Textilmunkás, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1983. JANUÁR ÁRA: 2 FORINT APRÓ JÓZSEF elnöki megnyitóját követően az első napirendi pont előadója, DR. SZABÓ IMRE ipari miniszterhelyettes elöljáróban jellemezte a magyar gazdaság helyzetét, elmondta, hogy a soha nem tapasztalt nehézségek ellenére a nem rubelelszámolású külkereskedelemben a korábbi évekkel szemben passzívum helyett aktívummal zártuk az évet. A gazdálkodásban kibontakozott kedvező folyamatok segítették elő a mérleg javítását. Az is kétségtelen, hogy ez a kedvező egyenleg nem csupán a megtakarítások szorgalmazása, hanem számos korlátozó, operatív intézkedés árán született meg. Az 1982. évi külgazdasági egyensúly javításában nagy szerepet játszott az a jelentős, mintegy 2 millió tonna kőolaj egyenértéknek megfelelő energiamegtakarítás, amely valószínűleg 1983-ban már nem ismételhető meg. Következésképpen az idei feladatok végrehajtásánál az eddigi út mellett új módszerek kidolgozására is szükség van. A következőkben a miniszterhelyettes az 1982. évi feladatok végrehajtását elemezve, emlékeztetett arra, hogy a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúly javítása és az életszínvonal megőrzése volt. Mint ismeretes, az adósságok után fizetendő magas kamatok terhe miatt már az idén hozzáfogunk az adósságok törlesztéséhez. Mindez azt jelenti, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem mintegy 3-4 százalékát az egyensúly javítására kell felhasználni. Ezzel összefüggésben az 1983-as népgazdasági terv céljaiban hangsúlyeltolódás következik be: mindenekelőtt a külgazdasági egyensúly javítása a cél, mert csak ennek teljesítésével együtt őrizhető meg az életszínvonal. 1982-ben a világpolitikai helyzet tovább romlott, a piaci helyzet nem javult, és ellentétben a prognózisokkal, nem következett be élénkülés, és erre az idén sem számíthatunk. A világon több mint húsz ország fizetésképtelenné vált, és kénytelen volt a pénzügyi világ inkvizíciós módszereivel szembenézni. Ilyen körülmények közepette nagy eredménynek számít, hogy a magyar gazdaság megőrizte fizetőképességét. Természetesen ennek ára is volt — szögezte le a miniszterhelyettes —, az életszínvonal megőrzését csak össztársadalmi méretekben sikerült megvalósítani, egyes rétegek életnívója csökkent, és ezekkel a jellemzőkkel ezután is számolnunk kell. A központi vezetőség üléséről jelentjük Évzárás és évkezdés a textiliparban Szakszervezetünk központi vezetősége december 7-én kibővített ülést tartott, melyen a következő napirendi pontokat tárgyalta meg: 1. A textilipar 1982. évi tervének végrehajtása és 1983. évi feladatai. A központi vezetőség állásfoglalása a tervfeladatok végrehajtásának segítéséről. Előadó: Dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes és Turáni József, a központi vezetőség titkára. 2. Javaslat a központi vezetőség 1983. évi programjára és az elnökség 1983. I. félévi munkatervére. , Előadó: Dr. Martos Istvánné főtitkár. 3. Jelentés a központi vezetőség két ülése között végzett főbb tevékenységéről. Előadó: Dr. Martos Istvánné főtitkár. 4. Személyi ügyekmet, majd a bérezésről szólva leszögezte: a bérnövelésnek az utolsó fillérig a tervek végrehajtását, a teljesítmény növelését kell szolgálniuk. Az irányító szerezetek a közelmúltban a könnyűipari vállalatok belső , szervezeti rendszerének felülvizsgálatát végezték el, s ennek kapcsán megállapították: elengedhetetlen a gyárak önállóságának növelése és javítani kell a tisztánlátást, a költség- és jövedelmezőségi viszonyokban. Az 1983. évi feladatok szükségessé teszik, hogy a vállalatok tapasztalatcseréket rendezzenek a kisvállalkozásokkal kapcsolatos eredményekről, gondokról. Az 1983. évi szabályozóváltozásokról szólva a miniszterhelyettes részletesen foglalkozott az új bérszabályozás hatásaival, ennek kapcsán megemlítette: az új módszerek lehetőséget adnak a bázisszemlélet megszűnésére, és a jövedelmezőség centrumba állításával arra, hogy a bérrendszer tartósan honorálja a magas jövedelmezőséget és a kiemelkedő exportot, ugyanakkor ne kényszerítsen tartalékolásra. Mindazonáltal az is tény, hogy a korlátozott