Textilmunkás, 1980 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
1980. JANUÁR /11ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT szövő verseny győztesei A Győri Textilipari Vállalat volt a házigazdája az SZTB- gépeken dolgozó szövők versenyének, amelyet november 15. és 37. között rendeztek, meg. A verseny életre hívója a Könnyűipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete volt. Hogy miért éppen Győr-Sopron megye kapta a hagyományt teremtő szándékkal életre hívott verseny megrendezését? Mert, a megye üzemeiben található az országban levő SZTB-gépek számottevő része. S talán azért is, mert a Rábatext volt az az üzem, amelyik 1979-ben megszervezte az országban levő SZTB- gépek koordinációs raktárát. Ezek után a versenyről, a tizenhárom vállalat 39 versenyzője három napon át mérte össze tudását. A Rábatexten kívül, színhelye volt még a vetélkedőnek a Richards Finom posztógyár, valamint az LSZV Győri Lenszövőgyára, és a Magyar Selyemipari Vállalat Soproni Gyára. A résztvevők a legtermészetesebb körülmények és feltételek között mérhették össze tudásukat, azonos feltételek között nyolc-nyolcórás délelőtti és délutáni műszakokban. Az indulók kétféle lehetőség közül választhattak. Négyszintes gépekből tízet, vagy kétszintesekből húszat kezelhettek. A berendezéseket sorshúzással döntötték el, a verseny „tisztaságára” felírók, meósok és az ellenfelek képviselői vigyáztak. Az egyes vállalatokat háromtagú csapatok képviselték, de voltak egyénileg versenyzők is. Mondani sem kell, nemcsak mesterségbeli tudásból, hanem elméleti ismeretekből is megmérettek az indulók. A résztvevőknek azért az izgalmas és már-már kimerítő vetélkedő mellett, jutott idejük és erejük arra is, hogy megismerjék egymást, kicseréljék gondolataikat, élményeket szerezzenek a Kisalföld tájairól. Az országos SZTE-verseny végeredményei: a csapatversenyt a Rábatext nyerte Baracskay Margit, Bödecs Borbála és Varga Lászlóné összetételű csapatával. Második lett az üzem második csapata, harmadik a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár együttese. Az egyéni versenyt Vida Márta, a Richards dolgozója nyerte, második lett Nagy Istvánná, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, harmadik pedig Bödecs Borbála, a Rábatext versenyzője. Tágabb értelemben azonban ennek a vetélkedőnek csak nyertesei voltak. (F. J.) Beszéljünk őszintén a munkaverseny-mozgalom formális vonásairól és tartalékairól... Interjú úr. Bitró Bhyörggné fótit tutról — A textilipar mintegy 4000 szocialista brigádja nagy elismerést szerzett a mozgalomnak — állapította meg egy esztendeje a szakszervezet elnöksége. Miért volt mégis szükség arra, hogy a szakszervezet vezetői és a brigádok tagjai között az utóbbi fél esztendőben a szokásosnál intenzívebb eszme- és tapasztalatcsere alakuljon ki a mozgalom helyzetéről, eredményeiről? — Elnökségünk az elismerés mellett a hiányosságokat is számba vette — kezdte a beszélgetést dr. Bíró Györgyné főtitkár. — Nevezetesen: a vitathatatlan eredmények között jócskán akadnak formális vonások és kiaknázatlan tartalékok is. Azt tapasztaltuk, hogy a brigádvezetői tanácskozáson is őszintén beszélnek ezekről a gondokról. Ennek ellenére ezeken a fó©Imokon — talán az idő röndsége, talán a nagyobb nyilvánosság miatt — csak átszűrten kapunk képet. Elnökségünk éppen ezért úgy határozott, hogy a szakszervezet vezetői és politikai munkatársai a brigádgyűléseken győződjenek meg az eredményekről és a hiányosságokról. A munkával még nem végeztünk, december végéig mintegy 40 látogatás tapasztalatait összesítettük. — A brigádgyűléseken milyen volt a