Tiszántúli Népszava, 1946. november (2. évfolyam, 252-263. szám)

1946-11-06 / 252. szám

Igazoló bizottságtól a politikai rendőrségre Nagyon sok szépet tanítani Bosnyák Zolt és d­ebreceni előadájából — jelentette ki az igazolás alá vont A debreceni Központi Igazoló bizottság Rózsássy József elv­társunk elnöklésével tegnap dél­előtt tartotta Bork­a J. Márton, Piac utca 56. szám alatti lakos, foglalkozásnélküli, igazolási tár­gyalását.­ Az igazolás alá vont 1924-ben került ki a vasúttól, ezután az István-malom, ké­sőbb az „Agricultura“ alkalma­zottja lett. A felszabadulás óta azonban semmivel sem foglalko­zott. Az igazolóbizottság előtt Borka bevallotta, hogy az összes, eddig megszüntetett jobboldali egyesületek tag­ja volt. Kénytelen volt bevallani azt is, hogy elvégezte a debreceni Nemzetvédelmi Akadémiát, ké­sőbb még azt is kijelentette, en­nek ma is örül, mert Bosnyák Zoltán, a szélső­­jobboldali ideológus előadá­sából nagyon sok szépet tanult. Az Akadémia záróvizsgája után forradalmat is tett arra, hogy a magyar­ nemes testvériséget ha­láláig megtartja. Arra a kérdésre, hogy a je­lenben tagja-e valamelyik poli­tikai pártnak, Borka így felelt: — A Kisgazda Pártba lép­tem be, de csupán azért, hogy fegyverviselési enge­délyt szerezzek magamnak, mihelyt láttam, hogy a fegyverhez nem juthatok, feléje se mentem a pártnak. Amikor ráolvasták, hogy a Magánalkalmazottak Szakszer­vezete nemrég kizárta tagjai sorából, nyugodtan azt vála­szolta: tudja, hogy semmiféle demokratikus intézménynek a tagja nem lehet. Mégis, amikor az igazoló bi­zottság kihirdette előtte a hatá­rozatát — mely szerint termé­szetesen Borka J. Mártont nem igazoltnak jelentette ki —, átko­­zódni és kiabálni kezdett, szid­ta a demokráciát, hogy neki most tanult ember lé­tére „disznó paraszti mun­kát“ kell végeznie s most nem hagyják, hogy irodában dolgozhasson. Amikor az igazoló bizottság felhívására sem hagyta el a he­lyiséget, Rózsássy József elvtárs azonnal telefonált a politikai rendőrségre, onnan két detektív átment az igazolóbizottsághoz s letartóztatta Borkát. Kihallgatá­sáig előzetes letartóztatásba he­lyezték. Határátlépő állomások A belügyminiszter rendeleté­vel kijelölte a határátlépő állo­másokat. E szerint a határt út­levéllel csak a következő álta­lános átlépő helyeken lehet át­lépni. A csehszlovák köztársaság felé eső határon Oroszvár, Ko­márom, Esztergom, Szob, So­moskőújfalu, Bánréve, Hidasné­meti, Sátoraljaújhely. ■ A Szovjetúnió felé eső hatá­­r­on Záhony. A Románia felé eső határon Nyirádrány, Biharikeresztes, Lö­kössh­áza. A Jugoszlávia felé eső hatá­ron Szőreg, Szeged (Röszke), Kelebia, Magyarboly, Barcs, Gyékényes, Murakeresztur. Az Ausztria felőli határré­szen Szentgotthárd, Kőszeg, Sopron, Hegyeshalom, Horváti, * jártam­. Ezek közé az általános határ ■ átlépési állomások közé eső egyéb pontokon a határt csak kisebb határszéli forgalomra rendszeresített útiokmánnyal lehet átlépni. A magyar zsidóságnak közel kétharmada elpusztult Adatok a magyar zsidóságról ,­­Jeruzsálem, nov. 5.) A Reu- 4 er-iroda levelezője írja: A háború előtt Csehszlová­kiá­ban élt 320 ezer zsidó közül mintegy 69 ezer maradt életben és