Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-22 / 170. szám

TOLNAI Világ proletárjai egyesüljetek’. A MAI SZÁMBAN: A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség végrehajtó­­bizottságának július 18-i és 19-i ülése (2. o. — A Koreai Központi Távirati Iroda kommentárja az amerikai agres­­­szorók újabb gaztetteiről (2. o. — A litoista bíróságok — a fasiszta erőszak eszközei 13. o. — A fadei egységes falusi pártszervezet megbeszélte a KV ülésének úhmita­­rtásait és annak szellemében végzi munkáját (3. o.) —J M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁGÁ­NAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 4KA FILLÉR HÉDI). 1932 JULIUS 22 r A behordás és a cséplés jó megszervezésével harcoljunk a szemveszteség ellen A minisztertanács határozata megyénk területén is megszabja feladatainkat a hordás és cséplési munkák elvégzésére is. Pontos az, hogy minden állami gazdaság, tszcs és egyénileg dolgozó paracel szem előtt tartsa azt, hogy az idő­ben végzet aratással még nem ért véget a minden szem gabonáért folytatott harc. A kintlévő ke­resztek még sok veszélynek van­nak kitéve, a rágcsálók, a vihar, tűzkár veszélyezteti még gabonán­kat. Ennek elkerülése érdekében a szocialista szektoraink és a dolgo­zó parasztság jól szervezze meg és mielőbb végezze el a behordás munkáját. A sokáig keresztben ha­gyott gabonánál a szemet körülzá­ró pelyvák az erős napsütés, va­lamint a korai harmat hatására meglazulnak, a legcsekélyebb érintésre, vagy rázásra sok szem kipereg belőle. Leghelyesebb az, ha már a hor­dást úgy szervezzük meg, hogy a rendelkezésünkre álló igaerő, vagy vontató egy része az asztagba, a másik része a cséplőgépbe hordja a gabonát. A­ minisztertanács ha­tározata is előírja, hogy a csépled, a hordással egyidejűleg el kell kezdeni, ügyeljünk arra, hogy a kocsi aljára ponyvát terítsünk, ne dobál­juk össze-vissza a kévéket és óvatosan járjunk a kocsin­, hogy minél kevesebb gabona peregjen ki a kalászból. Még a nagyüzemek­ben is vigyázni kell arra, hogy túl nagy osztagokat ne rakjunk, ott is elég, ha 500—600 keresztet hor­dunk egy asztagba. Vigyázni kell arra, hogy nedves gabona ne ke­rüljön az osztagba és lehetőleg olyan helyre hordjuk össze gabo­­naféleségeinket, ahol nem lapos a terület, nehol­­­ a víz ott össze­­tip­son és ezáltal gabonánk össze­­rothadjon, ve­­­ megpenészesed­­jen. Használjuk ki a hordásnál a korahajnali és késő esti órákat, amikor nem törik annyira a gabo­na kalásza. A hordásnál vigyázni kell arra, hogy már előre jól szervezzük meg és osszuk el a fogat­ és a gépezőket. Főleg nagy gondot kell erre fordítani ázem­i gazdas­­ágaink­nál és tszcs-inknél. Nem enged­hető meg az, ami az elmúlt évben állami gazdaságainkban és tszcs­­inkben átlagosan megmutatkozott, hogy nem használták ki eléggé a rendelkezésükre álló gépi és fo­gaterőt és azon siránkozna­k, hogy fogat- és munkaerő hiányában nem tudják határidőre befejezni a be­­hordást. Nem egy helyen volt az, hogy a kihasználás miatt minden kocsihoz egy rakódtató volt be­állítva, ami azt eredményezte, hogy keveset tudtak keresni, de ugyanakkor volt kihasznál­v a fogaterő sem, mert egymásra vártak az osztagoknál. A tapaszta­lat pedig azt mutatja, hogy egy