Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-01 / 151. szám

im JÚ­LIÜ3 1 FÍPLO Ü Z EM EI NKV­E­R S­E­N A Dombóvári Fatelíló dolgozói vállalásuk­kal harcolnak az »i­gi­«zttas 20­» zászlóért Wasf*úsak üze­meim­ek dolgozói !* Nagy lelkesedéssel csatlakoztak a diós­­győri dolgozók felhívásához és ver­­senypo«t­jaik felülviz­sgálá­sával, újabb vállalásokkal készülnek alkotmányunk ünnepeire. Tudják dolgozóink, hogy igazán sikeresen csak akkor járulnak majd hozzá 1951-es tervünk győzel­méhez, ha az utolsó betűig megvalósít­ják adott szavukat. Ehhez az kell, hogy a vállalások teljesítését minden dolgozó valóban saját ügyének, becsült­lel­keli kötelesség­ének érezze. A Fatelítő Vállalat dombóvári üze­mének dolgozói is tudatában vannak annak, hogy feszített ötéves tervünket csak a munkaverseny állandó széle­sítésével és továbbfejlesztésével tud­juk végrehajtani. — Örömmel csatla­kozunk a Diósgyőri Gépgyár dolgozói­nak kezdeményezéséhez — írják — és s­zóinkat fokozottabban oktatjuk bal­­esetvédelmi szempontból Ó6 a baleset­védelmi intézkedéseket minden esetben betartjuk, az elmúlt fél évhez viszo­nyítva 3 százalékkal csökkentiük. tt­t Az üzemekben dolgozó ösz- VI­­szes brigádok egymással pá­ros­ versenyben állnak, augusztus 20, alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Az egyéni versenyzők számát 50 fővel emeljük. A 100 százalékon aluli tel­jesítést üzemünkben augusztus 20-ig teljesen megszüntetjük. T­rr "tapasztalatcsere és munka V Al« módsz­erátadás: Felvesszük a kapcsolatot a Vállalat többi üzemei­vel is, hogy az így nyert tapasztala­tot a mi üzemünkben is át tudjuk ül­tetni. Ennek érdekében augusztus 20-ig az üzemi háromszög é­s két ki­váló dolgozó meglátogatja a vállalat püspökladányi üzemét, hogy ott ta­pasztalatcserét folytass­on. Ú­jt: A nőket a termelésbe és­­ a vezetésbe fokozottabban bevonjuk. Augusztus 20-ig beállítunk egy női csoportvezetőt. Adminisztra­tív munkakörben megüresedett helyek­re 100 százalékban, a fizikai munká­ban kitűnt női dolgozókat állítjuk be. 3 vasutas mára, valamint augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére, vállaljuk: II,I Termelési tervünket a vasutas­i napig, valamint alkotmányunk ünnepéig 6 szá­zalékkal túlteljesitjük. Anyagtaka­rékoss­ág: A­ szén­­fogyasztást 1 köbméter telitett anyagra eső mennyiségét a normához viszonyítva 5 százalékkal csökkentjük. Alkotmányunk ünnepéig 10 mázsa ócs­kavasat gyűjtünk össze. Üzemi javí­tótoknál 25 kiló színesfémet ,más anya­gokkal helyettesítünk. A beérkező olajtartályok lefejtés­énél a 3 száza­lékos olajcsurgást fél százalékra csökkentjük.­­ Önköltségcsökkentés: A ko­­­­csiálláspénzt jobb munka­­szervezéssel az elmúlt félévhez viszo­nyítva 50 százalékkal csökkentjük. A beérkező anyagok­­ kirakásánál, táro­lásának és telítésre való előkészítésé­­nn­k 1 köbméterre eső m­unkabérkölt­­ségeit jobb munka­szervezéssel, a kieső klók és gépállások csökkentésével 5 százalékkal csökkentjük. Telítési, va­­­­­lamint építőanyagok raktározási és elszállítási munkálatainak 1 köbmé­terre eső bérköltségeit 5 százalékkal csökkentjük. A benyújtott ötleteket és újítási javaslatokat a lehető legrövi­debb időn belül megvalósítjuk. Vállaljuk, hogy július 1-től a vasutas napig 4, alkotmá­nyunk ünnepéig pedig további 4 irány­vonalat indítunk, hogy ezzel is meg­gyorsítsuk a falvak villamosí­tását, ho­gy hozzájáruljunk a vasutas dolgo­zóknak a kocsiforduló megrövidítésé­ért indított mozgalmához. V Az üzemünkben előforduló bal­­­­esetek számát