fogadtatás? — Szakszervezetünk elnökségének a döntése helyesnek bizonyult. A brigádtagok örömmel fogadták a szakszervezet tisztségviselőit és erkölcsi elismerésnek tekintették a látogatást. Az igazgatók és a szakszervezeti titkárok a várható visszajelzés miatt örültek, ez ugyanis a későbbiekben segíti majd a munkát. Jólesett, hogy igazi baráti beszélgetések alakulhattak ki. Felhasználtuk a lehetőséget és információt adtunk az ipar helyzetéről, a szakszervezet tevékenységéről, ugyanakkor javaslatokat is tettünk a mozgalmi munka javítására. — Konkrétabban? — Például arra, hogy a brigádtagok munkáját egyénileg is értékeljék meg arra, hogy hozzanak létre munka- és komplex brigádokat, vonják be munkájukba a művezetőt is, és így tovább ... — Miként foglalhatók öszsze a legfőbb tapasztalatok? — A látogatások megerősítettek bennünket abban, hogy a brigádok megérdemelten kapták az elismerést. Ugyanakkor arról is meggyőződtünk, hogy a szocialista brigádok a munkabrigádokhoz hasonló gondokkal küszködnek. Nevezetesen: a minőségi hibákkal, a szervezetlenséggel, a folyamatos termelés feltételeinek hiányával. A szocialista brigádokban is találkozni fegyelmezetlenséggel, pesszimizmussal. Az is igaz viszont, hogy a szocialista brigádok tagjai összefognak, s esetenként könnyebben úrrá lesznek a nehézségeken. Példamutatóan helytállnak a munkában, s a gépeken dolgozó brigádok tagjai nemcsak nyolc órán belül, hanem azon túl is maximális leterheléssel dolgoznak. Gondolok itt a túlórára, a társadalmi munkára, a tanulásra, a vállalások teljesítésére. Örömünkre szolgált, hogy a brigádtagoknak a gazdálkodás és a termelés iránti személyes felelősségérzete nagy. Mindez nem zokszó nélkül, hanem sok bírálattal, kritikával párosulva nyilvánul meg. A Pamuttextilművek Békéscsabai Gyárának Béke brigádjában például elmondták, hogy gyakran az éppen beérkező teherautóról dolgoznak. Szóvá tették, hogy minőségi vizsgálatokra nincs idő. A Szalag- és Zsinórgyár Béke brigád tagjai a minőségi és a takarékossági feladatokról elmondták, hogy ehhez jobb gépekre, jobb mérlegre lenne szükség. A brigádgyűlések eddigi tapasztalataiból egyértelműen kitűnik, hogy a már említett maximális helytállás mellett is még többet tudnának teljesíteni, amennyiben javulnának a feltételek és több segítséget kapnának a gazdasági és műszaki vezetőktől. — A brigádok a valóság- nak megfelelően értékelik a munkájukat? Jól látják helyüket a termelésben? — A brigádok egy részénél talán többet beszéltek a másikról, a többiekről, a rajtuk kívül álló okokról. Személyre szóló értékelés csak elvétve, elsősorban mint elmarasztalás, hangzik el. Kevés szó esett — mint ahogy egyelőre kevés is — a brigádok közötti együttműködésről, más vállalatok brigádjaival való kapcsolatról, kollektív védnökségről. — Milyen formális megnyilvánulásokat tapasztaltak? — A brigádkollektívák egy részének még nem segítettek eleget ahhoz, hogy szembenézzenek a mai követelményekkel. Ez megmutatkozik abban is, hogy a gyakori mintaváltást, és a kis szériákat sokan a szervezetlenség jeleként fogják fel. Holott épp ez a rugalmasság, gyorsaságkell legyen az ipar sajátja. A brigádok némelyike még mindig túlságosan ragaszkodik a címekhez, rangokhoz. Brigádok oszlanak föl olyan indokkal, hogy nem kapták meg a megpályázott címet. A brigádnapló és az értékelési rendszer is sok helyütt formális. Bizonylatainak, jegyzékeket, színház-, rendezvényjegyeket csatolnak igazolásul. Ritka a személyekre szóló önértékelés. Van, ahol éveken át ugyanazt a vállalást írják be. Sok a nem értékelhető vállalás. A formalitásra vall az a szemlélet, hogy a vállalásokat „betonba