Textilmunkás, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1964-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vm. Évfolyam, 1. SZÁM, 1994. JANUAR t nXTIlIPARI D0I90ZŰK SZAKSZÍRVIZÍTJMK LAPJA Tervek és feladatok az 1964. évben Központi vezetőségünk megvitatta a textilipar helyzetét, 1963. év eredményeit és meghatározta az 1964. évre szóló feladatokat. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a központi vezetőség előtt elhangzott beszámolót. A textilipar dolgozói és vezetői átérezve azt a jelentőséget, amit a textilipar a népgazdasági terven belül betölt, az elmúlt évben is nagy erőfeszítéseket tettek a tervek teljesítésére. A textilipar termelése közel hat százalékkal haladja meg az előző évit. ■jvjovember végéig a programot 103 M százalékra, a tervet közel 101 százalékra teljesítettük. Az éves teljesítés az előzetes számítások és az eddigi tapasztalat szerint ennél valamivel még jobb lesz. Elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy a textiliparon belül valamennyi iparág külön-külön is teljesítette termelési feladatát. A rostipar az első negyedéves, a gyapjú- és a selyemipar harmadik negyedéves lemaradását éves szinten behozta. A textilipar az export feladatának is eleget tett. Külön ki kell emelni a pamutszövet export első háromnegyedévi két és fél százalékos túlteljesítését, mert a diszpozíciós nehézségek miatt még a harmadik negyedévben is jelentős lemaradások voltak. A népgazdaság legfontosabb feladatai közül a termelékenység tervezett emelésének a textilipar sem tett eleget. Ennek legfőbb oka a létszámgazdálkodás hiányosságaiban van. Az első háromnegyed évben a textilipar mintegy egy százalékkal maradt el a termelékenységi feladatától és részaránya a termelés növelésében a tervezett 62 százalékkal szemben csak 57 százalék. November végéig éves átlagban mintegy ezer fővel több munkás dolgozott az üzemekben a tervezettnél. Ennek ellenére a legtöbb vállalat részleges munkaerőhiánnyal küzdött. Különösen fonó-szövő és egyéb szakmunkás, valamint férfi segédmunkásokban volt hiány. 1963. évi tervkötelezettségeink teljesítését a beruházásokban megtervezett és megvalósított műszaki fejlesztés jelentős mértékben támasztotta alá. A kormány álal kijelölt beruházásokat az ipar általában programszerűen hajtotta végre. A Szegedi Textilművek fonodabővítése és új szövőde létesítése, a Kispesti Textilgyár, a Textilfestő, a Goldberger és a Magyar Pamutipar nyomó-kikészítő rekonstrukciójának gépbeszerzései tervszerűen folynak. Lemaradások a Magyar Pamutipar és Goldberger-gyár építkezéseinél mutatkoznak. Az elmúlt év beruházásai és a végrehajtott műszaki intézkedések során tovább folytatódott a fonodákban a technológiai folyamatok lerövidítése, korszerű nyújtóművek alkalmazása, aszimmetrikus gyűrűk felszerelése. Szövedékben az automatizálás és viszonylag magas teljesítményű mechanikus szövőgépek beállítása. A kikészítőiparban a nemes kikészítési eljárások fejlesztése, a filmnyomás gépesítése, folyamatos festési eljárások bevezetése. A kötszövőiparban, mely a legjobban fejlődő textiliparág, nagy terme-jlékenységű, világszínvonalat jelentő gépek, így soklakatos körkötőgépek és finomosztású harisnya körkötőgépek beszerzése és üzembehelyezése, a rövidáruiparban a tűzött technológiával készített termékek előállítása jelzi a továbbfejlődést. A textilipar dolgozóinak életszínvonala az elmúlt esztendőben a keresetek emelkedésén keresztül is tovább javult. Tervszerűbbé vált a vállalatok bérgazdálkodása, csökkent a tartalékképzés. A textilipar feladatai az 1964-es évben tovább nőnek. A fejlődés mértéke megközelíti az egész népgazdaság ipari