Textilmunkás, 1982 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

1982. JANUÁR TAXTILMUSOKÁS 2 A központi vezetőség ülésén... (Folytatás az 1. oldalról) Az 1982. évi feladatokról szólva az előadó utalt arra, hogy bár a vállalati tervek még nem készültek el, az információk és a próba­­számítások, ha nem is véglegesek, körvonalaz­zák a vállalati elképzeléseket. Az összkép summázata: a vállalati szándékok az esetek többségében egybeesnek a népgazdasági cé­lokkal. Igaz ez a termelési és állóeszköz-fej­lesztési elképzelésekre. A korábbi évekhez hasonlóan az 1982-es létszámterveket is válto­zatlanul optimizmus jellemzi. Emellett a ha­tékonyság javítására sem kristálytiszták még az elképzelések. A népgazdaság helyzetét és a textilipari vállalatok lehetőségeit, az egyensúly javítása és az ellátással kapcsolatos feladatokat figye­lembe véve, Kelényi Gábor összegezte az 1982-es gazdasági év súlypontjait. A próba­­számítások szerint a nyereségcsökkentő intéz­kedések hatását eddig még kevesen tudták megalapozott formában ellensúlyozni. Elsősor­ban e tekintetben van szükség a teendők konkretizálására, a feladatok pontosabb meg­határozására. Ezeknél a munkáknál az eddi­gieknél jobban be kell vonni a vállalati kol­lektívákat is. A termelés növelését tekintve a vállalati szándék ugyan egybeesik a népgazdasági cé­lokkal (2 százalékos termelésnövelésről van szó), de ez nem jelenthet szürkeséget, homo­­genizálást, egyformaságot — hangsúlyozta a főtanácsos. A csökkentett növekedés nem cél, hanem eszköz arra, hogy az importigényesség ne nőjön oly mértékben, amely rontaná a külkereskedelem egyensúlyi helyzetét. Mindez nem jelenti azt, hogy a 2 százalékos termelés­­növelés nem a csúcs: aki ennél több jövedel­mező termék előállítására képes, annak ki kell használni lehetőségeit, ahol a feltételek alatta maradnak az átlagnak, ott a kevesebb pro­duktum is elegendő. A textilipar számára 1982-ben változatlanul súlyponti feladat a belföldi ellátás javítása. De miután több termékre a népgazdaságnak nem nagyon lesz szüksége, a választék, az áruskála és a divatosság javításával, a fogyasztási igé­nyek követésével fokozható az ellátás. Az el­képzelések szerint a rubel elszámolású piacok nem, vagy nem sokkal vesznek fel több ter­méket az 1981. évinél, ebből következően a textilipar termelésnövelésének teljes egészé­ben a dollárelszámolású kivitel emelését kell szolgálnia. A hatékonyság javításának, a nyereség nö­velésének jó eszköze a ráfordításcsökkenés — hangsúlyozta Kelényi Gábor. Elkészült az anyagtakarékosság komplex programja, amely a népgazdasági célok közt olyannyira kiemelt, hogy erre hitel is adható azok számára, akik megfelelő javaslatokat prezentálnak. A tanul­mányok azt igazolják, hogy a textiliparban van mit keresni a fajlagos anyagfelhasználás javításában. Ez a munka kifizetődő is, hiszen az anyagtakarékossági programok viszonylag kevés pénzt igényelnek. A népgazdaság minden szektorában nagy hangsúlyt kap az energiatakarékosság. Így van ez a textiliparban is, annak ellenére, hogy energiaigényessége a többi ágazathoz képest kicsi. A ráfordítások csökkentésének hatékony eszköze a termelékenység javítása. A textil­ipar jó eredményeket ért el a külföldi szerve­zések bevezetésében, adaptációjában. Mindezt az is bizonyítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fejlett ipari államok­hoz képest a textiliparban a legkisebb a ter­melékenységi lemaradás. Az ipar feszültségpontjai, következésképpen a javítandó feladatok közé tartozik a gyárt­mányfejlesztés gyorsítása, ugyanis a jelenlegi lassúság miatt néha jelentős exportüzletek hiúsulnak meg. Sok kívánnivalót hagy maga után a belföldi és export termékek minőségé­nek színvonala is. A piacérzékenység javítását eredményezhetné a vállalati szervezetek ru­galmasabbá tétele, a belső döntési rendszerek korszerűsítése. 