Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

TOLNAI NAPLÓ XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM AHA 50 FILLER >n/g Mioteristiai eczerdhirma Boldog, eredményekben gazdag újesztendőt kívánunk Tolna megye népének AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BOLDOG ÉJÉVET! Az elmúlt esztendő ékessége, mely ragyogó fénnyel világítja eg a most kezdődő új esztendőt s az esztendők egész sorát, a Korp önti Vezetőség 1953. június 20-i­atározata, a kormányprogram v­olt. A Központi Vezetőség határr­­a­­d, a kormányprogrammot, nagy römmel fogadta megyénk dolga­­, népe, mert ez a programm min­den munkás, dolgozó paraszt, ér­­elmiségi legmélyebb vágyad cs­örekvéseit fejezi ki. Megyénk ilgozói saját gyakorlati tapaszta­taik alapján, a tények alap­­n győződtek meg a párt , a kormány politikájának elvességéről. A kormány intéz­­kedései és megvalósulásuk: te­nyek. Ezrével és tízezrével van­nak megyénkben is üzemi mun­kások, dolgozó parasztok, értel­­miségiek, alkalmazottak, akik emcsak arról készítettek szám­­etést, hogy egy-egy kormányin­­ézkedés, — az árleszállítás — mi­yen előnyöket nyújt közvetlenül tekik, hanem azt is világosan lát­­ák, hogyan tudják legeredmé­nyesebben segíteni a kormány­­programm további megvalósulá­­át. Ennek eredménye, hogy üze­­neink sorra fejezték be határidő előtt éves terveiket. Ennek követ­kezménye, hogy dolgozó paraszt­ságunk túlnyomó többsége min­dent elkövetett, hogy a vetés, mélyszántás, begyűjtés terén ele­get tegyen kötelességének. Meg­értették, hogy csak a termelé­kenység növelésével, a termésho­zam növelésével, a minőség meg­javításával, fokozott takarékosság­gal teremthetjük meg az életszín­vonal további emelésének feltéte­leit. Ma, az újév első napján büsz­kén tekinthetünk vissza mun­kánkra. Sok nehézséget küzdöt­tünk le, szemlátomást nőttek a sikerek, szebbé, jobbá válik dol­gozóink élete. A jólét emelésének útján, melyen pártunk vezeti dol­gozó népünket, rendkívül jelentős határkő az a határozat, amelyet a Központi Vezetőség és a minisz­tertanács hozott a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Ez a hatá­rozat is nagy visszhangra talált és az is világos, hogy megvalósí­tása a dolgozó nép lelkesedésétől, kezdeményező erejétől, harckész­ségétől függ. Lelkesedéssel tölt el a határozat minden dolgozót, aki tüzetesen megismeri; örömet éb­reszt benne a határozat céljainak nagyszerűsége, az alkotás lehető­sége. Ennek a határozatnak a si­keres végrehajtásától függ egész népünk — s benne megyénk dol­gozóinak — jóléte, a mezőgazda­ság felvirágzása. A mezőgazdasági termelés fejlesztése az egész nép ügye, megyénk minden dolgozó­jának ügye. Rajtunk múlik, milyen gyorsan érünk a jólét kellős közepébe, mi­lyen munkát végzünk a határozat végrehajtása, saját felemelkedé­sünk fokozása érdekében. Az el­múlt esztendő megjelölte felada­tainkat. Ma, az új esztendő első napján erre gondol az ország jó gazdája, a dolgozó nép. Több ipar­cikket, közszükségleti cikket, több búzát, húst és tejet követel az or­szág. Valamikor ünnepnapon nem­ szívesen gondolt munkára a dol­gozó ember. Azt is mondták neki: ne törődj a világ bajaival, ne tö­rődj azzal, hogy gyermekeid éhe­sek és rongyosak, feledd a világ baját és ünnepelj. Most öröm ar­ra gondolni, hogy az új esztendő­ben mennyi munka vár reánk és, hogy munkánk eredménye: a több ruha, cipő, közszükségleti cikk, a több kenyér, tej, hús, ami épülő, szépülő országunknak kell. A párt és a kormány intézkedé­seinek eredményeképpen minde­nütt javul az élet és fokozódik a dolgozók munkakedve, termelő aktivitása. Ezért bontakozott ki az elmúlt hónapok során a munka­­verseny és ezért szükséges ebben az esztendőben annak további fo­kozása, mert ez a hajtóerő a jólét felé vezető úton. A kormánypro­gramon csak azért valósulhat meg, mert az elmúlt évek