Textilmunkás, 1962 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Új szakszervezeti kézikönyvek Felhívjuk a szakszervezeti bizottságok figyelmét arra, hogy a SZOT elnökségének határozata értelmében a Táncsics Könyvkiadó a IV. negyedévben megjelent szakszervezeti kiadványok közül az alábbiakat küldi meg az szb.knek az üzem, vállalat jellegéről és a dolgozók létszámától függő példányban. Varga György: MŰSZAKI FEJLESZTÉS. MŰSZAKI PROPAGANDA 72. old ára 5.40 Ft. A kézikönyv elsősorban az üzemi szakszervezeti bizottságok és ezek műszaki, újítási és termelési bizottságai számára ad hasznos útmutatást. A műszaki fejlesztés fontos előfeltétele a termelés növelésének, a minőség javításának, a munkatermelékenység emelésének. A szerző bemutatja könyvében a termelékenység és a műszaki színvonal összefüggéseit, az újító és ésszerűsítő mozgalmat, mint a műszaki fejlesztés hatékony eszközét, kitér az üzemi műszaki propaganda módszereire és eszközeire, foglalkozik a szakmai oktatással, han milyen helye van a munkavédelmi nevelésnek. Tisztázza a munkavédelmi propaganda és agitáció fogalmát, majd részletesen foglalkozik a propaganda és agitáció formáival és eszközeivel, végül néhány tartalmi és szervezeti követelményt tárgyal. A munkavédelmi agitáció formáinak szemléltetését számos kép és rajz szolgálja. E könyvek segítséget adnak a szakszervezeti munka különböző területein dolgozó tisztségviselőknek. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy az szbtitkár elvtárs gondoskodjon arról, hogy a könyveket a reszortfelelősök megkapják és át is tanulmányozzák azokat. Szabó—Varga: EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGOK KÉZIKÖNYVE 190 old. ára 14.50 Ft. Akiadvány első része az egyeztető bizottságok működésével — létrehozása, feladatai, szervezete, tagjainak kijelölése, megválasztása, hatásköre, ügyvitele, eljárása, egyeztető bizottsági tárgyalás lefolyása stb. — foglalkozik. A második rész az EB döntésekhez ad segítséget azáltal, hogy több mint ötven jogesetet közöl az előterjesztett ügyekből, témakör szerint csoportosítva. A részletes függelék a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Ügyészség, a Munkaügyi Minisztérium stb. elvi döntéseit, állásfoglalásait tartalmazza. MUNKAVÉDELMI PROPAGANDA ÉS AGITÁCIÓ (Munkavédelmi Könyvtár) 96 old. ára 4,20 Ft. Az üzemi munkavédelmi felvilágosító munka javításához ad segítséget. Az első részben ismerteti, hogy a szakszervezeti nevelőmunká- A busz megtelt. Ember, ember hátán szorongott. Kis Tóni nem azért volt hosszú ideig a birkózó válogatott keret tagja, hogy fel ne verekedje magát. Úgy állt a győztes tusa után a busz hátuljában, mint egy csatát nyert hadvezér. Mikor végigtekintett az utasokon, nagyot dobbant a szíve. Vele szemben, a busz eleje-táján, szívarcú, gyönyörű lány álldogált. És a lány határozottan őt nézte. Tóninak hirtelen melege lett s mint egy szerelmes kisdiák, lesütötte a szemét. Lassan ismét visszalopta tekintetét a lányra A csábos szempár rajta pihent. Tóni kihúzta magát. Igaz, hogy elmúlt negyven éves, de éppen a minap állapították meg munkahelyén a gyengébb nem képviselői, hogy harmincháromnál nem néz ki többnek. Hja, ő mindig szolid életet élt. Sajnos, megkopaszodott, de valami csoda folytán