azzal, hogy a m­ez­őlgaz­das­ágib­ó­l bekerült új dolgo­Mi a Fatelítő Vállalat dombóvári üzemének dolgozói, akkor, amikor ezen vállalásainkat tesszük, a Párt és dolgozó népünk iránt érzett sze­ret­etünket bizonyítjuk be. Vállalásaink túlteljesítésével akarjuk meghálálni Váriunknak, a Szovjetuniónak szerető gondoskodását. Meg fogjuk mutatni, hogy erős bástya vagyunk a békelront ránk eső szakaszán. Túri András pártt­itkár ,Herbal­y Ferenc üzemvezető Farkas Lajos ÜB elnök Kalaznó nemcsak a növényápolásban, hanem az aratásban is az élen halad Megyénk területén az ősziárpa ara­tása csaknem teljes egészében befe­jeződött­­. Már nagyon sok hely­ van, ahol miután learatták az ősziárpát, pár napon belül felszántották a tar­lót és másodnövénnyel vetették be és az már szépen ki is kelt. Illés János kétyi dolgozó parasztnak is szépen zöldes már a sűrű kukoricája, amit ősziárpa után vetett. A gyönki járásban például alig ta­lálható pár hold ősziárpa, ami még lábon áll. A termelőcsoport­­ok tagjai,­­az állami gazdaságok és községek dolgozói minden erejükkel segítik a b­ékearatás sikerét. Hasonló jó az eredmény a paksi járásban is az őszi­árpa learatása terén. De a szekszárdi is elvégezte pár hold kései vetés ki­vételével az őszi árpa aratását. legtöbb helyen m­­ár nemcsak az őszi árpa aratását vé­gezték el, hanem a rozs aratásánál is a befejezéshez közelednek. A szed­resi, decsi, sárpinai, várdombi, sió­­agárdi és még egy egész sor község határában már megkezdődött a búza aratása is. Szekszárd határában ma gyors ütemben szaporodnak a gabona­­keresztek. Czéh István Tompa­­nteaí. irmán János Baranai-ut­­cai, Kun József Árvaház-utcai és Ferger Mihály Berzsenyi-utcai középparasztok járnak az élen aratási munkálatokban Szekszár­­don. Ezek fejezték be elsőnek az őszi árpa aratását és ezek a dolgozó parasztok mutatnak példát a többi dolgozóknak a tarlóhántásban és a másodnövények termesztésében is. Szekszárd város­ban azonban lemaradás mutatkozik a másodvetésű növények elvetése terén. A legutolsó jelentés alapján mintegy 420 holdon végezték el az aratást és ebből mindössze 30 holdon vetet­tek másodnövényt. A szahcsi „Új azonban nem tartották, szívügyüknek a békearat­­ás elősegítését. Ezt tá­masztja alá az a tény is, hogy nem szervezték meg kellően az aratási munkálatokat. A hangos pusztai ter­­melőcsoport már megkezdte a háza aratását is. A benecskai termelőcso­port is példás, mutat az aratásban. A Kalaznó a növényápolás­i munkálatokban is az elsők között volt a járásban és most az aratásnál is Kalaznó csoporttag­jai és egyéni dolgozói járnak az élen. Mindezek az eredmények mutatják, hogy megyeszerte elérkezett­ a búza­­rozs aratásának ideje is. A tendá­lunk éppen azért az, hogy minden Ugyanakkor lemaradás mutatko­zik a tarlóhányásnál is, mert a learatott területnek még 25 szá­zalékán sem­­ végezték az­t el. A június 26-i jelentés­­ alapján le­maradás mutatkozott a szakcsi Új Élet termelőcsoportnál, ahol az őszi­árpájuknak alig felét aratták még ed­dig le. Ugyanakkor a járás legtöbb termelőcsoportja, mint a kurdi Dó­zsa Népe termelőszövetkezet is, már be is fejezte­­ ősziárpa aratását. A gyulaji Vörös Csillag is befejezte 26- ára ő­sziárpa aratását, élete tagjai rossz aratást be is fejezte és most tovább végzi az aratás még hátralevő részét. Kalaznón az első típusú termelő­­csoportok tűntek ki főleg az ara­tásnál. De a község egyéni dol­gozói is minden erejükkel harcol­nak az aratás kellő időbeni el­végzéséért. község erőnkkel harcoljunk az aratás