Textilmunkás, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
1966-ban 70 millió forint többlettermelés ,,A kongresszus tiszteletére a vállalt 18 millió forinttal szemben a mai napig 27,6 millió forint többletnyereséget értünk el " A fenti szöveget a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár áviratából idéztük, amelyet IX. Pártkongresszusnak küldtek a gyár dolgozói. A távirat teljes szövege így hangzott: „Jelentjük a kong■esszusnak, hogy éves tervünket november 25-ig ,teljesítettük, s az év végéig 70 millió forint értékű többlettermelést érünk el. A kongresszus tiszteletére a vállalt 18 millió forinttal szemben a mai napig 27,6 millió forint többletnyereséget értünk el. December 81-ig ezt 30 millió forintra teljesítjük.’ 1966. XI. 29. Aláírás: Győri Pamutszövő és Mű- bőrgyár dolgozói. A gyár dolgozói így köszöntötték a kongresszust. A környnyűipar vezetői, de úgyszólván a nagy jelentőségű tanácskozás valamennyi részvevője nagy elismerésel fogadta a jelentést. Hiszen ilyen nagyszerű teljesítmény a könnyűiparban sem kis dolog. A gyár dolgozóinak már biztos a 24 nap nyereségrészesedés, a népgazdaság asztalára pedig 70 milliót tesznek. Hogyan sikerült így teljesíteni kongresszusi váltásokat? — kérdeztük Czifrik András termelési főosztályvezetőtől. — Néhány hónappal ezelőtt a Textilmunkásiban nagy cikk jelent meg gyárunkról, kongresszusi vállalásunkról, fejlődésünkről. A cikkíró megemlítette, hogy a nagymértékű gyártmány-, gyártás- és gyárfejlesztéshez főként drága külföldi gépek beszerzéséhez, óriási összegű tranzakciós hitelt vettünk fel. Most örömmel jelenthetem, hogy az utolsó fillérig visszafizettük ezt a hitelt, vagyis a gépek ára egy év alatt megtérült. Azzal kezdtük tehát, hogy műszakilag megalapoztuk vállalásunkat. A másik ennél jelentősebb tényező: dolgozóink jó munkája, főként a terebélyesedő szocialista brigádmozgalom. Elsősorban róluk kell beszélni — válaszolta a kérdésre Czdfrik elvtárs. A gyárban valóban egyre több és több brigád alakul. A szakszervezeti bizottságon már alig győzik számukat nyilvántartani. Az elmúlt esztendőben, már minden munkahelyen alakult szocialista címért küzdő brigád. Amikor a legjobb eredményt elérő brigádok iránt érdeklődtem, csak hosszú gondolkodás után kaptam választ: — Valamennyi brigád dicséretet érdemel az elmúlt évben végzett jó munkájáért. Mégis, talán a Műbőr II-ben, Nagy János Béke-brigádja, a szövődében Czapp András Kossuth KISZ-brigádja, a csévéjében Pécsi Erzsébet Zrínyibrigádja, a kikészítőben Frang József Táncsics-brigádja, a Műbőr I-ben Sütöri István Kossuth, a Fördöd Andrásné vezette expedíció szocialista üzem, Pergel Rudolf Egyetértés villanyszerelő, Krajcz Edwine Marie Curie labor brigádja dolgozott legjobban. — A szakszervezeti bizottság hogyan segítette a kongresszusi munkaversenyt —kérdezzük meg a brigádvezetőket. — Nálunk nemcsak a szakszervezet foglalkozott a kongresszusi munkaversennyel, hanem a párt, a KTSZ-szervezet és a vállalatvezetés is. Véleményünk szerint a szakszervezeti bizottság azzal tett sokat, hogy aktívahálózatán keresztül időben ismertette a feladatokat, a verseny állását, és nem sajnálta a fáradságot az eredmények gyakori nyilvánosságra hozására. Taggyűlésen meghallgatta a dolgozók véleményét és gondoskodott az ott elhangzó javaslatok, ötletek késedelem nélküli felhasználákról. Mindezek eredménye, hogy tudatosult bennünk a kongresszusi verseny jelentősége — válaszolták a szocialista brigádok vezetői. Az eredményeikben nagy része van a gyártmányfejlesztőbrigádnak is. Hiszen a korábban kikísérletezett Grabona-félékből, poliuretán habszivacs termékből és orkánanyagból már a tavalyinak két-háromszorosát gyártják 1967-ben. A gyár termékeinek 25 százalékát közvetlen, másik 25 százalékát pedig közvetett exportra készítik. (Különböző cipő- és ruházati ipari alapanyagokban.) .