Textilmunkás, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA xxi. Évfolyam, 1. szám 1977. január VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! APJA: 50 FILLÉR Mryorsítsuk meg az új esztendabelii tartalékaink feltárását 1976- ban tervszerűen folytatódott a textilipar általános fejlesztése, a rekonstrukció második szakaszára megjelölt program végrehajtása. Dolgos évet zártunk. Erre az időszakra esett a vállalati ötödik ötéves tervek, az öt évre szóló kollektív szerződések, valamint a szociálpolitikai és oktatási tervek készítése. Az elvégzettmunkára, erőfeszítésekre visszatekintve, talán a legnehezebb év volt az 1976-os esztendő. Gondjaink csak növekedtek a munkaerő fokozódó csökkenésével. Már a tervidőszak első felében megközelítettük azt a többezres létszámcsökkenést, melyet csak a tervidőszak második felére feltételeztünk. Az 1977. évi tervünk teljesítése nehéz feladat. A termelékenység öt-hatszázalékos növelését, a cserearány javítását tűzzük ki célul. A belföldi szükséglet és a szocialista export maradéktalan teljesítése mellett a nem rubel elszámolású exportot az 1976. évinél is nagyobb mértékben kell növelni. A textiliparban 1977-ben tovább kell fokozni a termelés hatékonyságát, javítani a tervszerűséget, a minőséget, a termelés szerkezetét. Az előző évnél erőteljesebb ütemű termelésnövekedést szükséges elérni ahhoz, hogy 1977. év végére — az ötödik ötéves terv első két évében — elérjük a tervezett volument. Az 1977. évi gazdasági célkitűzések megvalósítása alapvetően a létszámcsökkenés mérséklésével biztosított. Ebből kiindulva, elengedhetetlenül szükséges a munkaerő megtartására tervezett intézkedések felülvizsgálása és végrehajtásának meggyorsítása. Az intézkedések közül is előtérbe kell helyezni a klímaviszonyok javítását, az anyagmozgatás, szállítás gyorsabb ütemű gépesítését, a szociális létesítmények, szállások fejlesztését, a szociálpolitikai és oktatási tervek maradéktalan teljesítését. Fokozni kell a három műszakban végzett munka könnyítését, a bérek reális, tervszerű növekedését. Napirenden van a több műszakban végzett munka jobb anyagi elismerése. A béremelési lehetőségek igazságos felhasználásával elérhetjük, hogy csökkenjen az elvándorlás iparunkból. A feladatok sikeres végrehajtása a textilipar minden dolgozójának aktív közreműködésétől függ. 1977- ben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Ennek jegyében határozzák meg a kollektívák a szocialista munkaverseny feladatait, a vállalásokhoz az ajánlásokat. Az ötödik iparági szocialista brigádvezetői tanácskozás 1977. február 26-án segítséget ad a brigádoknak a jó tapasztalatok közkinccsé tételével, hogy jobban a hármas jelszó követelményeihez igazíthassák munkájukat, életüket. Az iparágban van tartalék, s ezek feltárására kell hatékonyabban törekednünk. Hiszen gépek állnak, sokszor órákra tétlenek a szorgalmas kezek• Hogy miért? Sokszor a szervezett anyagellátás és fegyelmezett munka hiányában. Szakszervezetünk az 1977. évi feladatok sikeres teljesítése érdekében azért fordul a törzsgárdatagsághoz, a szocialista brigádok tagjaihoz, mert úgy látja, hogy 1977-ben a szubjektív termelési tényezők kell, hogy előtérbe kerüljenek. A minőség javításával egyes vállalatoknál tíz-tizenöt százalékkal is lehetne emelni az év végi nyereséget, a jobb kooperációval javítani lehet a belkereskedelem ellátását, az export teljesítését. Szakszervezetünk központi vezetősége áttekintette 1977. évi tennivalóit. A több mint 25 ezer választott