sike­réért, mert minden percnyi késés szemveszteséget jelent. Nagyüzemi szektoraink és községeink vegyenek példát az élenjárókról és a munka jó megszervezése, az erők gazdaságos felhasználása által segítsék elő a békearatás sikerét. Csépelik az ősziárpát Decsen A traktor puffogása és cséplőgép rúgása hallatszik Decs község hatá­rában. A sár-pilisi gépállomás végez •lőcséplést a község dolgozó paraszt­ságának. Egymás után érkeznek a ga­bonával megrakott szekerek, hogy torban elcsépeljék az előcsépelésre •zánt ősziárpájukat, melynek egy ré­­szével az állammal szembeni kötele­zettségük teljesítésének igyekeznek eleget tenni, a másik részével, pedig meglévő állatállományuk takarmány­szükségletét fogják biztosítani. A cséplőgépnél a gépállomáshoz leszer­ződött dolgozók végzik a cséplési munkálatokat. A dolgozók örömmel végzik munkájukat, a napi munka után örömmel állapítják meg, hogy­­keresetük 52 kiló árpa lett. Albert­ Antal, cséplőgép ellenőr el­mondotta, hogy egy nap alatt 35 dol­gozó parasztnak közel 130 mázsa frissárpát csépeltek el előcséplésben. A cséplést a hét elején kezdték meg és a­ jó népnevelő munka hatására újabb és újabb dolgozó parasztok mutatnak példát az elő­csépl­és során a cséplőgéptől egyenesen a magtárba Jftják a kötelezettségük teljesíté­sre szükséges árpa mennyiséget. Lus­par Mátyás 6 holdas dolgozó pa­raszt is elvégezte előcséplését. Meg­állapította, hogy holdanként 16 má­zsa termést takarít be. Elmondotta, hogy beadási kötelezettségét a cséplő­gép alól fogja teljesíteni, mert tudja, hogy ezzel a béketábort é­s az ország építését segíti elő. — őszi árpámat elcsépeltem és elő­ször is az állammal szembeni köte­lezettségem teljesítését tartom szem­­előtt — mondotta. Azért hoztam a cséplőgéptől egyenesen ,a begyűjtő­helyre az elcsépelt árpam­ennyiséget, hogy ezt valóra is válthassam azzal a leadott 165 kiló őszi árpával, mely­ével beadási kötelzettségét 100 száza­lékra teljesítette. Takaró József 8 holdas dolgozó paraszt is 100 százalékra telje­sí­­tette árpából beadási kötelzettsé­­gét. A vételi jegyre, 6 vételi jegyre pedig 27 százalékra és mindketten öröm­mel vették át a csekket, melyen az árpa árának kiutalása mellett ott sze­repelt a gyorsbeadási prémium is. A földművsszövetkezet falitábláján ta­­láljuk Varga Somogyi Ferenc fi holdas dolgozó­­ nevét, aki elsőnek tel­jesí­tette árpa beadási kötelezettségét. B vételi jegyre 100 százalékra, a vé­teli jegyre pedig 60 százalékra. Mészáros János dolgozó paraszt neve is a verseny­táblán szerepel, aki 100 százalékban telt eleget árpa be­adásának. Jkalily József a szövet­kezet t­e­rm­é­n­y­fe­l­vá­s­á­r­l­ója e­lm­o­n­d­o­tt­a, hogy a most beadott terményt egye­lőre zsákokban tárolják, de ha a magtárt a tanácselnök átnézi és he­lyesnek találja, akkor oda fogják tá­rolni. A nagy magtár mellett szük­ség raktárak is készen állnak a ter­mény befogadására, mondotta. A ter­­ményátvevő magtárak tisztasága mel­lett azonban szomorú lár­vány tárul a szem elé. A szövetkezet mészraktá­­rába körülbelül 5 mázsa porrá vált meszet találunk, ami az egész rak­tárhelyiséget elborítja a bokáig érő mészpor. Hasonló meglepetés tárni a szem elé a szomszédos helyiségekben is, ahol több mint­ 10 mázsa elrothadt burgonya található, ami valószínű a­­ szövetkezet ügyvezetőjének Doszpod * Jánosnak a hanyag munkáját írni- l­­atja. Cséplőgéptől a magtárba Dolgozó parasztságunk nagy lelkese­déss el és szorgalommal látott hozzá, hogy betakarítsa egész évi nehéz munkája gyümölcsét. Folyik az aratás