Textilmunkás, 1991 (86. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) vélekedett, hogy a vidéki gyárakba kihelyezett fejletlen technikáért nem nagyon tolonganak majd a vevők. Kérdése: ezzel kapcsolatban van-e valami elképzelése a minisztériumnak? A munkanélküliségről pedig kifejtette: előbb megfelelő munkahelyeket kellett volna teremteni, ahová át lehetne csoportosítani az embereket. KERÉNYI ISTVÁN, a nagykállói Textilipari Kereskedelmi és Hasznosítási Rt. titkára többek között azt kérdezte meg: a kormány illetékesei szerint elfogadható-e, hogy egy három műszakos textilipari munkásnak az évi bére annyi, mint amennyi egy parlamenti képviselő havi fizetése? A textilipar jövőjével kapcsolatban az a véleménye, nehogy úgy járjunk, hogy na végre, fényt látni az alagútban, aztán kiderül, szemben jön egy vonat, ami elgázol. Azt is megkérdezte, hogy az MSZOSZ delegációja miért vonult ki az Érdekegyeztető Tanács tárgyalásairól? És a Szovjetunióval való kereskedelemről is beszélt Kerényi István. Véleménye szerint kár volt leépíteni a kapcsolatokat, s most meg újból próbálkozni, hiszen ha a temetőből visszahozzák a halottat, annak bizony már szaga van. És azt is tapasztalni lehet, hogy nyugati tőkések, akik vegyes vállalatokat alapítanak Magyarországon, rajtunk keresztül akarnak kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni a Szovjetunióval. KISS TIBOR, az Újfehértói Textilgyár titkára azt kérdezte meg, hogy a kormánynak van-e valamilyen elképzelése dolgozói részvények kibocsátására a privatizáció során? DEÁK BALÁZSNÉ, a Viking Harisnyagyár Rt. titkára elmondta, hogy őket különösen rosszul érinti az importliberalizáció, angol, olasz, spanyol termékek árasztják el az üzleteket, s a hazai árut nagyon nehéz értékesíteni. Kérdése: a minisztérium ebben milyen segítséget tud adni? Az államtitkár-helyettes korszerű vezetésről beszélt, ezzel szemben az a tapasztalat, hogy a régi vezetők nagy része a helyén maradt. A munkanélküliséggel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg aktív korban lévő családos emberek nem tudnak elhelyezkedni, addig sok vezető még a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozik, nemegyszer előfordul, hogy valaki három-négy felügyelő bizottságnak is a tagja. NAGY PÉTER, a Rábatex Szolgáltató Rt. titkára azt kifogásolta, hogy a nagymértékű állami elvonás miatt nincs fejlesztési lehetőségük a vállalatoknak. Másrészt azt kérdezte, hogy a tervezett adót a kormány szerint miből fogja befizetni a lakosság, amikor 1 millió 200 ezren kapnak minimálbért? BULYOVSZKY ANDRÁSNÉ, a Békéscsabai Kötöttárugyárból szintén arról szólt, hogy a vállalatoknak nincs pénzük beruházásra, s minimális bérfejlesztésre is alig jut. GYŐRFI BÉLÁNÉ, a Szalags Zsinórgyár Debreceni Gyárának titkára a jelenlegi adózási rendszer igazságtalanságait kifogásolta. Államtitkári válaszok DR. BOTOS BALÁZS válaszában kiemelt néhány kérdéskört. Azzal kapcsolatban, hogy a külföldi termékek elárasztják a hazai piacot, a következőket mondta el: a minisztérium mostanában dolgozott ki egy javaslatot az export-import konstrukcióra. Ebben néhány termékre magasabb vámot javasolnak kivetni. Folyik a tárcaközi egyeztetés, mert más tárcáknak más az érdekük. Liberalizáltuk az importot, hogy a mi exportunkat is liberalizálják, ezzel pedig elfogadtuk a játékszabályokat. Bizonyos termékek behozatalának megszigorítása nemzetközi megállapodásokba ütközik. A pénzügyi nehézségekről a helyettes államtitkár úgy vélekedett, hogy a sorban álló vállalatok adósságainak egy részét el kellene engedni. De erről az ipari minisztérium önmagában nem dönthet. Más minisztériumok nemigen lelkesednek ezért az ötletért. A minisztérium ismeri a fizetési aránytalanságokkal és a foglalkoztatással kapcsolatos gondokat. De ez megint olyan kérdéskör, amelyet egyedül az ipari minisztérium nem oldhat meg. Létrejött az Egzisztenciális Alap, amely a kisvállalkozókat segíti. Persze, nem mindenki lesz