Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-04 / 231. szám

xnikai VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A MAGAD HASZNÁRA, A HAZA JAVÁRA JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁ­RTBIZOTTSA'GA­NÁK LAPJA VI. 11. ÉVFOLYAM. 231. SZÁMaRA 50 F­ILLÉR CSÜTÖRTÖK. III.1> 1 OKTÓBER 4 A kommunisták tanulása nem öncél Napjainkban minden Kommu­nista Pártnak legfontosabb fel­adata a győzelmes marxi leníni­­sztá­ni tanítások tanulmányozása, s e tanítások alkalmazása a haladó emberiség békéjének és alkotó munkájának megvédése érdekében. A mi Pártunk, szeretett Rákosi elvtárs­unk ezért hívta fel már több­ ízbe­n­ is figyelmünket arra, hogy az oktatási munka jó előkészítése, megszervezése és az elméleti szín­vonalunk emelése legyen az egyik legfontosabb feladatunk. A poli­tikai nevelőmunka fokozását köve­teli meg tőlünk az élesedő, az egy­re feszültebbé váló nemzetközi helyzet. Ezt követeli meg tőlünk a fejlődés, ami népi demokráciánk előtt áll, mert csak így tudunk helytállni a békeharcban, s fel­emelt ötéves tervünk végrehajtá­sát, valamint Pártunk előtt most közvetlen végrehajtásra váró fel­adatokat, a vezetőségválasztást is csak az elméleti színvonal további emelésével tudjuk biztosítani. A fentieket figyelembe véve me­gyénkben is a Politikai Bizottság május 17-i határozata alapján erő­teljes lendülettel indult meg a pro­pagandamunka további kifejlesztése és pártszervezeteink mozgósítása az oktatási évad jobb előkészítésére. Az eddigieknél fokozottabban in­­dult meg a harc, az új, győzelmes lenini-sztálini tudomány elsajátítá­sáért, mely lehetővé teszi, hogy az élcsapat tagjai, a kommunisták minden körülmények között tájé­kozódni tudjanak, megértsék a fel­adatok összefüggését, előre lássák az események menetét. Pártunk Központi Vezetősége már kezdettől fogva és minden idő­ben az egyik legfontosabb felada­tának­ tekinti az elméleti munka kieszel­esítését. Rákosi elvtárs már többízben, 1948-ban .,A következő láncszem“ című cikkében, majd az ,,Ötéves a Társadalmi Szemle“ című cikkében, s főleg a kongres­­­szusi beszédében különös súllyal hívta fel a figyelmüket arra, hogy oktatási munkánk lemaradt a kö­vetelményektől. A Politikai Bizott­­ság már az 1949 október 20-i ha­tározatában megállapította, hogy országunk további fejlődésének fő akadálya a marxista-leninista szel­­lemben nevelt káderek hiánya. Ugyanez a határozat kimondja azt is, hogy fejlődésünk szűk kereszt­­metszetét fogjuk megszüntetni, ha kádereink marxista-leninista neve­lését egész pártmunkánk előterébe állítjuk, s véget vetünk annak a helytelen gyakorlatnak, amely az elméleti munkát a mindennapi fel­adatok megoldása közben háttérbe szorította. Ma már elmondhatjuk, hogy nagy eredményeink vannak az ok­tatási munkánkban. Ezt akkor tud­juk jól megérteni, ha visszagondo­lunk a felszabadulás utáni helyze­tünkre, amikor alig volt három­négy elvtárs megyénkben, aki egy-, vagy kéthetes pártiskolát végzett. Napjainkban pedig csak megyénk­ben több ezer az olyan elvtársaknak a száma, akik 3—4 hetes, 2 vagy 5 hónapos pártiskolát végeztek. És nagyrészt ők irányítják, s vezetik a dolgozók harcát a békéért, szo­cialista hazánk felépítéséért. Nekünk