sok he­lyen már a hordáshoz i­s hozzáfog­tak és készülnek a csépléshez. Az idén ezeket a döntő fontosságú mun­kálatokat még rövidebb idő alatt, gyorsabb ütemben kell elvégezni. Ha a munka késése miatt csak 1 száza­lék menne veszendőbe, akkor is több mint 400 ezer mázsa gabonát veszí­tene az ország és ennyivel kevesebb jövedelem jutna dolgozó parasztsá­gunknak, mezőgazdaságunk dolgozói­nak. Az osztály­ellenség az idén soha ne­m látott elkeseredettséggel támad a begyűjtés sikeres elvégzése ellen. És nem is a­ nyílóan, a nép kenyerére törő próbálkozások a legveszedelme­sebbek. Sokkal több kárt tehetnek a rémhírek, a koholmányok, a dolgozó parasztságot megzavaró, nyugtalaní­tó, félrevezető ellenséges agitáció. Igen fontos, hogy pártszervezeteink, népnevelőink ellenőrizzék, irányítsák segítsék a betakarítással és a begyűj­téssel kap­csolatos szervező munkát. De nemcsak ezen múlik begyűjtési munkánk sikere. Nagy hiba volna, ha népnevelőink, pártszervezeteink nem ismernék fel a felvilágosító munka, a kommunista példamutatás szerepét. Már­pedig a­ felvilágosító munka el­hanyagolása nem egy pártszerveze­tünknél tapasztalható. A jó felvilágosító munka­­ 0 ■ fő fel­tétele a kommunisták példamutatása* Pártszervezeteink vezetői, a falusi kommunista népnevelők járjanak elő jó példamutatással, úgy mint Misz­­lán, ahol Bölcsföldi Peren­:. MDP párt­titkár egyenesen a cséplőgéptől vitte a földművesszövetkezet raktárába az őszi árpát. Példáját követték Lukovics János, Lukovics István, Katona Sán­dor, Jak­ubek Márton dolgozó parasz­tok, akik valamennyien túlteljesítet­ték őszi árpából beadási kötelezettsé­güket. Igen fontos feladata a népnevelőink­nek, megmagyarázni a gabona gyors, a cséplőgéptől történő beadásának előnyeit Elő kell segíteni, hogy a falu valamennyi dolgozó parasztja gabonabeadási versenybe lépjen egy­mással. A kisgyűlések jó előkészítése és megtartása fontos része az agitá­­ciónak. Hiba lenne azt gondolni, hogy a ki­sgyűlések szervezése pótolhatja az egyéni agitációt, a mindennapos felvilágosító munkát. A most követ­kező szakaszban az aratás, a cséplés, gabonabegyűjtés időszakában a poli­tikai felvilágosító munka fő területe a cséplőgépnél folytatott agitáció. Itt minden dolgozó parasztnak beszélhet­nek a népnevelők, ezért igen fontos, hogy minden cséplőgépnél 3—4 tagú népnevelőcsoport dolgozzon és a fa­­i’wü pártszervezetek vonják be ebbe a munkába a cséplőgépnél dolgozó DISZ, DÉFOSZ, MNDSZ és földműves­­szövetkezetek tagjait se. A népneve­lők végezzenek felvilágosító munkát a velük együtt dolgozó cséplőmunká­­sok között ss. Az ő jó munkájuktól függ, hogy gondosan, számv­eszteség nélkül, a gépek teljesítőképességét kihasználva végezzék a c&éplést és így sok mázsa gabonát mentsenek meg a dolgozó parasztok, az ország szá­mára. A csépiőgépeknél dolgozó népnevelők felvilágosí­tó munkáját főleg a csépelhető dolgo­zó parasztság meggyőzésére kell irá­nyítani. Serkentsék a névnevelők, a dolgozó parasztokat a begyűjtési ver­senyre,a cséplőgéptől történő gabona­­beadásra. Felvilágosító munkával nép­szerűsíteni kell a versenyben élenjá­rókat, meg kell mutatni, hogy ők az egész község, de az egész ország megbecsülését élvezik. Mondják el, hogy ötéves tervünk célkitűzései — többek között —, hogy iparunk to­vábbfejlesztése mellett felszámoljuk mezőgazdaságunk e­lhara­d­ását. Hazán­kat erős, boldog országgá — a fej­­­•itt ipar és virágzó mezőgazdaság or­­szágává tesszük. A kérdés most az, hogyan lehet a mezőgazdaság elmara­dását