Textilmunkás, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rrrrj ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1069. JANUÁR ARA: SO FILLER ¡IEXTjjjpJVIjj DOLGOZÓK SZAKSZERVIZNEKIEK APJA 1 Új év - nagyobb feladatok írta: Tóth Anna főtitkár Az új esztendő alkalmából szakszervezetünk központi vezetősége és elnöksége nevében szeretettel köszöntöm szakszervezetünk tagjait, a tisztségviselőket és a textilipar minden dolgozóját. Eredményes, sikerekben gazdag esztendőt zártunk, s most új feladatoknak gyűrkőzünk. A lezárult év egyben az új gazdasági mechanizmus bevezetésének esztendeje volt, amelyre a mi iparunkban is a terveknek megfelelően tértünk át. A gazdasági szabályozók azonban még nem teljes szélességben és mélységben érvényesültek. Jelen voltak és hatottak a korábbi irányítási rendszer maradványai is. A mi iparunk termékei sem feleltek meg mindig — választékban, árban és minőségben — a keresletnek. A terveiket teljesül, sőt túlteljesítő vállalatok közül nem egy értékesítési nehézségekkel küzd. Számolnunk kell azzal, hogy az új esztendőben — reformalapelveinek megfelelően — jobban hatnak a piaci viszonyok, még nagyobb jelentőséget kap a hatékonyabb munka, a gazdaságos termelés, a hazai és külföldi fizetőképes vásárlók figyelembevétele. Az új gazdasági mechanizmus részben együttjár, részben maga után von megfelelő változásokat a társadalmi élet különböző területein. Közöttük a dolgozók túlnyomó többségét tömörítő szakszervezetek életében, munkájában, munkarendszerében is. A szakszervezetek — a Textilipari Dolgozók Szakszervezete is — megnövekedett képviseleti és érdekvédelmi feladataikat már a múlt esztendőben is nagyobb jog- és hatáskörrel láthatták el. Ez növeli jelentőségüket a szocialista társadalom szervezetében, s ezzel együtt nő a szakszervezeti tisztségviselő felelőssége is. Az új esztendőben tovább kell javítani szakszervezeti szerveink munkáját a központi vezetőségtől az üzemi bizalmiakig. Élve a nagyobb önállósággal, elemezve a konkrét helyzetet, a legfontosabb feladatokat tartalmazó, reális, teljesíthető határozatokat hozzunk, amelyeknek végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük. Segítsük elő az üzemi demokrácia további kiteljesedését. Hassunk oda, hogy a dolgozók jobban megismerjék a szocialista célkitűzéseket, a gazdasági és a politikai munka összefüggéseit. Vonjuk be őket a közös feladatok kialakításába, a helyi döntésekbe. Ismerjük meg és igényeljük véleményüket, tanítsuk és bátorítsuk a tagságot a szakszervezeti jogok gyakorlására. S mi tisztségviselők fokozottabban őrködjünk e jogok érvényesülésén. Használjuk fel a rendelkezésünkre álló fórumokat, hogy a dolgozók ellenőrizhessék: a gazdasági és a mozgalmi vezetők hogyan teljesítik megbízásukat, megfelelően képviselik-e valós érdekeiket. Szakszervezetünk részt vesz az ipar 1969. évi tervének teljesítésében, közreműködik az 1970. évi és a negyedik ötéves terv kialakításában. Segítséget nyújtunk az üzemi szakszervezeti szerveknek, hogy kellő hozzáértéssel szintén kapcsolódjanak be a vállalati éves és távlati tervek elkészítésébe. Támogatjuk, felkaroljuk a dolgozóknak — mindenekelőtt a szocialista brigádoknak — azt a kezdeményezését, hogy a párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyt folytatják, és ezzel is ünnepüik a Tanácsköztársaság kikiáltásának félévszázados évfordulóját. A munkaversenynek — s általában a szakszervezeti szervek termelést segítő tevékenységének — középpontjában a gazdaságosabb, jövedelmezőbb termelést, a korszerű, divatos, keresett termékek gyártását, a piaci igények kielégítését állítsuk. Bonyolult, jórészt újszerű feladat ez, amelyben még nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal. Annyi azonban bizonyos, hogy pusztán a korábbi bevált módszerekkel nem felelhetünk meg a követelményeknek. Itt van például az erkölcsi és az anyagi ösztönzés. Szakszervezeti szerveink sokat tehetnek