kommunistáknak tehát a marxista-leninista elmélet, s példa­képünk, a nagy Bolsevik Párt ta­pasztalatainak a tanulmányozása nem öncél, mert felelősek vagyunk a történelemnek, a még kapitalista rabságban élő dolgozók felszaba­dításáért, hazánkért, dolgozó né­pünk alkotó munkájának biztosítá­sáért, hogy­ emelt fővel sorakozhas­sunk fel a felszabadítónk, a nagy Szovjetunió vezette legyőzhetetlen béketábor soraiba. Ezért kell tanulmányoznunk a Politikai Bizottság határozatát a követelményeknek megfelelő új ok­tatási rendszerről, mely forradalmi előretezést jelent­­ Vitatási mun­kánkban. Különösen nagy jelentő­ségű eredmény, hogy az idén kellő időben, a nyár folyamán gondos­kodtunk a propagandistáink neve­léséről és képzéséről, akik az alapszervezeteknél lévő oktatási formákban a pártmunka egyik leg­szebb feladatát fogják végezni, a győzelmes Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin elvtárs tanításait fogják továbbadni. Hogy milyen nagy megtisztelte­tés kommunistának lenni és ezen túlmenően a múlhatatlanul győzel­mes marxista-leninista elmélet ok­tatójának lenni, s az elnyomott, ki­zsákmányolt emberiség boldog éle­téért harcolni az élcsapatban, azt Sztálin elvtárs 1924-ben Lenin elv_­társ halálakor elmondott esküjének csak egypár mondatával is kön­­­nyen érthetővé lehet tenni. ..Nagy megtiszteltetés és kitüntetés kom­­munistának lenni ... — mondotta Sztálin elvtárs —­ nem mindenki­nek adatott meg, hogy ilyen Párt­­nak tagja lehessen, — neim min­­denkinek adatott meg, hogy ki­állja azokat a megpróbáltatásokoi­, viharokat, amelyek egy ilyen párt­­tagsággal együtt járnak, — a mun­­kásosztály fiai az ínség és a harc fiai, — a mérhetetlen nélkülözések és hősi erőfeszítések fiai, — ők azok, akiknek elsősorban az ilyen Párt tagjainak kell lenni. Ezért nevezik a leninisták Pártját, a Kommunisták Pártját egyben a munkásosztály pártjának". Mindezek után fel kell figyelni eredményeink mellett a meglévő Hiányosságainkra, is. Még­­ mindig akadnak a megyénkben párttagok, akik ugyan elismerik, sőt talán meg is követelik, hogy tiszteljék meg őket, mert ők kommunisták. Ugyanakkor félnek a felelősségtől, meghátrálnak nehezebb, vagy ké­nyelmetlenebb feladatoktól. Az ilyenekről mondta Rákosi elvtárs Pártunk II. Kongresszusán: ,,aki most a nyugodt, biztos fejlődés mellett már tétovázik, lemarad, az az ellenség uszályába kerül, "­ az a kritikus helyzetben még kevésbbé fogja megállni a helyét". Ezért a pártszervezeteinknek, propagandistáinknak nem szabad tűrni lazulást álmunkában, mert Lenin és Sztálin elvtárs is arra tanít bennünket, hogy könyörtele­nek legyünk a hibákkal szemben. Kritikusan kommunista módra tár­juk fel, gyökerében javítsuk ki a lemaradásokat és a hibákat, mert ellenkező esetben akarva, nem akarva ellenségeink malmára hajt­juk a vizet. Hibáink feltárásával, kijavításával kapcsolatban meg kell szívlelnünk Lenin elvtárs megálla­pítását, amikor azt mondja, hogy mindenkivel előfordul, hogy meg­sebesül, de ha a seb mérgesedni kezd, még halál okozója is lehet. Ezért fontos a Pártban és min­den területen, hogy bolsevik módra megtanítsuk a dolgozókat a bírá­latot és az önbírálatot alkalmazni. Ugyanakkor