Tiszántúli Népszava, 1945. november (1. évfolyam, 205-216. szám)

1945-11-14 / 205. szám

Fizetés nélkül Tavaly, mikor megérkeztek or­szágunkba a szovjet csapatok, a kezdeti hetek fejetlensége után leg­először az iskolákban állt helyre a rend. Utazni, levelet küldeni, vagy akár villanyt szereltetni nem lehe­tett még akkor, amikor a tanítók, tanárok már dolgoztak. S az övék volt a nehezebb munka, mert az élet örökérvényű és nélkülözhetet­len munkái változatlanok marad­tak, de a tanítóknak, tanároknak nagyobb feladat jutott, egy meg­rontott, félrenevelt tanulóifjúságot kellett egészen más szellemben ta­nítani, átértékeltetni vele az eddigi értékeléseket, a fiatal lelkekben vetni meg a demokrácia alapjait. Nem vitás, hogy ez az alapvetés volt és van olyan fontos, mint bár­mi más. S amikor az ország többi dolgo­zói szóval, vagy csekély erőnktől kitelő anyagi se­gítséggel is támo­gatást, de legalábbis elismerést kaptak, a tanártársadalom még a régi, 3—400 pengős fizetésekből élt. Az újjáépítés megindult min­den vonalon, a szétdőlt házak kezd­­tek tető alá kerülni, a felrobbant hidak helyett újakat vertek, csak a tanártársadalom tanított a régi kenyerekből, amelyeknek szinte minden sorát külön át kellett ta­nulmányoznia, nincs-e benne olyan, ami többet árt a gyereknek, mint használ. A munkásság egy-egy ré­sze, nem bírva tovább a tűrhetetlen gazdasági állapotot, előlépett kö­veteléseivel, a munka beszüntetését is kilátásba helyezte jogos önvéde­lemből, hogy legalább a megélhe­tés legszűkebbre szabott minimu­mát, a mindennapi kenyeret meg tudja szerezni . S a kultuszkor­­mány csak a tanároknak, tanítók­nak nem adott hónapokon keresz­tül fizetést: éljen, amiből tud, vagy haljon éhen, ha nem tud fizetés nél­kül élni. Kabaréalakok, operettfigurák, mostohagyerekek nálunk még min­dig a tanárok. Elhagyottak, lené­zettek a tanítók, akik néha saját munkájuk mellett egy napszámos napi robotját is végigcsinálják. De csak nálunk, külföldön úgy látszik jobban tisztában vannak a nevelés roppant nagy jelentőségével. A Szovjetunióban szinte mitikus tisz­telettel veszik körül a nevelőket, Amerikában is egészen különleges megbecsülésnek örvendenek a ta­nítók, s így van ez Angliában, Franciaországban is, szóval min­­denütt, ahol értékelik általában a szellem embereit. Csak éppen Ma­gyarországon nem, ahol a nevelés­re mindig nagyobb szükség volt, mint másutt. S éppen most, amikor a legnagyobb szükség van, nem akármilyen, nem kényszeredett, ha­nem igazi nevelésre. Éppen nálunk és éppen most lettek a nevelők a társadalom kivetettjei, akikkel sen­ki nem törődik. Nem az első szó, amit erre vesz­tegetünk, de szeretnénk már, ha az utolsó lenne. Nem találhat süket fülekre az a hang, amelyik a ma­gyar demokrácia alapvető tényező­jéért, a magyar nevelésért kiabál. Ára 80 pengi I. évf. 205. sz. — Debrecen, 1945 november 14, szerda m ümu ' (Sn:pK> A SZ O C 1 A L DEMOKRATA PART NAPILAPJA SKritaUßjg: Armf Itom-vta 1 • X BG JELE SIE HÉTFŐ KIVÉTS í .4 V EL E ISO SS SAP* ELMAImtlal: Phr aía «9 "WWiraTrWWBBrinHrfrtTra iWHli 1 n r iiMUllHm HHiriiiihll rarwnrriginni nttmtirrn— Iwmimiiimiii» H*1 i!■■■>— nrwawHwiI HAM i uuiuiiiimfaiiiiMiniii a? tfiiir^NÍSirTiiBiiiii r i i-vm-rnii murr- - rrwnTrr.Miiniií nun«■..................MinIi'iTumiirasniMtmin. A hét végére várják a kormányválság megoldását A Kisgazdapárt csak akiét kapja a tárcáknak? — Csak egy államtitkára lesz minden miniszternek Már több miniszter megvált hivatalától A hétfőn délelőtti pártközi érte­kezlet után a pártok külön-külön tanácskoztak a kormányalakítás­­ról. Este 6 órakor ismét összeültek és tisztázták végleges áláspontju­­kat. Ennek eredményeként való­színűleg kedden megalakul a kor­mány és a kormányalakításra váró nemzetgyűlési