Textilmunkás, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

TEXTILMUNKÁS I 1977. JANUAR . 4 MtMriWlBÉlii min I m seasigSBBgMfliWBEaiiBKgMgaHsig-gsMgiMB^^ Több mint „milliomos" mozgalom Ma már nem kísérlet A PNYV Magyar Pamut­ipar gyáregységében 1973 jú­liusában új, korszerű terem­ben automata szövőgépekkel indult meg a termelés. A régi, mechanikai szövőgépeket fel­váltották a szovjet AT—175 tí­pusú széles automata gépek. A technológia maradt, de a technika az új gépekkel na­gyot változott. A rekonstruk­ció eredményeképpen a me­chanikai szövőgépek bonyolult csereváltását tették automati­kussá az új gépekkel. Jelentős munkaidőt takarítottak így meg, s a hagyományosnak számító 70—90 centiméter szé­les szövetek helyett 140—160 centiméter széles szövetet szőt­tek. Ez pedig egyben gyárt­mányfejlesztést is jelentett A kezdet is nagy lépés volt Kezdetben egy-egy szövő tíz-tizenkét gépet kezelt, s ez több mint 35 ezer láncfonalat jelentett Ez nagy előrelépés volt, hiszen a régi mechanikai gépeken egy szövőnő hat-nyolc gépen, s 14—20 ezer láncfonal­lal dolgozott. Idővel nyilvánvalóvá vált, hogy a jó szövők még ennél is többre képesek, s megkezdőd­tek a 16 gépes kezelési rend­szer kísérletei. A sikeres pró­bák után pedig megkezdődhe­tett az áttérés. 1975-ben már a szövődé 80 százalékában kezeltek 16 gépet, s ekkor röp­pent fel a hír, hogy „millio­mos” szövők vannak a Magyar Pamutipar szövödéjében. Igaz, hogy nem forintban,, hanem vetésben. Aki ugyanis 16 gé­pen dolgozva nyolc óra alatt egymillió vetést termelt, az „milliomos” szinten dolgozott. Ehhez 87 százalékos géphatás­fokot kellett elérni, s ez csak jó munkaszervezéssel, az ál­lásidők csökkentésével volt le­hetséges. A siker igazi mércéje az, hogy a másfél éves „millio­mos mozgalom’’ alatt egy-egy hónap eredménye alapján a szövők 75 százaléka érte el ezt a színvonalat. A legjobbak 18 vagy 21 gépet várattak 1976 júliusában ismét vál­tozás történt a szövődében. „Eltűntek” a milliomos szövők, azaz helyesebb kifejezés az, hogy ismét nagyot léptek elő­re. Az történt ugyanis, hogy a legjobb „milliomosok” 16 gép helyett 18 vagy 21 gép kezelését vállalták. Leírva mindez csak egy mondat, s egyszerűnek lát­szik. De a megvalósítás nem volt ilyen egyszerű. Hetekig tartó előkészítő mun­ka előzte meg a kísérleteket. Minden gazdasági vezető és fűzőnő, szövő tudta, mi lesz majd a tennivalója. Az átállás nagyobb zökkenő nélkül sike­rült. Három hónap eredményei alapján megállapíthatjuk: a kísérlet sikeres volt. A kísérlet folyamán 39 szö­vő — a dolgozó szövők 32 százaléka —, 16 gép helyett 18 gépet kezelt (ez átlagosan 62 ezer láncfonalat jelent). To­vábbi 18 szövő vállalta, hogy 21 gépen dolgozik (ez 72 ezer láncfonalat jelent). Az új munkamódszerrel 12 szövő és három fűzőnő munkáját „ta­karították meg”, s ez a lét­számgondokkal küzdő textil­iparban nem csekélység. A 18 gépesek átlagosan 220, a 21 gé­pesek 550 forinttal keresnek többet havonta! (Az ehhez szükséges bért még az év eleji bérfejlesztésnél biztosították a Magyar Pamutiparban.) Hozzáértéssel, magas fokú szervezéssel A többletgépkezelésnek tehát szigorú feltételei vannak, ki kell választani az erre alkal­mas személyeket, velük egyet­értésben kell kialakítani a gép­elrendezéshez legjobban iga­zodó munkaterületet, a leg­jobb munkafogásokat. Szin­tén feltétel a jobb minőségű anyagellátás; a gyártandó cikk, cikkprofil is sok buktatót