propagandistáink nagy gondot fordítsanak arra, hogy a marxizmus-leninizmus oktatásával párhuzamban döntően a dolgozókat példamutatásra, áldozatvállalásra és az ellenséggel való bátor ki­állásra neveljék. Erre tanít ben­­nü­nket a magyar dolgozó nép leg­bátrabb, leghűbb fia, Rákosi elv­­társ is, amikor a kongresszusi be­­szédében azt mondotta, hogy ..a mi Pártunkat nemcsak az tette naggyá, hogy küzdelmét az élen­­járó lenini-sztálini elmélet vezette, de az is, hogy tagjai a Horthy­­rendszer 25 esztendeje alatt éle­tüket nem kímélve bátran, börtön­­nel, terrorral dacolva harcoltak az igaz ügyéért", továbbiakban pedig megállapítja, hogy győzelemre visz bennünket a felszabadulás után, hogy mi voltunk azok, akik nem sajnáltunk a munkát és a verejté­ket, példaadóan és áldozatkészen küzdöttünk az országépítés front­jainak nehéz állásain és éberen, bátran, elszántan hiúsítottuk meg, vertük vissza az ellenség minden támadását. Rákosi elvtárs példáján párt­­szervezeteinknek fokozni kell a politikai oktatásra és nevelésre fordított figyelmet. Különösen a falusi pártszervezeteknél még ko­ránt sem tettünk eleget a Politikai Bizottság szabta követelmények­nek. Feladatunk, hogy állandóan értékeljük fogyatékosságainkat és értékes tapasztalatainkat általáno­sítva kövessünk el mindent annak érdekében, hogy az új tanévben tovább emeljük a kommunisták politikai, eszmei — elméleti szín­vonalú S Kumcz István M. B. okt. fel«. A békekölcsön új sikerei falun Széleskörű verseny­mozgalom indult minden dolgozó paraszt kölcsönjegyzéséér­t és a községi átlagok növelésért Megyénk egész területén, községekben, tanyákon sokszáz népnevelő in­dult munkára, hogy megbeszélje dolgozó parasztságunkkal népköztársasá­gunk kormányának felhívását, a Második Békekölcsön jegyzését. Dolgozó pa­rasztságunk ezekben a napokban ismét tettekkel mutatja meg, hogy szereti a hazát és boldog örömmel csatlakozik ebben a győzelmes mozgalomban is a munkásosztályhoz. A szabad haza iránti szeretetnek, a szocializmust építő ország iránti hűségnek temérdek új példáját olvashatjuk ki, a dolgozó pa­rasztság győzelmi jelentéseiből. A szekszárdi, paksi és gyönki járás vezetnek, a bonyhádi, dombóvári és tamási járás elmaradtak a kölcsönjegyzésben. A járás községeiben, ahol a kom­munisták élenjárnak, nap, mint nap születnek az eredmények, a kimagasló jegyzések. Példa erre a járás legjobb községe Harc, ahol a párttitkár a tanácselnökkel együtt szívügyének tekinti a békekölcsönjegyzést. Egy­szerű szegény­ paraszt mind a kettő és munkájuk is visszatükrözi, hogy ezért az osztályért harcolnak. Harcon a jó népnevelő munka nyo­mán új első típusú terroelőcsoport alakult és most van alakulóban egy másik is. Decsen Horváth János ötholdas föld­­hözjuttatott paraszt, kétgyermekes családapa 590 forinttal szavazott a békére. Bátaszéken Fazekas Imre nyugdíjas mozdonyvezető­ 1300 forin­tot jegyzett, fia a Szovjetunióban ,,­ahol 144­ dolgozó jegyzett le 473 forin­tos átlaggal. Jó eredmények szület­tek az Alkotmány tszcs-ben is, ahol 14 tag 4.400 forintot jegyzett. Az eredmények a jó népnevelő munkának köszönhetők. A népnevelők megmu­tatják a dolgozóknak, hogy a felsza­badulás óta mit kapott a község és