— Milyen újabb cikkel lepik meg 1967-ben a belföldi és külföldi piacot? — kérdeztük a fejlesztő brigádtól. — Tekintve, hogy a Grabona-félék iránt változatlanul nagy az érdeklődés, elsősorban ezt a műbőrcsaládot fejlesztjük. Ebből az anyagból kitűnő, szinte teljesen valódi bőrnek tűnő, csak súlyában könnyebb, ruházati cikkeket, kabátot, cipőt, csizmát, aktatáskát, női táskát, mappát és sokféle más cikket állít elő az ipar. Sikerült egy újfajta ráncosított műbőrt kikísérletezni, egyelőre a Grabowskin nevet adtuk neki. 1967-ben már ebből is nagy tételeket gyártunk. A kereskedelem kérésére egyre több különböző minőségű papír alapanyagú mosható falitapétát gyártunk, amit úgy nyerünk, hogy a műbőrgyártásnál már egyszer felhasznált papírt vékony, de rendkívül tartós műanyag réteggel vonjuk be. Az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatjuk be először a 900 ezer négyzetméter alapterületű felfújható, vízhatlan PVC- sátrunkat, amely különösen beruházási keretben szegény vállalatok raktárhelyiségproblémáit oldaná meg olcsón. Jelenleg azon fáradozunk, hogy teljesen hazai alapanyagból állítsuk elő, hogy még olcsóbb legyen. Távlati terveinkben szerepel még a hordozóanyag nélküli PVC padlókézpit gyártása is — válaszolták. A gyár dolgozói újításokkal segítik a termelés és a termelékenység növelését Mihalik Béla, az indiklór festék alkalmazását oldotta meg, Lility Mátyás a Brien-gép Ikapaeirisát növelte. Lengyel István a kasírozógép ragasztó berendezését korszerűsítette, de lehetne még tovább sorolni az ötletes újítók neveit. A kongresszusi verseny nagyszerű eredménye mögött tehát sok-sok szorgalmas és lelkiismeretes munkás, műszaki és irodai dolgozó munkája át. A gyár vezetőivel és dolgozóival beszélgetve megállapíthatjuk, hogy szinte kivétel nélkül valamennyien tudják, hogy gyárunk, a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár a jövő, a lehetőségek, a fejlődés üzeme. Tudják és átérzik ennek jelentőségét. Tudják, hogy népgazdaságunk egyre többet vár tőlük, egyre többet és egyre jobbat, ezért az idén még a tavalyinál is jobban akarnak dolgozni. KANITSCH TIBOR A Richards Finomposztógyár soproni gyárában házi divatbemutatót rögtönöztek a gyár új termékeiből készült női jersey ruhákból. A képen egyik csinos, háromrészes kosztüm látható. Délután két óra van. Benépesülnek a Váci úti gyárak kapui, jönnekmennek a műszakot kezdő és végző emberek. A Kender—Jutagyárban azonban két brigád nem siet haza, hanem ünneplőben a kultúrteremben gyülekeznek. Az asztalok fehér abrosszal terítve, rajtuk otthon készített sütemények, zserbószelet, sajtos pogácsa, szendvicsek, sör és likőr. Zene is szól, egy lemezjátszó szolgáltatja. A két brigád, az Alkotmány és a Bán Tibor brigád tagjai külön asztaloknál ülnek, majd később öszszevegyülnek. Varga Mária az Alkotmány brigád vezetője nyitja meg az értekezletet. Megemlíti, hogy 1959-ben munkabrigáddá alakultak, 1960- ban elnyerték a szocialista címet és azóta többször is részesültek kitüntetésben. Beszámol arról is, hogy a tervlemaradást túlórákkal, vasárnapi műszakkal hozták be. Vietnami műszakot tartottak és kollektíven segítettek egy fiút, aki egy üzemi baleset következtében elvesztette a lábát. Az ünnepélyes értekezleten többen felszólalnak. A fonoda osztályvezetője, Finocchi Ernő tréfásan, de szigorúan ezt mondja: — Arra akarom kérni az összes kártolókat, hogy a gépeket ne járassák üresen. Azaz, ha járatják is, de ne normában történjen ... Lugosi Károly osztályvezető, az igazgató nevében beszél. Aztán kezdődik a beszélgetés, énekszó és tánc. — Nálunk már hagyománya van ezeknek a klubdélutánnal egybekötött brigád-értekezleteknek. Mindig más és más brigádok kerülnek össze, — halljuk Szabó Antalné szb termelési felelőstől. Így aztán a gyárudvaron, öltözőkben futólag találkozó, egymással félmondatnyrt váltó emberek megismerkednek egymással, elbeszélgetnek az élet folyásáról és a munkáról. — Miből is áll tulajdonképpen a két brigád munkája? — kérdezzük