ezek közül 4 ezer 121 izrae­lita, a többi áttért a keresz­tény hitre. Ezeket az adatokat a Palesz­tinai­­zsidóhivatal segélybizott­­ságáma­k értesítőjében tették közzé. Az értesítő összefoglaló kimutatást közöl a különböző európai országokban életben­­maradt zsidók számadatairól. A háború előtti Bécs 180 ezer zsidó lakosa közül 4 ezer 400 maradt meg és ezek főként idősebb emberek. További 5 ezer, főleg lengyelországi zsidó menekült él salzburgi, linzi és más ausztriai menekült tábo­rokban. Magyar­országon 1939-ben 440 ezer zsidó volt és ezek kö­zül 185 ezer élte túl a háborút. A budapesti gettóban 60 ezer zsidó maradt meg, 85 ezer tért vissza a deportálásból és továb­bi 40 ezer maradt életben Deb­recen környékén.­ A közlemény hozzáfűzi, hogy a felsorolt ma­­gyarországi zsidók közül a né­met megszállás alatt mintegy 46 ezer tért át. Ezek keresztény számba mennek. A közlemény a legfontosabb­­kérdésnek a Németországban lévő elhurcolt zsidók elhelyezé­sét tekinti. 1946 júniusában az amerikai övezetben 65 ezer európai zsidót tartottak nyil­ván, több ezer helyi illetőségű zsidón kívül A legnagyobb ré­szük lengyel zsidó. A németor­­szági brit övezetben a legutolsó adatok szerint mintegy 40 ezer elhurcolt zsidó maradt. (MTI) Cserépkályh­ák, kandallók raktáron. Átrakást, tisztí­tást, javítást, tűzhelyek és vas­kályhák samottozását felelősséggel vállalja *1»8MIIII51 Laczkó és Gönczi kályhásmesterek. — PIAC-U. 40 Batthyány­ u. 11 Hangya udvar. Csikó Tásár A Lóértékesítő Szövetkezet­ f. é. nov. hó 11-én 12 órakor Hajdúnánáson, f. é. nov. hó 12-én 8 órakor Hajdúböször­ményben, f. é. nov. hó 12-én 12 óraikor Hajdúhadházon, f. é. nov. hó 13-án 8 órakor Debre­cenben a vásártéren, f. é. nov. hó 14-én 8 órakor Balmazújvá­roson, f. é. nov. hó 14-én 12 órakor Tiszacsegén, f. é. nov. hó 16-én 8 órakor Egy­eken mén- és kancacsikókat vásárol 1—3 éves korig, 2.200 forint át­lagbérben. Minden eladni szán­dékozó gazda, fenti helyek vala­melyikére (amelyik lakhelyéhez a legközelebb esik) irányított járlatlevelét hozza magával, mert enélkül a csikók nem ve­hetők át. A csikók vételárát, a helyszínen azonnal készpénzben fizeti a Szövetkezet. Leértéke­­sítő Szövetkezet.­­ A gazdasági rendőrség ha­talmas razziát rendezett tegnap a piacokon. Több előállítás tör­tént árdrágításért. Károlyi Mihály a dunai államok egyesüléséről (Bécs, november 5. (MTI): Károlyi Mihály Magyarországra való elutazása előtt nyilatkoza­tot adott a „Welt am Montag“ párizsi tudósítójának a dunai államok egyesülésének tervéről. A dunai államok életszínvona­lának emelésére az egyetlen cél és eszköz — mondotta Károlyi Mihály — a Dunavölgy államai­nak gazdasági közeledése. Az a kérdés, várjon a nagyhatalmak nem gördítenek-e akadályo­kat egy dunai egyesülés terve elé, mert minden ilyen dologba a nagyhatalmak politikája is bele­játszik. A Szovjetunió valószí­nű attól tartana, hogy az ilyen egyesülés a cordon sanitas sze­repét játszaná, míg a nyugati hatalmak azt hinnék, hogy ez az egyesülés a Szovjetúnió elő­őrse lenne. Mind Nyugatot, mind Kele­tet meg kell győzni, hogy a dunai államok egyesülése sem cordon sanitaire, sem Szovjetúnió csatlósává nem