vésik”. Holott, a követelmények és a körülmények változnak, s ha ehhez tudnak igazodni, máris sokkal többet tettek ügyünkért... Sajnos előfordul, hogy némelyik vállalatnál, ha nincs elég pénzük, a nagy létszámú, de kitűnő brigádot kihagyják a jutalmazottak közül, vagy alulértékelik munkájukat. Gyakran a fokozatok, s az elérésükért vállalt feladatok, a munka között nincs kellő különbség. — Milyen továbbadásra érdemes módszerekkel találkoztak? — Elöljáróban megjegyezném, hogy a tapasztalatokról elnökségünk januári ülésén számot adunk, és az általánosítható eredményeket és hiányosságokat minden textilipari vállalatnak megküldjük ... Követendőnek tartjuk a különböző tevékenységek megosztását: brigádvezető-helyettes és reszortfelelősök választását. A brigádgyűléseken szinte kivétel nélkül azt tapasztaltuk, hogy valamelyik brigádtag rövid tájékoztatót adott az időszerű bel- és külpolitikai eseményekről. Ez lehetőség számunkra is, hogy a szakszervezeti feladatokról mi is adjunk írásos tájékoztatót. A központi vezetőség határozatainak végrehajtását is segítheti, ha szakszervezetünk a brigádokban dolgozó szakszervezeti tagokkal szorosabb kapcsolatot alakít ki. Követendőnek tartjuk a Szalag- és Zsinórgyárban tapasztalt önmeózást. A Győri Kesztyűgyár meóbrigádja viszont társadalmi munkában ellenőrzi és újra minősíti a visszavetett termékeket. Több brigád szorgalmazza a nemesebb anyagok hulladékarányának mérséklését, annak ellenére, hogy többségüket különösképpen semmilyen anyagi érdek nem ösztönzi erre... A brigádok belső életének demokratizmusa, s a gazdasági vezetőkkel való kapcsolattartás javult — Milyen feladatokat fogalmaztak meg a látogatások kapcsán? — A szakszervezet továbbra is támaszkodik a brigádmozgalomra. Azokat a módszereket kell kutatnunk, amelyek elősegítik a bizalmiak és a brigádvezetők jobb együttműködését. Úgy látjuk, hogy a szakszervezet termelést segítő, érdekvédelmi és nevelő feladatainak továbbra is a brigádokon keresztül tehetünk a leginkább eleget. Következetesen harcolnunk kell a brigádmozgalomban meglevő formális vonások ellen, és felszínre kell segítenünk e csodálatos mozgalomban rejlő tartalékokat. — Köszönöm a beszélgetést. MOLNÁR PATRICIA Az 1980-as év A Könnyűipari Minisztérium vezetői 1979. december 15-én a minisztériumban megbeszélést tartottak a könnyűiparral együttműködő szakszervezetek, a Textilipari, a Ruházatipari, a Bőripari, a Helyiipari és Városgazdálkodási, az Építők, a Nyomda-, Papíripari és Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkáraival, titkáraival, valamint az OKISZ elnökével. Értékelve az ágazat 1979. évi munkáját, megvitatták az 1980. évi feladatok végrehajtásának közös tennivalóit. A könnyűipar 1979. évi működését az jellemezte, hogy eredményei a főbb népgazdasági célokkal összhangban alakultak. Bár a termelés növekedésének üteme mérsékeltebb volt, a gazdálkodó egységek eleget tettek legfontosabb értékesítési feladataiknak. A gazdálkodásban több pozitív tendencia érvényesült. A lakosság keresletét a terv követelményeinek megfelelően kielégítették, javult a hazai ellátás színvonala. Összességében teljesülnek aszocialista országokba irányuló exportkötelezettségek. A nem rubel elszámolású kivitel meghaladja a tervezettet és várhatóan 20 százalékkal lesz több az előző évinél. Pozitív eredménynek, értékelték a fajlagos anyagfelhasználás javulását, a termékszerkezet átalakításáért tett előrehaladást. Ezt úgy érték el, hogy a korlátozott anyagellátás mellett javult a gazdálkodás, csökkent az anyagi ráfordítás. Kedvező, hogy a szigorúbb pénzügyi intézkedések mellett is növekedett a nyereség, javult az