Textilmunkás, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rrrrj ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1069. JANUÁR ARA: SO FILLER ¡­IEXTjjjpJVIjj DOLGOZÓK SZAKSZERVIZN­EKIEK APJA 1 Új év - nagyobb feladatok írta: Tóth Anna főtitkár Az új esztendő alkalmából szakszerveze­tünk központi vezetősége és elnöksége nevében szeretettel köszöntöm szakszerveze­tünk tagjait, a tisztségviselőket és a textil­ipar minden dolgozóját. Eredményes, sikerekben gazdag esztendőt zártunk, s most új feladatoknak gyűrkőzünk. A lezárult év egyben az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésének esztendeje volt, amelyre a mi iparunkban is a terveknek megfelelően tértünk át. A gazdasági szabá­lyozók azonban még nem teljes szélességben és mélységben érvényesültek. Jelen voltak és hatottak a korábbi irányítási rendszer marad­ványai is. A mi iparunk termékei sem felel­tek meg mindig — választékban, árban és mi­nőségben — a keresletnek. A terveiket telje­sül, sőt túlteljesítő vállalatok közül nem egy értékesítési nehézségekkel küzd. Számolnunk kell azzal, hogy az új esztendőben — reform­­alapelveinek megfelelően — jobban hatnak a piaci viszonyok, még nagyobb jelentőséget kap a hatékonyabb munka, a gazdaságos termelés, a hazai és külföldi fizetőképes vá­sárlók figyelembevétele. Az új gazdasági mechanizmus részben együttjár, részben maga után von megfelelő változásokat a társadalmi élet különböző te­rületein. Közöttük a dolgozók túlnyomó több­ségét tömörítő szakszervezetek életében, munkájában, munkarendszerében is. A szak­­szervezetek — a Textilipari Dolgozók Szak­­szervezete is — megnövekedett képviseleti és érdekvédelmi feladataikat már a múlt esz­tendőben is nagyobb jog- és hatáskörrel lát­hatták el. Ez növeli jelentőségüket a szocia­lista társadalom szervezetében, s ezzel együtt nő a szakszervezeti tisztségviselő felelőssége is. Az új esztendőben tovább kell javítani szakszervezeti szerveink munkáját a központi vezetőségtől az üzemi bizalmiakig. Élve a nagyobb önállósággal, elemezve a konkrét helyzetet, a legfontosabb feladatokat tartalmazó, reális, teljesíthető határozatokat hozzunk, amelyeknek végrehajtását folyama­tosan ellenőrizzük. Segítsük elő az üzemi demokrácia további kiteljesedését. Hassunk oda, hogy a dolgozók jobban megismerjék a szocialista célkitűzése­ket, a gazdasági és a politikai munka össze­függéseit. Vonjuk be őket a közös feladatok kialakításába, a helyi döntésekbe. Ismerjük meg és igényeljük véleményüket, tanítsuk és bátorítsuk a tagságot a szakszervezeti jogok gyakorlására. S mi tisztségviselők fokozottab­ban őrködjünk e jogok érvényesülésén. Hasz­náljuk fel a rendelkezésünkre álló fórumo­kat, hogy a dolgozók ellenőrizhessék: a gaz­dasági és a mozgalmi vezetők hogyan teljesí­tik megbízásukat, megfelelően képviselik-e valós érdekeiket. Szakszervezetünk részt vesz az ipar 1969. évi tervének teljesítésében, közreműködik az 1970. évi és a negyedik ötéves terv kialakí­tásában. Segítséget nyújtunk az üzemi szak­szervezeti szerveknek, hogy kellő hozzáértés­sel szintén kapcsolódjanak be a vállalati éves és távlati tervek elkészítésébe. Támogatjuk, felkaroljuk a dolgozóknak — mindenekelőtt a szocialista brigádoknak — azt a kezdeményezését, hogy a párt megala­kulásának 50. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyt folytatják, és ezzel is ünnep­üik a Tanácsköztársaság kikiáltásának félév­­százados évfordulóját. A munkaversenynek — s általában a szakszervezeti szervek ter­melést segítő tevékenységének — középpont­jában a gazdaságosabb, jövedelmezőbb ter­melést, a korszerű, divatos, keresett termékek gyártását, a piaci igények kielégítését állít­suk. Bonyolult, jórészt újszerű feladat ez, amelyben még nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal. Annyi azonban bizonyos, hogy pusztán a korábbi bevált módszerekkel nem felelhetünk meg a követelményeknek. Itt van például az erkölcsi és az anyagi ösztönzés. Szakszervezeti szerveink sokat