Textilmunkás, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1967. JANUÁR TÍMIPÍRI DOJGOZtK SZTOVHETM lAPJa Boldog új esztendőt kívántunk új esztendő küszödén a szakszervezet Elnöksége nevében köszöntöm iparunk valamennyi dolgozóját. Az újévi jókívánságokat teljesebbé tehetik a köszönet, az elismerés szavai, az elmúlt évben kifejtett erőfeszítésért, helytállásért, eredményes munkáért, ami hozzájárult ahhoz, hogy iparunk minden vonatkozásban teljesítette, sőt túlteljesítette a tervet, s gazdaságosan dolgozva a kívánt minőségben és választékban juttatott textilárut a hazai és külföldi fogyasztóknak. Élenjártak-e munkában a szocialista brigádok, amelyeknek ez alkalommal is hadd fejezzem ki Elnökségünk elismerését, megbecsülését. Az egész ipar tevékenységének nagy lendületet adott a kongresszusi munkaverseny, amely magával ragadta a dolgozókat és amelyben példamutatóan helytállva, politikai érettségről, magas fokú öntudatról tettek tanúságot. A párt IX. kongresszusa, — amelynek útmutatásai, tanulságai évekig irányítják tevékenységünket — ismét bebizonyította, hogy a párt az egész dolgozó nép jólétéért, felemelkedéséért küzd. Az ország anyagi lehetőségeihez képest újabb intézkedéseket javasolt a lakosság életkörülményeinek javítására. Különös örömmel tölt el bennünket, hogy közülük több, közvetlenül érinti a dolgozó nőket. A következő években a párt és a kormány további erőfeszítéseket tesz a gyermeknevelési gondok segítésére. A hatszáz forintos gyermekgondozási segély lehetővé teszi, hogy a dolgozó anya munkaviszonyaiból eredő jogainak fenntartása mellett két és fél évig otthon maradhasson. Megkönnyíti a nők helyzetét — a lehetőségek megteremtése után — a munkaidő csökkentése is az iparban. A kongresszus roppant anyagából azért emeljük ki e két mozzanatot, mert az ország jövője szempontjából sem mindegy, hogy a nők többsége — akiknek tevékenységére a családnak, a társadalomnak olyan nagy szüksége van — hogyan él. Éppen ezért üdvözöljük a párt javaslatait a dolgozó asszonyok életének könnyítésére. De tisztában vagyunk azzal is, hogy az új esztendőben e segítségen túlmenően, mi magunk is többet tehetünk és kell is tennünk a jelenlegi helyzet megváltoztatására. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a nők életviszonyainak alakulása nem esik egybe, nem nő párhuzamosan a család jövedelmének emelkedésével a TV, a könyvek és az egyéb kulturális igényeket kielégítő cikkek forgalmával. Hiszen a családban általában nekik marad a legkevesebb idejük az olvasásra, TV-nézésre, művelődésre. A szakszervezettől, a szakszervezeti aktivistáktól is függ, hogy e helyzet változzék, hogy puszta jognak tekintjük-e az egyenjogúságot vagy pedig a munkahelyen és a családban tudatosan törekszünk-e az egyenlőtlen helyzet megváltoztatására. A kongresszus sok összefüggésben, sokoldalúan foglalkozott a gazdasági építőmunkával. Ez előrehaladásunk alapja, feltétele. A kongresszus megerősítette, a gazdasági irányítás reformjának elveit, amelyek a termelés, a gazdasági tevékenység hatékonyságának növelésére irányulnak. A reform célja: erőforrásaink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javításának meggyorsítása. Ezt konkretizálja az ötéves terv, amelynek megvalósulása lehetővé teszi a tervezett reálbér és reáljövedelem emelést. Az új esztendőben, az új gazdasági mechanizmus előkészítésével párhuzamosan, minden erőnket az ötéves tervnek erre az esztendőre eső részének teljesítésére kell összpontosítani. Ismét számítunk ebben a szocialista munkaversenyben részt vevő valamennyi dolgozóra, a szocialista brigádok szélesedő mozgalmára, s biztosak vagyunk abban, hogy ezúttal sem csalódunk bennük... Számítunk az örvendetes versenylendületre, amely a kongresszus nevében bontakozott ki, s amely az év utolsó hónapjaiban, ha lehet még fokozódott. Nem egy vállalat, gyáregység szinte megoldhatatlannak látszó feladatot teljesített. Az új esztendőben tovább ápoljuk a nemes versenyszellemet, amely céljaink megvalósulását hozza közelebb. Az új esztendő küszöbén tiszta szívből üdvözöljük a szakszervezeti tisztségviselőket, aktivistákat, akik odaadással szervezték és