szakszervezeti társadalmi munkás segítségével összpontosítani kívánja erejét az iparban meglevő tartalékok feltárására és a létszámcsökkenés lassítására. Külön gonddal foglalkozik a bejárók, a művezetők, a két-három, és folyamatos műszakban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával. A szakszervezeti bizalmiak kerülnek az első vonalba, mivel a szakszervezeti jogok számukra kiteljesedtek, a gazdasági vezetésnek nemcsak véleményüket kell kérni bérezés, premizálás, kitüntetés, áthelyezés és más személyi kérdésekben, hanem egyetértésüket is. A bizalmiak nagy része eddig is politikai „tényező” volt, ezután a szakszervezeti tagság és a központi vezetőség még inkább számít rájuk. Befolyásukra várhatóan jobb lesz a dolgozók közérzete, kevesebb a törvénysértés, jobb a munkafegyelem, és az üzemi demokrácia is fejlődik majd. DR. BÍRÓ GYÖRGYNÉ főtitkár Minőségi javulást a gazdasági és mozgalmi munkában! Javaslatok a HÓDIKÖT brigádvezetői tanácskozásán A HÓDIKÖT-ben megtartott vállalati brigádvezetői tanácskozáson egymás után álltak fel a brigádvezetők és mondták el észrevételeiket, bírálataikat. De nemcsak ezt A rövid, tartalmas hozzászólásokban jutott hely arra is, hogy megismerjük a brigádok munkáját, eredményeiket és azt, mit tettek vagy tesznek a gondok megszüntetésére. Az erejüket meghaladó feladatok megoldására pedig sorra érkeztek a javaslatok. Balogh Béláné elmondta, hogyan dolgozik brigádja, milyen eredményeket értek el a gazdasági munkában. Arról is szólt, mennyi nehézséget kell leküzdeniük vállalásaik teljesítése érdekében. A keresetlen szavak mögött megfogalmazódott a brigádmozgalom célja: a gazdasági vállalások teljesítése összhangban a tanulással, művelődéssel. A jól végzett munka és a rendszeres képzés, a tudati fejlődés, valamint a szocialista erkölcs normáinak betartása együttesen, egymást kiegészítve adja a szocialista brigádmozgalom tartalmát. Budai Sándorné a szocialista együttélés elveiről beszélt. Elmondta, mennyire fontos, hogy felfigyeljünk a körülöttünk levő hibákra és azokat szóvá is tegyük. Nehezíti ezt az a helytelen gyakorlat, hogy néhány munkatárs a jó szándékú segíteni akaró bírálatot, tanácsot sértésnek veszi, viszszautasítja. A megoldás ebben az esetben a nevelés a „sértődés” dolgozók szemléletének megváltoztatása lehet. Azért kell erőinket e területekre összpontosítani, mert a gazdasági feladatok teljesítése, a mind jobb termelési eredményekre való törekvés már szinte természetes, de bizony az emberek gondolkodásmódján több az alakítani való — mondta Budai Sándorné. A tanácskozás természetesen nem csupán ilyen elméleti kérdések körül forgott. Többen szóvá tették a gazdasági munka területén tapasztalható hiányosságokat, és a szükséges tennivalókat is meghatározták. Talán a legégetőbb gondjuk a gazdasági vezetőiknek — de a munkásoknak is — a minőség alakulása. Nagyon nehéz jó munkát végezni úgy, ha már az alapanyag sem megfelelő, vagy az előző üzemből hibás, rosszul előkészített félkész termék jön tovább feldolgozásra. A Lenin brigád felkereste a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának fonó brigádját. Közvetlenül tőlük kérték, hogy a fonal minőségének javításával a kistarcsaiak is segítsék a közös ügyet, a mind jobb eredményének elérését. Egy másik kezdeményezés arra hívta fel a figyelmet, hogy a brigádok minden üzemben vállalják: nem adnak tovább selejtes terméket. Az üzem dolgozói figyelemmel kísérik a szocialista bérezés elvének érvényesülését is, így