rakodtató 2, sőt három kocsit meg tud rakni és így folyamatosan ha­lad a hordás is. Emellett igen je­lentős megtakarítást érnek el álla­m­i gazdaságaink és tszcs-ink. A hordásnál az egyénileg dol­gozó parasztságnál ajánlatos már előre a gabonát asztagba hordani, vagy pedig összefogva megoldani ugyanúgy, mint az állami gazdasá­goknál, vagy brzcs­nél, hogy egy­szerre a cséplőgépbe és az asztag­ba is hordhassák gabonájukat. Nagy gondot kell fordítani a hor­dási munkák mellett a tűzvédelmi rendszabályok betartására, nehogy véletlenül, va­n készakarva az el­lenség kárt okozhasson a behordott gabonájukban. Ez a rendszabály ne csak a hordásnál, hanem a cséplés alkalmával is. . biztosítva legyen, ily­­’­s­ni gazdaságaink, tszcs-ink, mint az egyénileg dolgozó parasz­toknál. A hordási munkák mellett azonban fokozott gondot, kell for­dítani a cséplés mielőbbi befeje­zésére is, mert akkor lesz bizton­ságban teljesen gabonánk és ak­kor szűnik meg véglegesen a szem­veszteség, ha már a magtárba ke­rült.. A cséplés beindulásánál az ed­diginél nagyobb gondot kell for­dítani arra, hogy cséplőgépeink a kihuzatáskor teljesen üzemképes állapotban legyenek, biztosítva le­gyen a zavartalan üzemanyagbiz­­tosítás. Nagy gondot kell fordítani az állami gazdaságok és gépállo­mások igazgatóinak, nehogy ugyanúgy, mint a tavalyi évben üzemanyaghiány miatt napokat álljon egy-egy cséplőgép. Biztosí­tani kell a megfelelő szerszámokat, tűzifecskendőket minden cséplő­gépben­­, hogy e etleges tűz esetén azonnal el tudják fojtani a kezdő­dő tűzveszélyt. Ez­ek a hiányossá­gok nemcsak az elmúlt évben mu­tatkoztak meg, hanem az idén is így van legtöbb gépállomásunknál. Súlyos hiba az is, hogy nem javí­tották ki kellőképpen a cséplő- és erőgépeiket, hogy cséplési ide­jében elvégezhessék. Ez e­­­t mu­tatja, hogy nem tanulmányozták át a minisztertanács határozatát és így nem ismertették azt a dolgo­zókkal sem. Ez az oka annak, hogy a legtöbb Gépállomásnál ugyanúgy, mint Bölcskén, nem gondoskodtak a gépek idejében való kijavításáról, de nem gon­doskodtak a szerszámok biztosítá­sáról sem és így a kisebb hibákat s­em tudják önállóan kijavítani. Eb­ben hibás a gépállomás vezetősé­ge, de hibás a járási tanács és a megyei tanács gépcsoportja is. A kezdeti cséplésnél szerzett tapasz­talatok azt mutatják, hogy a taná­csaink és a megyei­ tanács gép­csoportja kevés gond­ot fordít a gépállomások ellenőrzésére, sőt igen hajlamosak arra, hogy repülő kiszállásokkal oldják meg az ellen­őrzést. Nem nyújtanak kellő tá­mogatást a gépállomás vezetőségé­nek és dolgozóinak, de hogy is nyújthatnának, mikor csak fél órá­kat töltenek el egy-egy hé­ten. Ezt mutatja a bölcskei gépállomás esete is, amikor beszélünk a veze­tőséggel és a dolgozókkal kifogá­solják azt, hogy nem egy esetben fordultak segítségért a megyei gépcsoporthoz, főleg S’zlacki elv­társhoz és ezek mindig süket fü­lekre találtak. Ez azt mutatja, hogy a gépállomásaink szerepét és jelentőségét lebecsülik a tanácsa­ink, de lebecsüli a megyei tanács gépcsoportja is. Elfelejtkeznek ar­ról, hogy a mezőgazdaságunk a gépesítésen áll vagy bukik. Ezeket a hiányosságokat sürgő­sen küszöböljék ki tanácsaink és a megyei tanács gépcsoportja, hogy' a cséplési munkákat