A Magyar Biologiai Kutatóintézet munkái 20. (1951)

1. Kísérleti állattan - Stohl Gábor: Táplálkozásélettani vizsgálatok nyúlon. 1. Adatok a nyúl takarmányozásához

TÁPLÁLKOZÁSÉLETTANI vizsgálatok módon 1. ADATOK A NYÚL TAKARMÁNYOZÁSÁHOZ STOHL GÁBOR (Érkezett: 1951 szeptember 1-én.) A házinyúl takarmányozása szempontjából, a többi háziállathoz hason­lóan, az egyes országokban más és más takarmányféleségek jönnek számításba (v. ö. Dobrohorov, 1950, Trunov, 1951). Ennek oka egyszerű: a különböző országokban más és más takarmányféleségekben mutatkozik nagyobb feles­leg, ill. mások azok a takarmányok, amelyeket a nyúltenyésztésben haszno­síthatunk a legelőnyösebben. Ennek megfelelően mind az abraktakarmány, mind a szálastakarmány tekintetében nagyok a különbségek. Hazánkban, az általános nyúltenyésztői tapasztalatok alapján, a középtestű, 2—3 kg-os nyulak takarmányozása alapjául napi *70 g szemes takarmány (rendesen árpa, zab vagy a kettő keveréke) és 70 g lucerna szolgál. Ezek mellett külön­böző mennyiségben szoktak még répaféléket (marha- vagy sárgarépa), réti­szénát, illetve rétifüvet, lombot stb. etetni. A nagyjából egységes takarmányozás ellenére sem mondható egyöntetű­nek a nyúltenyésztők véleménye a házinyúl takarmányhasznosításáról. Egyes tenyésztők szerint a házinyúl igen jól hasznosítja a — ténylegesen — elfogyasztott takarmányt (Fekete, 1948), csakhogy a nyugtalan, ugrándozó természetű nyulak a takarmány tekintélyes részét bepiszkítják, kiszórják és így már nem fogyasztják el. Más tenyésztők véleménye szerint viszont a házinyúl a ténylegesen elfogyasztott takarmányt is csak nagyon rosszul hasznosítja. Különösen eltérőek a nézetek a takarmányban lévő nyersrost hasznosítását illetően. Nyúltenyésztési szakkönyveink ebben a tekintetben elsősorban a hasonló tárgyú külföldi szakkönyvek és tanulmányok adataira támaszkodnak, így például Fekete: A házinyúl tenyésztése és egészségtana c. munkájában a házinyúl nyersrost hasznosítását illetően Weisk adataira hivatkozik (p. 19), amelyek szerint a házinyúl a takarmányban lévő nyers­rész 10—35%-át értékesíti. A külföldi vizsgálatok eredményeinek az egyszerű átvétele azonban nem látszik teljesen indokolt és helyes eljárásnak. Magyarország mai nép­­gazdasági és mezőgazdasági viszonyai között a nálunk rendelkezésre álló takarmányokon tartott házinyulak táplálkozásélettani viszonyait nem lehet az egészen eltérő körülmények között tartott külföldi házinyulak alapján megítélni. Éppen ezért célszerűnek látszott a mi takarmányozási viszonyaink

Next