Textilmunkás, 1973 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVII. ÉVFOLYAM, 1.SZÁM 1973. JANUÁR ÁRA: 50 FILLÉR A TEXTILIPARI DOÍOZOK SZAKSZERVEZETINEK LAPJA Az új év küszöbén: A TETTEKEN VAN A SOR jobban, hatékonyabban az új esztendő küszöbén ha visszagondolunk az elmúlt két esztendőre, mindenki belátja: soha ilyen gyors ütemben és ilyen mértékben még nem gazdagodott a mi iparunk, mint ebben az időszakban. A párt, a kormány többszörösen is kiemelt gondoskodással törődik a textilmunkások sorsával. Ezt bizonygatnunk sem kell, elég ha a két éve megkezdődött textil-ruházatiipari 12 milliárd forintos rekonstrukcióra gondolunk, arra, hogy a gépek, berendezések 70 százalékát már felszerelték, vagy megrendelték s a következő években is még tömegesen kerülnek a dolgozók kezelésébe az új gépek; s ugyanakkor korszerűsödnek az üzemi ebédlők, orvosi rendelők, a szociális létesítmények; s nem utolsó sorban gondolnunk kell a munkában megfáradt, nehéz körülmények között dolgozó textilmunkások egy jelentős csoportját érintő korkedvezményes nyugdíjazás bevezetésére, vagy az állami iparban dolgozók, így a textilmunkások és művezetők kiemelt béremelési lehetőségére. Fontos feladatunk — ha nem a legfontosabb! —, hogy mindezt a törődést, gondoskodást ne csak tudomásul vegyük, de erőnkkel, a dolgos hétköznapok szorgalmas munkájával, tegyünk is azért, hogy a népgazdaság, az ország nagy kollektívája is érezze — a textilipar, az itt dolgozó munkások megérdemlik ezt a kiemelt gondoskodást. Érezzünk felelősséget azért, hogy a munkánkat könynyítő, drága, korszerű gépek hatékonyan üzemeljenek, tartsuk kötelességünknek szakmai képzésünket, továbbképzésünket, a megfelelő technológiai tudás megszerzését, a jobb, a minőségileg kifogástalan, anyagtakarékos, fegyelmezett és szervezett munkavégzést. Szakszervezetünk elnöksége és központi vezetősége ezekben a napokban összegezi a XXIII. kongresszusunk óta elért eredményeinket, a feladatok időarányos végrehajtását, és most, a következő kongresszusig tartó másik félidőre részletezi a további tennivalókat. Változatlanul nagy felelősség hárul szakszervezeti mozgalmunkra a IV. ötéves terv időarányos végrehajtásában, a rekonstrukció további megvalósításában, a művezetők, a szakmunkások képzésének, továbbképzésének szorgalmazásában, a szociális, kulturális fejlesztési elképzelések kialakításában, az üzem- és munkaszervezés segítésében, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésében. Kutatni kell a lehetőségeket, hogyan könnyíthetők az éjszakai műszakban dolgozók munkája, milyen okokat kell megszüntetni, hogy kevesebb legyen a balesetek, a táppénzes napok száma, miként lehet hatásosabbá tenni a fiatalok, az iparba újonnan bekerült dolgozók baleseti oktatását. S ami sok nagy feladat között talán apróságnak tűnik: hogyan lehetne az egész textiliparban meghonosítani — a ma még csak néhány helyen megvalósított — munkaközi szüneteket, hiszen az a pár perces pihenés, frissülés, óriási könnyebbséget jelent a nyolc órai munkában. Most, az új esztendő első félévében üzemi szakszervezeti bizottságaink is számot adnak végzett munkájukról, kisebb-nagyobb csoportokban minden választott szakszervezeti tisztségviselő beszámol az elért eredményekről, s tájékoztatja a szervezett dolgozókat a további feladatokról. Szakszervezetünk mozgalmi életének javítása megkívánja azt is, hogy az üzemekben dolgozó tisztségviselők, választott szakszervezeti testületek nagyobb figyelemét kísérjék: a gazdasági vezetők „elszámolását” a dolgozók, a „tulajdonosok” előtt, a gazdálkodás eredményeiről, gondjairól. Az üzemi demokrácia szélesítése, a szakszervezeti munka színvonalának növelése érdekében a legfontosabb témákban követelmény, hogy a döntés, véleményezés, egyetértés szakszervezeti jogok gyakorlása előtt az üzemi szakszervezeti szervezetek a szakszervezeti tagoktól taggyűlésen kérjenek véleményt. A hasznos javaslatokat mindenkor rögzítsék állásfoglalásuk és ezeknek sorsát kísérjék figyelemmel — a megvalósításig. Szakszervezetünk, a Könnyűipari Minisztériummal együttműködve, munkakapcsolatát évről évre javítva sok fontos , a textilmunkások sorsát, élet- és munkakörülményeit érintő témában nagy eredményeket könyvelhet el. Az új esztendő közös tennivalói között nem kisebbek szerepelnek, mint a létszám és bérpolitikai intézkedések, de együttes cselekvést igényel a textiliparban dolgozó művezetők helyzetének vizsgálata — a művezetők véleményét is kikérő és figylembevevő — rendezése, s már egészen a jövőre gondolva, a következő, az V. ötéves terv előkészítése, a rekonstrukció folytatása. 