Mészáros Piroska — többek között — felhívta a figyelmet arra, hogy a tiszalöki gyár kézi javító üzemében szinte lehetetlen az egyéni teljesítményeket ellenőrizni, figyelemmel kísérni. Ezért a kereseti lehetőség maximálását javasolta hozzászólásában. Egy másik felszólaló azt tette szóvá, milyen helytelen az, ha a kulturális vállalások teljesítését formálisan, csupán a könyvtár statisztikája szerint bírálják el. Nemcsak az számít művelt embernek, aki egy időegység alatt meghatározott számú könyvet elvisz a vállalati könyvtárból. Maruzsa Istvánné arról beszélt, hogyan segíti brigádjával a munkába és a hétköznapi életbe beilleszkedni a testi fogyatékos munkatársakat. Négy ilyen brigádtagjuk van, és munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy mind a négyen teljes értékű brigádtagnak érzik magukat. Emellett felhívta a figyelmet a gépek karbantartásánál tapasztalható hiányosságokra és kérte a vállalat vezetőitől azok megszüntetését, mert a jó gép alapvető feltétele a jó minőségű termék előállításának. A fenti néhány gondolat csak kis része a tanácskozáson elhangzott hozzászólásoknak, javaslatoknak. Egy rövid cikkben nem is lehet összesűríteni a tenniakarást, ami e gyár kollektívájában összpontosul céljaik megvalósítása érdekében. Mindenki egyformán magáénak érzi azokat a feladatokat, melyekről a beszámoló képet adott és a szakszervezeti bizottság maga mögött érezheti a brigádokat a munkásművelődés, a tudatformálás nehéz munkájában. E kollektíva alkalmas arra, hogy megvalósítsa a jövő talán még nehezebb feladatait, hiszen abban is oroszlánrészük volt, hogy az 1976-os tervet már év vége előtt teljesítette a vállalat. A HÖDIKÖT szocialista brigádvezetőinek tanácskozása munkaértekezlet volt, de az elmondottak komoly, őszinte tartalmú ünnepi hangulatot adott e fórumnak. ZAKA GYÖRGY, a központi vezetőség közgazdasági osztályának helyettes vezetője Szekeres Gyuláné, a Bagi Hona szocialista brigád vezetője is beszámolt eredményeikről a tanácskozáson A közgépi ellátási osztály gondjairól beszélt Katona Józsefné, a Szorgalom szocialista brigád vezetője A szakszervezeti munkáról Számadás A bizalmiak kezdik meg a beszámolók sorát Az új esztendő első negyedévében a választások óta először számolnak be választóiknak a szakszervezeti tanácsok, a műhely-, az osztálybizottságok és a bizalmiak, hogy az öt évre kitűzött célokból az első évben mit és milyen színvonalon sikerült teljesíteni. A textilipar szervezett dolgozói várják ezt a számadást. Ezért nagy felelősséget jelent mindazok számára, akik beszámolnak, hogy olyan valós képet tudjanak adni választóiknak, amely mint értékelés a leglényegesebb feladatok végrehajtását tükrözi és egyúttal előremutató a következő év feladatainak megoldásához. Mire terjedjen ki az értékelés? Ezúttal ne olyan beszámoló készüljön, mint a választások idején, hanem csak a leglényegesebb feladatok végrehajtását értékeljék. Ilyen feladatok voltak az elmúlt évben az ötödik ötéves terv elkészítése és indítása, ebben a szakszervezeti testületek részvétele, a szociális tervek készítése, öt évre szóló kollektív szerződések megkötése, jogsegélyszolgálat megszervezése, a munkaversenymozgalom korszerűsítése, művelődési intézmények társadalmi vezetőségeinek választása. Olyan fontos feladatainknak is eleget tettünk, mint a tisztségviselők négyéves oktatási tervének elkészítése, az ifjúsági parlamentek lebonyolításában való részvétel, az új jog- és hatáskör, ezen belül a bizalmiak megnövekedett feladatainak