csak a feje búbján, két oldalt nem. Kalapban elfogadható. Most is kalap van rajta. — Hm — gondolta —, nincs abban semmi különös, hogy tetszik a kislánynak, s a kislány is neki. Milyen helyes pofija van. Az orra fitos, a szemeiben meg furcsa zöld fények villódznak. A termete magas, nyúlánk. — Mindig idenéz — állapította meg, s olyan melegség öntötte el a szíve táját, hogy legszívesebben magához ölelte volna az egész buszt, sőt az egész világot. — Mosolyog — ujjongott magában. — Rám mosolyog. Hogy meggyőződjön, körültekintett. Sem előtte, sem oldalt nem akadt riválisra. A lány mosolyogva nézett rá. Szinte integetett a tekintete Valaki le akart szállni, oldalba lökte. Lábára léptek, fel se vette. Állt megbűvölten, mintha mások nem is volnának a buszon, csak ők ketten. Elkapta tekintetét a lányról, majd újra visszaosont hozzá. A lány minden kétséget kizáróan őt nézte. Néha-néha kinézett az ablakon, ám tekintete Tónin pihent meg, mint a repülésben elfáradt madár. — Hm — szőtte tovább gondolatait Tóni — nem lehet több tizennyolc évesnél. Elvenném feleségül. El én. Kimondhatatlanul boldog volt. — Biztosan az esete vagyok — állapította meg elégedetten. A következő állomáson sokan leszálltak. Szabad lett közöttük az út. S ekkor, mint egy látomás, mint egy buszra szállt angyal, a lány elindult Tóni felé. Tóni homlokán izzadságcseppek gyöngyöztek ... A lány közeledett, s közben kedvesen mosolygott. Már csak két lépésnyire volt tőle ... — Szervusz! — mondta egyszerűen, mintha nem régen váltak volna el. Tóni levegő után kapkodott. Földöntúli boldogságot érzett s már válaszolni akart, mikor kedves bariton csendült mögötte: — Szervusz Csilla! Hallod-e, jól elkeveredtél tőlem! Szélütötten fordult hátra. Magas, vállas, mosolygó fiatalember állott mögötte. Tóni rádöbbent: a lány egész idő alatt a fiatalembert nézte Neki szólt mosolya, tekintete. Szegénynek, kifosztottnak, megcsaltnak érezte magát. A lány tekintetre sem méltatta. Három megállóval előbb szált le, mint tervezte. Gyalog vágott az útnak, így állt bosszút saját magán. . Gyimesi Dömötör Pamutkolor Művek, Székesfehérvár Kísérlet egy szocialista brigád segítségével A Tolnai Selyemgyárban a „Geisler Eta’’ nevet viselő szocialista brigád nagyjelentőségű feladatot vállalt. A Tihanyi Kísérleti Intézet foglalkozik egy olyan selyemgubó fajta kitenyésztésével, amelyikről a legtöbb selymet lehet legombolyítani. Miután sikerült az intézetnek néhány lepkét kitenyészteni, a Tolnai Selyemgyárat kérték meg a hernyók felnevelésére és a gubók összegyűjtésére. Kíváncsiak voltak, hogy az intézettől távol, milyen eredményeket tudnak elérni a kitenyésztett selyemhernyókkal. A brigád tagjai vállalták a kísérlettel járó munkák elvégzését. Beosztást készítettek maguk között, ami tartalmazta a helyiség takarítását, levelek gyűjtését, és a többi feladatokat. Két óránként kellett etetni a hernyókat, a szükséges táplálékot a környék eperfáiról gyűjtötték be. Ez a munka 6 héten keresztül tartott. Amikor a hernyók „selyemre ettek”, napi 6—7 zsák levelet fogyasztottak el. Ez kb. 20 levélnek felel meg. 8 fő végezte ezt a nagy munkát, éjjel-nappal, vasárnap két óránkénti váltással. Az eredmény 44 kg. 90 dkg gubó lett. Ezek a gubók első osztályú minősítést nyertek. Meg