összefogták a versenyt, a szocialista brigádok mozgalmát, és fáradságot, áldozatot nem kímélve végezték társadalmi munkájukat, önzetlenül dolgoznak társaik érdekében. Köszöntjük szakszervezetünk tagjait, iparunk dolgozóit. Meg vagyunk győződve róla, hogy az idén is derekasan helytállnak a termelésben, itthon és külföldön öregbítik iparunk jó hírnevét, fejlesztik szakmai tudásukat, bővítik ismereteiket. S az év folyamán demokratikus lehetőségeikkel élve, megfontoltan és felelősséggel újraválasztják a szakszervezeti szerveket. Fokozza e választás jelentőségét, hogy a megválasztott tisztségviselők működése egybe esik a gazdasági reform bevezetésével. A mostani választás azért nem egyszerűen a már megszokott aktus ismétlődése. Most nemcsak arról kell számot adni, hogy a tisztségviselők közül ki, hogyan dolgozik, mennyire népszerű, hanem azt is mérlegelni kell, hogy ki hogyan felel majd meg az új követelmények között, s ez sokkal bonyolultabb és felelősségteljesebb feladat, mint korábban volt: sokoldalúbbaknak, mozgékonyabbaknak kell lenniük. Feladataink nagyok. De eredményeink sem csekélyek. Biztosak vagyunk abban, hogy az utóbbiakra támaszkodva, tapasztalatait felhasználva, iparunk dolgozói az új esztendőben is dicséretes munkát végeznek. Ehhez kívánunk sok sikert, jó egészséget mindannyiuknak szakszervezetünk elnöksége nevében. Tóth Anna, a szakszervezet főtitkára Tudomány a gyárban Munkapszichológia - egészségvédelem Új, most fejlődő tudományág a munkapszichológia. Az első kezdeményezések eredményeképpen néhány éve alakultak meg az ország nagyüzemeiben a lélektani laboratóriumok. Olyan neves gyárakban kezdtek kísérletekhez, mint a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Csepeli Vas- és Fémművek, az Egyesült Izzó — és néhány hónapja a Pamutnyomóipari Vállalat is. A „Golf” laboratóriumában dr. Molnár Imre vezetésével öttagú „stáb” dolgozik. Nemcsak elméleti kutatómunkát végeznek. Legfontosabb feladatuk az üzem problémáinak felmérése. Nem minden a betanítás. Igaz a textiliparban komoly munkaerőhiány van, mégis körültekintő, alapos vizsgálatot igényel annak az eldöntése: az új munkaerők közül kit hová helyezzenek. A textilipari gépek balesetveszélyesek, s akinek bizonytalan a térérzéke, nem való gép mellé. Az új jelentkezőknél különösen nagy a felelősség, mert legtöbbjük fiatal, szakmát keres. Az első hónapok benyomásai, tapasztalatai egész életükre nyomot hagynak. Évekre van szükség ... — Első feladataink egyike: megismerni, hogy az egyes munkafolyamatok milyen követelményeket támasztanak a dolgozóval szemben — mondta dr. Molnár Imre. — A pszichológiában egyik napról a másikra nem lehet eredményt elérni. Évekre van szükségünk a textil munkakörök minden veszélyének feltérképezéséhez. Nemcsak a lélektani tényezőket, az összes külső adottságokat — a munkahelyek zaját, a port — a vizsgálatnál figyelembe kell vennünk. S ha már az adottságokat ismerjük, kiküszöbölésük módszereit kell kidolgozni. Nem hónapokra, évtizedekre szól. Vannak, akik 20—25 évig dolgoznak egy-egy helyen, s nehéz feladat megvalósítani, hogy negyed évszázad múltán se szenvedjenek semmilyen károsodást munkájuktól. . — Különös súlyt helyezünk az üzemi balesetek csökkentésére — mondta Bárkányi Imre, a gyár igazgatója. — Új balesetvédelmi oktatást vezettünk be. Az egyes üzemrészekben kielemezzük az ott előfordult sérüléseket, megbeszéljük, hogyan lehetett volna elkerülni, mit kellett volna tenni. A paragrafusokat, rendszabályokat vita keretében ismertetjük. A legjobb tanácsokat jutalmazzuk, így valóságos szellemi vetélkedő alakul ki. Néha kéthárom órát vitatkoznak a részvevők. Azt szeretnénk elérni, hogy ugyanazon a munkahelyen két egyforma baleset ne forduljon elő. Nem régen az egyik munkahelyen már a következő beszélgetést hallottam: „Emlékszel, amikor a kis Piroskával az a baleset történt? Akkor is...” A munkásokkal a Régi probléma, hogy a szövedékben fontosabbnak tekintik a gépi időt, mint a kézi időt. Pedig megállapították: a rendszeresített munkaszünetekkel a termelés mennyiségileg nem csökken. A közbeiktatott 10—15 perces szünetekkel a dolgozók nem fáradnak ki annyira, s