termelésének tervezett 7 százalékos növekedését. Ennek teljesítése a textilipar dolgozóinak, vezetőinek, gazdasági és mozgalmi szerveinek fokozódó erőfeszítését követeli meg. A textilipar termékei közül pamutfonalból 5,4 százalék, pamutszövetből 7,9 százalék, lenkenderszövetiből 5,2 százalék, fésűsgyapjúfonálból 7,5 százalék, gyapjúszövetből 3,2 százalék, selyemszövetből 6 százalék, kötöttáruból 8 százalékkal kért többet a népgazdaság. A zavartalan termelés megköveteli a megfelelő anyagellátást, valamint azt, hogy az exportáló vállalatoknak kellő időben bocsássák rendelkezésükre a diszpozíciókat. A lakosság igényeinek kielégítésében megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú textiláruval való ellátásban fejlődés várható. A könnyűiparnak az előző évhez képest 3,8 százalékkal kell emelni termelékenységét. A termelés és termelékenység emelése nagyobb részben a beruházásokra, műszaki, szervezési intézkedésekre, kisebb részben a dolgozók szervezettebb, jobb, fegyelmezettebb munkájára támaszkodik. Folytatódik 1964-ben a beruházások megvalósítása, melyek eredményeképpen a pamutipar éves szinten 30 millió négyzetméterrel több árut fog adni a fogyasztóknak.• Szakszervezetünk központi vezetősége az 1964. évi termelést segítő munkában nagyobb gonddal foglalkozik a textilipar munkaerő-problémáival, figyelembe véve annak sokoldalúságát. A megoldás eszközei között jelentős szerepe van a kereseti szintek — a lehetőségekhez képest — megfelelő alakításának, a munkakörülmények javításának, az emberekkel való rendszeres és helyes foglalkozásnak, a szervezett munkaerőgazdálkodásnak, a kisgépesítésnek, automatizálásnak, a belső szállítás fokozott gépesítésének, a termelés jobb megszervezésének, a munkafegyelem megszilárdításának. Fontos követelményként jelentkezik a kulturáltabb és biztonságosabb munkakörülmények feltételeinek megteremtése, az üzemek szociális ellátottságának növelése. Ez a cél vezette elnökségünket, amikor az 1963-as év elején minden üzemre kiterjedő elemző vizsgálatot folytatott és felmérte üzemeink helyzetét. A felszínre hozott hiányosságok lehetővé tették a sürgősségi sorrend megállapítását s egyben megszabták a szakszervezet és a gazdasági vezetés számára is a tennivalókat. Szakszervezetünknek újabb erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy az üzemek szociális elmaradottságát és a dolgozók egészségét károsan befolyásoló munkakörülményeket, a lehetőségekhez képest mielőbb felszámolják. A szakszervezeti bizottságok a dolgozók egészségének, testi épségének védelmében követeljék meg, hogy a beruházásoknál, az üzemrészek kapacitásnövelésénél, a felújításoknál, rekonstrukcióknál betartsák a munkavédelmi törvényeket és normákat Legyenek kezdeményezők a munkakörülmények javításában, az elmaradottság felszámolásában. A nagy költségekkel járó beruházásokon kívül számos olyan kisebb nagyobb műszaki intézkedés, berendezés megvalósításának lehetősége is fennáll, amelyek megkönnyítik a munkát. Példaként említhetjük meg, hogy a lehetőségekhez képest csak egyharmad részben alkalmaznak pi- t heelszívást. Nagyon lassan halad a mechanikus szövőgépek ellátása ősévé vagy vetélőváltó szerkezettel. Ugyancsak kevés történt a nehéz fizikai munkát jelentő csomagolás gépesítése terén is. Legelmaradottabb terület, bár némmi fejlődés itt is tapasztalható, a belső szállítás gépesítése. Rendkívül alacsonyan gépesített egyik legnehezebb fizikai munka, a vagonkirakás. A textilipar 60 vizsgált üzeme közül mindössze kettőben alkalmaznak elektromos szénkirakót és egy üzemben mechanikus meghajtású harácsológépet. A kisgépesítést, automatizálást, az