megszüntetni. A válasz egysze­­­ri: Meg kell adni a módot, hogy dol­gozó parasztságunk jobban és kor­szerűbben tudjon gazdálkodni, s az eddiginél jóval többet tudjon termel­i. Ehhez azonban arra van szükség, — mint Gerő elvtárs mondotta Pár­tunk II. Kongresszusán —, hogy ellát­tassuk mez­őgazdaságunkat, új, kor­szerű gépekkel, a többik között nagy­­lel­jesítőképességű, trine­tál pás trakto­­rokkal, kombájnokkal, tehergé­pko­­csikkal, különféle ültető-, vető-,­­sze­r­ ö- é­s rakodógépekkel, továbbá kit. t.hnféle műtrágyával­, épületekkel, egy­szóval mindennel, ami a korszerű, ma­gas jövedelmezőségű, sok árut ter­melő, nagyüzemű mezőgazdaság létre­hozása megkövetel. Ötéves tervünk során ezeknek a cé­loknak megvalósítására 11 milliárd forintot ruházunk be mezőgazdasá­gunkba. De e rengeteg mezőgazdasá­gi gép és más beruházás előteremtésé­hez elsősorban fejlett iparra van szükségünk. Éppen azért, mert az ipar­fejlesztés jelentős részben a mezőgaz­daság érdeke is, a mezőgazdaság kor­szerűsítését szolgálja, nem lenne igaz­ságos, ha az iparfejlesztés terheit egyedül az ipari munkásság viselné. Ezt a szá m is helyeselné egyetlen be­­nn­ü­­let­esen gondolkodó dolgozó pa­raszt sem t­ovábbi előrehaladásunk azt kivár­ja, hogy a falu, a munkás­­osztályh­­z hasonlóan az eddiginél, nagyobb mértékben hozzájáruljon iparunk fejlesztéséhez és több élel­met, több nyersanyagot adjon a dol­gozók államának. Népnevelőink feladata legyen, a dolgozó parasztságot felvilágosítani, a betakarítással,­­ a csép­léssel egyidő­sen, s állandóan napirenden tartani az állami begyűjtési terv teljesítésé­ért folyó felvilágosító­ munkát. Fel kell számolni azt a káros nézetet, ami tavaly igen sok pártszervezetünknél uralkodott, hogy. ..Megy ez magától is­. Ennek következménye, hogy me­gyénk ma sem teljesítette tavalyi be­gyűjtési kötelezettségét, e vannak olyan községeink, mint­ Madocsa, Bölcske, Dunaföldvár, ahol a begyű­j­tés 50­ százalékát sem teljesítették.­... ,­ a falusi komm­u Kernierclimit, a­zonkívüli aktívák tegyék elsőrendű pártfeladatnak a be­gyűjtés érd­ekében folytatott munkát. Tartsák szem előtt, hogy a kiváltság és minden rendű és rangú reakciós elemek mennyire felismerték közelvi­­tásunk fontosságát, s a begyűjtés sz­abotáláss­al, fel­vásárlással, áruhal­mozással igyekszik kártevő munkát végezni. Láthatjuk, hogy a begyűjtés ipa­runk és mezőgazdaságunk fejlődését, dolgozó népünk boldogulását segíti elő. Dolgozó parasztságunkra az a feladat vár, hogy a falu is becsület­tel teljesítse az ötéves terv megvaló­­ssításából a reá eső részt: az eddigi­nél több kötelezettséget vállaljon ha­zánk további felvirágoztatásának munkájából, melynek gyümölcseit­ bőségesen fogja élvezni. Ezt követeli mindnyájunk legszentebb ügye, a bé­ke fennmaradása, hogy dolgozó pa­rasztságunk a begyűjtési rendelet tel­jesítésével, sőt túlteljesítésével vegye ki részét országunk megerősítéséből. Népnevelőink előtt álló feladatok sikeres végrehajtását, csak alapos, jó politikai felvilágosító munkával biz­tosíthatjuk. A politikai meggyőzés el­engedhetetlen feltétele annak, hogy a széles tömegek helyesen tudják meg­ítélni a helyzetet és minden erőt összpontosítani tudjunk. A begyűjtés maradéktalan végrehajtása komoly harci feladat, s erre a feladatra moz­gósítani kell népnevelőinknek az egész dolgozó parasztságot, hogy az idén a begyűjtés — ..cséplőgéptől a mag­tárba** — mozgalom Pártunk és dol­­gon népünk újabb, hatalmas gy'r,rí­mét jelentse-. Útműsoibütt nya’g­o «tart« pdrte*a*iáfeaf'

Next