tehetnek azért, hogy az ösztönzés rendelkezésre álló eszkö­zeit célszerűen és okosan alkalmazzák. Ez nevelőmunkát is igényel, mert a dolgozókba és a vezetőkbe mélyen beivódott bizonyos egyenlősdi szemlélet. Nem mondják meg mindig nyíltan, ha valakinek a munkája kí­vánnivalót hagy maga után és ezt a jövede­lemben sem juttatják kifejezésre. Végső so­ron azután azok látják ennek a kárát, akik az átlagosnál többet nyújtanak, s munkájuk színvonalával, kezdeményezéseikkel megér­demlik, hogy kiemeljék őket és nagyobb tel­jesítményük nagyobb anyagi és erkölcsi meg­becsülésben részesüljön. A munkaverseny motorjai a szocialista bri­gádok. Jó tapasztalataik elterjesztésével szélesítsük a mozgalmat. Karoljuk fel az újí­tókat, feltalálókat, tekintsük fontos szakszer­vezeti feladatnak bevált újítások elterjesz­tését. Megkönnyíti ezt a Minisztertanács kö­zelmúltban hozott határozata, amely elhá­rítja az anyagi akadályokat az újítómozgalom gyorsabb fejlődésének útjából. Az igazsághoz tartozik, hogy a gazdasági vezetők a korábbi lehetőségeikkel sem éltek mindig elég bátran és önállóan. Legyünk rajta, hogy a jövőben kezdeményezőbben éljenek az anyagi és er­kölcsi elismerés lehetőségeivel s a munkások és műszakiak azáltal is meggyőződhessenek róla, nemcsak szükséges, hanem érdemes is újítani. A műszaki fejlesztés persze nem korláto­zódhat az újításokra. Noha mindenekelőtt a gazdasági vezetők feladata ez, de a szakszer­vezeti szervek is segíthetik a műszaki fejlesz­tést azzal, hogy mind nagyobb részt vállal­nak a műszaki propagandában, a legújabb el­járások megismertetésében és szorgalmazzák azok megvalósítását. Szakszervezeti szerveink kellő hatáskörrel, jogokkal rendelkeznek, hogy ne csak mozgó­sítsák a dolgozókat a termelési feladatokra, hanem a tervek kidolgozásába, a vállalat irá­nyításába is bevonják őket. A szakszervezeti demokrácia bevált keretei, a termelési ta­nácskozások, a szakszervezeti taggyűlések, a kollektív szerződések megkötése és folyama­tos ellenőrzése mind lehetőséget nyújtanak erre. Amilyen mértékben kiaknázzuk e lehe­tőségeket, olyan mértékben nő e fórumok je­lentősége az üzem életében és fokozzák a dol­gozók aktivitását. A szakszervezetek nagyobb szerepe a szo­cializmus építésében azt is elkerülhetet­lenné teszi, hogy fokozzuk társadalmi tevé­kenységünket és nagyobb rangot adjunk a politikai és a nevelőmunkának, gazdagítsuk tartalmát, tegyük színesebbé és sokoldalúbbá az agitációt és a propagandát. Neveljük na­gyobb öntudatra tagságunkat, a szocializmus építőit, tudatosítsuk, terjesszük a szocialista hazafiasság, a proletár internacionalizmus eszméit, fordítsunk nagyobb gondot a nacio­nalizmus, a sovinizmus elleni harcra. A gazdasági reform céljainak megértetését, az anyagi érdekeltség nagyobb szerepének érvényesítését kössük össze az erkölcsi neve­léssel, harcoljunk az önzés, az erkölcstelen harácsolás, a kapzsi nyerészkedés szelleme ellen, adjunk nagyobb rangot az erkölcsi ösztönzésnek. Erősítsük a dolgozók kollektív tulajdonosi szemléletét, a vállalat munkájá­nak eredményességéért érzett felelősséget, azt, hogy mindenki saját ügyének érezze a vállalat jó hírnevét. A munkaidő csökkentése növeli lehetősé­geinket, még inkább felelősségünket, hogy a dolgozók a több szabad időt kellemesen és hasznosan töltsék el. Az új helyzetből követ­kező feladatokat még nem mindenütt mérle­gelték elég mélyrehatóan, pedig sok olyan jó kezdeményezés van már, amely nem elég szé­leskörűen ismert. Oda kell hatnunk, hogy a több szabad idő magasabb igényeket, több kultúrát, egészségesebb életmódot jelentsen. Úgy vélem, teljesen nyilvánvaló — ezért nem is részletezem —, hogy az új körülmények között mennyire megnőtt a szakmai tudás, a műszaki ismeretek, az általános műveltség, a politikai tájékozottság jelentősége. Hatványo­zottan vonatkozik ez az iparunkban túlsúly­ban dolgozó nőkre és a jövő munkásosztályá­ra, az ifjúságra. Törekedjünk arra, hogy a munkaidő-csökkentést az év végéig saját erő­ből mindenütt bevezethessük. