Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

1964 MÁRCIUS 2 NAPLÓ A boldogabb élet híján Pincehelyi körsétánk alkalmával is tapasztalhattuk, hogy pártunk és kormányunk hatá­rozatai nagymértékben elősegítették üzemeink, falvaink dolgozóinak munkakedvét, termelési biztonságát fokozni. Láthattuk pártunk és kormányunk ezirányban tett hatalmas erőfeszítéseit, s láthattuk ennek nagyszerű eredményeit is. Megnövekedett bizalommal, új munkakedvvel len­dültek munkába a dolgozók egész megyénk területén. Mint a tenger minden cseppjében maga a tenger tükröződik, úgy tükröződik az egész ország hangulata Pincehely községben is. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása érdekében az eddigieknél még nagyobb feladatok hárulnak gépá­llo­­mása­in­kra, így a pincehelyi gépállomásra is. Nyilván­való, hogy e nagy feladatoknak megfelelően a pince­helyi gépállomás sem tudná e nagy várakozást kielé­gíteni teljes mértékben, ha államunk egyúttal nagyobb segítséget nem adna számukra. Meg tudja azonban oldani nagy feladatát a pincehelyi gépállomás, mert államunk­ segítsége nem marad el. Eddig a gépállomás 25 erőgéppel dolgozott, de a közeljövőben a nagy fel­adatoknak megfelelően 75 erőgépre emelik a­­ géppar­kot, így nagyobb segítséget tudnak adni a termelőszö­vetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak.­­ Amint a tavasz beköszönt, az eddigi tervük szerint már meg is kezdik az építkezést. Emellett azonban a dolgozókról valló fokozottabb gondoskodás szellemében már most nagyfokú könnyí­téseket vezettek be a gépállomáson. Régóta szünetel példá­ul az üzemi konyha, amely pedig igen fontos a dolgozók számára, különösen most, a hideg idők alkal­mával. Február 1-vel az üzemi konyha is segíti a gép­állomás dolgozóit, hogy minél lendületesebben, na­gyobb erővel, egyre jobb eredményekkel készüljenek fel a tavaszi munkák sikeres elvégzésére. ♦ Megalakult P­éch­elyen a termelési bizottság i­s, melynek feladata az, hogy irányítsa, szervezze a dol­gozó parasztok harcát a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtásá­ra. Ezen bel­ül megalakultak az egyes szakcsoportok is, amelyek már működnek is. Különösen jól működik a szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoport, mely tevé­kenyen részt vesz egyrészt a tavaszi munkálatok elő­készítésében, másrészt mozgósítják a szőlőtermelőket, hogy idejében biztosítsák rézgálic szükségletüket és azt használják is. Nagy tervei vannak például az állattenyésztési szakcsoportnak is. Ennek érdekében a községi tanács segítségével a szakcsoport egyik tagját, Fülöp László élenjáró dolgozó parasztot Komáromiba küldték el ta­pasztalatcserére a méntelepre. Jó eredményeket akar­nak ugyanis elérni a lótenyésztés területén, különösen a tamási táj fajta megőrzése­­ és továbbfejlesztése terü­letén. Ebben államunk is hatalmas segítséget nyújtott számukra. Már­ kaptak három darab tenyészmént is, hogy sikerüljön e nemes fajta további tenyésztése. * A mezőgazdaság fejlesztése éppúgy, mint más területein, Pincehelyen is sokoldalú, körültekintő mun­kát igényel. Ez természetesen lehetetlen egyre több szakember bevonása és biztosítása nélkül. Ebben is ha­talmas segítséget kaptak a pincehelyi dolgozó parasz­tok. A gépállomáson keresztül agronómust kapott a község Tótih Albert elvtárs személyében. A dolgozó parasztok gazdagyűlés keretében örömmel üdvözölték az új agronómustt és működésétől nagyon sokat várnak. Tóth Albert elvtárs igyekszik is a várakozásnak meg­felelni és szorgalmasan járja a határt. Néhány napja érkezett meg Pincehelyre, de már otthon érzi magát, különösen a termelőszövetkezetek portáján. A mezőgazdaság fejlesztését segíti elő az új begyűjtési rendelet is. Nagy az érdeklődés e területen is Pincehely községiben. Egyre többen veszik igénybe a kormány kedvezményeit a sertésbeadás területén.