azért, hogy az ösztönzés rendelkezésre álló eszközeit célszerűen és okosan alkalmazzák. Ez nevelőmunkát is igényel, mert a dolgozókba és a vezetőkbe mélyen beivódott bizonyos egyenlősdi szemlélet. Nem mondják meg mindig nyíltan, ha valakinek a munkája kívánnivalót hagy maga után és ezt a jövedelemben sem juttatják kifejezésre. Végső soron azután azok látják ennek a kárát, akik az átlagosnál többet nyújtanak, s munkájuk színvonalával, kezdeményezéseikkel megérdemlik, hogy kiemeljék őket és nagyobb teljesítményük nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljön. A munkaverseny motorjai a szocialista brigádok. Jó tapasztalataik elterjesztésével szélesítsük a mozgalmat. Karoljuk fel az újítókat, feltalálókat, tekintsük fontos szakszervezeti feladatnak bevált újítások elterjesztését. Megkönnyíti ezt a Minisztertanács közelmúltban hozott határozata, amely elhárítja az anyagi akadályokat az újítómozgalom gyorsabb fejlődésének útjából. Az igazsághoz tartozik, hogy a gazdasági vezetők a korábbi lehetőségeikkel sem éltek mindig elég bátran és önállóan. Legyünk rajta, hogy a jövőben kezdeményezőbben éljenek az anyagi és erkölcsi elismerés lehetőségeivel s a munkások és műszakiak azáltal is meggyőződhessenek róla, nemcsak szükséges, hanem érdemes is újítani. A műszaki fejlesztés persze nem korlátozódhat az újításokra. Noha mindenekelőtt a gazdasági vezetők feladata ez, de a szakszervezeti szervek is segíthetik a műszaki fejlesztést azzal, hogy mind nagyobb részt vállalnak a műszaki propagandában, a legújabb eljárások megismertetésében és szorgalmazzák azok megvalósítását. Szakszervezeti szerveink kellő hatáskörrel, jogokkal rendelkeznek, hogy ne csak mozgósítsák a dolgozókat a termelési feladatokra, hanem a tervek kidolgozásába, a vállalat irányításába is bevonják őket. A szakszervezeti demokrácia bevált keretei, a termelési tanácskozások, a szakszervezeti taggyűlések, a kollektív szerződések megkötése és folyamatos ellenőrzése mind lehetőséget nyújtanak erre. Amilyen mértékben kiaknázzuk e lehetőségeket, olyan mértékben nő e fórumok jelentősége az üzem életében és fokozzák a dolgozók aktivitását. A szakszervezetek nagyobb szerepe a szocializmus építésében azt is elkerülhetetlenné teszi, hogy fokozzuk társadalmi tevékenységünket és nagyobb rangot adjunk a politikai és a nevelőmunkának, gazdagítsuk tartalmát, tegyük színesebbé és sokoldalúbbá az agitációt és a propagandát. Neveljük nagyobb öntudatra tagságunkat, a szocializmus építőit, tudatosítsuk, terjesszük a szocialista hazafiasság, a proletár internacionalizmus eszméit, fordítsunk nagyobb gondot a nacionalizmus, a sovinizmus elleni harcra. A gazdasági reform céljainak megértetését, az anyagi érdekeltség nagyobb szerepének érvényesítését kössük össze az erkölcsi neveléssel, harcoljunk az önzés, az erkölcstelen harácsolás, a kapzsi nyerészkedés szelleme ellen, adjunk nagyobb rangot az erkölcsi ösztönzésnek. Erősítsük a dolgozók kollektív tulajdonosi szemléletét, a vállalat munkájának eredményességéért érzett felelősséget, azt, hogy mindenki saját ügyének érezze a vállalat jó hírnevét. A munkaidő csökkentése növeli lehetőségeinket, még inkább felelősségünket, hogy a dolgozók a több szabad időt kellemesen és hasznosan töltsék el. Az új helyzetből következő feladatokat még nem mindenütt mérlegelték elég mélyrehatóan, pedig sok olyan jó kezdeményezés van már, amely nem elég széleskörűen ismert. Oda kell hatnunk, hogy a több szabad idő magasabb igényeket, több kultúrát, egészségesebb életmódot jelentsen. Úgy vélem, teljesen nyilvánvaló — ezért nem is részletezem —, hogy az új körülmények között mennyire megnőtt a szakmai tudás, a műszaki ismeretek, az általános műveltség, a politikai tájékozottság jelentősége. Hatványozottan vonatkozik ez az iparunkban túlsúlyban dolgozó nőkre és a jövő munkásosztályára, az ifjúságra. Törekedjünk arra, hogy a munkaidő-csökkentést az év végéig saját erőből mindenütt bevezethessük. