Textilmunkás, 1995 (90. évfolyam, 1-11. szám)
1995-01-01 / 1. szám
90. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM □ ÁRA: 4 FORINT □ 1995. JANUÁR A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA • ALAPÍTVA 1906-BAN • 1995 - 1995 Méz, de nem reménytelen.,, Az óév vége felé néhány vidéki munkahely szakszervezeti tisztségviselőjétől megkérdeztem: mit várnak az új esztendőtől? Mátészalkán, a Korál Bt.nél Czernyák Jánosné szbtitkár több jót, a dolgozóknak több pénzt vár ‘95-től. S ez nem akármilyen kívánság egy nem régen „átalakult" vállalat esetében. A Latex kőszegi gyárában viszont még csak reménykednek abban, hogy számukra is megfelelő lesz a privatizáció, és jusszik a biztos munkahely Szerencsére az óhajokonkívül már most bizonyossá,jt s ráadásul jót is tartogat az új esztendő. Nagy Ferencné, a Dobozi Harisnyagyár titkára a rövid telefonbeszélgetésben is több jóról informált. Igazán jó érzéssel vettem tudomásul, hogy hangja bizakodó, hisz abban, hogy ez az új év jót is hoz számukra. S ezt több tényre is alapozta. - Miénk lett a gyár, azt csinálhatjuk, amihez értünk. És ami a legfontosabb: félévi munkát biztosító rendelésünk már most van. Béremelésben is reménykedünk. Ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy hónapokkal ezelőtt még tele voltak aggódással, izgalommal, hogy mi lesz velük. Úgy tűnt, hogy a bizonytalan helyzetben a szakszervezet is „megszűnik”. Nagyné Erzsike most örömmel közölte, hogy mégis „él” a szakszervezet, nőtt a taglétszám és a TDSZ-től kért segítséget ahhoz, hogy a jelenlegi új helyzetben eligazodjék a szakszervezeti tennivalókban. Őszintén örültem a Nagy Ferencnétől kapott információknak. A tengernyi gond, kétség okozta pesszimizmus közepette a reális bizakodás optimizmust is sugallt. Bizonyosságot arra, bár nehéz év lesz a ‘95-ös, de szerencsére nem reménytelen. Adja az „év", hogy úgy legyen... - m lesz. Elsődleges: a foglalkoztatás biztonsága „Csak” második helyre kerülhet a bér Aktuális gazdasági „helyzetértékelés” volt abban a pár szavas véleményben, amelyet az új esztendőt megelőző napokban hallottam Bakos Sándornétól, a kőszegi Latex Bútorszövetgyár dolgozójától, illetve szakszervezeti tisztségviselőjétől. - Mit várnak az új évtől? - kérdeztem tőle. - Jó privatizációt, olyant, hogy a munkahelyünk megmaradjon, legyen biztos munkánk - mondta, s bár csak egy kis kollektíva őszinte kívánságát tolmácsolta, sajnos sok ezer ember aggodalmának és egyben vágyának adott hangot. Több vidéki munkahelyről is hasonló válaszokat kaptam, bizonyítván, hogy manapság a legnagyobb érték a biztonságot adó munkahely. Teljesülhet-e vajon Bakosné és társai kérése, mit várhatnak az államtól, s mit a „szociális partnerektől”, illetve egyáltalán kitől várhatnak segítséget az illetékesek? Ilyen és hasonló kérdésekkel kerestem meg dr. Pék Zsoltot, úgy is, mint az MSZOSZ Országos Munkaerő-piaci Bizottság munkavállalói oldalának képviselőjét, s úgy is, mint az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) 1994. évi soros elnökét. Nem is, igenis... Dr. Pék Zsolt országos helyzetképpel rendelkezik, amely azt mutatja, hogy a jelenlegi helyzet valamivel kedvezőbb, az úgynevezett munkanélküli „ráta” nem rosszabb, mint a nyugati országokban, ám nálunk a tartós munkanélküliek száma nagyon magas, és a hosszú távú munkanélküliség rendkívüli gondot jelent. Kritikus terület - korábbi elmaradottsága folytán is - a szabolcsi térség, Borsod megye, ahol főleg a mezőgazdaság, a kohászat, a bányászat munkanélkülijei vannak túlsúlyban, Győr-Sopron megyében és Budapesten számottevő a textiliparban munkahelyet vesztett ember, ám ezek száma változtatható, így a feszültség is oldható. A munkanélküliek száma 1994 áprilisáig nőtt, jelenleg stagnál, s ez már önmagában is eredmény, még akkor is, ha ez nem a magyar gazdaság fellendülését, nem új munkahelyek teremtését jelenti. Mindennek háttere abban van, hogy aktív foglalkoztatási eszközökkel néhány területen sikerült segítséget adni, így például az átképzés lehetőségével, közhasznú foglalkoztatás biztosításával, bértámogatással. A jelenleg készülő törvénytervezet már számításba veszi a munkanélküliség tényét, s remélhetően használható támasz lesz. Foglalkoztatási kötelezettséggel Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy hasznos volt a munkahelymegtartásra való törekvés támogatása. (Ez ma is cél.) A Munkaügyi Minisztérium határozata szerint úgynevezett intervenciós támogatást kaphattak olyan nagyobb, időleges válságba (Folytatás a 2. oldalon.) 1995 nyara: üzemi tanácsválasztások Az elmúlt évben ismét hozzászoktunk a választásokhoz, parlamenti és önkormányzati képviselőket választottunk. Az idén nyáron a választási hullám tovább folytatódik, a munkahelyeken üzemi tanácsok újraválasztására kerül sor. Az üzemi tanácsok működésében Magyarországon kétéves tapasztalatot szereztünk. Elmondható, hogy a kétéves tanulási folyamat kevésnek, keservesnek bizonyult, mert számtalan esetben és kérdésben máig fennmaradtak bizonytalanságok, jogértelmezési eltérőségek, melyek negatívan befolyásolták és befolyásolják a működésről kialakítható valós értékelést. Ilyen körülmények mellett és ellenére kell felkészülni a választásra, melyet megelőz: az elvégzett munka értékelése, a törvény végrehajthatóságának, hasznosságának véleményezése, esetleges javaslatok összeállítása. Valószínűleg mindenütt foglalkozni fognak az üt-tisztségviselők teljesítményével, a tárgyi feltételek milyenségével, a partnerek együttműködési magatartásával stb. A Textilipari Dolgozók Szakszervezete érdekelt a jól működő üzemi tanácsok létében, ezért azt javasoljuk, hogy a helyi szakszervezetek mielőbb kezdjék el bizalmicsoportoktól a legfelsőbb testületek szintjéig a törvényi szabályzás, a törvény helyi végrehajtása, a tárgyiszemélyi feltételek, a partnerekkel való együttműködés tapasztalatainak összesítését, minősítését. Készüljenek javaslatok az intézmény munkájának javítására. Kérjük, hogy az így kialakított véleményeket, tapasztalatokat, álláspontokat összegezzék és küldjék meg a TDSZ titkárságára. Ha ebben a munkában igénylik szakértőink közreműködését, azt jelezzék nekünk, és mi szívesen állunk rendelkezésükre. Ágazati szinten a tapasztalatokat összesítjük, s javaslataikkal együtt ezeket eljuttatjuk a törvény-előkészítés és a törvényhozás illetékeseihez. * Az előzőekben ecseteltek már abban erősítenek bennünket, hogy célszerű, ha a Textilmunkás hasábjain cikksorozatot indítunk az üzemi tanácsokkal kapcsolatban. Várjuk az alapszervezetektől azokat a témával kapcsolatos írásokat, melyeket közreadva jó gyakorlatokat, technikákat népszerűsíthetünk, de szívesen vennénk elméleti jellegű fejtegetéseket, javaslatokat is. Szívesen vennénk azt is, ha arról is írnának, hogy