export gazdaságossága. Ez az év sem volt mentes a gondoktól. Néhány területen az importanyag késedelmes beérkezése, egyes területen — a pamut- és a papíriparban — a vártnál nagyobb létszámcsökkenés hátráltatta a folyamatos és szervezettebb munkát. A legfőbb gond, hogy nagyon differenciált a fejlődés mind a termékszerkezet-átalakításban, mind a piaci munka, a belső szervezettség javításában, mind a munkaerőgazdálkodásban. Vannak a gazdálkodás változó körülményeihez jól alkalmazkodó vállalatok, s akadnak olyanok is, amelyeknél lassan bontakozott ki e folyamat. Az eredményes tendencia folyamatos meggyorsítása, általánossá tétele lesz a legfőbb feladat 1980-ban. A korszerűsödő üzemek, technológiák, erősödő piaci kapcsolatok lehetőséget adnak arra, hogy a továbbra is mérsékelt — egyszázalékos — termelésnövekedés mellett, a gazdaságos termékszerkezet-váltás üteme meggyorsuljon. Szakágazatonként, gazdálkodó egységenként is eltérő lesz a fejlődés, azoknál az üzemeknél lesz dinamikusabb, és azok juthatnak újabb beruházásokhoz, amelyek a kivitelt hatékonyan növelik és importot gazdaságosan váltanak ki, jól alkalmazkodnak a belföldi kereslethez. A könnyűipar értékesítési feladatai változatlanul jelentősek. Számolni kell azzal, hogy a hazai lakosság keresletére hatással lesznek a termelői árintézkedések, egyes cikkekből növekedhet, másutt csökkenhet a kereslet és rendkívül fontos, hogy javuló választékkal megfelelő szintű legyen az ellátás. Emellett az exportot mintegy 10—15 százalékkal kell növelni. Az ár- és szabályozórendszer jobb feltételeket teremt a szolgáltatások minőségének javulásához. Színvonaljavulás várható elsősorban a textiltisztításnál, a bútoripari javításoknál, a cipő javításánál, valamint a ruházati szolgáltatásoknál. A konzultáció résztvevői megvitatták, hogy az irányítási, szervezési, ösztönzési módszerek hogyan segíthetik az egységes szemlélet és cselekvés kialakítását. Tekintve, hogy a Munka Törvénykönyve és abból eredően a kollektív szerződések módosításai új feltételeket teremtenek, a társadalmi szervezetek fokozottabban részt vesznek abban, hogy fórumaikon a dolgozókat rendszeresen tájékoztassák munkahelyük, vállalatuk feladatairól, s azok megoldásába cselekvően bevonják őket. Támogatást nyújtanak a szervezettebb, takarékosabb gazdálkodáshoz. Segítik az olyan bérpolitikai intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a képességek és kezdeményezések jobb kibontakozásához, a felelősségteljesebb, jobb minőségű munka és a nagyobb teljesítmény elismeréséhez. Fokozottan ellenőrzik a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését, gondoskodnak a szociális ellátás szinten tartásáról, s a gazdasági eredményektől függően a fejlesztéséről. A miniszter, a szakszervezetek és az OKISZ vezetői egyetértettek abban, hogy mind az 1980. évi vállalati és szövetkezeti tervek kidolgozásában, mind pedig végrehajtásukban hatásosabban kell érvényesíteni az üzemi demokráciát. Az intézkedéseket összehangolják a munkahelyek konkrét helyi céljaival. Újabb eredmények érhetők el az MSZMP XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom lendületes továbbfolytatásával, amely a meglevő eszközök, szellemi erők, adottságok, vállalati tartalékok jobb kihasználását célozza. Az értekezleten a továbbiakban megvitatták a munkások és középfokú végzettségű szakemberek továbbképzésének a VI. ötéves tervidőszakra kidolgozott koncepcióját. Az értekezlet résztvevői úgy döntöttek, hogy az 1980. évi vállalati, szövetkezeti feladatok végrehajtásához útmutatásként közös irányelvet adnak ki. Békés, boldog új esztendőt kivetnünk minden textilmunkásnak!