Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

1954 MÁJUS 1 N A P­C 6 V. M. Molotov elvtársi a­­ genti értekezlet csütörtöki ülésén kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban Genf. Az MTI kiküldött tudósító­ja jelenti: Iljicsov a szovjet küldöttség szó­vivője csütörtökön este sajtóértekez­leten számolt be a genfi értekezlet negyedik üléséről, amelyen Casey, ausztráliai és Molotov, szovjet kül­ügyminiszter mondott beszédet a napirend első pontjaként szereplő koreai kérdésről. Casey kijelentette: nem minden­ben ért egyet Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének a genfi értekez­leten előterjesztett javaslatával, de úgy véli, hogy Napi ír javaslata fel­tétlenül megérdemli, hogy a konfe­rencia résztvevői komolyan és ér­demlegesen foglalkozzanak vele. A genfi értekezlet csütörtöki ülé­sén Casey után Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Molotov a többi kö­zött a következőket mondotta: A mostani genfi értekezleten két kérdést kell megvitatni: először a koreai kérdés békés rendezésének kérdését, másodszor az indokínai bé­ke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel foglal­kozik. Mind a koreai, mind az indo­kínai kérdés ,a legidőszerűbb ázsiai kérdések közé tartozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül fi­gyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai or­szág vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé fel­becsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten az utóbbi évek so­rán most először vesz részt min­den nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Álla­mok, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió. Ezzel kapcsolatban kü­lönösen hangsúlyozni kell, hogy Ázsia nagyhatalma, a Kínai Nép­­köztársaság hozzájárulhat a jelenle­gi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fent említett időszerű kérdé­seivel kapcsolatban. Az értekezlet mai összetételében a Koreára vonatkozó kérdésekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy békés úton meg­teremtsük az egységes és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magának a koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más országok kényszerítenek rá a koreai népre, nem elégítheti ki a koreai népet, nem szolgálhatja a koreai probléma tartós rendezését. Feltétlenül számolni kell Korea történelmével és­ különösen a koreai nép függetlenségi harcának történe­tével. V. M. Molotov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a genfi érte­kezlet legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson a koreai népnek Korea egységének helyreállításában. Minden erőnket latba kell vet­nünk annak érdekében — mondot­ta, — hogy a koreai nép békés esz­közökkel megtalálja a módot egysé­ges, független demokratikus államá­nak megteremtésére. A koreai kér­dés békés rendezésében minden olyan állam érdekelve van, amely a nemzetközi feszültség eyhítésére és az egyetemes béke megszilárdításá­ra törekszik. Másfelől feltétlenül számolni kell azzal, hogy az ENSZ, egyes államok nyomása következté­ben egyoldalú álláspontra helyezke­dett és képtelennek bizonyult a ko­reai kérdés rendezésére. A koreai kérdés megvizsgálása so­rán nekünk számolnunk kell azok­kal a gyökeres változásokkal, ame­lyek az ázsiai országok politikai fej­lődésében az utóbbi időben, különö­sen a második világháború befeje­zése óta mentek végbe. Az ázsiai országok népei komoly sikereket értek el a függetlenségü­kért, az idegen uralom alóli felsza­badulásukért vívott harcukban. Ma már lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezt. A földkerekség lakossága körülbe­lül kettő milliárd négyszáz millió emberből ál. A föld lakosságának több, mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakosságának túlnyomó több­sége azonban még a XX. század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzet­ben volt. Azóta gyökeres változások történ­tek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő for­dulat történt az Oroszországban 1017 ben végbement szocialista forrada­lom óta, azóta, hogy megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amely szakított a cáriz­mus imperialista politikájával és ma más országokkal való kapcsola­tait ezen országok nemzeti szabad­ságának és függetlenségének elis­merése alapján alakította ki. Az Ázsiában lefolyt alapvető po­litikai változások mindenekelőtt leg­inkább a több, mint ötszázmillió la­kosságú Kínában tükröződnek vis­­­sza. Amióta megalakult a Kín­ai Népköztársaság, itt is létrejöttek a népi demokratikus rendszer szilárd alapjai. Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország is, mint India, amely­nek lakossága több, mint háromszáz­millió. Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely különleges hely­zetet tölt be a nemzetközi ügyek te­rén — hangsúlyozta V. M. Molotov. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek lét­re. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesített nor­mális kapcsolatokat a Kínai Nép­köztársasággal, mert ezt kívülről minden eszközzel akadályozzák. Ami az Amerikai Egyesült Álla­mokat illeti, ennek az országnak a kormánya nyílt agresszív politikát folytat a Kínai Népköztársasággal szemben. Ez az Egyesült Államok részéről folytatott agresszív politika egyúttal rányomja bélyegét az egész mai ázsiai helyzetre is. Amióta a kínai nép elűzte országa területéről Csang Kaj-sek csődbe­került klikkjét, amely nem a kínai nép szükségleteit tartotta szem elő­­., hanem a külföldi tőke egyszerű ki­szolgálója volt és amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, az egyik agressziós lépést a másik után kö­vetik el a Kínai Népköztársaság el­len. A fő felelősség ezért az Ame­rikai Egyesült Államok uralkodó köreit terheli. Az utóbbi időben az indokínai bábkormányok védelmének ürügyé­vel terveket szőnek és délkelet­­ázsiai katonai szövetség megte­remtésére, jóllehet ebben a katonai szövetségben nem szándékozik részt­­venni egyetlen olyan ázsiai állam sem, amely ad magára. Mialatt igen nagy események tör­téntek, amelyek az ázsiai országok is mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésének kezdetét jelentik, új, demokratikus alapokon, amelyek összhangban állnak a ha­ladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos ame­rikai körök görcsösen ragaszkodnak a régihez, a gyarmati és félgyar­mati rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges politi­kája a Kínai N­épköztársasággal szemben a legnegatívabb módon hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok külügymi­niszterének az ázsiai helyzet kérdé­sével kapcsolatos legutóbbi kijelen­tései arról tanúskodnak, milyen erős még bizonyos körökben a hajlam a régi iránt, ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzó­dás az imperializmus idejétmúlta gyarmati politikájához. Április 16-án az amerikai lapok közölték az amerikai külügyminisz­ter egyik nyilatkozatát, amelyben a Kínai Népköztársaság megalakulá­sa*­, — ami, mint ismeretes, a kí­nai nép önkéntes akarata alapján történt — „nagy katasztrófának*" mondja, amely „a kínai szárazföld elvesztését jelenti."* Az amerikai államférfi idézett nyilatkozata egyetlen szót sem tar­talmaz Kína, Délkelet-Ázsia és a csendesóceáni szigetek népeinek nemzeti érdekeiről és jogairól . Ehelyett ez a nyilatkozat világosan kifejezésre juttatja az­t a törekvést, hogy minden eszközzel megakadá­lyozzák a nagy kínai nép és a töb­bi ázsiai nép áttérését a régi gyar­mati és félgyarmati életről egy új, szabad életre, új, demokratikus rend­szerre. A genfi értekezlet lehetővé teszi — hangsúlyozta ezután V. M. Mo­lotov —, hogy minden oldalról meg­ismerkedjünk, azokkal az ázsiai problémákkal, amelyeket jelenleg a legidőszerűbbnek tartanak. Itt most lehetőségünk van arra, hogy meghallgassuk a különböző nézete­ket és eszmecsere alapján olyan megoldást találjunk a felmerülő kérdésekre, amely megfelel az érin­tett országok érdekeinek és egyút­tal a haladás és a