14 nagy és szép munkák várnak ránk ebben az új, 1973-as esztendőben. Ahhoz, hogy akaratunknak, tudásunknak a legjavát adva végezzük feladatunkat, jobban, hatékonyabban kell munkálkodnunk, külön-külön mindenkinek és együtt a nagy textiles közösségnek. Ha minden szervezett dolgozó, ha valamennyi választott tisztségviselő, a példát mutató, társadalmi pluszmunkát vállaló szakszervezeti aktíva tetteivel, a mindennapok közösségét gazdagító szorgalmas munkájával eleget tesz feladatának, akkor mostanhoz egy évre, erre az új esztendőre is majd úgy emlékezünk, hogy sok örömet adott, s a nehéz feladatok megoldását követő jogos büszkeséget érezhetjük... Ehhez kívánunk a textilmunkásoknak sok sikert és jó egészséget. FENYVESVÖLGYI ARANKA (SZALAY FERENC rajza) A SZOT-díjas festőművészt lapunk 5. oldalán „A puszta bűvöletében” című írásunkban mutatjuk be ÉNEKLŐ HANYOK A textilipar egyes munkahelyein dolgozó nőkre az Elnöki Tanács rendelet© kiterjesztette a korkedvezményt. A korkedvezményt 1951-ben vezették be az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozókra. A több mint két évtized alatt lényeges változás következett be a különböző iparágak műszaki fejlődésében, az alkalmazott technológiákban. 1973. január elsejével életbe lépett a korszerűsített korkedvezményes munkaköri jegyzék, amely jelentős a textiliparban dolgozó nők számára is. Szakszervezetünk központi vezetősége közel tíz éve kérte a különböző munkahelyeken dolgozó nők korkedvezményét. Központi vezetőségünk igényének kielégítésénél természetesen figyelembe kellett venni az ország anyagi lehetségeit és hogy az, a más iparágakban azonos egészségi körülmények között dolgozók érdekeivel ne kerüljön szembe a korkedvezmény, az életbe lépett rendelet szerint, vonatkozik a textilipari előfonó és fonónőkre, illetve a szövőnőkre. Az említett munkahelyeken eltöltött 8 évi munka után 2 év, és minden további 4 év után 1-1 év korkedvezmény illeti meg a dolgozó nőt. A korkedvezmény bevezetése mintegy 3000 nődolgozót érint iparunkban és körülbelül 6 millió forint többletköltséget jelent a népgazdaságnak. Azok a dolgozó nők, akiknek egészségi állapota lehetővé teszi a tovább dolgozást és tovább is akarnak dolgozni — az ösztönző nyugdíjrendelet a korkedvezmény figyelembe vételével elért éveiktől számít: például, ha egy fonónő 20 éve dolgozik fonógépen, akkor 50 éves korától jár minden ledolgozott további év után a hétszázalékos nyugdíjemelés. Szakszervezetünk központi vezetősége úgy ítéli meg, hogy jelentős az elért eredmény, a textilmunkások nagy csoportját érintő nyugdíjkorkedvezmény bevezetése időszerű, szükséges intézkedés, amit indokolnak a textilipari munkakörülmények, a több műszakos munkarend. Szakszervezetünknek a textilipar jövőjét, a megkezdődött rekonstrukciót figyelembe véve a jövőben nem a nyugdíjkorhatár további csökkentését kell szorgalmaznia, hanem azt, hogy a rohamos műszaki fejlődés járjon együtt a munkakörülmények korszerűsítésével, a nehéz fizikai munka megkönnyítésével. Ahol ez a fejlődés nem következik be, ott további könnyítésre lesz szükség, melynek vizsgálatára az V. ötéves terv idején kerül sor. A központi vezetőség fontos feladatának tartja a dolgozók munkakörülményeinek olyan mértékű javításának szorgalmazását, mely minél hosszabb ideig védi valamennyi dolgozó egészségét, hogy a textilmunkások minél tovább tudjanak erőben, egészségben, eredményesen dolgozni tanult szakmájukban. Szakszervezetünk központi vezetősége felhívja a gazdasági és a szakszervezeti vezetőknek a figyelmét: időben készüljenek fel a korkedvezményes nyugdíjazás bevezetésére. Számítani kell arra, hogy az érintett dolgozók közül többen keresik majd meg — tanácsért, felvilágosításért — mind a gazdasági, mind a szakszervezeti vezetőket, s ugyanakkor megnövekedik a nyugdíjelőkészítő bizottságok munkája is. A gazdasági vezetőknek gondoskodni kell arról — az ügyintézés személyi feltételeit biztosítva —, hogy a szükséges igazolásokat kérő dolgozóknak „küldözgetés nélkül”, gyorsan, a munkában megfáradt dolgozó embernek kijáró tisztelettel intézzék ügyeit. Minden üzemi szakszervezeti szervezetnek feladata, hogy a nyugdíjkorkedvezmény bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait rendszeresen összegezze, és mozgalmi módszereivel segítse úgy a gyakorlati végrehajtását, hogy e nagy jelentőségű kedvezmény bevezetése a dolgozók teljes megelégedésével történjen. ÁCS TIBORNÉ dr. A korkedvezményes nyugdíjrendelet végrehajtási utasításának megjelenését követően a TEXTILMUNKÁS rendszeresen tájékoztatást, választ ad a dolgozók kérdéseire. (Címünk: Textilmunkás, 1068. Budapest, VI., Rippl Rónai u. 2. sz.) KONGRESSZUSUNK HATÁROZATA A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN... A korkedvezményes nyugdíjazás bevezetése érinti a textilmunkások jelentős csoportját LAPZÁRTAKOR A VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS MÉG NEM JELENT MEG KÖSZÖNET Az új esztendő beköszöntésével számos jókívánságot továbbított a posta — szakszervezetünk elnökségének és a központi vezetőség osztályain dolgozó vezetőknek, munkatársaknak, melyért — valamennyien ezúton mondanak köszönetet. Sikerekben, jó egészségben, eredményekben gazdag új esztendőt kivetnünk !