kidolgozása. A beszámolás több lépcsőben történik. Először a bizalmiak, utoljára a vállalati szakszervezeti tanácsok számolnak be tevékenységükről. Azért fontos ezt kiemelni, mert az eddigi beszámolásoktól eltérően a szakszervezeti tanács — ahol nincs ilyen választva, ott a szakszervezeti bizottság — a bizalmiak tanácskozásán számol be a végzett munkáról. A több gyárat irányító vállalati szakszervezeti tanácsok pedig bizalmi küldöttek tanácskozásán, a műhely-osztálybizottságok taggyűlésen számolnak be. Mindebből következik, hogy most először hárul a bizalmiakra rendkívüli feladat a beszámolási időszakban. Nemcsak csoportjuknak számolnak be, hanem értékelik a tagság nevében a szakszervezeti tanácsok (bizottságok) munkáját is. Ez nagy felelősség a bizalmiak számára, de egyúttal az előző módszerrel szemben a szakszervezeti demokrácia kiteljesedését is jelenti. Abeszámolást előkészítő és szervező szakszervezeti szervek feladata, hogy biztosítsák a szakszervezeti bizalmiak számára azokat az információkat, amelyek alapján maradéktalanul eleget tudnak tenni minden szinten a rájuk háruló feladatoknak. Csak a feltételek teljes biztosítása mellett várható el a bizalmiaktól, hogy hozzáértő, aktív részvevői legyenek az értekezleteknek. Kiegészíthetjük testületünket A szakszervezeti vezető testületek, a bizalmiak beszámolóját és a soron következő legfontosabb feladatokat a részvevők nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hagyják jóvá. Mód nyílik arra, hogy a testületek kiegészítésre kerüljenek ott, ahol a választás óta bármilyen oknál fogva tisztségviselők kiváltak a testületekből. A beszámolások idején mindig reflektorfénybe kerül a szakszervezeti tisztségviselők, társadalmi munkások tevékenysége. A szakszervezeti munka kilép a mindennapi események sodrából a nyilvánosság elé. Minden szakszervezeti tisztségviselő és társadalmi munkás számára nagy esemény et és biztonságot, bíztatást ad a munkánk további végzéséhez, amikor a sikeres beszámolás alapján tagságunk ismét megerősít bennünket bizalmával. KISS D. TIBOR, a központi vezetőség szervezési és káder osztályának helyettes vezetője Szakmai szövetségi elnökségi ülés A Textil-, Bőr- és Ruházatipari Szakszervezetek szövetségének elnöksége az óév utolsó ülését, december másodikén, a Zalaegerszegi Ruhagyárban tartotta. Az elnökség tagjait a gyár vezérigazgatója, Szántó György tájékoztatta a Zalaegerszegi Ruhagyár termelési eredményeiről. A vendégek ezután üzemlátogatáson ismerkedtek a gyár életével. A délután megtartott elnökségi ülésen a vitát Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára indította. Szólt a textil- és ruházatipari vállalatok alapanyag-ellátásának gondjairól, valamint a szállítási fegyelem megsértéséből adódó nehézségekről. Az elnökség tagjainak véleménye egységes volt abban, hogy a szakszervezeteknek a gondok megoldását sajátos eszközeikkel kell segíteniük, így, állásfoglalásukban — többek között — szorgalmazták, hogy a két alágazat, vállalatainak gazdasági vezetői kössenek szocialista elveken alapuló együttműködési szerződést, s egyben a szövetség elnöksége kezdeményezi a vállalatok közös érdekeltségi rendszerének megteremtését is. A testület döntéséről az elnökség tájékoztatja a Könynyűipari Minisztérium vezetőit. Az elnökség tagjai a továbbiakban megvitatták a két ülés között végzett munkát, majd megtárgyalták a szövetség 1976. évi nemzetközi tevékenységének eredményeit. Végezetül elfogadták a szövetség 1977. évi munkatervét.