rejt­het magában. Tehát magas színvonalú, hozzáértő szak­munkát, következetes munka- és üzemszervezést igényel. A 18 és 21 gépes kezelési rendszer ma már nem kísérlet. A gyakorlatban bevált. A ko­rábbi cél, az egymillió vetés elérése ma már a múlté, hi­szen megvalósultak az 1,2—1,4 milliós vetésteljesítmények. BANGHA KATALIN A Magyar Pamutipar RT szövödéje, ahol az új szervezéssel és munkamódszerük megváltoztatásával már 18 és 21 gépet ke­zelnek a szövőnők. Kevesebb létszámmal is többet termel az üzem A szakszervezet pénzgazdálkodásáról A szakszervezetünk leg­utóbbi kongresszusán megvá­lasztott számvizsgáló bizottság, egyéves — úgy véljük — eredményes munkára tekint­het vissza. Megnyugtatóan állapíthattuk meg: a bizonylatolási fegye­lem, a szakszervezeti vagyon kezelése szabályszerű. Az ar­ra illetékes központi testüle­tek nemcsak jól őrködnek a szervezett textilipari dolgozók által befizetett tagdíjak felett, de — helyesen gazdálkodva — oda juttatják vissza, ahol arra leginkább szükség van. A nö­vekvő alapbérek következmé­nyeként növekedtek a befize­­tet tagdíjak is,a­melyből 1977- ben több jut a sport és kul­túra támogatására. Növekedett a felvilágosítást szolgáló kiad­ványok száma és többet lehet fordítani a politikai és gazda­sági információt szolgáló elő­adásokra. Mindezek csak kiragadott példák arra, hogy a szervezett dolgozók tagdíjából származó bevételeket milyen fontos cé­lokra fordítja szakszerveze­tünk elnöksége, a központi ve­zetőség jóváhagyásával. S ami­kor ezek — rendeltetésük­nek megfelelően — felhaszná­lására örülnek, egyben politi­kai mozgalmi célt is szolgál­nak; a dolgozók politikai fel­világosítását, a tulajdonosi­­tudat felismerését, az üzemi demokrácia különböző fóru­main való hozzáértő állásfog­lalásra való felkészítést. Látszólag mintha messze kanyarodtam volna a számvizs­gáló bizottság meghatározott területéről. Nem! A bizottság akkor tölti be híven a kong­resszustól kapott megbízatá­sát, ha tudja, hogy munkájá­nak számviteli-ellenőrző tevé­kenysége része, eszköze és nél­külözhetetlen velejárója annak a politikai, felvilágosító, ér­dekvédelmi munkának, mely szakszervezetünk egészének, választott funkcionáriusainak, munkatársainak hivatásbeli kötelessége. Éppen ezért nem válhat ket­té — s úgy érzem nálunk nem is vált el — bizottságunk munkája a központi apparátus tevékenységétől. Észrevételein­ket őszintén feltárhattuk a függetlenített munkatársak előtt és ahol indokolt volt, ott javítottak a munkán. Önkritikusan meg kell álla­pítanunk, hogy csak kis mér­tékben tettünk eleget annak a munkatervi vállalásunknak, hogy több vállalati, gyári alap­szerv számvizsgáló bizottságá­val építünk ki kapcsolatot. En­nek kettős haszna így elma­radt, azaz, hogy mi szerez­zünk jó tapasztalatokat, vala­mint nyújtsunk segítséget ott, ahol a munka még nem megy zökkenő nélkül. Talán, több helyen is feltárult volna, hogy nem mindenütt hívják meg a számvizsgáló bizottság elnökeit a testületi ülésekre. A néhol tapasztalt hiányos­ság visszavezethető arra, hogy még nem minden szakszerve­zeti alapszerv vezetősége is­merte fel kellően, milyen se­gítséget kaphat a jól működő számvizsgáló bizottságoktól. Az 1977. évi munkatervek ké­szítése során arra is gondolni kell, hogy időben készüljön el a számvizsgáló bizottságok munkaterve is. Ehhez a köz­ponti számvizsgáló bizottság — ahol igénylik — szívesen nyújt segítséget. Ezzel is szorosabb­ra