bérkiáramlási lehetőségek miatt a keresetszabályozási rendszer ösztönző, kedvező hatása nem érvényesülhetkellőképpen — szögezte le a miniszterhelyettes, végezetül a szigorodó hitelpolitikai irányelvekről és készletező előírásokról szólt. Dr. Szabó Imre Az elnöki asztalnál (balról jobbra): Turáni József, dr. Martos Istvánné, dr. Szabó Imre, Apró József, Aigner Ferencné és dr. Bíró Györgyné A tervezettnél kisebb export Az ipar a tervezett 2,5 százalékos termelésnövekedéssel szemben 1-1,5 százalékkal javította produktumát. A belföldi kereslet a számítottnál jobban mérséklődött. A rubelelszámolású export növekedése az államközi szerződésekben rögzítetteknek megfelelően 5-6 százalék körüli. Nem váltak valóra azonban a nem rubelelszámolású export növekedésével kapcsolatos elképzelések sem. Az iparban foglalkoztatottak száma 1982-ben 2 százalékkal volt kevesebb, mint egy esztendővel korábban, bár a népgazdasági terv ennél nagyobb csökkenéssel számolt. A tervhez képest nőtt viszont a beruházások és az ipari vállalatok nyereségének értéke, bár az 1981-es szintet nem érik el. A könnyűipari vállalatok összességében az előző évi termelési értéket produkálták. A termelés mennyiségének alakulása differenciált: a pamut-, a nyomda-, a rövidáru- és a cipőipar dinamikusan emelte teljesítményét, miközben a textilipar, ezen belül is elsősorban a pamutipar, alatta maradt a vállalati elképzeléseknek. Az egy évvel korábbihoz képest is alacsony a gyapjúfonal és a lenszövet-termelés, valamint az alsó- és felsőkötöttáru-gyártó vállalatok produktuma. Az 1982-ben tapasztalható értékesítési nehézségeket nem kizárólag a világpiaci válság okozta, hanem az is, hogy az ipar nem mindig tudott rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott követelményekhez, vagy, amennyiben korszerű terméket dolgoztak ki, olykor kiderült, hogy nincs rá vevő, nincs rá piac. Máskor az akadályozta meg a termelést, hogy a termelés magas költségeit nem voltak képesek leszorítani. A textilipar belföldi értékesítése a tervhez képest elmaradást mutat, a rubelelszámolású kivitel fölötte van az eredeti elképzeléseknek. Kedvezőtlenek viszont a nem rubelelszámolású értékesítési adatok: 1982-ben a textilipari vállalatoknak az egy esztendővel korábbihoz képest csökkent az árbevételük forintban számolva. Különösen a selyem- és rövidáruipar lemaradása jelentős. Az év során a többi iparvállalathoz hasonlóan, az ágazatban mintegy 40 vállalat vállalt többletexportot a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg javítása érdekében. Ezek azonban összességében nem teljesültek. Az elmaradásban nem vezet célra, ha a világot okolhatjuk — jelentette ki dr. Szabó Imre —, helyesebb, ha a magunk hibáit tárjuk fel, és a fizetésképtelenség miatt kiesett fejlődő országbeli piacok helyett újakat keresünk. A munka alfája és ómegája csakis a jól kidolgozott piaci koncepció lehet. 1982-ben több vállalat kritikus helyzetbe került azért, mert a kieső piacok pótlására túlzott kockázatvállalással járó értékesítési csatornákat választott. Mindez azt mutatja, hogy a jövőben a korábbinál is nagyobb jelentősége lesz a csapatmunkának, a termelési és értékesítési feladatok közös kidolgozásának, megvitatásának. Az exportképesség megőrzésének és javításának kulcskérdése a költséggazdálkodás, amelyet az országosan kialakított takarékossági program is segít. Mindez azt is jelenti, hogy fényűzés a szükségesnél jobb anyagok felhasználása, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell szentelni a hulladékok hasznosítására. A kapacitás kihasználása a vázolt körülmények miatt 1982- ben nem javult. Mindez azzal járt, hogy olykor munkáskezek, máskor elegendő megrendelés híján nem mindig tudták kitölteni feladattal a harmadik műszakot. Erre vállalatonként, a sajátosságoknak megfelelően kell megoldást keresni. Az alulfoglalkoztatottság nemcsak azzal jár, hogy a lehetőségeknél kisebb a termelés, hanem a ki nem használt kapacitás növeli az exporttermékek költségeit is. Ezáltal nem javul exportképességünk sem. Ez az ellentmondás csak azáltal oldható fel, ha mindenütt belátják: a jövőben szükség lesz a vállalatok közötti együttműködés javítására is. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a partnervállalatok informálják egymást kapacitásfeleslegeikről, illetve megrendelés-többleteikről. A következőkben dr. Szabó Imre az 1983-ra várható gazdasági környezetet elemezve elmondta, hogy nem reális fellendüléssel számolni. Ilyen körülmények között különösen feszített feladatokat jelent a külgazdasági egyensúly javításának meggyorsítása. A teendőket fokozza, hogy a belkereskedelemnek a tavalyinál kisebb lehetősége lesz a ruházati termékek választékának importból való bővítésére. Ez kedvező az ipar számára a tekintetben, hogy piacbővülést jelent, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a külföldről behozott termékek helyett nem egyszerűen több, hanem jobb cikkeket kell produkálni. A lakossági ellátás színvonalának megtartása érdekében meg kell oldani, hogy minden réteg megtalálja az igényeinek leginkább megfelelőt. Ennek érdekében az iparnak fokozottabban együtt kell működnie a kereskedelemmel, és részt kell vállalnia az áru vevőhöz juttatásában. Némelyik vállalat már tavaly is tett ilyen lépéseket, pultokat alakítottak ki különböző áruházakban, és ügynökeik piackutatása révén igyekeztek rugalmasan megfelelni a konkrét igényeknek. Ennek ellenére nem egy területen előfordult olyan helyzet, hogy miközben az ipari kapacitás kihasználása nem volt megfelelő, az üzletekben hiányzott a szükséges ruházati termék. Különösen a standard népruházati cikkek termelésében akad javítani való. A miniszterhelyettes a könynyűipar 1983. évi számszerű feladatait elemezve elmondta, hogy az elképzelések szerint az ágazat változatlan áron 4-5 százalékkal növeli a termelését, a rubelelszámolású kivitel 2-3 százalékkal, a nem rubelelszámolású kivitel 12-13 százalékkal nő. A létszámalakulásban további, 2,5 százalékos csökkenéssel számolnak. Többlet és hiány Az elkészült vállalati előtervekkel kapcsolatban dr. Szabó Imre megjegyezte, hogy ezek nem mindenben harmonizálnak a népgazdasági elképzelésekkel, következésképpen újragondolásuk szükséges. Mind a termelési, mind a rubel, mind pedig a nem rubelelszámolású kiviteli szándék kisebb a népgazdasági tervben megfogalmazottnál. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet azokra a tartalékokra, amelyek a vállalatok egymást kiegészítő erejében, a közös piaci fellépésben rejlenek. A lakossági ellátásról szólva elmondta, hogy 1983-ban a kínálatnál nagyobb kereslet várható harisnyában, pamut alsóruházati cikkekben. A hiány mellett az iparnak túlkínálattal is számolnia kell, elsősorban a szőnyeg, a függöny- és az ágyneműtermelésben. Ezzel kapcsolatban a miniszterhelyettes megjegyezte: fel kell lépni a túlzott profiltisztelet ellen. A vállalatoknak kezdeményezniük kell tevékenységük színesítését. Ezt követően az alapvető feszültségek feloldására, a munkaruhával, védőruhával és kötszerrel való jobb ellátásra hívta fel a figyelmet, majd a minőségi munka szükségességéről szólva megemlítette: a korábbinál többet kell tenni a megszerzett (például BNV-díjas) termékértékek megőrzéséért. A népgazdaság helyzete 1982-ben — elsősorban az importalapanyagok beszerzése kapcsán — több operatív beavatkozást tett szükségessé. Ezek helyettesítésére a jövőben a vállalatok saját importkerettel gazdálkodhatnak. A következőkben dr. Szabó Imre a háttéripar-tartalékok kiaknázására hívta fel a figyel- Szakszervezeti feladatok TURÁNI JÓZSEF, a központi vezetőség titkára, szóbeli kiegészítőjében indokolta az elnökség állásfoglalás-tervezetét. Részletesen elemezte a világpolitikai helyzetből fakadó nehézségeket, a termeléslemaradás okait, majd az 1982-es feladatok végrehajtásáról és az 1983. évi teendők megvalósításával kapcsolatos szakszervezeti útmutatásokról szólt. Csatlakozott a miniszterhelyettes javaslatához a tekintetben, hogy a szakszervezeti tisztségviselők a teljesítményarányos bérfejlesztést támogassák. A gazdálkodás szigorúbb feltételei között elengedhetetlen a gazdasági vezetők és szakszervezeti tisztségviselők együttműködésének jobb összehangolása — jelentette ki a kvtitkár. Ennek érdekében a (Folytatás a 2. oldalon) Turáni József