­­ Tudják, hogy sokat­ jelent az a 200, 260, vagy 220 kilo­grammos kukoricabeadási kedvezmény, amelyet akkor kapnak, ha beadási kötelezettségüket minél előbb tel­jesítik. Szabó István 5 holdas dolgozó paraszt például vál­lalta, hogy sertését március első hetében leadja, mert részesülni­ akar a 3 mázsa kukoricabeadási kedvez­ményiben. Úgy számol, hogy ez a 3 mázsa majdnem egy másik sertés meghízlal­ására is elegendő. Székely Mihályné már nincsen ilyen jó helyzetben, de ő is igyekszik, hogy legalább augusztusban be tudja adni sertését, hogy a 200 kilogrammos beadási kedvezmény­ben részesüljön. A megye szakszervezeti aktíváinak tanácskozása Szerdán délelőtt a megye szakszer­vezeti aktivistái tanácskozásra gyűl­tek össze a szakszervezeti székház­ban, hogy megvitassák a SZOT III. teljes ülésének határozatát, értékel­jék az eddig végzett munkát, s vé­gül megszabják az elkövetkezendő feladatokat. Az ülésen részt vett Harcsa Júlia elvtársnő, a SZOT elnökségének tagja, valamint Iván­­csik Lajos elvtárs, a Megyei Párt­­bizottság részéről. Mindketten felszó­laltak az ülésen. Schrottner Károly elvtárs, az SZMT megbízott elnöke beszámoló­ja elején arról beszélt, hogy mit is tett már ezideig a szakszervezet a K. V. határozata alapján. ■— Meg kell állapítanunk — mondotta, — hogy vannak kezdeti eredményeink. Mint eredményt kell számba ven­­nünk, hogy lényegesen többet fog­lalkoztunk az ér­dekvédelemmel és annak problémáival. Az eltelt 6 hó­nap alatt körülbelül 8 esetben, eb­ben az évben két ízben foglalkoz­tunk érdekvédelmi kérdésekkel el­nökségi üléseinken. Ugyancsak töb­bet foglalkoztunk a dolgozók minden­napos problémáival is, amit a be­érkezett panaszos levelek is igazol­nak. Csak ebben az évben elnöksé­günk mintegy 170 benyújtott pana­szos levelet intézett el. Ez a szám azt is bizonyítja egyúttal, hogy a dolgozók mind nagyobb bizalommal fordulnak hozzánk ügyes-bajos dol­gaikkal. — őszintén meg kell mondani, — folytatta, — hogy eredményeink mel­lett követtünk el hibákat a K. V. és a kormányprogramm végrehajtá­sában. Hiba volt többek között, hogy a K. V. határozata és a kormány­programm megjelenése után nem dolgoztuk fel kellő alapossággal a határozatból eredő feladatokat, ez­által nem tudtuk, hogy mitévők le­gyünk. Felsőbb utasításokra vár­tunk ahelyett, hogy hozzáfogtunk volna a nagyjelentőségű határozat megértetéséhez és egyúttal mozgósí­tottuk volna a dolgozókat a határo­zat végrehajtására. Nem mozgósítot­tuk mindmáig megfelelően a szak­­szervezeti tagok ezreit és tízezreit az előttünk álló nehézségek leküz­désére. Mi csak szemlélői voltunk a villamos energia terén levő nehéz­ségeknél, esetleg jeleztük a felsőbb szerveinknek, de nem mozgósítottuk a dolgozókat kellően, az energiataka­rékosságra. Hasonló volt a helyzet a széntakarékosság területén is. Később a feladatokról beszélt. El­mondotta többek között: “ Tervünk mennyiségi és minőségi teljesítése érdekében üzemeinkben széles kör­ben ismertetni kell a szocialista mun­kaverseny új rendszerét. Az új ha­tározat segíti az egyének versenyé­nek kiszélesítését azzal,­­hogy a ver­seny feltételeinek konkrét meghatá­rozása és a jutalmazás mértékének, módszereinek kidolgozása révén vi­lágos célt állít minden dolgozó elé. A szakszervezeti funkcionáriusok­nak mozgósítani kell a nehézségek leküzdésére. Úgy a villamosenergia, mint a szén terén, fel kell karolni és jobban kell népszerűsíteni fűtőinek széntakarékosságra tett vállalásaik teljesítését üzemeinkben. Schrottner elvtárs később arról be­szélt: — Megyénk mezőgazdasági jellegű. Ezért a szakszervezetek leg­fontosabb feladata, hogy segítsék