eredmé­nye­sen fejezhessük be megyei vi­szonylatban. A rrTron- -""-léssel lé­•-m­en csökkenthetjük a szer­veszteséget és segít­he­tjük a jövő­évi kenyerünk biztosítását. Ehhez azonban fontos az is, hogy a já­rási és a megyei tanács többet foglalkozzon gépállomásaink mun­kájával, nyújtson segítséget, elv­­társias bírálattal fiatal gépállomá­­sainknak. De nemcsak a tanácsok feladata ez, hanem feladata az üzemi pártszervezeteknek, a ME­­DOSZ szervezetnek, hogy s sgítsék gépállomásainkat a hibák kiküszö­bölésében. Ismerjék meg a gépál­lomások nehézségeit és legyenek tisztában azzal, hogy a járásuk te­rületén egyes gépállomások ho­gyan teljesítik tervfeladataikat. Változatos a behordás, cséplés és begyűjtési verseny a járások között Megyeszerte nagy ütemben folyik a behordás. Terin,előszövetkez­eteink, egyéni dolgozó parasztságunk az áru­lás befejezése után nem­ csökkenő ren­­d­üllet­tel­ takar­ít­ja­ be gabonáját, hogy a cséplés is mielőbb befejeződjön. A járások behordási versenyé­b­en a paksi járás vezet, a tamási járás pedig feltört a második helyre és kezdi veszélyeztetni a paksi járás elsőségét. A járás behordási eredménye egyre jobban megközelíti a paksi járásét és több, mint száz százalékosan­­ felülmúl­ja a harmadik helyezett szekszárdi járás eredményét. Negyedik a gyönki, ötödik a bonyhádi, hatodik a dombó­vári járás, hetedik Szekszárd­­ it lnrlóhántásban Szekszárd város vezet. 2. a paksi járás. 3. a szekszárdi, 1. a tamási, 5. a gyönki, 6. a bonyhádi, 7. a dombóvári járás. A másodvetésben szintén Szekszárd vezet. A szekszárdi járás szegődött versenytársául és meg­szerezte a második helyet. 3. a paksi, 4. a tamási, 5. a bonyhádi, 6. a gyön­­ki, és 7. a dombóvári járás. Az­ eddigi eredmények azt mutatják, hogy a nyári munkák elsősége a pak­si, a szekszárdi és a tamási járások között dől el, de­­ esélye van Szek­­szárd városnak is. A paksi járás­beli ordasban az első helyen áll, tariőhántásban máso­dik, másodvetésben a harmadik helyet szerezte meg magának. A szekszárdi járás a hordásban és a tar­óhán­tasban harmadik, a másod­vetésben a harmadik helyet foglalja el. A tamási járás bordásban a máso­dik, a tarlóhántásban és a másodve­­résben negyedik, tehát ezen a téren kell jobb munkát végezni, ha az első­séget meg akarja szerezni magának. A sereghajtó szerepét a dombóvári já­rás tölti be. Mi van a dombóvári járással ? A tavaszi munkákban is le voltak maradva és most a nyári munkákban is. Ébredjen fel végre a járás dolgozó parasztsága, mutassa meg, hogy az aratást és cséplést igazán a békéimre jegyében végzi. . Ugyancsak javítani kell munkáján a gyönki és a bonyhádi járásnak is, ha el akarnak kerülni a sereghajtók kö­zül. Ne feledkez­zenek meg arról, hogy a tarlóhántás a jövő évi jobb termés alapja, a másod­vetés pedig állatállo­mányunk részére biztosít nagyobb mennyiségű ta­ka­rmá­nyt. Ir­endásban a szekszárdi járás vezet. 2. a bonyhádi, 3. a gyönki, 4. a paksi 5. a dombóvári. 6. a tamási járás. 