béke megszilár­dítása érdekeinek. Ha így kezeljük például a koreai kérdést, ez sokban elősegítheti az egységes és függet­len, demokratikus Korea megterem­tése kérdésének békés úton való megoldását, elősegítheti a koreai kérdés valóban békés rendezését. A genfi értekezlet el fogja ezt érni, ha abból az elvből indul, ki, hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra, hogy maguk döntsék el ügyeiket­­, hogy ez mindenek előtt saját dolguk. A jelenlegi értekezlet feladatainak ilyen értelmezése a legnagyobb mér­tékben összhangban állna az ázsiai népek szabadságának és nemzeti felemelkedésének érdekeivel és egy­úttal az ázsiai béke megszilárdítá­sának és az egyetemes békének ér­dekeivel is. Csou En-laj, a Kínai Népköztársa­ság küldöttségének vezetője kifeje­zésre juttatta itt azt a gondolatot, hogy kívánatos az ázsiai országok egyesült erőfeszítése az ázsiai béke biztosítása szempontjából. A szovjet küldöttség teljes mértékben osztja ezt a véleményt. A szovjet küldöttségnek az a vé­leménye — mondotta végül V.. M. Molotov, — hogy azok a javaslatok, amelyeket Nam­ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügy­minisztere terjesztett elő, alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy megfele­lő határozatokat hozhassunk Korea kérdésében. Ezek a javaslatok meg­felelnek a koreai nép nemzeti tö­rekvésének, hogy helyreálljon ha­zájának egysége és összhangban vannak a népek közötti béke meg­szilárdításával. A B­a<>-Daj rendszernek adott „függetlenség“ Páris ft’ASZSZ): Parisban* április 29-én nyilatkozatot írtak alá, amely rendezi Franciaország és a Bao-Daj féle bába Ham viszonyát. A nyilat­kozat kim­­ondja, hogy a felek elha­tározták: „Két alapvető szerződés keretében rendezte kapcsolataikat.'' Az egyik­ szerződés elismeri a bao­­dajista Vietnam „függetlenségét“ és szuverenitását.*' A másik szerződés értelmében Bao-Daj Vietnamja a Francia Unió tagállama marad. Párisi újságíró körökben a nyilat­kozat közzétételét azzal hozzák ös­­­szefü­g­gésbe, hogy az amerikaiak kí­sérleteket tesznek­ az indokínai há­ború kiszélesítésére. Az utóbbi idő­ben azokkal a hírekkel kapcsolat­ban, hogy Franciaország az indokínai expedíciós hadtestnek nyújtott ka­tonai segítség fokozását kérte az Egyesült Államoktól, rámutattak, hogy az Egyesült Államok a „segít­ség" feltételéül a baodafista és a többi bábrendszer „függetlenségének kinyilatkoztatását"* kötötte ki. Külföldi fi írek KABUL A szovjet-afgán hitelegyezmény értelmében április 28-án Kabul kör­nyékén meg­kezdődött egy elevátor, malom és kenyérgyár építése. Az építés megkezdésénél jelen volt Abdul Maliik, afgán pénzügymi­niszter, valamint szovjet építők és afgán szakemberek. BECS A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatot tett közzé. A nyilatko­zat a többi között a következőket mondja: a Szakszervezeti Világszö­vetség szükségesnek tartja, hogy minden állam lépjen fel az atom- és hidrogénfegyver betiltása érde­kében. A Szakszervezeti Világszövetség ünnepélyesen kijelenti, hogy kész együttműködni minden olyan szak­­szervezettel és minden olyan­­ sze­méllyel, aki kész harcolni a népekre nagy veszélyt jelentő atom- és hid­­rogénbomba alkalmazása betiltásá­ért. TEHERAN A „Donia Emruz"* című lap je­lenti, hogy több iráni faluban össze­ütközéseik történtek a parasztok és a földbirtokosok között. Amint a lap írja: Nahavamd falu parasztjai „kollektív lépéseket"­ tettek a jelen­legi agrárviszonyok és a földesurak önkénye ellen. Az összeütközésben 60-an megse­besültek. A rendőrség 37 embert le­tartóztatott, 3 Gyorslista a Második Békekölcsön negyedik sorsolásának negyedik napjáról Fenti gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, esetleges szám­­hibákért felelősséget nem vállalunk. Az Országos Takarékpénztár a hiva­talos nyereményjegyzéket május 3- án adja ki, amelynek alapján a postahivatalok és takarékpénztári fiókok hétfőn megkezdik a nyere­ménnyel és törlesztéssel kisorsolt kötvények beváltását

Next