a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat végrehaj­tását. Ki kell szélesítenünk a patro­­názs-mozgalmat a mi megyénkben is. A többi között szó esett a megye áruellátásának problémáiról, a mun­kavédelmi beruházások összességé­nek felhasználásáról és e feladatok­kal kapcsolatban a társadalmi ellen­őrzés jelentőségéről. A beszámolót élénk vita követte, mintegy tizenhárman szólaltak fel. Mind a tizenhárom felszólaló hang­súlyozta, hogy a kormányprogramm, a K. V. határozata szellemében igye­keznek a feladatokat elvégezni, mert ezzel az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok dolgozóinak, boldogabb életük megteremtését segítik elő.­­ S­i­p­ő­c­z elvtárs, a Tolnai Textil­gyár Ü. B. elnöke ismertette, hogy ebben az évben már 54 új taggal bő­vült szakszervezetük. Sztahánovista kört is alakítottak hármat, amely­nek célja a sztahánovistákkal való fokozottabb foglalkozás. C­z­a­k­ó­n­é, a Tolnai Selyemgyár Ü. B. helyette­se megemlítette, hogy a tolnaszigeti állami gazdaságot patronálják.­­ Varga elvtárs, a Simontornyai Bőrgyár Ü. B. elnöke arról beszélt, hogy náluk akkor lesz még jobb a verseny szervezése, ha jobb kapcso­lat áll fenn az üzemi párt- és szak­­szervezet között. K­o­r­ó­t­i elvtárs, az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszer­vezete, Somogy-Tolnamegyei Bizott­ságának elnöke elmondotta, hogy eb­ben az évben ötszörös munkát kell elvégezniük, amihez a szakszervezet­nek is nagyobb segítséget kell nyúj­tani főleg a kisebb építkezéseknek. De nagyobb gondot kell fordítani a munkáslevelek elintézésére is. •w Időben és gondosan készül­ünk fel a tavaszi munkákra! Közeledik a tavasz. A tél a­utóján a tavaszi fuvallatok, friss zöld haj­tások a sarjadó élet üzenetét hoz­zák. Egy-két hét, néhány nap és az újjászülető természet minden gaz­dagságát, pompáját elénk tárja, örömmel várjuk a tavaszt, szabad életünk tizedik tavaszát. Dolgozó parasztságunk új reményekkel néz az ébredő természet elé. Mindjob­ban tapasztalhatják termelőszövet­kezeti és dolgozó parasztjaink, hogy feléjük irányul a párt és a kormány szeretete, meleg tekintete. Pártunk szeretetét, gondoskodását nap mint nap érezhetik mind a beadási ked­vezmények, mind a vetőmag kölcsö­nök és egyéb kölcsönök, engedmé­nyek terén. Az anyagi termelési esz­közök biztosítása mellett nem feled­kezik meg kormányzatunk a szak­­mai segítségadásról sem. Ilyen irá­nyú segítségadás volt ugyan az el­múlt gazdasági évben is, de azt csak gyorstalpaló munkának lehet­­ nevez­ni Ugyanis az abban állt, hogy a gépállomáshoz tartozó agronómusok hetenként egyszer, — de az is elő­fordult, hogy egyszer sem — láto­gatták meg a rájuk bízott termelő­szövetkezeteket. Egy szakembernek négy, öt, sőt még nyolc termelőszö­vetkezete is volt. Arra már nem igen jutott idejük, hogy az egyénileg gaz­dálkodókat is segítsék egy-egy ta­nácsadással. Az idei gazdasági évben minden termelőszövetkezet és község megfe­lelő képzettségű mezőgazdasági szak­embert kap, aki szakmai tanácsok­kal és terméseket fokozó új mód­szerekkel segíti dolgozó parasztsá­gunkat. Sok függ agronómusaink munkájától és attól is, hogy paraszt­ságunk hogyan fogadja segítségüket. Általános tapasztalat, hogy min­den olyantól, amit eddig nem, vagy igen gyéren alkalmaztak, félnek pa­rasztjaink, de sok esetben szakem­bereink is. Arra hivatkozva, hátha nem sikerül. Kemény munkára volt és van szükség, hogy rábírjuk ter­melőszövetkezeti és egyénileg dol­gozó parasztjainkat, hogy a hó tete­jére érett istállótrágyát terítsenek őszi vetéseinkre. Ezen a télen erre különösen szükség van, mert a szo­katlanul hideg idő sok kárt okozott vetéseinkben. Sok helyen éppen ak­kor volt csírában a mag, amikor hirtelen fagyosra vált az idő és nagy­ban elgyengítette