mely szakmai részkérdésben várnának legközelebbi lapszámunkban írást. Felajánljuk szakértői segítségünket is, ahol ezt igénylik, keressék közvetlenül levélben, faxon, telefonon Pászli Ferencet, a téma felelős szakértőjét, aki rendelkezésükre áll (telefon: 112-3868, telefax: 342-8169). Azokon az új textiles munkahelyeken, melyek az elmúlt két évben alakultak elképzelhető, hogy nem hoztak létre üzemi tanácsot, esetleg szakszervezet sem alakult. Ezen helyek tekintetében szintén felajánljuk szakértői segítségünket, sőt, kérjük tagságunktól, hogy segítő ajánlataikat továbbítsák, népszerűsítsék lakókörnyezetükben. P. F. Pénz az alapoknak A Foglalkoztatási Alap 1995- ben 12 milliárd forinttal gazdálkodhat - állapodtak meg a szociális partnerek az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának ülésén. A Foglalkoztatási Alap 1995. évi működéséhez 11 milliárd forintot a szolidaritási alap 1994. évi többletéből adnak át, egymiliárd forintot pedig a költségvetés folyósít. Az alap 18 milliárd forintot juttat a megyei munkaügyi tanácsokhoz. Az országos munkaerő-piaci szervezet 1995. évi működésére 6,6 miliárd forintot fordítanak. A bérgarancia-alap 1994-ben hétmillió, 1995-ben 23 millió forinttal gazdálkodhatott, illetve gazdálkodhat. TARTALOM ,„A másodszori talpra állásért” közös gondolkodást ajánl a 2. oldalon található írás A feketemunka és a feketekereskedelem „átkozott és áldásos tevékenysége az, ami a 3. oldalon található írásainkat összeköti Az ipari műemlékek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Mi lesz velük? Erről szól írásunk a 4. oldalon Családi oldalunkon praktikus tanácsokat olvashat az olcsó vásárlásról és a reformkonyha süteményeiről... Nyugdíjemelés - visszamenőleg Tíz százalék áprilisban A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közgyűlésének döntése értelmében áprilistól - januárig visszamenőleg - tíz százalékkal emelik a nyugdíjakat. A közgyűlés áttekintette az önkormányzat tavalyi munkáját, az idei feladatokat és terveket. Amennyiben a parlament február második felében határozatot hoz a nyugdíjak emeléséről, a nyugdíjasok az áprilisi ellátásukkal kézhez kapják az első hónapokra járó emelést is. Az önkormányzat javaslata a nyugdíjemelés minimumára 800 forint, tehát a visszamenőleg járó legkisebb összeg is 2400 forint lesz. Az önkormányzat javaslatai között nem szerepelt az emelés maximálása. Ezzel a kormány jelen lévő képviselői azonban nem értettek egyet, álláspontjuk szerint az emelés legmagasabb összege nem haladná meg a 3500 forintot. A 2,8 millió nyugdíjasból - mondta Szeremi Lászlóné, az önkormányzat alelnöke - ez a korlátozás 580 embert érintene, ennyien kapnának 35 ezer forintnál magasabb nyugdíjat. A bizonytalan gazdasági folyamatokra való tekintettel nem döntöttek arról, hogy a szeptemberben esedékes emelés milyen mértékű legyen - hiszen most még nagyon nagy „hibahatárral” lehetne megmondani a nettó keresetek várható emelkedését -, erről az önkormányzat az első öt hónap folyamatai alapján május végéig készíti el javaslatát. Január 1-jei hatállyal emelkedett a nyugdíjminimum is, ez az idén 9400 forint. A kormány és a szociális partnerek A kormány az Érdekegyeztető Tanács képviselőihez eljuttatta nyilatkozatát a társadalmi-gazdasági megállapodással kapcsolatos tárgyalásokról. A dokumentum az eddigi egyeztetések eredményeit foglalja össze a kormány