mit fog kapni ezután. Borbély Istvánná kilencholdas dolgozó parasztasszony, kétgyer­mekes családanya 800 forintot jegyzett. — Azért jegyzek 800 forintot, — mondotta, — mert nem akarok háborút, békében akarok élni. — — A bölcskei gépállomáson Gallai János ta­ktoros 800 forintos keresete mellett 1600 forintot jegyzett. Tó Ihi Pál traktorvezető, akinek fizetése 800 forint, 1500 forintos jegyzésével á­l az egyetemen. — Azért jegyzek, — mondja — hogy jegyzésemmel elő­segítsem egy olyan ország felépítését, mint a Szovjetunió. — Kovács János sárpilisi hatholdas dolgozó paraszt 1000 forintot jegyzett. Az eddigi köl­­csönhúzásnál 600 forintot nyert. Örömmel adom forintjaimat az államnak, — mondja a hetvenéves bécsi, — mert az nekem duplán visszatérős. Ezt mutatják az eddigi tapasztalatok is. Büszkeség­ tölt el, hogy öregember létemre hozzá tu­dok segíteni egy új, boldog or­szág felépítéséhez. — Szedresen Mecskei Ferenc k­ét­hold­a­s dolgozó paraszt 500 forintot jegyzett. — Amikor az államnak köl­csönadok, — mondja Mecskei elvtárs — úgy érzem, hogy magamnak adom, mert százszorosan visszakapom, szavazott a békére. Kajdacson Boda József 10 holdas egyéni gazda, két­gyermekes családapa 400 forintot jegyzett. Kijelentette, hogy­­ ezzel akar hozzájárulni a béketábor erősí­téséhez, a szocializmus építéséhez, az ötéves terv sikeréhez. A gyönki járásban a legjobb község ezideig kistormás. A népnevelők versenytáblát készítet­tek, amelyen a jól jegyzőket ,,Büszke­ségeink, békénk megvédői" cím alatt hozzák ki, a rossz jegyzőket pedig ,,Ellenségeink", az imperialisták ba­rátai cím alatt pellengérezik ki. Ez a módszer a szabatoni állami gazda­ság dolgozóinak kezdeményezése. Si­­montornya községben a népnevelők versenyben állnak egymással. A legjobb népnevelőpár Baráth Ferenc gyári munkás és Dómján Gyula, a földran­vesszövetkezet dolgozója ezideig 4900 forintot je­gyeztettek. Versenytársuk, Bogos János pedagó­gus és Es­zterházi László kefekötő 3.100 forintnál tartanak. Pálfa község­ben rosszul megy a jegyzés. A párt­titkárt vasárnap óta nem látták, a népnevelők nem dolgoznak. A járási pártbizottság nézzen utána, vajjon nem-e az ellenség keze van e nagy­fokú hanyagságban. A bonyhádi járás legjobb községe ezideig Tabod, ahol 55-en jegyeztek 13.300 forintot. A dolgozó parasztok közül Németh István nyolcholdas gazda 400 forintot jegyzett. Rózsa Lajos kilencholdas ugyancsak 400 forintos jegyzésével járult hozzá a béke erősítéséhez. Ezek a gazdák az adófizetésben is élenjárnak és azt mondják, hogy kö­telességüknek érzik a kölcsön jegy­zését, mert látják az eddigi eredmé­nyeket. A járásban a második helyen Szálka község van, ahol hatvanhatar, 8.600 forintot jegyeztek. . Tevel köz­ségben 160 dolgozó jegyzett 21.200 forintot. A község versenyben áll Kisdoroggal, ahol 52-en 7.800 forintot jegyeztek ezideig. Kisd­orogon 150 fo­rint az átlag, Tevelen 132 forint. Váralja Mázával áll versenyben. A versenyben ezideig Váralja ve­zet, ahol 48 dolgozó 22.700 fo­rintot jegyzett. Zomba és Kéty község között is egyre fokozódik a verseny, Zombán ezideig 68 ezer forintot, Kétyen pe­dig 15 ezer forintot jegyeztek. A dombóvári járásban is mutatko­zik