fejlődésüket. Azért szükséges, hogy tápanyagot, mint egy gyógyszert adjuk a trágyát vetéseink­re, ami az olvadáskor leszivárog és segít életre kapni a satnyább, vézna vetésnek. A hó elolvadása után a lehetőségekhez mérten feltétlenül szükséges, hogy oda ahova nem jutott érett trágya, tavaszi fejtrágyaként 45—50 kilogramm műtrágyát szór­junk el kataszteri holdanként. A jó agronómus és jó gazda nem elégedhet meg azzal, hogy a termé­szet ellen nem lehet hadakozni. Le­het, sőt feladatunk, hogy minél töb­bet elragadjunk tőle. Az őszi veté­sek ápolása mellett gondunknak kell lenni a tavasziak magágyának szak­szerű előkészítésére is. Az 1952-es év megmutatta, hogy mennyire szükséges a földek szakszerű keze­lése. Ahol jó mély szántásba vetet­ték az őszi gabonaféléket és tavas­­­szal megfelelően reorónálták­, simí­­tózták, nem viselte úgy meg termé­keiket a mostoha száraz időjárás. Éppen étert készítsük már most elő fogasainkat, simítóinkat, mert nem tudni, noha elég nedvesnek ígérkezik az év, nem úgy járunk-e mint 1952-ben. Aki az éviben elvé­gezte a tavaszi simítózást, nem bán­ta meg, mert holdanként jóval több termést takarított be, mint aki nem végezte. Példa erre a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet, ahol a száraz idő ellenére is 17 mázsa kukoricatermés volt. A simítózással óriási vízmennyiséget tudunk meg­fogni azzal, hogy egyszerűen a ko­csi oldallal végigmegyünk a földön és elzárjuk a víz elpárolgását. Ki mint vet, úgy arat, — mondja a közmondás, de úgy is mondhat­juk, hogy „ki mit vet, azt arat". Itt a vetőmag tisztaságára, szelektoro­zására, fconkolyozásra gondolunk. Azért már most nyissuk ki magtá­raink ajtaját, válasszuk ki az elve­tésre szánt magvakat, hogy amikor ide ér a vetés ideje, ne kelljen ve­le vesződni, hogy tiszta, egészséges csíraképes magot tudjunk vetni. — Amikor termelőszövetkezeteink, a falu dolgozói késedelem nélkül neki­látnak a tavaszi munkának, ne fél­jenek egyes eddig még nem alkal­mazott módszertől. Alkalmazzák bátran, a tavasz fo­lyamán főleg a tavaszbúzánál a szovjet mezőgazdaságtól átvett jaro­­vizálást, ami a termény előbbi csí­rázását és beérését jelenti. A jarovi­­zálás könnyen, egyszerűen megold­ható. A vetőmagot háromszor nedve­sítjük. A második nedvesítésnél víz helyett formalint, vagy higosan­­oldatot haszálunk, ily módon a ja­­rovizálással egyidőben a csávázást is elvégezzük. Az áztatásnál 100 kilogramm vetőmagra 33 liter vizet veszünk. A vetőmag csak úgy nedve­­sedik át egyenletesen, ha áztatás­­kor kevergetjük. A második nedve­sítés után a magot ponyvával 2—3 órára letakarjuk. Ezután a magva­kat átlapátoljuk és fedetlenül hagy­juk. A másodszori nedvesítés után legkésőbb 6 órával, nedvesítünk har­madszor. A tavaszbúza jarovizálását a tavaszi boronálás előtt 2—4 nap­pal előbb kezdhetjük meg. Mindezek a módszerek és azok, amit agronómusainktól kapnak a ta­vasz folyamán termelőszövetkezeti és dolgozó parasztjaink, a több ter­mést, a magasabb terméseredményt segítik elő. Gondoljanak a párt és kormány szakembereinken keresztül való segítségére, használják fel és éljenek vele. Amikor nekilátunk a tavaszi mun­kának, gondoljunk a hazára, az ál­lam iránti kötelezettségek teljesíté­sére. Úgy tervezzük meg a terme­lést, hogy beadási kötelezettségünk­nek időben és minden részletében eleget tudjunk tenni, hogy több jus­son a családnak és a piacra is. Jobb munkafegyelemmel, szilár­dabb állampolgári fegyelemmel kezd­jünk hozzá az új gazdasági év mun­káihoz. Ez is az útja a magas ter­méseredmények kivívásának, békés, teremtő munkánkat védelmező ál­lamhatalmunk, hazánk további fel­virágoztatásának. Előre a tavaszi munkák sikeréért, a jó termés eléré­séért. Gelencsér Sándor agronómus. — Emlékszem rá, nagyapó sokat mesélt hosszú téli estéken a kemence mellett... Mintha most is hallanám: „gyerekek, ne felejtsétek el, ezt a házat a Bezerédj tekintetes úr építtette. Ez volt az első ház a faluban.