kell jegyezni, hogy egy fonónő 8 óra alatt 2,60 kg gubót dolgoz fel. A gubók feldolgozására még nem került sor, de az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy az intézet által várt eredményt elérték, mert a tenyésztési időt is 3—4 nappal le tudták rövidíteni. Nagy érdeklődéssel várjuk a gubókról legombolyításra kerülő selyem mennyiségi és minőségi eredményeiről szóló jelentésű Néhány szó az igazolatlan mulasztásról... Az igazolatlan mulasztás súlyosan sérti a munkafegyelmet és a dolgozókra is hátrányos következményei vannak. Ezek a hátrányos következmények két csoportra oszthatók: az egyik csoportba tartoznak azok, amelyek alkalmazása kötelező. Ezeket adminisztratív úton kell végrehajtani. Ide tartoznak: a fizetett ebédidő, a fizetett szabadság megvonása, csökkentése stb. Ezek a jogszabályban meghatározott következmények. Nem kisebb jelentőségű és ugyanebbe a csoportba tartozik a nyereségrészesedést csökkentő kötelező előírás. Azért nevezzük ezeket adminisztratív jellegű intézkedéseknek, mert alkalmazásukban még az igazgatónak sincs döntési joga. Ezeket feltétlenül alkalmazni kell, úgyhogy lényegében a bérelszámoló feladata. A másik kategóriába tartozó következmény a fegyelmi felelősségre vonás. Ez nem feltétlenül alkalmazandó, mert a munkafegyelem megtartásáért saját személyében felelős igazgató dönt abban a kérdésben, hogy az igazolatlan mulasztóval szemben a fenti adminisztratív intézkedéseken felül még további fegyelmi büntetés kiszabását is szükségesnek tartja, avagy sem. A dolgozókra háruló súlyos következmények miatt foglalkozni kell azonban azzal a kérdéssel, hogy kinek a mulasztása tekintendő igazolatlan mulasztásnak. Mindennapos eset hogy ezt a kérdést is adminisztratív módon döntik el. Az üzemeknél általában azt tekintik igazolatlanul mulasztónak, aki távolmaradásának okát nem tudja „írással” igazolni. Márpedig nem a papír, az írás dönti el azt a kérdést, hogy a dolgozó igazolatlanul maradt távol, vagy a távolmaradásra volt-e alapos, menthető oka. . Hányszor fordul elő, hogy egy hanyag, közismerten munkakerülő dolgozó távolmaradásáról papírt hoz. Hoz pl. egy írást, hogy SZTK-rendelésen megjelent. Sok helyen ezt megfelelő igazolásnak tartják annak ellenére, hogy mindenki ismeri a dolgozót és tudja, hogy megint lógott. Ezzel szemben akad olyan tisztességes és becsületes, mindenki által szavahihetőnek tartott dolgozó, aki megfelelően indokolja ugyan távolmaradását mégsem fogadják el az igazolást mert nincs róla írás. Álláspontunk szerint a papír egyedül nem döntheti el, hogy ki tekintendő igazolatlanul mulasztónak. Hiszen számtalanszor fordulhat elő pl. az, hogy olyan dolgozó, akiről mindenki tudja, hogy ok nélkül nem marad el, nem tud munkába jönni pl. azért, mert a gyereke korán reggel rosszul volt, ezért nem tudta elvinni az óvodába. Viszont rövid idővel később kiderült, hogy a gyermeknek csak egy átmeneti rosszulléte volt (pl. gyomorrontás), úgyhogy egy-két óra múlva a gyerek teljesen rendbejött és már orvost sem kellett hívni hozzá. Legtöbb helyen lehet az ilyen dolgozó akármilyen köztiszteletben álló, szavahihető, mégis, mert nem hozott írást, alkalmazzák vele szemben az öszszes következményeket. Arra szeretnénk tehát rámutatni, hogy dolgozóink