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért és a gazdasági eredmények­től függően­­ a bérszínvonal emeléséért vál­tozatlan erőfeszítésre van szükség. A vállalati ártanácsadó és árellenőrző bi­zottságok kísérjék figyelemmel az árak ala­kulását, a minőséget. Munkájuk megkönnyí­tésére a központi vezetőség az év folyamán útmutatót készít számukra és egyéb módon is segíti tevékenységüket. Nem új feladat, de a balesetek alakulása az elmúlt évben arra int, hogy ebből az alka­lomból is, ismételten felhívjuk a szakszerve­zeti szervek figyelmét, működjenek közre a baleseti veszélyforrások feltárásában, a gya­kori balesetet kiváltó okok megszüntetésében, a bevált biztonságtechnikai eszközök alkal­mazásában. A vállalati, üzemi szakszervezeti szervek törekedjenek arra, hogy az eredményekkel párhuzamosan emelkedjék a szociális juttatá­sok színvonala. Szorgalmazzák a gyermekin­tézmények, munkásszállások, a vállalati üdü­lési lehetőségek — különösen a családos üdü­lés — bővítését, am­i üzemi­étkeztetés javítá- Fordítsanak gondot az üzemegészségügy javítására. Nem kerülhettem el, hogy egy kissé a meg­szokott rendben vegyem sorra idei szakszer­vezeti feladatainkat. Valamennyit természe­tesen még tovább részletezhetnénk. Most azonban összefüggésükre szeretném nyomaté­kosan felhívni a figyelmet. Ennek alapja az, hogy valamennyit az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között hajtjuk végre, és amilyen mértékben hat az új mechanizmus, olyan mértékben nyernek részben új tartal­mat a változatlan korábbi feladatok is. Tartalmilag valamennyi szakszervezeti fel­adat nemcsak a gazdasági mechanizmussal, hanem egymással is a legszorosabban össze­ függ, kiegészíti egymást, az egyik hat a má­sikra. A dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulása például kölcsönhatásban van a termeléssel, a gazdasági eredmények­kel, s mindkettő szorosan összefügg a politi­kai nevelő munkával, az egészséges üzemi légkörrel. Az összefüggéseknek ez a felismerése és szem előtt tartása a következő alapszervezeti választásoknál hozzájárul a szakszervezeti munka javításához, a szakszervezeti demok­rácia elmélyítéséhez, ahhoz, hogy a régi és­­ tisztségviselők világosabban lássák felada­taikat, s a dolgozók még inkább sajátjuknak érezzék a szakszervezetet. Biztos vagyok abban, hogy tagságunk — mint eddig mindig — most is támogatja a szakszervezet célkitűzéseit, munkáját, s a m­egválasztott tisztségviselők a tagság közre­működésével eredményesen oldják meg ko­rántsem könnyű feladataikat, elősegítik társa­­dalmunk gazdasági, politikai fejlődését. | tu, evet a / f\ \ A arvíÁÁe, U/ M | fexfu­tkor/nwnden Ik\ I | dc^cz­^a4taÁy f\) | | \mr,mrsrssssssm­rsrSTsrrrssssss­ rssssfsrrrsssssssssss­ssssssssssssssssssss­ssssssssZ ­ Nehéz kezdet után Munkaeredmények a Szombathelyi M­amutiparban Csaknem az egész gyár, 1058 dolgozó, 72 brigád versenyez a Szombathelyi Mamutiparban a szocialista cím elnyeréséért, vagy annak megtartásáért. Ró­luk, eddigi eredményeikről, s a gazdaságirányítás új rend­szerével kapcsolatos tapaszta­latokról érdeklődtünk a válla­latnál. — Idei szocialista verse­nyünknek, amelyet mi is a párt megalakulásának ötve­nedik évfordulója tiszteletére szerveztünk — kezdte Bodó Zoltán titkárhelyettes, az szb termelési felelőse — sajá­tos története van. Az első ne­gyedévben ugyanis lemarad­tunk a szövéssel, létszámhiá­nyunk volt. — Mi okozta ezt? — Nem egyéb, mint az az örvendetes tény — vette át a szót Czupi János igazgató —, hogy nagyon sok szövőnőnk szült és a törvényadta lehe­tőségekkel élve, a gyermek­­gondozási segélyt, a hosszú szabadságot választotta. Idő­be tellett, amíg új dolgozók betanításával megoldottuk a problémát. Az új munkásnak viszonylag gyorsan megtanul­ták a munkafogásokat, a gépek kezelését. Átlagon felüli igye­kezettel nyújtottak ehhez se­gítséget szocialista brigádja­ink. A jubileumi verseny A jubileumi versenyben az­óta elért nagyszerű