anyagmozgatás gépesítését központilag kell irányítani. Szakszervezetünk elnöksége ezzel a kérdéssel foglalkozott és szükségesnek tartja, hogy az a kezdeményezés, amely a Magyar Posztóban elindult, a textilipar többi vállalatainak iránymutatóul szolgáljon. Az ipar átszervezése az üzem- és munkaszervezési feladatok megoldásának tágabb lehetőségeit biztosítja. Az elmúlt években a textilipar különböző területein végzett azonos technológiával dolgozó üzemek között összehasonlító vizsgálatokat. Az eredmények hasznosítása azonban az akkor önálló vállalatoknál sokszor helyi elfogultságból nem történt meg. A nagyvállalatok megalakulásával ez a korlát megszűnt, az összehasonlítás tapasztalatainak felhasználásával a múlthoz képest sokkal nagyobb hatással biztosítható. Hiányosságnak tekinthető, hogy a munkalélektannal és munkaélettannal, mint az üzemszervezés fontos részével még csak néhány vállalatnál foglalkoznak. Szakszervezetünk elnöksége vizsgálta e területen végzett munkát és megállapította, hogy sokszor a jó kezdeményezések is a közöny miatt megrekedtek. Ez történt néhány vállalatunknál a munkaközi szünet alkalmazásánál is. A kezdeti jó eredmények után indoklás nélkül vagy helytelen indoklással a kísérletet is megszüntették. A textilipar előtt álló feladatok megkövetelik a dolgozóktól mind a technológiai előírások következetes betartását, mind a munkaidő teljes kihasználását Rendkívül káros, hogy például a kikészítőiparban a tervidőszakok elején gyakori, a lézengés, a diszpozíció hiánya és egyéb szervezetlenség miatt a tervidőszak végén pedig az emberek túlzott igénybevételével teljesítik feladataikat. Csak pontos és helyes irányítás mellett lehet munkafegyelmet tartani a termelés minden területén. XXI. kongresszusunk a szakszervezeti bizottságok feladatává tette, hogy a vállalatok éves vállalásai az egyének, brigádok, műhelyek vállalásainak összességéből tevődjenek össze. Most ismét jelentkezik ez a feladat — az 1964. évi vállalások kidolgozásában. Úgy gondoljuk, nem lesz fölösleges, ha az éves vállalások tartalmáról és előkészítésének módszereiről néhány gondolatot ismertetünk. A versenycélkitűzések ismertetése alapján már a termelési tanácskozások előtt kezdődjön meg a verseny szervezése. A szervező munka eredményességének feltétele, hogy abban a szakszervezeti aktívák mellett a termelési egységek — műhelyek, üzemek — vezetői és mű- , vezetői is részt vegyenek, ők ismerik legjobban az egységük előtt álló feladatokat, problémákat, az egyének és csoportok munkájában mutatkozó hiányosságokat és így megfelelő irányt tudunk szabni a vállalások kialakításához. A szakszervezeti aktívák és gazdasági vezetők személyesen beszélgessenek a dolgozókkal és készítsék fel őket a termelési tanácskozásokra, a versenyvállalások megtételére. A szocialista brigádok, munkabrigádok vezetőivel helyes külön megbeszélést tartani. A versenyvállalások minden szinten elsősorban a tervek leggazdaságosabb teljesítésére irányuljanak. Minden vállalás kialakításánál általában arra kell törekedni, hogy ne csak az elérendő célt, hanem annak megvalósítását elősegítő módszereket is határozzák meg. A műhelyek, üzemek vállalásainak kialakításánál az eddigieknél jobban kell törekedni arra, hogy azokban helyt kapjanak olyan feladatok is, amelyek a műhelyek közötti együttműködést, a továbbgyártó műhelyekben jelentkező technológiai, gyártási nehézségek megszüntetését segítik elő. A gazdasági vezetés és az stb, a (Folytatás a 2. oldalon.) Újszerű megoldások a dolgozók munkájának megkönnyítésére, a munkásvédelemre A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában minden évben igen alapos és