vállalkozó, de végül is a vállalkozások létrejötte új munkahelyek megteremtését is jelenti. Az ipari minisztériumnak van javaslata a privatizációra, megvizsgálták, hogy hol van erre igazán szükség, s megtették észrevételeiket. A dolgozóirészvény-tervezetet a Munkaügyi Minisztérium már kidolgozta, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium véleményezte. Hogy sok vezető a helyén maradt, ezzel kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta, hogy így is támadások érték a minisztériumot. De akkor is támadnák, ha sokkal több vezetőt cserélne le. Egyébként a pályázatok meghirdetésének az a tapasztalata, hogy kevesen jelentkeznek a vezetői posztokra. Az adózással kapcsolatos észrevételekre dr. Botos Balázs elmondta, hogy a minisztérium kínálatélénkítő, vállalkozást ösztönző gazdaságpolitika mellett tette le a voksát, és javasolta az adó csökkentését. De ez az állásfoglalás nem aratott sikert most, amikor a kormány minden kiadást igyekszik lefaragni a költségvetésben, amelyet olyan kínkeservesen hozott össze. A bérekről szólva elmondta, hogy a kormány elvetette a teljes liberalizációt, a részletkérdéseket hamarosan egyeztetik a szakszervezetekkel. Csipogásra menni kell Ezzel DR. BOTOS BALÁZS be is fejezte válaszadását, mert a táskájában elhelyezett üzenetrögzítő csipogással jelezte, hogy lejárt az ideje, vissza kell mennie a minisztériumba. Az ebédszünet után KELETI TAMÁS főtitkár válaszolt az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájával kapcsolatban elhangzott kérdésre. Hangsúlyozta: az MSZOSZ delegációja nem adta fel a tárgyalásokat. Az MSZOSZ olyan adórendszert javasol, amely követi az inflációs rátát. És véleménye szerint ez olyan kérdés, amelyet a kerekasztalnak kellene tárgyalnia. A munkástanácsok és a liga viszont szakértői szinten kíván erről tárgyalni, így szakértői csoportokban folyik a munka. A helyettes államtitkár elment, de ottmaradt az ülésen GALAMBOS ATTILA, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkatársa, aki a továbbiakban elhangzott észrevételeket továbbítja. Az ebédszünet után tehát folytatódott a vita az első napirendről, kereskedelmet, véleménye szerint felülről diktáltan romlott meg a kapcsolat, s az export felfüggesztése, illetve leállítása miatt kerültek az utcára az emberek. SURÁNYI JULIANNA, a Hazai Fésűsfonó titkára elmondta, hogy úgy véli, ezen a tájékoztatón nem kaptak elegendő információt a textilipar helyzetéről és jövőjéről. Miért kerülik meg például a bérkérdést? — kérdezte. Ezt az egész ipar érdekében felvállalhatná a minisztérium. OLLÉ FERENCNÉ, a Budaprint Utex Rt. titkára arról meditált, hogy vajon a sok jeles személyiség, akik elfogadták a tkt meghívását, vajon miért nem kért szót és miért nem mondta el egyikőjük sem a témáról a véleményét?! MARKÓ ZSUZSANNA, a Hadikör titkára azt ecsetelte, hogy milyen nehézségeket jelentett év elején a szocialista export leállítása. És az a tapasztalat, hogy a nyugati tőkések, akik nálunk befektetnek, ugyancsak a Szovjetunióba akarnak szállítani. A privatizáció során sajnos mindenhol számítani kell arra, hogy utcára kerülnek az emberek. Náluk például hatvanöt dolgozónak mondtak fel. Úgy véli, hogy ezzel a kormány óriási hibát követett el. Konkrét segítséget várnak a termelővállalatok, nem pedig ígéreteket. KÖVÉR TIBORNÉ, a Latex Posztó- és Nemezgyár titkára a bérrendezéstsürgette felszólalásában, mert sajnos az a tapasztalat, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők jelentős része a textiliparból kerül ki. VÁMOS JÁNOSNÉ, a Goldberger Rt. titkára szerint ezen a tájékoztatón semmi új nem hangzott el az iparágról. A jelenből következik a jövő, amelyet az államtitkár úgy jellemzett, hogy csökken a termelés. Sajnos, az alacsony keresetek is hozzájárultak ahhoz, hogy nem nő a kereslet a textilipari termékek iránt. Elkeserítő, hogy a dolgozók azt kérik, külföldihasznált ruhákból szervezzen vásárlási akciót a szakszervezet, mert csak azt tudják