válnék. Oroszországot úgy lehetne leg­jobban meggyőzni, ha a dunai államok szociális és demokrati­kus berendezkedéssel beigazol­nák, hogy a haladó szociális ál­lamok sorába tartoznak. Vi­szont a nagyhatalmakat úgy le­hetne biztosítani, hogy a dunai államok szuverén egységet al­kotnak. A harmadik nehézség ab­ban rejlik, hogy ezeknek az államoknak le kell győzniük a régi egymás­közti versengésüket. Ezt legjobban úgy lehetne el­érni, ha fokozatosan vámked­vezményeket biztosítanának egymásnak, majd végül megte­remtenék az egész Balkán vám­únióját. Ebbe a vámunióba Ausztria is beletartoznék. Károlyi Mihály ezután rámu­tatott arra, hogy ennek a fejlő­désnek hasonlóan kell lefolyta­tódnia, mint az Egyesült Álla­mokban a Tennessea államai­nak összefogása. Természetes, hogy a Duna part­jain fekvő ál­lamok önerejükből nem tudnák, megteremteni, éppen ezért orosz és amerikai kölcsön­re volna szükség, hogy a Dunában rejlő hatalmas vízierőket kihasználhassák. Ezekhez a kölcsönökhöz csatla­koznának a parti államok. Ez egyúttal megteremtené az egye­sülés függetlenségének biztosí­tását, ami az egész terv elő­­­tétele. A nyilatkozat végén Károlyi Mihály hangsúlyozta, hogy magyarországi tevékenységének egyik fő célja ennek az európai „News Deal“-nak propagálása. Reflektorfényben, szterep főnyi tömeg jelenlétében Kivégezték Szombathelyit és nyolc társát Grassay Asszans iff a hítója alatt Nem egészen negyvennyolc órával a kegyelmi kérvény el­utasítása után végrehajtották a Vajdaság legfőbb bíróságának ítéletét. Szombathelyi Ferencen és nyolc társán. A kivégzést három turnusban hajtották végre. Délután fél ötkor megafo­­n­ton hirdették ki Újvidéken, hogy a kivégzést délután öt órakor hajtják végre a határ­ban, az almási temető előtt­ Újvidék népe megindult a ki­végzés színhelyére, hogy Zöldi és Grassy akasztását végignéz­ze.. Délután öt óra előtt, már sötétedett, de közel ötezer főmű tömeg vonult ki az akasztás szín­helyére. Grassyt és Zöldit nyitott teher­autón vitték az almási temető elé. A teherautón nyolc géppisz­toly és katona vigyázott rájuk- Mindkettőjük keze h­átra volt kötve. A teherautó reflektorvilá­­gítása mellett történt az akasz­tás. Leemelték őket a teher­autóról és a bíróság asztala elé vitték. Mastasevics Zsarko nép­­ü­gyész felolvasta előttük a ke­gyelmi kérvény elutasítását és először Grassyt adta át az íté­letvégrehajtónak­ A minden ízében remegő Grassy ebben a pillanat­ban összeesett. Két katona emelte a bitófa alá. Zöldi­nek végig kellett nézni Grassy akasztását. Egy perccel később az ítélet­­végrehajtó jelentette, hogy Grassyn végrehajtotta a Vajda­ság népének ítéletét. Ezután Zöldi ment az akasztófa alá- U­jabb egy perc telt el és 6 is elnyerte méltó büntetését. Az ötezer főnyi tömeg meg­éljenezte az igazságos ítéletet és a bíróságot. Félórával a kettős akasztás előtt Szombathelyi Ferencet, Gál Lajost, Bajsay Ernőt, Ba­jor Ferencet, Nagy Miklóst és Pelepatics Pált a közösség kizárásával go­lyóval végezték ki­­.Kedden reggel hét órakor a Zsablyára kiszállított Fekete­halmi Czeydner Ferencet nagy tömeg jelenlétében akasztottak, fel. Erre a kivégzésre bézel ezer főnyi tömeg gyűlt egybe. ­ Fegyveres rablók