a fonoda üzemvezetőjétől Németh Lászlónétól? — Az Alkotmány kártoló brigád. A rostkikészítő telepről bálákban érkező anyagot ők hasítják, vékonyítják, párhuzamosítják, tisztítják, finomítják és szalagot képeznek belőle — válaszol. — Mennyire nehéz ez? — Hm... Nem éppen könnyű. Van elő- és finomkártoló. Az előkártoló napi kéthárom ezer kiló, a finomkártoló napi hét-nyolcszáz kiló anyagot mozgat. Ezzel szemben mindkét brigád két műszakban dolgozik. Necz Jánosné a Bán brigád vezetője 16 éves korától ebben a gyárban dolgozik. Ma öt gyermek anyja, a legkisebb lánya közelebbről megismerni egymást... is már itt táncol a többiekkel. — Akkor a gyár melyik részében dolgozott? — Ugyanitt. Nyújtás voltam mint most. Ez a brigád nyújtással foglalkozik. Itt is van elő- és finomnyújtás. A kártolóból szalagban kapott anyagot vékonyítják, minőségét keverik és egyesítik. A munkaidő 60 százalékában kiszolgálják a gépet, negyven százalékban pedig ügyelnek rá. — Volt-e ilyen együttes szórakozás a gyárban azelőtt? — Nem. Ment mindenki a maga útján. Nem kovácsolódtunk így össze. — Milyenek a mai fiatalok? — Mi sem voltunk jobbak. Én 53 éves vagyok, de hasonlónak érzem magam velük. Mint idős brigádvezetőnek, nehezebb volt a dolgom. Mindegyik magatartását megismerni, de büszkén mondhatom, hogy sikerült... Varga Mária brigádvezető 1951. óta dolgozik itt, nem egészen másfél év megszakítással. Orvosi javaslatra munkaterületet változtatott. A hangszálaira túlságosan rárakódott a „szöszmösz”. Ez 1959- ben volt. — De visszahúzott a szívem — mondja. Tagja a munkavédelmi csoportnak és járják az üzemrészt és figyelmeztetik a dolgozókat, hogy karórát, gyűrűt, nyakláncot ne viseljenek. Fejkendő nélkül ne dolgozzanak. Régebben neki is kitépte az ujját egy álló gép fogaskereke. Beleakadt a gyűrű. Közben egy fiú harmonikázni kezd: „Nem esek, nem esek, én a Balaton vizébe ..Necz néni a kislányával táncolja a csárdást, mi meg többeket megkérdezünk a brigád életéről: — Kétnapos kiránduláson voltunk Sopronban, meg Aggteleken — mondja Kiriska Istvánná, — szeretünk közösen moziba is járni. Mészáros Istvánná Tömörkényből került fel Pestre: — Hűséges dolgozó akarok itt lenni. Megszerettem a brigádot. Kovács Jánosné húsz éves, ez az első munkahelye. Előnyújtó: — Nehéz, de meg vagyok elégedve. Varga Joakimné is hasonlóan beszél. Ő 1951 óta van itt. — A műszaki mutatót 109 százalékra teljesítettük, — mondja Mezei Gyula művezető —, az ellenőrzés könnyebb, minden brigád maga ellenőriz, hiszen a terv szinte gépekre le van bontva. Lent az üzemben általában idegesebbek az emberek, itt a fehér asztal mellett közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, idősebbek, fiatalabbak és mindjárt másképp esik a munka is. Ahogy beszél■ tek róla és ahogy láttuk, így van .. Sarkady Mária A Kispesti Textilgyár jó eredménnyel zárta az évet Felkerestük Nagy Mihály elvtársat a Kispesti Textilgyár főmérnökét és megkértük, mutasson rá, hogy érte el a kollektíva a kiváló eredményt. A teljesség igénye nélkül hét pontban foglalnám össze múlt évi eredményeink titkát — válaszolta. " Határidőre és hatékonyan befejeztük a rekonstrukciót, biztosítottuk az új gépek eredményes üzemeltetését, új technológiai eljárásokat vezettünk be, növeltük a termelés volumenét és a munka termelékenységét, javítottuk a munkakörülményeket és a szociális ellátottságot. Feltártuk azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyeket a rekonstrukció kiegészítéseként saját erőnkből meg tudtunk valósítani. Pl.: a belső anyagmozgatás egyes területeit korszerűsítettük. Kisebb üzemátrendezések segítségével a szállítási utakat rövidítettük. A fonoda és a szövőde között megvalósítottuk a közvetlen fonalátadást és ezáltal a fonalberakó részleget megszüntettük. A leszedés munkáját is mechanizáltuk. Gyártelepünk öt gyáregységének önállóságát nagymértékben fokoztuk. A döntési jogköröket átadtuk a gyár- s