nagy többsége tisztességes és becsületes emberek, akiknek a szavára is lehet adni és így az általa elmondott körülmények vizsgálata alapján, esetleg minden külön bizonyíték nélkül is mellőzhetővé válik a következmények alkalmazása egyrészről, másrészről pedig a következményeket esetleg olyan dolgozóval szemben is alkalmazni kell, aki távolmaradását „írással” kimenti. Ennek a kérdésnek az elbírálása nem könnyű feladat. Hiszen minden egyes esetet külön-külön önállóan kell elbírálni és minden egyes esetben külön-külön önállóan kell dönteni abban a kérdésben, hogy a hátrányokon kívül bizonyos erkölcsi megbélyegzést is tartalmazó igazolatlan mulasztással milyen esetben vádolják a dolgozót. Általában ez a feladat és a tüzetes vizsgálódás a művezetők feladataként jelentkezik. Nem kétséges, hogy a legobjektívebb és legalaposabb vizsgálat mellett is helytelen, sérelmes döntés születhet. Ennek a kiküszöbölése a vállalati egyeztető bizottság fel.l adata. ^ Igaz ugyan, hogy abban a ^ kérdésben, hogy valakivel szemben alkalmazzák-e az ^ igazolatlan mulasztás következményeit, vagy ne alkal^ mazzák, az egyeztető bizott£ jognak nincs döntési joga. ^ Hiszen ha valaki igazolatla£ nul mulasztott, az adminiszt^ ratív hátrányok alkalmazása ^ kötelező. De abban a kér- r désben, hogy valakinek a távolmaradását igazoltnak, vagy £ igazolatlannak kell tekinteni, ^ abban a kérdésben, hogy a ^ felhozott ok alapos indok-e a £ távolmaradásra és ha igen, ^ fennforgott-e ez az alapos ok, J tehát a mulasztást nem kell igazolatlannak tekinteni, döntési joga van az egyeztető bizottságnak. Minden szakszer- vezeti aktívának kötelessége, ^ hogy figyelmeztesse a távol^ maradót, hogy ^ az igazolatlan mulasztás ^ tényének megállapítása ^ miatt panasszal fordulhat ^ az egyeztető bizottsághoz, sőt, a területi egyeztető biízottsághoz is.y^ Mindezeknek a tudatosítása ^ feltétlenül javítja a munkafe^gyelmet, hiszen a lógósok vi£ gyázni fognak, ha a puszta pa^pír nem elegendő mentség és ^ az amúgy is tisztességes, szor£ galmas, becsületes dolgozó£ hát nem éri indokolatlan hátr\rány. Dr. Varga Gábor Az év elején kicsit mindenki arra gondol, hogy milyen vágyai, elképzelései vannak, aminek megvalósulását az új esztendőtől várja. A munkában, magánéletben egyaránt akadnak ilyen kívánságok. Néha kimondottak, de legtöbbször a gondolatok legmélyén honolnak csendben és csak egy-egy elejtett megjegyzés utal arra, ki mit szeretne az új évben. Nos, mi kimondjuk és mindenkinek azt kívánjuk, amiben 1961-ben talán még nem bővelkedett. Az igazgatóknak: kevés cikkből állandó áruprofilt tíz évre előre lekötve a kereskedelemmel. (Azoknak pedig, akik nagy elfoglaltságuk miatt nem tudnak részt venni az üzemi szemlén, kerekeken járó műhelyrészeket és gépparkot, amely időnként megjelenik az irodában, hogy az üzemi szemlét ott helyben tudják elvégezni). A főmérnököknek: bal esetmentes évet és permanens rekonstrukciót. A főkönyvelőknek: A „követel” rovat megszüntetését és állandó alaprentabilitást. A művezetőknek: optimális géphatásfokot, kitűnő nyersanyagot, állandó prémiumot. A fonólányoknak: aszimmetrikus fonógyűrűt és szimmetrikus jegygyűrűt. A szövőnőknek: fészekmentes árut és minden jóval teli családi fészket. Az szb-titkároknak: olyan