meg­sebesí­tettek egy rendőrt Tegnap éjszaka szekérrel fegy­veres rablók jelentek meg Posta l­ajos, Elep 74-a., Reiter Imre Elep 73. és az,Elep 72. szám alatti tanyán, pisztolyt fogtak a bennlévőkre s nagymennyiségű értéket raktak fel a szekérre és el akarták rabolni. Közben azonban rendőrök ke­rültek elő, akik le akarták fegyverezni a rablókat, mire azok rájuk lőttek. Egyik golyó megsebesítette Czető Béla rend­őrt, akit klinikára szállítot­tak. MASZOVLET rendszeres repülőjáratok DEBRECENBŐL BUDAPESTRE UTftS-, IBU-és PQSTS SZIíLITfiS Felvilágosítás utazási ügyekben: IBUSZ MEBETJEQYIROQJI áruszállítási ügyekben : MÜLLER H. és Tsa. IBUSZ áruszállítmányozó Felszámol a Rendőregyesület gazdasági ügyosztálya A stabilizáció eredményei, a kalória szolgáltatás elmaradá­sa, a forint értékállandósága fe­leslegessé teszik az üzemek, in­tézmények mellé szervezett be­szerző csoportok, gazdasági ügyosztályok működését. Ezért rendelte el a belügyminiszter a Rendőregyesü­let gazdasági ügy­osztályának felszámolását is. E rendelet végrehajtásával egyik közismerten eredménye­sen működött intézmény szűnik meg, mely egyedül biztosíthatta az inflációs idők alatt a rendőr­ség személyzetének együ­ttmara­­dását, megélhetését. Fennállá­sának tartama alatt rendszere­sen elégítette ki a rendőrsze­­mélyzet tüzelőanyag, élelmiszer, lábbeli, sőt részben textilszük­­ségleteit s tartott fenn 500 sze­mély étkeztetését lehetővé tevő étkezdét, hol egy hétre — napi háromszori étkezéssel —■ alia egy tojás árát térítették a rend­őrségi alkalmazottak családtag­jaikkal együtt. A számvevőség által megvizs­gált és kifogástalanul rendben talált számadásokat a dr. Kö­­vendy Lajos rendőralezredes el­nökletével kiküldött felszámoló bizottság zárta le s állapította meg, hogy a rendkívüli aszály­­sújtotta mezőgazdasági év alatt — az üzem kalkulációjának alapjait képező — bérgazdasá­­gok veszteséget mutatnak­ Az ügyosztály vezetősége szigorúan súlyt helyezett azonban arra, hogy senkit — aki az egyesü­lettel szemben elszámolásban maradt — károsodás ne érhes­sen s ezért megállapodást léte­sített a Tiszántúli Általános Munkásszövetkezettel, mely a felszámolás adminisztratív le­­bonyolítását keresztülviszi, át­veszi a bérgazdaságok kezelését s azok jövedelméből maradés nélkül rendezi majd a kimuta­tott passzívákat. Vigyázat — robbantást A debreceni 4. honvéd kerü­leti parancsnokság almakutató szakasza 6-án 3—5 óra között a sámsoni gyakorlótéren rob­bantást hajt végre. A lakosság a fent jelzett időben a sámsoni gyakorlótér környék­é ne tar­tózkodjon. A lakosság hibájából kelet­kezett károkért és esetleges bal­esetekért a honvéd kincstár fe­lelősséget nem vállal- Feltörtek­ egy cipőszövetkezetet a Csapó utcán Az éjszaka betörők jártak, a Csapó utca 58. szám alatt lévő 1. számú mechanikai cipőgyár­ban. A tettesek betörték az­ ablakot s ezen keresztül jutot­tak be a gyár helyiségeibe,­­ ahonnan nagymennyiségű cipőt és böranyagot elvittek. A rendőrség megindította a nyomozást, m­elynek során több ujjlenyomatot találtak a detek­tívek, úgy, hogy a tettesek kéz­­rekerítése csak rövid idő kér­dése. — Sok kicsi sokra megy. Sok fillérből sok forint.

Next