részlegvezetőknek, akiknek a szükséges információk leginkább rendelkezésére állnak. A gyáregységvezetők fegyelmi, jutalmazási és béremelési jogkörrel rendelkeznek. Létszámmegtakarításra és termelékenység-emelésre ösztönző bérgazdálkodási rendszert vezettünk be a gyári egységekben és a funkcionális osztályokon. A megtakarított munkabér bizonyos hányadával a gyáregység vagy az osztály maga rendelkezik és a dolgozói bér javítására fordítja. A legfontosabb műszaki fejlesztési feladatok elvégzéséhez koncentráltuk a rendelkezésre álló erőket, és a végrehajtásban legjobb munkát végzett dolgozókat megjutalmaztuk. Pl. a kikészítő üzem appretúraműhelyének feszítő-szárító rámája a nagy javítással együtt áthelyezésre került A TMK- s szakmunkások három héttel lerövidítették a hathetes határ-sdőt, és ezért tízezer forint jutalomban részesültek. A munkakörülményeket lényegesen javítottuk és a munka örömtelibbé tétele érdekében négy műhelyt mintaüzemmé alakítottunk át. A falfestésnél színdinamikát allkalmaztunk, jó világításról gondoskodtunk és a dolgozók kézi csomagjainak tárolására dekorlemezzel borított tetszetős szekrényeket rendszeresítettünk. Végül, de korántsem utolsóként említem meg a kongresszusi munkaversenyt, amely megindulásától fogva magas érzelmi hőfokot és feszítőerőt adott a termelő munkának — fejezte be nyilatkozatát Nagy Mihály elvtárs. Ezek után Hevesi Pál elvtárshoz, a KISTEXT szb termelési bizottsága vezetőjéhez fordultunk azzal a kérdéssel, hogyan segítette a szakszervezet a vállalatvezetést a jó gazdasági eredmények elérésében, a kongresszusi munkaverseny kibontakozásában. „ Hosszú évek szervező munkájával teremtettük meg az alapot, amellyel a kongresszusi verseny jó eredményei megszülettek — válaszolta Hevesi elvtárs. — Különösképpen a kiváló dolgozó célkitűzések szabatos és széles körű megállapítása érdekében tettünk nagy erőfeszítéseket. Ma már ott tartunk, hogy 3800 dolgozónkra személy szerint vagy munkakör szerint megállapítottuk mit kell tennie, hogy kiváló dolgozó lehessen. . Ezt követőleg a szocialista brigádoknak nyújtottunk segítséget vállalási javaslatainkkal. A termelési, a műszaki, az újítási, a munkavédelmi és a kultúrbizottság sokszempontú ajánlási rendszert dolgozott ki a brigádok számára. Ennek segítségével a brigádok olyan vállalásokat tehettek, amelyek a gyártelep szempontjából legfontosabb feladatok megoldását segítették elő. Munkánkkal, hogy úgy mondjuk, szerveztük és helyes irányba tereltük a brigádok munkalendületét. A vállalatvezetőséggel egyetértésben jutalmazási alapot teremtettünk a kongresszusi verseny legjobbjai és a kiváló brigádok számára. E célra összesen 140 ezer Ft-tal rendelkezünk, amelynek időarányos részét már kiosztottuk. Szépen berendezett szocialista brigád klubot létesítettünk, ahol a brigádok szórakoznak, művelődnek vagy szakmai ismereteiket fejlesztik. A szervezeti szabály alapján működő klubnak 15 tagú vezetősége van, amely változatos programról gondoskodik. Brigádjaink értekezletek vagy kötetlen jellegű összejövetelek céljára is szívesen igénybe veszik a klubot. Brigádmozgalmunk eredményeiről és hibáiról havonta megjelenő brigádhíradóban számolnak be. Ez tartalmazza a brigádklub mindenkori programját is. A Textilipari Szakszervezet Budapesti Bizottsága által szervezett vetélkedőkbe eredményesen kapcsolódtunk be, mert a brigádok szakmai, politikai és kulturális művelődése fontos eszközének tartjuk. A versenyben 19 brigádunk nevezett be, közülük egy a döntőbe is bejutott és a negyedik helyen végzett. „ Nagy gondot fordítottunk a verseny nyilvánosságára, mert azt tartjuk róla, hogy elősegíti a jó eredményeket. A versenyértékelési formákat bemutató „Gazdálkodj okosan!” kiállításunkat több száz dolgozónk tekintette meg, és végül is fi. díjat nyert a Hazai Fésűsfonóban rendezett zsűrizésen, fedezte be tájékoztatóját Hevesi elvtárs. Madarász Andor A Kispesti Textilgyár új homlokzati része.