1982-ben az Ipari Minisztérium 19 olyan könnyűipari vállalattal foglalkozik, ahol a belső szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítését tervezik. 1981-ben a belső feszültségek egyik okaként a beruházások tervezettnél magasabb színvo­nalú növekedését emlegették. Ez azonban csak általában igaz, a textilipar beruházásai a ko­rábbi esztendőhöz képest mérséklődtek, a nép­­gazdasági átlag alatt voltak. A vállalkozókedv hosszabb távú lanyhulása azonban nem ked­vező folyamat, súlyosabb következményeket vonhat maga után. Az új gazdasági évben változatlanul a súly­pontok közé tartozik a szállítási és szerződé­ses fegyelem javítása és betartása. Kétségte­len hogy a fegyelmezetlenséget gyakran ob­jektív okok, anyagellátási nehézségek és a technológiai színvonal idézi elő, emellett nem elhanyagolhatók azok a késedelmek, amelye­ket a vállalatok hibái, hiányosságai okoznak. Az előadó utalt arra, hogy a piaci módszerek javítása mind a külkereskedelemben, mind a belső piacokon — egyebek közt a vevőkapcso­latok erősítésével, a mintabolthálózat kifej­lesztésével — hozzájárulhat a tervek sikere­sebb végrehajtásához. Kerényi Gábor a textilipar 1982. évi felada­tait összegezve utalt arra, hogy ismét kemény munka vár a gazdálkodókra, a dolgozókra. Olyan helyzetben várnak többet a kollektívák­tól, amikor nincs lehetőség az életszínvonal ja­vítására. Éppen ezért a szakszervezeteknek és a vállalati gazdasági vezetőknek különös gonddal kell figyelni a munkakörülmények javítására és a szociálpolitikai célok megvaló­sítására. Minimális követelmény, az elért szín­vonal megőrzése, vagy amennyiben lehetőség kínálkozik rá, ki kell használni az előrelépésre — mondta befejezésül a főtanácsos. A főtanácsos beszámolóját követően Turáni József, szakszervezetünk központi vezetőségé­nek titkára, az elnökségi ülés előterjesztése alapján ismertette a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének állásfoglalás-tervezetét az 1982. évi feladatok megvalósításának segíté­sére. Szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy a szakszervezetek, a munkaverseny-mozgalom, a bizalmi jogkör kiszélesítése hatékonyan hoz­zájárul a gazdálkodási feladatok megoldásá­hoz. A dolgozók és a vezetők többsége korábban is azon volt, hogy mind jobban megfeleljen az állandóan változó követelményeknek, ám tartalékok változatlanul vannak, ezek azonban a korábbiaknál nehezebben mozgósíthatók. Éppen ezért a bizalmi testületeknek az eddi­gieknél is fokozottabban kell törekedni a gaz­dasági célok, az anyagtakarékossági és minő­ségjavító programok közvetítésére, az ilyen jellegű teendők adaptációjára. A központi vezetőség titkára felhívta a fi­gyelmet azokra az új lehetőségekre, vállalko­zási formákra, amelyek 1982-től több lehe­tőséget nyújtanak a vállalati hatékonyság ja­vítására. Ezzel az alkalommal élni kell, a sze­let be kell fogni a textilipari gazdálkodó szervezetek vitorlájába — hangsúlyozta Tu­ráni József, majd végezetül az állásfoglalást az elnökségi kiegészítéssel jóváhagyásra java­solta. A titkár beszámolóját követő vitában első­ként Szakál Aranka, a győri Gardénia Csipke­függönygyár vszb-titkára szólt hozzá. Mint el­­mondta, a vállalati szakszervezeti bizottság a Gardéniában már állás­t foglalt az 1982. évi gazdaságpolitikai célok végrehajtására. Prog­ramjuk elkészítésénél a megye ajánlásai mel­lett figyelembe vették a TDSSZ állásfoglalását, a hatodik ötéves terv feladatait