részletes egészségügyi komplex tervet készítenek. Az 1964. évi tervezet elkészítése előtt kikutatják a dolgozók jogos panaszait, kéréseit. Mint új gondolat vetődött fel a tervben, a munkalélektan. Ezzel elkezdődött egy olyan folyamat, amely egyszer s mindenkorra hadat üzent annak a rossz gyakorlatnak, amely kizárólag műszaki és gazdasági szempontból kívánt foglalkozni a dolgozókkal a munkahelyen és szinte csak hivatalból a munkásvédelemmel. Ez elősegíti, hogy a tudomány eszközeinek felhasználásával (munkalélektan, színlélektan, pszichológiai munkaközi szünet stb.) előtérbe kerüljenek az élettani és lélektani problémák. Milyen intézkedésekről számolhatunk be e téren, vegyük sorra őket. , Színdinamika alkalmazása Az első cselekedet az volt, hogy az üzem, az irodák, öltözők falait a színdinamika törvényeinek felhasználásával festették meg. Jóleső érzést adnak a színes falak, otthonosabbá vált a gyár és nyugtatólag hatnak az idegekre. Igaz, kezdetben, amikor a festéshez láttak, megmosolyogták a dolgozók a citromsárga plafonokat, a rózsa, ibolya és zöld színeket. De ma már egyöntetű a vélemény, senki sem kívánja vissza a régi, rideg, vakító fehér, sápasztó színt. Érdemes megemlíteni, hogy a színes falak a kulturáltabb magatartást is elősegítették. Míg azelőtt a fehér falrészek szinte csábítottak, hogy ráírjanak, kézjegyet hagyjanak rajta, most a dolgozók kollektívája ügyel a szép színekre, hogy sokáig megőrizzék tisztaságukat, jó hatást kiváltó színeiket. Munkaközi pihenés az orsózóban Ez egy újabb lépés volt. A Textilipari Dolgozók Szakszervezete munkásvédelmi kérdésekről tartott tudományos ankétet az elmúlt években. Azon részt vett dr. Dégi László üzemorvos is, és a gyárban beszámolt a vezetőségnek róla. Tanulmányozni kezdték közösen a kérdést, mert rájöttek, hogy nemcsak termelési kérdés a munkaközi szünet, hanem munkásvédelem is. Védd a dolgozót, egészségét, munkaképességét. 1962 év végén kísérletként megkezdték az orsózó üzemrészben a munkaközi szünet alkalmazását. A munkakezdés negyedik órájában 15 percre leállnak. A bekészített pihenőszékekre leülnek, teljes csend van és tízóraijukat nyugodtan elfogyasztják. Először attól tartottak, hogy termeléskiesést okoz. Aztán nem is olyan sokára, kiderült, nincs termeléskiesés, javult a munkakedv, a pihenőidő utára még eredményesebbé vált a munka. Olyan érzéssel álltak a gépekhez a dolgozók, mintha akkor jöttek volna be műszakra. A dolgozók a kísérletről jó véleménnyel vannak és szerintük nagyon kellemes érzés, műszak közben pihenőt tartani. Az étvágy is megnőtt és többen újságolták, egy, egy és fél kilót is híztak már az első kéthárom hét után. Nagyon érdekes kezdeményezés indult el a vöröskereszt-szervezet részéről. Segíteni akarnak a vöröskeresztes aktívák, hogy az új munkásokkal többet törődjenek, szívesebben fogadják az idegen környezettől amúgy is kissé riadt, új dolgozót. A beilleszkedés megkönnyítésének ezt a módját csak örömmel lehet üdvözölni. A módszer az, hogy az új munkavállalót egy régi dolgozó fogadja, segít neki a felvételi adminisztrációs folyamat meggyorsításában, bemutatja munkahelyén és még többször is felkeresi utána, hogy kömynyítsen nehézségein. Íme néhány példa, a munkásvédelemre, amelyet a Miskolci Pamutfonó szakszervezeti bizottsága kezdeményezett és felkarolt. A munkalélektan új tudományág és üzemi alkalmazásában a kezdeti sikereket újabbak fogják kövteni az elkövetkezendő esztendőben. A munkalélektannal érdemes foglalkozni, érdemes gondot fordítani s bevenni a komplex tervbe, mert mindaz, amit az üzemi pszichológiára fordítanak, amit ide befektetnek, bőségesen visszatérül. Boda István