a 6-, 7-, 8-adik órában is az első órák színvonalán tudják tartani a termelést. Csillaghegyen néhány éve a gyakorlatban is bevezették, s az eredmény: az évi megtakarítás 100 szövőnő havi keresete, felvételtől a betanításig rendszeresen foglalkoznak. Mivel hazai hagyományok még nincsenek, a témaköröket külföldi tapasztalatok alapján dolgozzák ki. Úgy tervezik, nyomtatott könyvecskét adnak ki, amiből az új dolgozók mindent megtudnak a gyárról. Benne lesznek a munkával kapcsolatos tudnivalók, a szórakozási lehetőségek, sőt tájékoztatást ad majd az üzemi sportéletről is. — Mi volt a laboratórium első munkája? — Mindenekelőtt a balesetekkel foglalkoztunk — mondta a laboratórium vezetője. A nyilvántartás segítségével felmértük, kikkel történt a legtöbb baleset az elmúlt öt év alatt. Adataikat hasonló korú, nemű, azonos körülmények között dolgozó kollegáikéval hasonlítottuk össze, ők az úgynevezett „szociológiai ikerpárok”. Alapos, körültekintő vizsgálat alá vettük őket, öszszehasonlítottuk kézügyességüket, színérzéküket, reflexeiket. Kiderült: azok, akik gyakrabban szenvednek balesetet, alatta maradtak az „ikerpár” adottságainak. A textilgyárakban magas a női dolgozók arányszáma. A Goldbergerben néhány év alatt 42 százalékról 52-re emelkedett, a férfi munkaerőkínálat pedig visszaesett. A laboratórium feladatai közé tartozik megállapítani, melyek azok a munkahelyek, ahol nemcsak férfiak, de nők is dolgozhatnak. Hagyomány volt a gyárban. Az egyik legérdekesebb kísérletet még Csillaghegyen a szövőgépekkel végezték. Köztudott, a kezelésük nem egyforma igénybevételt jelent. Van, amelyiket nehezebb ki- és bekapcsolni, másikat könynyebb. Egy-egy műszakban ezt a mozdulatot közel 480— 600-szor kell megismételni. A fizikai terhelést mérték három különböző géptípus esetében. Megvizsgálták a dolgozók pulzusszámát, vérnyomását, a gázanyagcserét. Kiderült, hogy nehéz gépek jóval nagyobb igénybevételt jelentenek a szervezetre, mint a könnyűek. A normatervezésnél ezt természetesen figyelembe kell venni. A vizsgálat a megszokás fontosságára is rámutatott. Ha valaki hosszú ideig nehéz gépen dolgozott, az aránylag kisebb igénybevétellel kezeli azt, mint olyan kollegája, aki könnyebbhez szokott. Viszont a nehéz gép kezelője a könynyű gépen több energiát használ el, mint az, aki rendszeresen azon dolgozik. Ezt a gyárakon belüli áthelyezéseknek nem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkapszichológiai laboratórium feladata az is, hogy a belépő dolgozó fizikai hogy a fénynyomó gép mellé csak férfiak kerültek. „Férfi munka nem nőnek való” — mondogatták, pedig még ez a munka sem jelent különösebb fizikai igénybevételt. A mérések ezt igazolták. Hogy mégis mi volt az oka ennek a merev elzárkózásnak? Az idős „szakik” bizalmatlanul fogadták a nőket: „Itt dönteni kell, néha nehéz helyzetekben. Nem fogják tudni csinálni.” adottságainak figyelembevételével a számára legmegfelelőbb géphez osszák be. A laboratórium munkájában nemcsak pszichológusok vesznek részt. Nemegyszer segítségül hívnak matematikusokat, fiziológusokat és szociológusokat, s az adatok feldolgozásához a központ a PNYV Hollerit gépeit. Az országban több mint 20 hasonló jellegű laboratórium működik. Munkájukat központi szervek, például színdinamikai kérdésekben a Világítástechnikai Intézet, zajmérésnél a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete is segíti. Természetesen a tapasztalatokat egymás közt is kicserélik. A Goldberger vizsgálati módszerei, a mérőműszerek sokban hasonlítanak a Lenin Kohászati Művek kutatóival. A nehezen beszerezhető, különleges készülékeket a Beloiannisz Gyár közreműködésével kapják meg. A laboratórium nem régen alakult. A tapasztalt dr. Molnár Imre mellett két fiatal pszichológus dolgozik. A MA munkájának eredményét igazán talán csak ők fogják majd értékelni... Somfai Péter A munka-pszichológia — egészségvédelem Pulzus és vérnyomás ellenőrzés Mozgásbiztonság vizsgálata a Molnár—Várnagy készülékkel A pszichológus nemcsak műszerekkel vizsgál, beszélgetnie is kell az emberekkel A laboratórium felkészül a zajos üzemekben dolgozók hallásérzékenységének vizsgálatára