7. Szekszárd. Ezen a téren súlyos lema­radása van aránylag a tamási járás­nak,mert elsőnek fejezte be az 1 a­ra­fást. elég jól halad a behordás is. a m­­el­ódi­ez viszonyítva a csépl­ésben1 ÉS a bea­dásban is le van maradva. A ta­mási járásnak nagyobb .eskfülel telkéi­ végezni­ ezt a munkát, hí1 ebben azt* v -ben is első akar lenni a beadási kö­telezettség teljesítésében Dicsére­­t­re­méltó ezen a téren a bonyhádi járá­s, ahol a gyenge behordás mellett jól halad a cséplés a begyűjtés is. A szek­szárdi járásnak minden esély­e m­ost van, hogy az évi beadási kötel­ezettség teljesítésének versenyéből győztesen kerüljön ki. Ehhez a mostani ered­ményeket még tovább kell fokozni. A tamási járásnak igyekeznie kell, hogy a cséplés a hordással párhuza­mosan haladjon s ezzel a beadási kö­telezettség teljesítése is. Megyénk termel­ öszövetke­zet.ci. o.cvé­na dolgozó parasztjai harcoljanak most a cséplés mielőbbi befejezéséért, teljesítsék mielőbb beadási kötelezett­ségüket, hogy mielőbb megkapják a szabadpiaci árusítás jogát. A cséplés sikere hatalmas mértékben függ gép­állomásainkon is. Biztosítsák a csép­lés zavartalan menetét, biztosítsák, hogy dolgozó parasztságunk sikerrel vívja meg a kenyércsatát. A megyei bíróság felelősségre vonta a munkáját hanyagul végző dalmandi tanácselnököt A Magyar­ Dolgozók Pártja Köz­­po­n­­ti. Vezetőségének június 27 i ülé­sén e­l­hanngított Horváth Márton elv­társ beszámolója, amelyben foglalko­zott falusi taná­csszte­r­ve­ink munkájá­val is. Tanácsaink több helyen oppor­tunistává váltak, megfe­­dkeztek az osztályharcról, az állami figyelem be­­tartásáról. Előfordult, hogy lazán ke­zelték az álla­mmal szembeni köte­ é­­zettségük teljesítését s ezzel ak­adá­­lyozt­ák közé­látásunk zavarta­lansá­gát. Voltak tanácselnökök, akik bű­nös módon maguk, akadályozták rossz­ munkájukkal­ a község beadási köte e­zet­tségének­­ teljesítését. Így volt Da’imandon i­s, ahol Gyé­mánt József tanácselnök egyáltalán nem tartotta kötelességének az­ álla­mi fe­gyelem bata­rkánál. Ezze­­l,az érte el, hogy a közs­ég az ország vgros­­­sz­abbut teljesítő községei köz­é ke­rült. A begy üj’ic-­i s ezzel ötéves ter­­vünk megvalósítását, hátrál a.ó ta­nácsé­nököt dolgozó, népünk bírósága fensú&saógirevo­ ni'.a bűnösi mulasztásé­ért. A szekszárdi megyei bíróság bank­­főtanácsa vonta felelősségre Gyé­mánt József tanácsé­nök és közellátási kört­ég­ égiszülgés büntette mi­att. Gyé­mánt József Dal­mond begyűjtési ter­vébe 120 sértés helyett csak ha­tvanat állított be, és vágási engedélyeket olyanoknak is adott ki, akik a tör­­vény szerint nem kaphattak volna Ez­­z­el a tevékenységével akadályozta a begyűjtés sikerét, módot adott a spe­­kulációra a feketézésre, népünk za­varv­a,an éle­lmel­látásának megakadá­lyozására. Emellett a község habáré­ban nem vágatta le időre a kukorica­­szárat s ezzel a több term­elést aka­dályozta. A kihall­­ga­tás során Gyémánt József eszik részben ismerte el bűnösségét. A kihallgatott tanuk azonban szemé­be mondták, hogy fe­l­etlen­ül kezel­te a vágási engedélyeket, a járási ta­nácsnak valótlan te­kin­téseket adott és a saját sertésbeadását pénzben val­lo­olta meg. Ve e közös háztartásban é­s apósával­ együtt közel 10 ezer fo­rint adótartozása volt. Az ügyész vád­beszéde rámutatott, hogy Gyémánt József hűtlen lett ahhoz az osztás­hoz, amely a tanács é­lré állította, inkább az ellenség szekértol­ójává lett. Dolgozó népünk ahogyan funkció­val béta meg, felelősségre is vonta hanyag