során mun­kásosztályunk, dolgozó parasztsá­gunk, értelmiségünk, egész dolgo­zó népünk szorgalmas alkotó mun­kája megteremtette ennek alap­ját. Az életszínvonal további emel­kedésének­ is az ipari és mezőgaz­dasági termelés további fejlődése a záloga, ennek sorsa pedig, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság kezében van. Ezért még sohasem volt olyan szükség szo­cialista munkaversenyre, mint most, de soha nem volt még ilyen szilárd alapja sem a munkaver­seny széleskörű kibontakozásának. Soha jobban­­ nem érvényesült a „Termelj többet, jobban élsz" jelszó, mint ma, amikor minden terven felül gyártott tégla új la­kóházat jelent, amikor minden többet termelt kiló búza, pénzt, szabadpiacot, ruhát, cipőt jelent, amikor a jobb élet kulcsa minden dolgozónak saját kezében van. Ma, amikor a jó gazda szemé­vel tekintünk vissza az elmúlt év munkájára, szenteljük figyelmün­ket az új év ránk váró feladataira. Az új tervév első napjától kezd­ve teljesítenünk kell a tervfelada­tokat, egyenletesen emelnünk kell a termelést, minőségi munkát kell végeznünk és olcsón kell termel­nünk. A tervfegyelem építőmun­kánk szilárd alapja. Ezen az ala­pon bőségesen ellátva iparunkat anyaggal, takarékosan kell gazdál­kodnunk. Fokozzuk tovább az új évben a dolgozók termelési akti­vitását, azt a hatalmas erőt, mely hegyeket tud elmozdítani és át­formálja a magyar föld arculatát. Teljes erővel kell hozzáfognunk megyénkben is a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez a helyi adottságok, lehetőségek felhaszná­lásával. Már most meg kell te­remteni a jó és sikeres munka alapját. Gépállomásainkon most folynak a gépjavítások. A minő­ségi gépjavítás több felszántott földet, több helyes agrotechniká­val elvetett barázdát és végső fo­kon több kenyeret jelent. A dol­gozó paraszt,­­aki most állítja be állatait a jövő évre, nemcsak sa­ját jólétét alapozza meg, de hús­sal, zsírral látja el az egész or­szágot, tehát a szocializmus épí­tésének aktív résztvevője, győzel­­mes­ munkása. Most ezt a munkát ünnepeljük, a_­győzelmes munkát és az új esz­tendő első napján megfogadjuk, tervünket fegyelmezetten, jól fog­juk teljesíteni. Az új esztendőben minden gondolatunk a békét illeti, és üzenjük mindenkinek: ezt a hazát sz­zmillió hazafi oltalmazza és olyan ököl védi — ami nép­hadseregünk — amely pozdorjává zúz mindenkit, aki a haza szent földjére támadni mer. It Karácsonyi ünnepség Ozorán Az ozorai általános is­kola tanulóinak kedves emléke marad a december 23-án délután lezajlott esemény. A kulturház nagytermében ugyanis jól sikerült karácsonyi ünnep­séget rendeztek részükre. A megrendezés nagy mun­kájában különösen kivet­ték részüket a Szülői Munkaközösség lelkes tag­jai. Lehetővé tették ezzel, hogy minden tanuló a változatos, szép műsor mellé ajándékcsomagot is kapjon. A csomagok elké­szítésénél a Szülői Mun­kaközösség tagjai közü­l különösen kivették részü­ket Fülöp Gyuláné, Mik­lós Józsefné, Kránicz Györgyné és Gábor János­áé. 1 y—-0 / PÉNTEK, 1954. JANIJÁÉ 1 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A gépjavítás hírei A nagydorogi gépállo­más javító műhelyében élénk élet uralkodik. A különböző fajta javításra beosztott brigádok végzik a téli gépjavítás munkáit. Nagy János traktorjavító brigádja, Soós Sándor ve­tőgépjavító és Ács János ekejavító brigádja a decem­ber hónapban komoly munkát fejtett ki a téli gépjavítás sikere érdeké­ben. Nagy János és bri­gádja december 27-ig az előirányzott 6 darab trak­tor javítását befejezte. De nemcsak Nagy János brigádja törekedett arra, hogy tervét teljesíteni tudtja, hanem a javító­­részleg többi tagjai is. Törekvő munkájukat bíro­nyitja az a tény, hogy de­cember hónapra beüteme­zett 2 darab kultivátor javítását befejezték. Mun­kájukban azonban tovább­­ mentek, mert a decem­ber hónapra beütemezett 1 