fűzhetjük majd kapcsolata­inkat az alapszervekkel. VÉG LÁSZLÓ, a számvizsgáló bizottság elnöke 75 éve az utazóközönség szolgálatában! NAGYSZERŰ ÉLMÉNYEK - KELLEMES PIHENÉS 1977-BEN IS! Válasszon külföldi ajánlatainkból: TÁRSASUTAZÁS MOSZKVA-VILNIUS-RIGA­­TALLINN-LENINGRÁD ÚTVONALON Utazással együtt 14 nap, repülőgéppel és vonattal. Időpont: májustól szeptemberig. Részvételi díj: 6700 Ft-7900 Ft. TÁRSASUTAZÁS MOSZKVA-SZOCSI­­TBILISZI-GORI-JEREVAN-BAKU—KYEV ÚTVONALON Utazással együtt 17 nap, repülőgéppel és vonattal, autóbusszal. Időpont: májustól szeptemberig. Részvételi díj: 11 700 Ft. ÜDÜLÉS KIJEVBEN Utazással együtt 6 nap, vonattal. Időpont: ápr.jún., aug.-okt. Részvételi díj: 2100 Ft—2600 Ft FEKETE-TENGERI HAJÓÚT Utazással együtt 9 nap, repülőgéppel és Hajóval. Időpont: júniustól augusztusig. Részvételi díj: 7500 Ft-9000 Ft. ÜDÜLÉS LVOVBAN Utazással együtt 6 nap, vonattal. Időpont: júniustól decemberig. Részvétel díj: 2000 Ft-2300 Ft ÜDÜLÉS SZOCSIBAN Utazással együtt 15 nap, repülőgéppel. Időpont: júniustól szeptemberig. Részvételi díj: 6400 Ft-7700 Ft TÁRSASUTAZÁS KRAKKÓ-DREZDA­­PRÁGA ÚTVONALON Utazással együtt 11 nap, autóbusszal. Időpont: május, júliustól szeptemberig. Részvételi díj: 5800 Ft. KÖRUTAZÁS A BALKÁN-FÉLSZIGETEN Utazással együtt 12 nap, autóbusszal. Időpont: májustól szeptemberig. Részvételi díj: 7300 Ft-7900 Ft KIRÁNDULÁS BÉCSBE (Nyugdíjasoknak v. üzem­i szervezésben). Utazással együtt 4 nap, autóbusszal. Időpont: márciustól októberig. Részvételi díj: 2000 Ft. NAPOSPART-ISZTAMBUL ÚTVONALON TÁRSASUTAZÁS Utazással együtt 10 nap, repülőgépdel és autóbusszal. Időpont: május-június, augusztus-szeptember. Részvételi díj: 5800 Ft-6400 Ft KÖRUTAZÁS CSEHORSZÁGBAN Utazással együtt 8 nap, autóbusszal. Időpont: májustól szeptemberig. Részvételi díj: 3600 Ft NŐNAPI KÜLÖNVONAT PRÁGABA Utazással együtt 5 nap. Időpont: március 7-én. Részvételi díj: 2800 Ft ÜDÜLÉS A CSORBA-TÓNÁL Utazással együtt 10 nap, vonattal és autóbusszal. Időpont: májustól októberig. Részvételi díj: 5000 Ft KÖRUTAZÁS ERDÉLYBEN Utazással együtt 9 nap, autóbusszal. Időpont: májustól októberig. Részvételi díj: 4200 Ft-4600 Ft ÜDÜLÉS A GYILKOS-TÓNÁL Utazással együtt 8 nap, autóbusszal. Időpont: májustól szeptemberig. Részvételi díj: 3400 Ft-3700 Ft ÜDÜLÉS BAD-SCHANDAUBAN Utazással együt­t nap, vonattal. Időpont: áprilistól októberig. Részvételi díj: 3400 Ft-4000 Ft KÖRUTAZÁS AZ NDK-BAN Utazással együtt 14 nap, repülőgéppel és autóbusszal. Időpont: áprilistól szeptemberig. Részvételi díj: 7200 Ft VÁROSLÁTOGATÁS LIPCSÉBEN ÉS DREZDÁBAN Utazással együtt 7 nap, vonattal és autóbusszal. Időpont: májustól szeptemberig. Részvételi díj: 3300 Ft KÖRUTAZÁS JUGOSZLÁVIÁBAN Utazással együtt 12 nap, autóbusszal. Időpont: április és október. Részvételi díj: 6500 Ft KÜLÖNVONATTAL A MONTENEGRÓI TENGERPARTRA Utazással együtt 12 nap. Időpont: májustól szeptemberig. Részvételi díj: 2650 Ft-3650 Ft ÜDÜLÉS A KRK-SZIGETEN Utazással együt 15 nap, repülőgéppel. Időpont: júniustól szeptemberig. Részvételi díj: 5400 Ft-6400 Ft KIRÁNDULÁS A DÉL-LENGYEL HEGYVIDÉKEN Utazással együtt 7 nap, autóbusszal. Időpont: májustól októberig. Részvételi díj: 3400 Ft ÜDÜLÉS ZAKOPANÉBAN Utazással együtt 8 nap, vonattal és autóbusszal. Időpont: márciustól szeptemberig., Részvételi díj: 2900 Ft-3300 Ft RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS ÉS JELENTKEZÉS AZ IBUSZ IRODÁKBAN­­ /

Next