és a szabályo­zó módosításokat. Annak ellenére, hogy szigo­rodtak a feltételek, teljesíteni tudjuk a követ­kező esztendő feladatait — szögezte le a vszb­­titkár. A Gardéniában 1982-ben várhatóan 293 mil­lió forint lesz az árbevétel, és 74,5 millió forint nyereségre számítanak. Teendőiket 430 dolgo­zóval hajtják végre. A vállalati terv súlypont­jai a következők: a nem rubelelszámolású kontingensek teljesítése, a belföldi ellátás és a választék javítása, a hatékonyság és ezen belül a munka termelékenységének növelése. Kiemelt hangsúlyt kap az anyag- és energia­­gazdálkodás, ennek konkrét teendőit minden területen meghatározták. Változatlanul fontos feladat a gyártmánystruktúra korszerűsítése, az export árualap bővítését szolgáló fejlesztés határidőre, költségkereteken belüli befejezése. A Gardéniában fontos feladatnak tartják a vállalati érdekeltségi rendszer hatékony mű­ködését, a tervező, az elemző és a vezetői munka korszerűsítését, a vállalkozó készség fokozását. Gondjaikat elemezve a vszb-titkár elmondta, hogy a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségek miatt 1982-ben részesedési alap képzésére nem lesz lehetőség, de mint­egy 5,5 százalékos bérfejlesztést terveznek. A testületi ülés hozzászólásai megerősítették: nehéz feladat előtt áll a Gardénia kollektívája, de a tanácskozás hangulatából érződött az is, hogy a dolgozók magukénak tekintik a meg­növekedett feladatokat — mondta befejezésül, az állásfoglalás elfogadását javasolva Szakál Aranka. Varga Lajosné, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vszb-titkára hozzászólásában ugyan­csak a terv feszített jellegére utalt. Az LSZV tisztségviselőinek szándéka, hogy minden olyan intézkedést támogassanak, ami a terv teljesítését szolgálja, és nem ütközik a válla­lati kollektíva érdekeibe. A vállalat gazdasági vezetői, a társadalmi szervekkel együtt rész­letes cselekvési programot készítenek, s ezt a szakszervezeti testület elé viszik. A szabályozó változások következtében az LSZV dolgozói egyetlen járható utat látnak a fejlődésben: az eredményes gazdálkodást csakis az öntevékeny munka fokozása és a tartalékok feltárása idézheti elő. Ami az utób­bit illeti, ez differenciáltan értendő, ugyanis a szövő- és fonónők leterhelése máris nagy. A hozzászóló utalt azokra az LSZV-módszerekre, amelyek hozzájárulnak az említett tartalékok feltárásához. Különböző szakaszos munkaver­senyeket és hibafelmérő napokat szerveznek. A hibafelmérő napokon a dolgozók jelezték a munkát zavaró tényezőket, és a legjobb javas­latokat a vállalat gazdasági vezetői jutalmaz­ták. A szakszervezet termelést segítő munká­jában nagy segítség, hogy szoros kapcsolatot alakítottak ki a dolgozókkal — szögezte le a vszb-titkár. Az 1982-es esztendő a munkaerőhelyzetet tekintve különösen nagy feladatok elé állítja az LSZV kollektíváját. Gondot okoz, hogy — részben a dolgozók megtartása, részben a jobb ellátásuk érdekében — egy eladott óvoda he­lyett a vállalat bővíteni szándékozta az üdü­lési férőhelyek számát, ám az engedélyezés hosszadalmas. Ugyancsak a munkaerőhelyzet­re üt vissza a lakástámogatási helyzet elég­telensége — hangsúlyozta a hozzászóló, majd a kiadott állásfoglalás érdemeit taglalva elfo­gadásra javasolta azt. (Folytatás a 3. oldalon) Turáni József, a TDSZ bv-titkára Az előadás alatti eszmecsere: Keleti Tamás, a PNYV vszb-titkára és Vámos Jánosné, a Keltex szb-titkára között Az elnöki asztalnál, jobbról balra: dr. Martos Istvánné főtitkár, Apró József elnök, Kelényi Gábor főtanácsos, Turáni József és Aigner Ferencné bv-titkárok Szakál Aranka, a Gardénia vszb-titkára Varga Lajosné, az LSZV vszb-titkára

Next