Tipográfia Testedző Egyesület Sportlapja, 1984 (13. évfolyam, 2-12. szám)

1984-02-01 / 2. szám

Vasárnap délelőtt, Komjádi-uszoda. Itt találkoznak most a tájfutó cse­meték, hogy átöltözve nekivágjanak a hegyvidék valamelyik pontjának. Jó 10—12 kilométert tesznek meg futva, hogy eleget tegyenek a felké­szülési tervnek. Hideg van, de azért jó a kedv. Lát­szik, hogy a fiatalok az idén még jobb eredményeket szeretnének elérni. Egy kis összegezés Mielőtt a felkészülés részleteibe mennénk, érdemes visszapillantani a szakosztály tavalyi — méltán elis­merést érdemlő — eredményességé­re. A Tipográfia tájfutói, előbbre lép­tek a rangsorban. Az országos baj­nokságokon 37 (tavaly 19) pontot gyűjtöttek, s ezzel az ország 102 egye­sülete között az országos bajnoki rangsorban a 8. (11), a teljes szakosz­tályi rangsorban a 9—10. (13) helyet foglalják el. A 19 budapesti egyesü­let között pedig a negyedikek. A mi­nősített versenyzők számát tekintve az év végén az országban a 13., a fő­városban a 8. helyen álltak. Nem volt megalapozatlan tehát Bogdány Miklós szakosztályvezető tavalyi bizakodása, aki az ország legjobb 10 klubja közé várta a mie­inket. Mivel magyarázza a fejlődést? — Az eredmény egyrészt a céltu­datos és folyamatos szakmai és ne­velőmunkának, másrészt a verseny­zők megfelelő korosztályi összetéte­lének („felnőttek a gyerekek”), végül — de nem mellékesen — három, Ma­gyarországon hároméves munkaszer­ződéssel tartózkodó szovjet tájfutó, köztük 2 klasszis versenyző leigazo­lásának­ köszönhető — összegez most Bogdány Miklós, majd felsorolja a legkiemelkedőbb sikereket. Kovács Magda (I. o.) és az összes tavalyi A-jelvényes versenyző meg­erősítette minősítését. Rajtuk kívül Vityi Péter (még ifi) és Zukulu Alida az I. osztályú minősítést, két serdülő és egy úttörő korú versenyzőnk (Tóth Réka) az aranyjelvényt szerezte meg. Vityi, az első saját nevelésű I. osz­tályú versenyzőnk, éjszakai országos ifjúsági bajnok, valamint az OCSB-n az ifi bajnokcsapat tagja (Benkével és Diószegivel), s jelentős e­redménye a bronzérem a hosszú távú OB-n a juniorok között. A felnőtt löket kell még kiemelni egy országos csapat­bajnoki 2., és egy országos v­áltó baj­noki 3. helyezésért. A felnőtt férfiak kivételével az összes korcsoportban szereztek pontot, s figyelemre méltó a 14 éves Tóth Réka 4. és a 12 éves Komár Évi 10. helye az egyéni OB-n, a 15—16 évesek között. Az OB-kon és a rangsoroló versenyeken összesen 10 első, 11 második, 11 harmadik he­lyet, az egyéb versenyeken 63 első, 54 második, 45 harmadik helyet ér­tek el. Vityit és Benkét meghívták az if­júsági válogatott keretbe, s ott a vá­rakozásnak megfelelően szerepeltek. Az idei célokra ennyit mond Bog­dány Miklós: — 1984-ben nagyjából az elért szin­tet szeretnénk tartani, illetve csak keveset engedni belőle. A kiöregedő és esetleg tőlünk eltávozó ifiket csak részben tudjuk kompenzálni a felnőtt csapat erősítésével, az új szervezé­sek hatása pedig csak 2—3 év múlva mutatkozik. Ennek ellenére komoly energiát kell fordítanunk az után­pótlás szervezésére és versenyzővé nevelésére, mert csak az hozhat tar­tós eredményt. A kiöregedések miatt jövőre 9 aranyjelvényessel indulunk, s 9—10-et tervezünk. Vityi távozása miatt két I. osztályúval indulunk, s ugyanannyit tervezünk. A bajnoksá­gokon az ifi és serdülő lányoktól és a felnőtt nőktől várunk elsősorban pontokat, bár az idei 37 pontot nehéz lesz elérni, készen Megtudjuk még, hogy miután a fő­foglalkozású edző beállítása — az év első felében legalábbis — nem való­sulhat meg, átrendezték az edzői so­rokat. Komár Béla foglalkozik a felnőtt nőkkel és a 15. alatti fiú korosztály­­lyal. Papp László a fiú ifikkel, a junio­rokkal és a felnőtt férfiakkal. Kovács Magda pedig változatlanul a teljes lányutánpótlással. A felkészülés időszakában Egy héttel az edzés után a klubban találkozunk az edzőkkel. Az alapozó időszak második szakaszában minde­gyikük szorgalmas, lelkiismeretes munkáról tájékoztat. Kovács Magda a 15 hetes időszakra négy csoportra osztotta fel a lánygár­dát. A másodéves ifik (Kopasz, Né­meth, Reizer), az első évesek (Tóth Eszter és Réka, Kiinka), a serdülők (Döbrösy, Csipkai), és a kezdők (Dinnyés, Romvári, Cseresznyés) azt a feladatot kapták, hogy az előző évi terheléshez képest 20—30 százalék­kal többet végezzenek. Az alapozó időszak első felében hosszú, egyen­letes irányú futások voltak, a máso­dik szakaszban rövidebb távú, de sza­kaszosan intenzívebb gyorsaságú fu­tások következtek. A nagyobb terhe­lést néhány kivétellel jól és folyama- Tájfutók, 1984 Mindig megújulásra Az utánpótlás a téli edzés előtt 3

Next