“ Sokat beszélt nagyapám arról az időről... De régen is volt. Valamikor négy ház állt ezen a soron. Ennek már 160 éve, vagy talán több is. — Igaz — mondja kissé vontatottan Örzse néni — a tekintetes úrinak akkor nem azon főtt a feje, hogy cselédjeinek rendes lakást adjon. Azt tartotta, eleget van a zsellér a szabadban, elég az a levegő, amit magába szív, minek a le­vegős szoba? Ezért építették ilyen alacsonyra ... De a kastély az palota legyen, ah­ová a cseléd nem léphet be a rongyos ruhájában, rossz ba­kancsaival! Örzse nénit nem kell kérdezni, ismeri jól a múltat. Az új élettel még csak 10 éve, hogy is­merkedik. — Csak gyünne már ez a Gyuri —, mert hát az a gazda, mégis jobban tud mindent. Telt az idő, sok mindenről beszéltünk. Egy-egy pillanatra elcsendesült a szoba. Az est már a sötét éjbe ment át. AZ UJ HÁZ... A bodri kutya veszett csaholással rohan az kapu felé. — Na, biztosan Gyuri gyün. — De még be sem fejezi a mondatot, amikor belép Farkas György, a gazda. A beszéd fonalát most már ő vette át, bár örzse néni többször kérdezte, — hol voltál ilyen sokáig? — Mondtam, hogy a szövetkezetbe megyek a szerződéses magokat intéztem. — Tud­ja, elvt­árs, én voltam az első a falu­ban, aki szerződésesen termelt, ennek már­ hat éve. Követhették a példámat a többi gazdák, mert megmutattam, hogyan lehet nagyobb ered­ményt elérni, többet termelni. Ma már csaknem minden gazda termel szerződésesen a faluban. — Az idén aztá­n nagy munkásba fogtam — mondja Gyuri bácsi. —5.400 öl földet szerződ­tem kertészetre. Lesz vele munka, de jövede­lem is. Számolgattam már, az 1 hold uborká­ból 4000 forintot, az egy hold karfiolból 7000 forint körül, a korai­­ karalábé is jól szokott fi­zetni, ab­ból most 400 ölön termelek. A salátát még nem is említettem, pedig a napokban ki­mentem a földb­e, kikapartam a hó alól egy bok­rot, egészséges szépen zöldet. Az a 400 öl is megadja a 3000 forintot, na meg a zöldborsó, pa­radicsom, a korai karfiol, azok is hozzásegítenek az építkezéshez. Ahogy én számoltam — igaz közepesen — úgy 20 ezer forintom lesz a kerté­szetiből, — szövi a terveit, s határozottan mond­ja: — Megtanultam a természettel viaskodni, le lehet győzni. Körülnéz Farkas György a szobában, feje csaknem a mestergerendát éri. Gondolkodik, a jövőbe néz. — A munka nem lesz könnyű, de azt is tudom, hogy ide új ház kell, melynek az alap­ját az idén termelem meg. Újat, magasat, nagy ablakokkal, hogy a fény ránk is ragyogjon. Még egy-két év és Szedresen a régi nádtetős ház helyén ott áll, de már nem egyedül, az új, cserepes ház. Ablakából a villanyfény árad majd ki és a szobákban az új életről beszélnek, me­lyek­ saját maguk teremtenek meg. Kurucz József Gyorskapcsolás bevezetése a távolsági telefonforgalomban 1954 március 1-től kezdődően, a kapcsolási számmal bejelentett tá­volsági telefonbeszélgetéseket az alább felsorolt városokkal létesíti a posta: Balassagyarmat, Dombóvár, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Kiskunhalas, Nagykanizsa és Pécs. A felsorolt városokba kért távol­sági beszélgetéseket a 01 számon kell bejelenteni. Negyven kairói katonatiszt sikertelen lázadása Nasszer ellen (MTI) A „Reuter" hírügynökség jelenti: Szombaton reggel a kairói Abbas­­­szia laktanya negyven lovastisztje fellázadt Nasszer ezredes kormánya ellen. A lázadók vezetője Khalen Mohieddin őrnagy, volt kereskede­lem- és iparügyi miniszter. A láza­dók nagyrészét letartóztatták, mi­után azok felkeresték Nagíb tábor­nokot és kérték, foglalja el ismét a köztársasági eln­öki aséteet,

Next