aktívákat, akik a gondolatukat is kitalálják. Újévi ajándékként asztalukon kész választási munkater-vet találjanak, de az sem baj, ha a választási gyűlés beszámolója is mellékelve lesz. A társadalmi munkavé fdelmi felügyelőknek: gör- 3 korcsolyát, hogy mindenütt a ott lehessenek, mielőtt még a baleset megtörténik. ff A kultúrbizottsági tagok- 3 nak: nagy szókincset, 5 amellyel az igazgatót rá tudják beszélni, hogy ne ff adjon minden fillért kul- 3 túralapra, juttasson néhány forintot az üzemi futball- § csapatnak is. 11 A könyvtárosoknak: sok 3 jó magyar regényt, még § nagyobb könyvvásárlási ke- § retet és néha-néha olvasó- csát is. 3 A TIT előadások szerve- § zőinek: sok-sok hallgatót és éppen annyi előadót, ahány előadást megszerveztek. 3 A közönségszervezőknek: S jó színdarabokat, s kedve §ző fogadtatást nemcsak a ff kritikusok,hanem a nézők 3 részéről is. 3 A kultúrcsoportoknak: § sok fiatalt az énekkarba, ff kevesebb házasságot a 3 tánccsoportokban, egyre S több tehetséges fiatalt a § színjátszók közé. ff Az üzemi tanácsoknak: 3 nagy szociális és kulturális s keretet, még nagyobb nye- reségvisszatérítést és rövid fs értekezleteket. 3 A szakszervezeti bizal- 5 miknak: olyan csoport-ta- § gokat, akik megkívánják, hogy minden héten tartsa- • nak csoportértekezletet. § Sorra került hát minden- ^ki, de hogy véletlenül semaradjon ki senki, e lista 3 aláírja mindenki saját leg- § bensőbb óhaját — és mi kívánjuk, hogy teljesüljön e maradéktalanul. PEST MEGYEI BIZOTTSÁGUNKON f. hó 19-én a szocialista brigádvezetők és tagok részére ankétot tartottunk. Ezen az ankéton Szőnyi Anna elvtársnő, a csehszlovákiában járt magyar delegáció vezetője tartott beszámolót a csehszlovák szocialista brigádmozgalom tapasztalatairól. A brigádtagok érdeklődéssel hallgattáka csehszlovák szocialista brigádok módszereinek ismertetését. Hozzászólásaikban elmondták — egy két üzem kivételével —, hogy a vállalatok vezetői nem foglalkoznak megfelelően a szocialista brigádmozgalommal, értekezleteiken nem vesznek részt, eredményeiket nem értékelik. Az elmondottakat igazolni látszik az is, hogy az ankétra meghívott vállalati igazgatók (Váci Kötött, Váci Bélés, Váci Fonó és Pomázi Posztógyár vezetőit hívták meg), sajnos nem jöttek el. Pedig a hozzászólásokat elsősorban nekik kellett volna meghallgatni. Talán volna rá mód — ezt javasoljuk — az ankéton részt vett brigádvezetőkkel beszélgessenek el az igazgató elvtársak otthon, saját üzemükben és együttesen oldják meg a szocialista brigád mozira imát akadályozó problémákat. ★ JÓL SIKERÜLT FENYŐFA. ÜNNEPET RENDEZTEK a Magyar Pamutipar Dallos Ida kultúrotthonában. A műsort a kultúrotthon gyermekszereplői adták, akik mindössze két hónapja foglalkoznak színjátszással. Az előadás mégis jól sikerült, sok tehetséges gyermek mutatkozott be. A rendezésen meglátszott Takács Ágnes hozzáértő, sok szívvel és jó pedagógiai érzékkel végzett munkája. ★ ÚJ FÜRDŐ ÉS ÖLTÖZŐ A DRÁVASZABOLCSI KENDERGYÁRBAN. A telep rekonstrukciójának keretén belül 2 millió forintos beruházással elkészült az új fürdő, öltöző, ebédlő és irodaépület. A fürdő és öltöző az üzem minden dolgozójának biztosítja a kényelmes tisztálkodási lehetőséget A gyár eddig nem forld»ti«.zp#* sem öltözővel, sem pedig fürdővel.