szemszögéből, s javasolja, hogy lehetőség szerint január végéig készítsék elő a záródokumentumot. A négy fejezetből álló nyilatkozat - egyebek között - rögzíti: a kormány kész arra, hogy tárgyalásokat folytasson és megállapodásra jusson a szociális partnerekkel az általa követendő politikai stratégiákról. A hároméves gazdaságpolitikai stratégia fő irányait még ebben a hónapban kialakítják és január elején megküldik az ET résztvevőinek. A kormány kész kötelezettséget vállalni arra, hogy a politikai stratégia olyan kérdéseiről, amelyekről ma még nem rendelkezik elfogadott állásponttal, azt a szociális partnerek által meghatározott időre kidolgozza. Ilyen lehet például az államháztartási reform, illetve a feketegazdaság visszaszorításának programja. „A kormány ismét kezet nyújtott a szociális partnerekkel való legszélesebb körű egyeztetés érdekében” - mondta kérdésünkre Héthy Lajos. A politikai államtitkár úgy értelmezi a nyilatkozatot, hogy a kormány ezzel is nyomatékosítani kívánta: érdemi módon bevonná a munkaadók és a munkavállalók képviselőit a politika és a gazdaságpolitika formálásába. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a szociális partnerek a kormányzati stratégiába való betekintést és beleszólási jogot az elmúlt években folyamatosan sürgették, ám az akkori ígéretek ellenére ezek rendre visszautasításra találtak. mmm ■ ■ r r Felhívás az MSZOSZ tagszervezeteihez a minimális bértárgyalások megkezdésére Az Érdekegyeztető Tanácsban a minimális bérek emeléséről és a keresetek 1995. évi növeléséről kezdeményezett tárgyalások a munkaadók magatartása miatt elhúzódnak. A munkaadók az érdemi tárgyalásokat a Munka Törvénykönyve módosításától tették függővé. A munkavállalók számára hátrányos módosításokat kívánnak kierőszakolni, például a túlórakeretek növelését, az átlagkeresetszámítás módosítását. Az MSZOSZ álláspontja szerint a minimális béreket 1995. február 1-jétől 13 200 Ft-ban indokolt megállapítani. Ezt a követelést arra alapozzuk, hogy a minimális bérek növekedési üteme 1994-ben és a megelőző években is elmaradt a bérek és keresetek növekedési ütemétől. A megélhetési költségek drasztikus növekedése miatt a legalacsonyabb kereseti kategóriában lévők megélhetési lehetőségei romlottak a legnagyobb mértékben. Ez a körülmény azonnali tárgyalásokat tesz indokolttá. Az MSZOSZ által követelt 13 200 Ft-os minimálbér bevezetése átlagosan csak 0,8%-os bérterhet jelent, amit ellensúlyoz a munkaadói járulék szintén 0,8%-os csökkenése. Ezért is elfogadhatatlan számunkra a munkaadói szervezetek magatartása. Javaslatunkkal az a célunk, hogy a minimális bér létminimumhoz viszonyított pozícióját megőrizzük, ne engedjük a legalacsonyabb keresetű dolgozók helyzetének további romlását. Ezért felhívással fordulunk valamennyi tagszervezeteinkhez, alapszervezeteinkhez, hogy a munkaadói szervezetekkel, munkaadókkal, az Érdekegyeztető Tanácsban folyó tárgyalásoktól függetlenül, haladéktalanul kezdeményezzenek tárgyalásokat a minimális bérek növelésére. A tárgyalások során a legfontosabb cél, hogy a munkahelyeken, az ágazatokban élő legkisebb munkabérek reálértéke - az infláció alakulásához viszonyítva - ne csökkenjen. Kérjük, hogy tárgyalásaik eredményeiről folyamatosan tájékoztassák az MSZOSZ-t. Budapest, 1995. január 17. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége tagszervezeteinek vezetői