javulás. Tüskepusztán a DISZ fiatalok 500 forintos átlagjegyzést értek el. A tamási járás legjobb köz­sége még mindig Ujireg. A járás terü­letén emelkedés mutatkozik a nép­nevelő munka megjavításának köszön­hető. A járás gépállomásai közül a nagykónyi gépállomás dolgozói vezetnek 618 forintos átlagjegy­zéssel. A paksi járásban a tegnapi nap folyamán a legjobb községnek Dunaföldvár bizonyult, Harc Uiszség (dolgozó parasztjai csatlakoztak !'Ji reg: versen­yfel­e­m­­isít I* az Mi, Harc község dolgozó parasztja) megérte Miik kor­mányunk felhívását, tudjuk, hogy a Második Békeköl­csön jegyzésével dolgozó népünk saját boldogulását, ha­zánk jobb jövőjét segíti elő. Megértettük, mert saját ma­gunkon is tapasztaltunk, hogy népünk állama. Pártunk irányítása mellett nem feledkezett meg Hare községről sem. A hatalmas Szovjetunió felszabadító harca 1580 hold földet és 64 házhelyet adott vissza Hare község dolgozó parasztjainak, amit addig a kizsákmányolok, az úri birtokosok bitoroltak. A hároméves terv villanyt, sportpályát és két tantermet, korszerű iskolát adott ne­künk Az ötéves terv és a tervkölcsön lehetővé tette­­ szá­munkra, hogy ma már kultúrház, mozi, ,‘?06 köteles könyvtár segít bennünket a régi elmaradottságból ki­­emlekedni. Ezért igyekszünk a begyűjtés hatalmas munkáit Harc községben diadalra vinni, ezért harcolunk a Má­sodik Békekölcsön sikeréért, amely számunkra a továb­biakban az eddiginél sokkal többet ad Azért jegyzőnk lelkesen, hogy minél előbb megkaphassa községünk a tervbe vett napköziotthont. óvodat, a két mélyfuratn­ ár lézik illat és dolgozóink az eddigi rázós, zötyögős út he­lyett. kényelmes, jó utat kaphassanak Mindezek megvalósítása érdekében csatlakozunk Fj irrg község dolgozó parasztjainak felhívásához és fel­újítjuk a versenyt Nióagárd községgel a begyűjtés, az őszi munkák határidőre való­­ elvégzésére, s vállaljuk, hogy jó politikai felvilágosító munkánkon keresztül a község valamennyi lakosa jegyez­ békekölcsönt, s az ál­­lagjegyzés 300 forint lesz. A békekölcsön jegyzéssel pár­huzamosan biztosítjuk azt, hogy a község dolgozó pa­rasztsága a napraforgó beszolgáltatást október 15-ig 119 százalékra, a burgonyát októben 15-ig 120 százalékra, a kukoricát pedig október 20-ig 130 százalékra terj­eili. Gondoskodunk arról, hogy a község dolgozó parasztsága az őszi szántást és vetést a határidő előtt négy nappal befejezze. De túlteljesítjük baromfi- és tojásbegyű­jtési tervünket is. Községünkben már eddig is vannak olyan dolgozó parasztok, mint Takács József 1­. 12 holdas középpa­raszt, aki beadási kötelezettségét 180 százalékra teljesí­tette és 000 forint békekölcsönt jegyzett. Péczeli János 14 holdas dolgozó paraszt 800 forintot jegyzett. Kiss Já­nos öt holdas újgazda 300 forinttal járult a béke nagy ügyéhez. Kövessük ezeknek példáit. Mutassuk meg, hogy hű szövetségesei vagyunk a munkásosztálynak, amely mindenkor, így most is, példát mutatott a feladatok megoldásában és Pártunk irányításával helyesen vezet bennünket a szebb, a boldogabb élet felé. FÁBIÁN KÁLMÁN MDIZ-titkár. FEKETE JENŐ VB-elnök. KERESZTES JÓZSEF DÍtFOSZ-titkár. NAGY ISTVÁN 1­0 holdas dolgozó paraszt, TAKÁCS JÓZSEF )­holdas, dolgozó paraszt

Next