munkájáért. A megyei bíró­­ság Gyémánt József,dahnandi tanács, elnököt a közellátási kötelességszegés büntette miatt nyo­l hónapi börtönre ítélte és a közügy­ektől két évre el­tiltotta. Ez az ítélet legyen intő példa azok s­zámára, akik megfeledkeznek arról, hogy népi demokráciánk min­denkitől fegyelmet követel meg, s aki ezt nem tartja be, fejlődésünket akadályozza, az­ a dogozó nép előtt felel tetteiért. A HEH Vállalat a koreai népért A To­lna megye: Melléktermék és Hulladékgyüjtő Váradat dolgozói­­ zen «elődei, adják fo­ríni járkát a szabadsá­gá­ért küzdő hős koreai népnek. Tud­jié­k azt a válalat dolgozói, hogy­­ Tund­ea egyes forint, maúyot felárán ’arrak egy- eg­y könnyel töröl le a ko­reait anyák és gyermekek özeméről. N­emcsak a gyüj­tássa; segítők a ko­reai népet a Tolna megyei MÉH válla­­lat;­ dcogazói, el-h­atiároz­ók, hogy a ko­reai hónap keretében beindítanak egy úgynev­ezett .kilós hu­­la-dék,gyüjtési moi:g.>jin-a.L“,­ melynek alapja a do-go, sok házt­artá­sában főleg egpsen elfek­vő hui.V,­'.-k­é­kfé­i?:.cige-k Icádéra, amine­k el­lenér­ték­ét a lenn­.ni nen m­egjegyés­é­r« f­ordítják. •A To­nsm­egye: MÉH V­ál’­a’at ver­senye hívja ki a­ megye területén lé­vő négy*’. és k­iskereskede­lm­i válala­­hogy kapcsolódjanak be a kilós hulladékgyűjtési mozgalomba. A ver­­sen­ybe­n a ?. a k'-. vagy nagyke­res­tre de mi válaat lesz a győztes, aki a 'Istárnának a­rányában a legn­agyo­bb mennyiségű hulladékot gyűjti össze A verseny kiértékelését a megyei­ békebizo.'.ság fogja elvég­ezni. A MÉH vállalat dolgozó: felhívás­«, fordul­tak a kis és nag­ykere­skede­lmi dol­gozók felé, hogy c&al-'‘alí-qz-ra-n‘:k.. Se­g­íésék öl­ is a hős ko­reai népet sza­badság­harcukban » mazcis raon A dunakömlődi Szabadság példát mutat a dolgozó parasztságnak A dunakömlődi­ Szabadság tsz a ta­vaszi munkák elvégzése után jól fel­ké­szült az aratási munkákra. Ennek eredménye az is, hogy a tsz dolgozói az ij bef­ej­e­zték és megkezdték a h . ..jj. és­ ezzel egyidejűleg a cséplést -s. A dolgozó parasztság a tsz példa­mutatása nyomán szintén befejezte az aratást és nagy lendülettel kezdtek hozzá a gabona­ betakarításához. A tsz dolgozói a minisztertanács ha­táro­­zatának figyelem­be vételé­ve­l végzik munkájukat. A másodvetést is elvetél­ték, hogy itt is példával járhassanak elő az egyénileg dolgozó parasztok felé. A Szabadság tsz ezideig ett csépeli« a borsóját és az őszi árpáját. Július 14- re a csep ögéptől eleget tett árpata­karmány beadási kötelezettségénnek. A beadása teljesítésével példát mutatott a község dolg­ozó parasztjainak, hogy hogyan kell eleget tenni mindenkinek az állammal szembeni kö­telezett­ségé­nek, hogy Dunák­ömlőd az 1952—53-as gazdasági évben méltó lehessen a sza­badpiacra. A továbbiakban is célja a szövetkezetnek, hogy az állammal szembeni kütelezett­ségének minden terményből eleget tegyen. Ezért jó munkával harcolnak a mielőbbi be­­lvo­r­dá­sért és cséplé­sért, hogy ezzel is csökkenthessék a szem­veszteséget és segítsék elő a do­gozó nép jövő évi ken­ye­rén­ek biztosí­tá­s­á­t. A tsz jó példája nyomán a dolgozó wir asz­«ág is megfogadta azt,­­ hogy jú­ius 1 f>-ra a gabona behordását el­végzik és céljuk ez, hogy júi­us 16-ra a cséplést is befejezzék.

Next