teljesítmé­nyek adatait már Vass Ferenc tervcsoport vezető és Kopácsi Károly versenyfelelős pontos nyilvántartása őrzi. Érdemes ezt fellapozni ott, ahová a háromnegyed éves eredménye­ket beírták. Itt már szó sincs lemaradásról! Sőt, a fonoda 67 tonnával többet termelt a ter­vezettnél, a szövöde pedig , mivel a létszámgondokat meg­oldották, és a gépparkot is bő­vítették, egymillió négyzetmé­terrel több pamutszövetet, fe­hérnemű- és ágynemű anya­got állított elő, mint a múlt év azonos időszakában. A ki­készítők sem tétlenkedtek. Tervük 1,4 százalékos túltel­jesítése 227 ezer négyzetméter­rel több készárut eredménye­zett. A belföldi igények telje­sítésén túlmenően 1,6 millió négyzetméter anyagot szállí­tottak a HUNGAROTEX út­ján a különböző kapitalista országokba. A szocialista brigádok Az elismerésre méltó ered­mények kivívásában döntő szerepük van a szocialista bri­gádoknak. Toki Istvánné 13 tagú szövőbrigádja három­szor nyerte el a kitüntető cí­met Vetéstervét 106 százalékra teljesítette, és az általa gyár­tott anyagok 98 százaléka el­sőosztályú minősítést kapott. A csomagoló Zetkin Klára szocialista brigád, Szabó An­­talné vezetésével már az ezüst­jelvényt is elnyerte. A kivá­lóan dolgozók erkölcsi elisme­résén túlmenően az anyagiak­kal sem fukarkodnak a Szom­bathelyi Pamutiparnál. Az idén eddig 415 ezer forinttal jutal­mazták a munkaverseny leg­jobbjait A jubileumi műszak eredményeiért például 65 ezer forint céljutalmat fizettek ki a múlt hónapban. — Megfelelnek a várakozás­nak az új mechanizmus első évében elért gazdasági ered­ményeink — folytatta az igaz­gató. — Tíz hónap alatt 28,1 millió forint nyereséget értünk el. Ez jó, mert értékesítési gondokkal is küzdöttünk. Így, bár még nincs vége az évnek, 24 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedésre számít­hatunk a tavalyi 18 napos részarány helyett. A műszaki fejlesztés Termelésük napi feladatain túlmenően a Szombathelyi Pa­mutiparban különös gondot fordítanak a műszaki fejlesz­tésre is. — Nem szeretnénk lemarad­ni a versenyben — mondta Czupi János —, ezért fono­dánkban éppen ma helyeztünk üzembe egy angol gyártmá­nyú, 2,3 millió forint értékű fésülőgépet, ami az eddigiek­nél jobb minőségű fonal elő­állítását teszi lehetővé. Ezáltal a választékunk is gyorsabb ütemben bővülhet. Sikeres kísérleteink alapján megkezd­hetjük a bordűrés és a fűtés­sel mintázott anyagok gyártá­sát A kikészítő részére vásá­rolt 1,6 millió forint értékű ka­lander ugyancsak a minőség javítását szolgálja. Közvetlenül befejezés előtt áll a gyárban a szövődé 192 géppel történő bővítése. A 600 gépes új szövődé kialakításá­nak záróakkordjaként 91 szö­vőgépet költöztetnek át a ki­készítő oldalról megfelelő kö­rülmények közé. Új öltöző — fürdő — Szociális helyzetünk ja­vításáról sem feledkeztünk meg — mondta Bodó Zoltán. — 540 dolgozó befogadására al­kalmas új öltöző-fürdőt léte­sítettünk. A szövőműhely hű­tőszekrényt kapott, amely­ben a dolgozók elhelyezhetik a magukkal hozott élelmet Megnyugtatóan rendeződött a védőitalként szolgáló szóda­vízellátás is. Balatongyörök­ családos üdülőnket három szo­bával bővítettük ebben az év­ben. A régi, 78-as munkater­met modern tanműhellyé ala­kítottuk át. Itt nem lesz éj­szakai műszak, s a 42 szövő­gép mellett a tanulókon kívül a terhesanyák is dolgozhatnak. — Milyen fejlesztést tervez­nek a jövő esztendőre? — Kidolgoztuk fonodánk 25 százalékos bővítésének tervét — felelte az igazgató. — A 40 millió forintot igénylő beru­házást — számunkra előnyös szerződés alapján — a sopron­kőhidai szövőgyárral együtt­működve valósítjuk meg. A bővítéshez 20 millió forinttal járulnak hozzá annak fejében, hogy 1971-től évente 700 ton­na fonalat átadunk nekik öt százalékos árengedménnyel. A jelek szerint tehát a gaz­dálkodás új körülményei kö­zött megállja a helyét — nem is rosszul — a Szombathelyi Pamutipar. Lőrincz János Vetélő és zaj nélkül működnek, egyszerre két hengerrel dol­­goznak a Magyar Pamutipar új gépei

Next