politikai bizottság kedden összeül, hogy kinevezze az új kabinet tagjait. A Kisgazda Párt a helyzetnek megfelelően állítólag feladja eddigi majorizálásra irányuló álláspontját és a miniszteri tárcákból 50 száza­­lékot fog kapni. A tárgyalások so­rán felmerült egyes tárcák szétvá­lasztásának kérdése azt a célt szol­gálja, hogy a pártok közötti har­móniát továbbra is biztosítani le­hessen. Felmerült a belügyi és ke­reskedelmi minisztériumok szétvá­­lasztásának kérdése is, de ezekben még nem mondták ki a döntő szót. Az államtitkárok ügyében az új kormány megalakításánál az lesz az alapelv, hogy mindenütt egy politikai államtitkár marad. Lehet, hogy ebben a kérdésben egyes mi­nisztériumban eltérések is lesznek. Az új kormány megalakítására vonatkozó tárgyalások még mindig nem értek véget. Értesülésünk sze­rint különösen a belügyi tárca kö­rül vannak még megoldatlan kér­dések. Politikai körökben azt sem tartanák meglepetésnek, ha az új Gascoigne, angol követ és meg­hatalmazott miniszter, a budapesti angol politikai misszió vezetője tegnap Londonba utazott, hogy az angol kormánynak személyesen kormány megalakítása még egy-két napig elhúzódna. Az ideiglenes kormány több tagja viszont már búcsút is vett minisztériumától, me­lyeket a jelenlegi adminisztratív államtitkárok vezetnek, tegyen döntést a magyarországi helyzetről, különös tekintettel a választások lefolyásáról és eredmé­nyéről, valamint az új kormány megalakulásáról. Londonba utazott a budapesti angol misszió vezetője Attlee nagy beszédet mondott a világbékéről Tito pártjának győzelmével végződtek a jugoszláv választások • Letartóztatták Bratiannt De Gaullet a francia kormány fejévé választották A világpolitikai helyzetet két ér­dekesnek ígérkező megnyilvánulás jellemzi. Egyik Attlee angol mi­niszterelnöknek az Egyesült Álla­mok szenátusában mondott beszé­de ,a másik Jermasovnak, a moszk­vai rádió szemleírójának kommen­tárja a nemzetközi helyzetről. A két nyilatkozat közös vonása a megértés keresése és vágya a há­ború utáni zilált külpolitikai hely­zetben. ATTLEE minden igyekezete o­da irányul, hogy eloszlassa a szövetségesek né­zeteltérése következtében elő­állott feszültséget. Az ütközőpont az angolszászok és a Szovjet között kétségkívül a fran­ciák által felvetett nyugati tömb gondolata és az a csekély megértés volt, amelyet a „nyugatiak" a Szovjetnek saját biztonságát célzó területi követeléseivel szemben ta­núsítottak. Bevin múlt heti harcias beszéde után Attlee most azt ajánlja, hogy egy eljövendő hár­mas találkozó érdekében az angolszászok keressenek kö­zeledési lehetőséget a Szovjet­unióval és ezáltal tegyék lehetővé a külügy­miniszterek legutóbbi londoni érte­kezletének sikeres folytatását. Min­den remény meg­van arra, hogy Attlee jóindulatú és nagyvonalú kezdeményezése hozzájárul annak a bizalmatlanságnak az eloszlatásá­hoz, amely az előbb említett két oknál fogva egyrészt az angolszá­szok és a szovjet, másrészt azonban az atombomba problémái miatt mindhárom szövetséges között köl­csönösen fennáll. JERMASOV rádiókommentárja elsősorban a ro­mán és bolgár belpolitikai helyzet külföldi visszhangjának enyhítését célozza, amennyiben védelmébe ve­szi a délkeleteurópai demokráciá­kat a külföldi reakciós hírverések­kel szemben, másrészt azonban a magyar de­mokráciának is jó szolgálatot tesz akkor, amikor megállapítja, hogy a hitleri Németország által leigázva tartott népek új életkörülményei között nem szabad összetéveszte­nünk a szabadság után vágyódó tömegeket régi elnyomóikkal, akik most megkísérlik néha, hogy bármi áron is visszaszerezzék hatalmu­kat. Egyébként a román belpoliti­kai helyzet a szilárdulás jeleit mu­tatja. Az ideérkezett jelentések szerint a 12-i bukaresti tüntetésen