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért és a gazdasági eredményektől függően a bérszínvonal emeléséért változatlan erőfeszítésre van szükség. A vállalati ártanácsadó és árellenőrző bizottságok kísérjék figyelemmel az árak alakulását, a minőséget. Munkájuk megkönnyítésére a központi vezetőség az év folyamán útmutatót készít számukra és egyéb módon is segíti tevékenységüket. Nem új feladat, de a balesetek alakulása az elmúlt évben arra int, hogy ebből az alkalomból is, ismételten felhívjuk a szakszervezeti szervek figyelmét, működjenek közre a baleseti veszélyforrások feltárásában, a gyakori balesetet kiváltó okok megszüntetésében, a bevált biztonságtechnikai eszközök alkalmazásában. A vállalati, üzemi szakszervezeti szervek törekedjenek arra, hogy az eredményekkel párhuzamosan emelkedjék a szociális juttatások színvonala. Szorgalmazzák a gyermekintézmények, munkásszállások, a vállalati üdülési lehetőségek — különösen a családos üdülés — bővítését, ami üzemiétkeztetés javítá- Fordítsanak gondot az üzemegészségügy javítására. Nem kerülhettem el, hogy egy kissé a megszokott rendben vegyem sorra idei szakszervezeti feladatainkat. Valamennyit természetesen még tovább részletezhetnénk. Most azonban összefüggésükre szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet. Ennek alapja az, hogy valamennyit az új gazdasági mechanizmus körülményei között hajtjuk végre, és amilyen mértékben hat az új mechanizmus, olyan mértékben nyernek részben új tartalmat a változatlan korábbi feladatok is. Tartalmilag valamennyi szakszervezeti feladat nemcsak a gazdasági mechanizmussal, hanem egymással is a legszorosabban össze függ, kiegészíti egymást, az egyik hat a másikra. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulása például kölcsönhatásban van a termeléssel, a gazdasági eredményekkel, s mindkettő szorosan összefügg a politikai nevelő munkával, az egészséges üzemi légkörrel. Az összefüggéseknek ez a felismerése és szem előtt tartása a következő alapszervezeti választásoknál hozzájárul a szakszervezeti munka javításához, a szakszervezeti demokrácia elmélyítéséhez, ahhoz, hogy a régi és tisztségviselők világosabban lássák feladataikat, s a dolgozók még inkább sajátjuknak érezzék a szakszervezetet. Biztos vagyok abban, hogy tagságunk — mint eddig mindig — most is támogatja a szakszervezet célkitűzéseit, munkáját, s a megválasztott tisztségviselők a tagság közreműködésével eredményesen oldják meg korántsem könnyű feladataikat, elősegítik társadalmunk gazdasági, politikai fejlődését. | tu, evet a / f\ \ A arvíÁÁe, U/ M | fexfutkor/nwnden Ik\ I | dc^cz^a4taÁy f\) | | \mr,mrsrssssssmrsrSTsrrrssssss rssssfsrrrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssZ Nehéz kezdet után Munkaeredmények a Szombathelyi Mamutiparban Csaknem az egész gyár, 1058 dolgozó, 72 brigád versenyez a Szombathelyi Mamutiparban a szocialista cím elnyeréséért, vagy annak megtartásáért. Róluk, eddigi eredményeikről, s a gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatos tapasztalatokról érdeklődtünk a vállalatnál. — Idei szocialista versenyünknek, amelyet mi is a párt megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére szerveztünk — kezdte Bodó Zoltán titkárhelyettes, az szb termelési felelőse — sajátos története van. Az első negyedévben ugyanis lemaradtunk a szövéssel, létszámhiányunk volt. — Mi okozta ezt? — Nem egyéb, mint az az örvendetes tény — vette át a szót Czupi János igazgató —, hogy nagyon sok szövőnőnk szült és a törvényadta lehetőségekkel élve, a gyermekgondozási segélyt, a hosszú szabadságot választotta. Időbe tellett, amíg új dolgozók betanításával megoldottuk a problémát. Az új munkásnak viszonylag gyorsan megtanulták a munkafogásokat, a gépek kezelését. Átlagon felüli igyekezettel nyújtottak ehhez segítséget szocialista brigádjaink. A jubileumi verseny A jubileumi versenyben azóta elért