könnyű feladat. Hiszen minden egyes ese­tet külön-külön önállóan kell elbírálni és minden egyes esetben külön-külön önállóan kell dönteni ab­ban a kérdésben, hogy a hátrányokon kívül bizo­nyos erkölcsi megbélyeg­zést is tartalmazó igazo­latlan mulasztással mi­lyen esetben vádolják a dolgozót.­­ Általában ez a feladat és a­­ tüzetes vizsgálódás a műve­­­­zetők feladataként jelentkezik.­­ Nem kétséges, hogy a legob­­j­­ektívebb és legalaposabb­­ vizsgálat mellett is helytelen,­­ sérelmes döntés születhet. En­­­­nek a kiküszöbölése a válla­­­­lati egyeztető bizottság fel­­.l adata. ^ Igaz ugyan, hogy abban a ^ kérdésben, hogy valakivel szemben alkalmazzák-e az ^ igazolatlan mulasztás követ­­­­kezményeit, vagy ne alkal­­^ mazzák, az egyeztető bizott­­£ jognak nincs döntési joga. ^ Hiszen ha valaki igazolatla­­£ nul mulasztott, az adminiszt­­^ ratív hátrányok alkalmazása ^ kötelező. De abban a kér- r désben, hogy valakinek a tá­­­­volmaradását igazoltnak, vagy £ igazolatlannak kell tekinteni, ^ abban a kérdésben, hogy a ^ felhozott ok alapos indok-e a £ távolmaradásra és ha igen, ^ fennforgott-e ez az alapos ok, J tehát a mulasztást nem kell­­ igazolatlannak tekinteni, dön­­t­­ési joga van az egyeztető bi­­­­zottságnak. Minden szakszer-­­ vezeti aktívának kötelessége, ^ hogy figyelmeztesse a távol­­^ maradót, hogy ^ az igazolatlan mulasztás ^ tényének megállapítása ^ miatt panasszal fordulhat ^ az egyeztető bizottsághoz, sőt, a területi egyeztető bi­­í­zottsághoz is.y^ Mindezeknek a tudatosítása ^ feltétlenül javítja a munkafe­­^­gyelmet, hiszen a lógósok vi­­£ gyázni fognak, ha a puszta pa­­^­pír nem elegendő mentség és ^ az amúgy is tisztességes, szor­­£ galmas, becsületes dolgozó­­£ hát nem éri indokolatlan hát­­r\­­rány.­ ­ Dr. Varga Gábor Az év elején kicsit mindenki arra gondol, hogy mi­lyen vágyai, elképzelései vannak, aminek megvalósu­lását az új esztendőtől várja. A munkában, magánéletben egyaránt akadnak ilyen kívánságok. Néha kimondottak, de legtöbbször a gondo­latok legmélyén honolnak csendben és csak egy-egy el­ejtett megjegyzés utal arra, ki mit szeretne az új évben. Nos, mi kimondjuk és mindenkinek azt kívánjuk, ami­ben 1961-ben talán még nem bővelkedett. Az igazgatóknak: kevés cikkből állandó áruprofilt tíz évre előre lekötve a ke­reskedelemmel. (Azoknak pedig, akik nagy elfoglalt­ságuk miatt nem tudnak részt venni az üzemi szem­lén, kerekeken járó mű­helyrészeket és gépparkot, amely időnként megjelenik az irodában, hogy az üze­mi szemlét ott helyben tudják elvégezni). A főmérnököknek: bal­­ esetmentes évet és perma­nens rekonstrukciót. A főkönyvelőknek: A „követel” rovat megszün­tetését és állandó alapren­tabilitást. A művezetőknek: optimá­lis géphatásfokot, kitűnő nyersanyagot, állandó pré­miumot. A fonólányoknak: aszim­metrikus fonógyűrűt és szimmetrikus jegygyűrűt. A szövőnőknek: fészek­mentes árut és minden jó­val teli családi fészket. Az szb-titkároknak: olyan aktívákat, akik a gondola­tukat is kitalálják. Újévi ajándékként asztalukon­­ kész választási munkater-­­­vet találjanak, de az sem­­ baj, ha a választási gyűlés­­ beszámolója is mellékelve­­ lesz. A