darab kazalázó helyett 4 darabon, 4 cséplőgép he­lyett 6 cséplőgépen végez­ték el a javítás munkáit. A pincehelyi gépállo­más traktoristái sem ma­radtak le a gépjavítás <e­­«ái, a megye többi górd­­­lomásainak traktoristáitól. Mader József 6 főből ál­ló erőgépjavító brigádja december havi tervét ed­dig 117 százalékban tel­jesítette. A tervbe vett 3 erőgépet teljes egészében kijavította a brigád, a ne­gyediken pedig megkezd­ték a javítási munkát is. A tárcsajavító-brigád sem marad el teljesítésével. A terv szerint 12 darab tár­csát 100 százalékban ki­javították. A 3 főből Alló Waltner János ekejavító brigádja a beütemezett 12 eke helyett 16 darab ekén végezték el a javí­tás munkáit. Két dolgozó paraszt terve... Pártunk Központi Vezetőségének és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséről — dolgozó parasztságunk soraiban nagy megelégedést keltett. Az ünnepek alatt sok dolgozó paraszt családjával közösen megbeszélte mit is kell most tenni azzal a nagy lehetőséggel, mely mindannyiunk számára megvan. Sárpilis dolgozó pa­rasztjai is terveztek. Diós József dolgozó paraszt úgy határozott, hogy egyetlen tehene mellé még egyet vesz, s a jövő évben már két tehén adja a bőséges hasznot, még a szaporulatot is fel fogja nevelni. Csungai Pál figyelmét a méhészet kötötte le. A ha­tározat má v»ielr­é­se után felkereste a községi tanácsot, hogy­ megbeszélje, hogy­an jut ő is méhekhez, mert foglalkozna ezzel is. Tudtára adták, hogy a méhészetet minden adó alól mentesítik. Aligha akad olyan dol­gozó paraszt, aki ne tervezne, számolna, ne érezné milyen nagy segítség pártunk és kormányunk határo­zata, egész dolgozó népünk érdekében. Zárszámadás után új belépők Megyénk nem egy termelőszövetkezete jól gazdál­kodott az elmúlt év folyamán. Elért eredményeik azt mutatják, hogy­ lehet együtt közösen dolgozni. Az el­múlt évben sok termelőszövetkezet megmutatta a közös gazdálkodás előnyét. Eredményeik láttán nem egy kívülálló dolgozó pa­raszt számvetést csinált, mérlegre tette a lehetőségeket. És a mérleg a közös gazdálkodás felé húzott. A kajdacsi József Attila tsz tagsága jó munkát­­ végzett az elmúlt év folyamán. A tagoknak egy munka­egységre 2 kiló búzát, 2 kiló burgonyát és 13­50 forin­tot osztottak. Ezek a tények lelkiismeretesen végzett munkáiról tanúskodnak. Zárszámadás után négy család 6 taggal kérte a fel­vételét, közöttük Fogler Ferencné, Győri János, Benke János. Ezek az újonnan belépő tagok azzal a szilárd el­határozással kezdték meg a munkát, hogy a jövő gaz­dasági évben az ő munkájukkal még szebb eredményt tudjanak felmutatni. 50 ra<ron liszt tér­jen felü­l A Dombóvári Malom dolgozói december 15-ig 101,6 százalékra teljesítették 1953. évi tervüket. Azóta is szor­galmas munka folyik a gyárban, a dolgozók arra töre­kednek, hogy az év végéig minél több terven felül­­ őrölt liszttel segítsék a közellé tust, s a vámcserélést. Igen szép eredményeket értek el december hónap második dekádjában. Terven felül 647 mázsa lisztet adtak a népgazdaságnak, mely minőségileg is kifogás­talan volt. A terven felül — de a tervezett mennyiség is — őrölt liszt egy része Budapestre, valamint a bá­nyavidékekre kerül, Komlón pecsett ,s Dombóváron őrölt lisztből készítenek finom, friss kenyeret a sütő­ipari dolgozók. December 20-ika után is hasonló gyors ütemben halad a termelés a malomban, mert jó minőségű, jó kalóriájú szén áll rendelkezésükre. Mindemellett jól meg van szervezve a munka, mindenki egyformán veszi ki részét a termelésből. Közös összefogással teljesíteni is tudják december 15-én tett újabb vállalásaikat, ami az volt, hogy az év végéig 50 vagon lisztet őrölnek meg terven felül a lakosság jobb kenyér- és lisztellátása ér­dekében. A várdombi hat hírcsoport Szek­szár­don Alig egy hónapja működik a várdombi kultúrcso­­port, s máris jó eredményeket