nagyszerű teljesítmények adatait már Vass Ferenc tervcsoport vezető és Kopácsi Károly versenyfelelős pontos nyilvántartása őrzi. Érdemes ezt fellapozni ott, ahová a háromnegyed éves eredményeket beírták. Itt már szó sincs lemaradásról! Sőt, a fonoda 67 tonnával többet termelt a tervezettnél, a szövöde pedig , mivel a létszámgondokat megoldották, és a gépparkot is bővítették, egymillió négyzetméterrel több pamutszövetet, fehérnemű- és ágynemű anyagot állított elő, mint a múlt év azonos időszakában. A kikészítők sem tétlenkedtek. Tervük 1,4 százalékos túlteljesítése 227 ezer négyzetméterrel több készárut eredményezett. A belföldi igények teljesítésén túlmenően 1,6 millió négyzetméter anyagot szállítottak a HUNGAROTEX útján a különböző kapitalista országokba. A szocialista brigádok Az elismerésre méltó eredmények kivívásában döntő szerepük van a szocialista brigádoknak. Toki Istvánné 13 tagú szövőbrigádja háromszor nyerte el a kitüntető címet Vetéstervét 106 százalékra teljesítette, és az általa gyártott anyagok 98 százaléka elsőosztályú minősítést kapott. A csomagoló Zetkin Klára szocialista brigád, Szabó Antalné vezetésével már az ezüstjelvényt is elnyerte. A kiválóan dolgozók erkölcsi elismerésén túlmenően az anyagiakkal sem fukarkodnak a Szombathelyi Pamutiparnál. Az idén eddig 415 ezer forinttal jutalmazták a munkaverseny legjobbjait A jubileumi műszak eredményeiért például 65 ezer forint céljutalmat fizettek ki a múlt hónapban. — Megfelelnek a várakozásnak az új mechanizmus első évében elért gazdasági eredményeink — folytatta az igazgató. — Tíz hónap alatt 28,1 millió forint nyereséget értünk el. Ez jó, mert értékesítési gondokkal is küzdöttünk. Így, bár még nincs vége az évnek, 24 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedésre számíthatunk a tavalyi 18 napos részarány helyett. A műszaki fejlesztés Termelésük napi feladatain túlmenően a Szombathelyi Pamutiparban különös gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre is. — Nem szeretnénk lemaradni a versenyben — mondta Czupi János —, ezért fonodánkban éppen ma helyeztünk üzembe egy angol gyártmányú, 2,3 millió forint értékű fésülőgépet, ami az eddigieknél jobb minőségű fonal előállítását teszi lehetővé. Ezáltal a választékunk is gyorsabb ütemben bővülhet. Sikeres kísérleteink alapján megkezdhetjük a bordűrés és a fűtéssel mintázott anyagok gyártását A kikészítő részére vásárolt 1,6 millió forint értékű kalander ugyancsak a minőség javítását szolgálja. Közvetlenül befejezés előtt áll a gyárban a szövődé 192 géppel történő bővítése. A 600 gépes új szövődé kialakításának záróakkordjaként 91 szövőgépet költöztetnek át a kikészítő oldalról megfelelő körülmények közé. Új öltöző — fürdő — Szociális helyzetünk javításáról sem feledkeztünk meg — mondta Bodó Zoltán. — 540 dolgozó befogadására alkalmas új öltöző-fürdőt létesítettünk. A szövőműhely hűtőszekrényt kapott, amelyben a dolgozók elhelyezhetik a magukkal hozott élelmet Megnyugtatóan rendeződött a védőitalként szolgáló szódavízellátás is. Balatongyörök családos üdülőnket három szobával bővítettük ebben az évben. A régi, 78-as munkatermet modern tanműhellyé alakítottuk át. Itt nem lesz éjszakai műszak, s a 42 szövőgép mellett a tanulókon kívül a terhesanyák is dolgozhatnak. — Milyen fejlesztést terveznek a jövő esztendőre? — Kidolgoztuk fonodánk 25 százalékos bővítésének tervét — felelte az igazgató. — A 40 millió forintot igénylő beruházást — számunkra előnyös szerződés alapján — a sopronkőhidai szövőgyárral együttműködve valósítjuk meg. A bővítéshez 20 millió forinttal járulnak hozzá annak fejében, hogy 1971-től évente 700 tonna fonalat átadunk nekik öt százalékos árengedménnyel. A jelek szerint tehát a gazdálkodás új körülményei között megállja a helyét — nem is rosszul — a Szombathelyi Pamutipar. Lőrincz János Vetélő és zaj nélkül működnek, egyszerre két hengerrel dolgoznak a Magyar Pamutipar új gépei