társadalmi munkavé­ f­­delmi felügyelőknek: gör- 3 korcsolyát, hogy mindenütt a ott lehessenek, mielőtt még­­ a baleset megtörténik. ff A kultúrbizottsági tagok- 3 nak: nagy szókincset, 5 amellyel az igazgatót rá­­ tudják beszélni, hogy ne ff adjon minden fillért kul- 3 túralapra, juttasson néhány­­ forintot az üzemi futball- § csapatnak is. 11 A könyvtárosoknak: sok 3 jó magyar regényt, még § nagyobb könyvvásárlási ke- § retet és néha-néha olvasó- c­sát is. 3 A TIT előadások szerve- § zőinek: sok-sok hallgatót és­­ éppen annyi előadót, ahány­­ előadást megszerveztek. 3 A közönségszervezőknek: S jó színdarabokat, s kedve­ §­ző fogadtatást nemcsak a ff kritikusok,­­hanem­ a­ nézők 3 részéről is. 3 A kultúrcsoportoknak: § sok fiatalt az énekkarba, ff kevesebb házasságot a 3 tánccsoportokban, egyre S több tehetséges fiatalt a § színjátszók közé. ff Az üzemi tanácsoknak: 3 nagy szociális és kulturális s keretet, még nagyobb nye-­­ reségvisszatérítést és rövid fs értekezleteket. 3 A szakszervezeti bizal- 5 miknak: olyan csoport-ta- § gokat, akik megkívánják,­­ hogy minden héten tartsa- •­ nak csoportértekezletet. § Sorra került hát minden- ^­ki, de hogy véletlenül se­­­­maradjon ki senki, e lista 3 alá­írja mindenki saját leg- § bensőbb óhaját — és mi­­ kívánjuk, hogy teljesüljön e maradéktalanul. PEST MEGYEI BIZOTTSÁ­GUNKON f. hó 19-én a szo­cialista brigádvezetők és ta­gok részére ankétot tartot­tunk. Ezen az ankéton Szőnyi Anna elvtársnő, a csehszlová­kiában járt magyar delegáció vezetője tartott beszámolót a csehszlovák szocialista bri­­gádmozgalom tapasztalatairól. A brigádtagok érdeklődés­sel hallgatták­­a csehszlovák szocialista brigádok módsze­reinek ismertetését. Hozzá­szólásaikban elmondták — egy két üzem kivételével —, hogy a vállalatok vezetői nem foglalkoznak megfelelően a szocialista brigádmozgalom­­m­al, értekezleteiken nem vesznek részt, eredményeiket nem értékelik. Az elmondottakat igazolni látszik az is, hogy az ankétra meghívott vállalati igazgatók (Váci Kötött, Váci Bélés, Vá­ci Fonó és Pomázi Posztógyár vezetőit hívták meg), sajnos nem jöttek el. Pedig a hoz­zászólásokat elsősorban nekik kellett volna meghallgatni. Ta­lán volna rá mód — ezt java­soljuk — az ankéton részt vett brigádvezetőkkel beszélges­senek el az igazgató elvtársak otthon, saját üzemükben és együttesen oldják meg a szo­cialista brigád mozira imát aka­dályozó problémákat. ★ JÓL SIKERÜLT FENYŐFA. ÜNNEPET RENDEZTEK a Magyar Pamutipar Dallos Ida kultúrotthonában. A műsort a kultúrotthon gyermeksze­replői adták, akik mindössze két hónapja foglalkoznak szín­játszással. Az előadás mégis jól sikerült, sok tehetséges gyermek mutatkozott be. A rendezésen meglátszott Ta­kács Ágnes hozzáértő, sok szívvel és jó pedagógiai érzék­kel végzett munkája. ★ ÚJ FÜRDŐ ÉS ÖLTÖZŐ A DRÁVASZABOL­CSI KEN­DERGYÁRBAN. A telep re­­konstrukciójának keretén be­lül 2 millió forintos be­ruházással elkészült az új fürdő, öltöző, ebédlő és iro­­daépü­let. A fürdő és öltöző az üzem minden dolgozójának biztosítja a kényelmes tisztál­kodási lehetőséget A gyár eddig nem forld»ti­«.zp#* sem öltözővel, sem pedig fürdő­vel.

Next