érnek el. Ebben része van annak is, hogy nemcsak a fiatalok, de az időseb­bek is élénken részt vesznek a kultúrcsoport munkájá­ban. Eme legjobb példának említhetjük Ráder Józsa bácsit, az énekkar oszlopos tagját, aki 63 éves, vagy Prücsök András 9 holdas dolgozó parasztot, s a többie­ket, akik rendszeresen járnak a kultúrgárda próbáira. Különösen jelentős esemény zajlott le a kulúrcso­­­port élet­ében a karácsonyi ünnepek alatt. Néphadsere­günk katonái hívták meg őket Szekszárdra a karácso­nyi ünnepeken tartandó műsorok es­­te. Nagy lelkese­déssel, odaadó munkával készültek harcosaink szóra­koztatására. Az együttes rövid jelenetekkel, táncszá­­r­mokkal és a falu fiataljaiból, öregeiből álló énekkar számaival szórakoztatták honvédeinket. Nagy élmény volt ez harcosaink számára is, hogy a falusi dolgozók megjelentek körükben és kedves műsorukkal szóra­koztatták őket. Harcosaink kérték a kultúrcsoportot, hogy továbbra is tartsák e megkezdett jó kapcsolatot, mely élénk kifejezője néphadseregünk és dolgozó né­pünk eggyéfontotts­ágának. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK HÍREI Szinte óránként nő a?. új egyetemi városrész, amelyben Bratislava diák­jai laknak majd. Az épít­kezést 1953 július 1-én kezdték, már 11 háztöm­böt tető fed. Minden épü­letet a legkorszerűbb tech­nikai vívmányokkal sze­relnek fel. Az építők előtt nagyszerű példaként áll a moszkvai egyetem mellet­ti Lenin-hegyi diákotthon. A bratislavai diákotthon­ban 2500 férőhely lesz. A bratislavai diákok első csoportja rövidesen be­költözik az új, világos, kényelmesen berendezett szobákba. Kínában a felszabadulás után nagyarányú ország­útépítés kezdődött. 1950- ben az úthálózat hossza már 102.800, 1951-ben 107.400 kilométer volt, 1952. végére meghaladta a 120.000 kilométert. 1953- ban még tovább nőttek az országútépítés arányai.­­ Csupán a Központi Népi Kormány által közvetle­nül kiutalt pénzből több, mint 5000 kilométernyi országút épült. • Lengyelországban szé­leskörű versenymozgalom bontakozott ki a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1934. január 16-án megtartandó II. kongresszusának tiszte­letére. Edmund Ratajczak Rabezyn községbeli közép­paraszt a cukorrépa ter­mesztés fokozására tett vállalást. Elhatározta, hogy gondos növényápolás­sal 650 mázsás hektáron­kénti átlagot ér el a jövő esztendőben.• Romániában a felszaba­dulás előtt a breazed lá­nyok nem tanultak meg írni-olvasni. Gondolataik­nak nem betűkben, ha­nem tarka mintákban ad­tak kifejezést. Ma a brea­­zai lányok eleven kultúr­­életet élnek. Kultúrcso­­po­rtjukat a Prahova völ­gyében mindenütt isme­rik. Közkedvelt írójuk Ion Caragiale, aki mű­veiben maró gúnnyal osto­rozta a szorgalmas embe­rek vérén hízó piócákat. Breaza faluban ma vi­rágzik a népművészet. A tarka szőttesek eljutnak az ország minden részébe, sőt külföldön is egyre in­kább a keresett cikkek közé tartoznak. Maria Enoiu a kész ingekre, szoknyákra, blúzokra és szűrökre hímzett címkét varr és miközben gyorsan mozog a kezében a tű, gondolatban találgatja, hogy a festői népviselet­ben vájjon valamelyik kultúrcsoport tagja gyö­­nyörködteti-e majd a dol­gozókat, vagy pedig a tar­ka szőttes messze viszi a határokon túlra egy fel­szabadult nép virágzó nép művészetét. Ünnep van. Új harcos eszten­dőbe lépve ünnepelünk. A pártért csendül üdvözlő szavunk: tartsa keményen a kormánykereket és vigye révbe az ország hajóját. Harcos üdvözletünk a Szovjetunió dolgozóinak, a népi demokratikus országok dolgozó népének. Szí­vünk egész melegével üdvözöljük a kapitalista és gyarmati orszá­gok szabadságért és békéért küz­dő népeit. És minden dolgozónak szól újévi üdvözlő szavunk: a munkásnak, dolgozó parasztnak, a mérnöknek, tudósnak, orvosnak és tanítónak, a szó, a dal és a színek mestereinek: boldog újévet és a jó munkát elvtársak!

Next