megfizetni az emberek. Sajnos, Magyarországon a munkaerő ma még nem áru. A munkanélküliséggel kapcsolatban úgy véli, nagyon fontos, hogy a szakszervezet szorgalmazza a foglalkoztatáspolitikai törvényt. DEÁK BALÁZSNÉ ismét szót kért, ő is szakszervezeti feladatokra hívta fel a figyelmet. Arra, hogy ne adják fel a pótlékok adómentességéért a küzdelmet. És oda kell figyelni arra a tervezetre, miszerint a harminc napig tartó betegállományt a vállalatok fizetnék. Sajnos, ez a nőket nagyon rosszul érintené. Konszenzusra kellene jutni Az elhangzott észrevételekre GALAMBOS ATTILA válaszolt. A szovjet exporttal kapcsolatos gondokon segíthet az, ha a vállalatok megpróbálják maguk felkutatni és lebonyolítani a tehetséges cseréket. Emlékeztetett arra, hogy a textilipari bérezés évek óta napirenden szerepel. Bérnövelésre most nem sok kilátás van. Inkább adókedvezményekkel lehetne javítani a helyzeten, például célszerű lenne kedvezményeket adni a konvertibilis export növeléséhez. A vállalatok döntő része sajnos veszteséges. Kétféle lehetőség kínálkozik ennek megváltoztatására. Az egyik az, hogy külföldi tőke bevonásával átalakulnak vegyes vállalattá. De arra számítani kell, hogy ez létszámcsökkentéssel jár együtt, az eddigi tapasztalatok mind ezt igazolják. A másik lehetőség a minőség és a munkamorál javítása, megváltoztatása. Idejövel látta, hogy az Adidas bolt előtt legalább kétszázan álltak sorba. Nyilván nem ok nélkül keresettek az Adidas termékek. Ezután GROSZMANN TIBOR kért szót. Elmondta, hogy véleménye szerint bizonyos kérdésekben a minisztérium és a szakszervezet szakértőinek konszenzusra kellene jutniuk. Ilyen például az importliberalizáció hatásának vizsgálata és a védekezés módjainak kidolgozása. Elemezni szükséges a privatizáció hatását is, a külföldi tőke bevonásának tapasztalatait, a dolgozói részvények kibocsátásának feltételeit, módjait. A szakszervezet szeretné megismerni a minisztérium elképzeléseit az új munkahelyek teremtéséről is. És nem kerülhető ki a bérkérdés sem ! Akár feladatának tartja a minisztérium, akár nem, kötelessége ezzel foglalkozni. A minisztérium hazai, nemzeti ipart akar, ebbe pedig beletartozik az iparban dolgozó emberek jövője is! KELETI TAMÁS főtitkár zárta le a vitát az első napirendről. Elmondta, hogy elég nehéz volt felvenni a kapcsolatot a minisztériummal, többszöri próbálkozás után végre sikerült, így adotthelyzetben viszsza lehet majd kérdezni, mit tett a minisztérium azokban a kérdésekben, amelyeket itt dr. Botos Balázs megjelölt. Gazdátlan nyeremények A második napirendről nem alakult ki vita. A testület tagjai írásban megkapták a TDSZ vezetőtestületeinek szervezeti és működési szabályzatának tervezetét, valamint az ajánlást a vállalati és munkahelyi szervezetek működési és szervezeti szabályzatára. A testület tagjai ezeket a dokumentumokat egyhangúlag elfogadták. A főtitkár azonban hangsúlyozta, hogy az elfogadott szabályzat a testület elhatározása szerint bármikor módosítható. Végül a főtitkár aktuális kérdésekről adott tájékoztatót, így például elmondta, hogy a székház tetőterét és a nagyterem egy részét kisebb irodákká alakítva szeretnék bérbe adni. Szólt arról is, hogy néhány nyereményért nem jelentkeztek a szerencsés tulajdonosok. A sorsjegyek sorozatszáma alapján azonban tudni lehet, hogy mely alapszervezetek vették meg a sorsoláskor kihúzott jegyeket, így azt javasolta, hogy a gazdátlan nyereményeket az alapszervezetek kapják meg. Ezzel a testület egyetértett, így az eddig gazdátlan egy darab színes televízió a Bodajki Fonó Kft. alapszervezetéé, a tízezer forintos vásárlási utalvány pedig a Latexé lett. Ezenkívül még három darab ezerforintos vásárlási utalvány is így talál gazdáira. KOCSIS GIZELLA Fotók: KISS GYÖRGY textilipar jelenerol, jovojerol Üzenetek a minisztériumba KERÉNYI ISTVÁN, a Natex Rt. titkára úgy vélte, hogy nem kapott kielégítő választ. Helytelenítette, hogy tudatosan leépítették a Szovjetunióval való