több mint háromnegyedmillió ember vett részt. A newyorki rádió szerint a 130 le­tartóztatott királypárti között sze­repel Constantin Bratianu, a libe­rális párt vezére is. A híradás sze­rint a pártvezért vonják felelősség­re a november 8-i véres zavargás miatt. A jugoszláviai választásokról ér­kező hírek szerint a választók túl­nyomó többsége leszavazott és bi­zalmát TITO marsall felszabadító arcvonal néven ismert politikai tömbjére adta, amely egyben a köztársasági állam­forma mellett való kiállást is je­lenti. Az utóbbi kérdésnek a végle­ges eldöntése az újonnan megvá­lasztott képviselőházra vár. A sza­vazások megoszlására jellemző, hogy Belgrádban 165 ezer szavazattal szemben 37 ezer szavazott Tito pártja ellen, Zágrábban pedig 164 ezer „igennel” 22 ezer „nem" állt szemben. A vá­lasztók 8,9 százaléka nem szava­zott. A végleges eredmény nem is­meretes. Nyugatról egyetlen érdemleges hírünk érkezett. A Reuter párisi jelentése szerint DE GAULLE tábornokot egyhangúan a francia kormány fejévé választották. A vá­lasztás jelentőségét fokozza, hogy De Gaulle előzőleg kijelentette, hogy csak úgy hajlandó vállalni a miniszterelnökséget ,hogy azt sem­miféle feltételhez nem fűzik. A távolkeleti eseményekről nem kaptunk híreket. ( Kása.) Attlee kiáltványa az amerikai néphez a népek biztonságáról és az együttműködésről Washington, november 13. (Reuters) Attlee brit miniszter­elnök kedden megszakította Tru­man elnökkel és Mackenzie King kanadai miniszterelnökkel az atom­erőről folytatott megbeszéléseit, hogy a kongresszus együttes ülé­sén elmondja beszédét. Attlee intette hallgatóságát, hogy a védelmi határok, hegyek, sorom,­pók és világtengerek többé nem akadályai a katonai támadásnak. Majd kijelentette, hogy néhány éven bel­ül a pusztító fegyverek, amelyeket tökélete­sítenek, a föld teke minden részét veszé­lyeztethetik. Amerika mégsem je­lent fenyegetést sen­ki számára sem Mindenki tudja, hogy hatalmát so­hasem fogja önző célok, vagy terü­leti gyarapodások érdekében latba­ vetni. Attlee ezután kijelentette: Hiszünk az egyén sza­badságá­b­a­n, hogy az egyén szabadon ál­la­­t­­­a maga életét. Ennek a szabadságnak azonban fel­­tétele az, hogy nem gátolja és nem korlátozza embertársa szabadsá­gát.. A magánvállalkozás számára akad és mindig is fog akadni lehe­tőség, de ha a nagy üzlet túl­ságosan hatalmassá duzzad, monopolisz­­tikussá válik, ne mi tartjuk biztonságos­nak, ha magánkézben marad. Attlee ezután a maga pályafutá­­sát ismertette annak bizonyságául, hogy a munkáspárt nem egyes A moszkvai rádió szemleírója, Jermasov, a nemzetközi helyzettel foglalkozva megállapította, hogy az emberiséget ma lázas izgalom­mal tölti el az a kérdés, vájjon tar­tós lesz-e a súlyos áldozatok árán megszerzet béke. Az dönti el a béke sorsát, sikerül-e a fasizmus csökevényeit s az ellentámadás szellemét teljesen kiirtani az embe­riség gondolkozásmódjából. Súlyos csapás volt a demokrá­cia fejlődésére, hogy Magyar­ egyedül a munkásosztlyé, hanem annak tagjai a társadalom minden rétegéből kerültek ki. Hisszük, hogy a faéke alapja a világ jóléte és a jó­szszomszédság kel, hogy legyen. Hisszük, hogy ahol a tudomány, az emberi faj elé ilyen nagy potenciá­lis bőséget rakott, inkább együtt kell működnünk, hogy előnyt húz­zunk, semhogy nagyobb egyéni ré­szesedésért tusakodjunk és civa­­kodjunk. (MTI) Országon, Bulgáriában, Romá­niában és egyéb országokban a fasiszta reakciós vezetők év­tizedeken keresztül büntetlenül gyakorolhatták káros befolyá­sukat. Teljesen helytelen volna, ha az új helyzetben összetéveszte­­nék a szabadságra vágyó hosszú időn keresztül elnyomottak millióit a hatalmuktól megfosztott rossz­indulatú politikusokkal. , . * a Moszkvai rádió a dunai demokráciákról

Next