Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
1954 MÁJUS 1 N A PC 6 V. M. Molotov elvtársi a genti értekezlet csütörtöki ülésén kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban Genf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Iljicsov a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön este sajtóértekezleten számolt be a genfi értekezlet negyedik üléséről, amelyen Casey, ausztráliai és Molotov, szovjet külügyminiszter mondott beszédet a napirend első pontjaként szereplő koreai kérdésről. Casey kijelentette: nem mindenben ért egyet Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének a genfi értekezleten előterjesztett javaslatával, de úgy véli, hogy Napi ír javaslata feltétlenül megérdemli, hogy a konferencia résztvevői komolyan és érdemlegesen foglalkozzanak vele. A genfi értekezlet csütörtöki ülésén Casey után Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Molotov a többi között a következőket mondotta: A mostani genfi értekezleten két kérdést kell megvitatni: először a koreai kérdés békés rendezésének kérdését, másodszor az indokínai béke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel foglalkozik. Mind a koreai, mind az indokínai kérdés ,a legidőszerűbb ázsiai kérdések közé tartozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai ország vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé felbecsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten az utóbbi évek során most először vesz részt minden nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell, hogy Ázsia nagyhatalma, a Kínai Népköztársaság hozzájárulhat a jelenlegi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fent említett időszerű kérdéseivel kapcsolatban. Az értekezlet mai összetételében a Koreára vonatkozó kérdésekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy békés úton megteremtsük az egységes és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magának a koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más országok kényszerítenek rá a koreai népre, nem elégítheti ki a koreai népet, nem szolgálhatja a koreai probléma tartós rendezését. Feltétlenül számolni kell Korea történelmével és különösen a koreai nép függetlenségi harcának történetével. V. M. Molotov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a genfi értekezlet legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson a koreai népnek Korea egységének helyreállításában. Minden erőnket latba kell vetnünk annak érdekében — mondotta, — hogy a koreai nép békés eszközökkel megtalálja a módot egységes, független demokratikus államának megteremtésére. A koreai kérdés békés rendezésében minden olyan állam érdekelve van, amely a nemzetközi feszültség eyhítésére és az egyetemes béke megszilárdítására törekszik. Másfelől feltétlenül számolni kell azzal, hogy az ENSZ, egyes államok nyomása következtében egyoldalú álláspontra helyezkedett és képtelennek bizonyult a koreai kérdés rendezésére. A koreai kérdés megvizsgálása során nekünk számolnunk kell azokkal a gyökeres változásokkal, amelyek az ázsiai országok politikai fejlődésében az utóbbi időben, különösen a második világháború befejezése óta mentek végbe. Az ázsiai országok népei komoly sikereket értek el a függetlenségükért, az idegen uralom alóli felszabadulásukért vívott harcukban. Ma már lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezt. A földkerekség lakossága körülbelül kettő milliárd négyszáz millió emberből ál. A föld lakosságának több, mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakosságának túlnyomó többsége azonban még a XX. század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzetben volt. Azóta gyökeres változások történtek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Oroszországban 1017 ben végbement szocialista forradalom óta, azóta, hogy megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amely szakított a cárizmus imperialista politikájával és ma más országokkal való kapcsolatait ezen országok nemzeti szabadságának és függetlenségének elismerése alapján alakította ki. Az Ázsiában lefolyt alapvető politikai változások mindenekelőtt leginkább a több, mint ötszázmillió lakosságú Kínában tükröződnek vissza. Amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, itt is létrejöttek a népi demokratikus rendszer szilárd alapjai. Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország is, mint India, amelynek lakossága több, mint háromszázmillió. Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely különleges helyzetet tölt be a nemzetközi ügyek terén — hangsúlyozta V. M. Molotov. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesített normális kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, mert ezt kívülről minden eszközzel akadályozzák. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ennek az országnak a kormánya nyílt agresszív politikát folytat a Kínai Népköztársasággal szemben. Ez az Egyesült Államok részéről folytatott agresszív politika egyúttal rányomja bélyegét az egész mai ázsiai helyzetre is. Amióta a kínai nép elűzte országa területéről Csang Kaj-sek csődbekerült klikkjét, amely nem a kínai nép szükségleteit tartotta szem elő., hanem a külföldi tőke egyszerű kiszolgálója volt és amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, az egyik agressziós lépést a másik után követik el a Kínai Népköztársaság ellen. A fő felelősség ezért az Amerikai Egyesült Államok uralkodó köreit terheli. Az utóbbi időben az indokínai bábkormányok védelmének ürügyével terveket szőnek és délkeletázsiai katonai szövetség megteremtésére, jóllehet ebben a katonai szövetségben nem szándékozik résztvenni egyetlen olyan ázsiai állam sem, amely ad magára. Mialatt igen nagy események történtek, amelyek az ázsiai országok is mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésének kezdetét jelentik, új, demokratikus alapokon, amelyek összhangban állnak a haladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos amerikai körök görcsösen ragaszkodnak a régihez, a gyarmati és félgyarmati rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges politikája a Kínai Népköztársasággal szemben a legnegatívabb módon hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok külügyminiszterének az ázsiai helyzet kérdésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései arról tanúskodnak, milyen erős még bizonyos körökben a hajlam a régi iránt, ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzódás az imperializmus idejétmúlta gyarmati politikájához. Április 16-án az amerikai lapok közölték az amerikai külügyminiszter egyik nyilatkozatát, amelyben a Kínai Népköztársaság megalakulása*, — ami, mint ismeretes, a kínai nép önkéntes akarata alapján történt — „nagy katasztrófának*" mondja, amely „a kínai szárazföld elvesztését jelenti."* Az amerikai államférfi idézett nyilatkozata egyetlen szót sem tartalmaz Kína, Délkelet-Ázsia és a csendesóceáni szigetek népeinek nemzeti érdekeiről és jogairól . Ehelyett ez a nyilatkozat világosan kifejezésre juttatja azt a törekvést, hogy minden eszközzel megakadályozzák a nagy kínai nép és a többi ázsiai nép áttérését a régi gyarmati és félgyarmati életről egy új, szabad életre, új, demokratikus rendszerre. A genfi értekezlet lehetővé teszi — hangsúlyozta ezután V. M. Molotov —, hogy minden oldalról megismerkedjünk, azokkal az ázsiai problémákkal, amelyeket jelenleg a legidőszerűbbnek tartanak. Itt most lehetőségünk van arra, hogy meghallgassuk a különböző nézeteket és eszmecsere alapján olyan megoldást találjunk a felmerülő kérdésekre, amely megfelel az érintett országok érdekeinek és egyúttal a haladás és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ha így kezeljük például a koreai kérdést, ez sokban elősegítheti az egységes és független, demokratikus Korea megteremtése kérdésének békés úton való megoldását, elősegítheti a koreai kérdés valóban békés rendezését. A genfi értekezlet el fogja ezt érni, ha abból az elvből indul, ki, hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra, hogy maguk döntsék el ügyeiket, hogy ez mindenek előtt saját dolguk. A jelenlegi értekezlet feladatainak ilyen értelmezése a legnagyobb mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadságának és nemzeti felemelkedésének érdekeivel és egyúttal az ázsiai béke megszilárdításának és az egyetemes békének érdekeivel is. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetője kifejezésre juttatta itt azt a gondolatot, hogy kívánatos az ázsiai országok egyesült erőfeszítése az ázsiai béke biztosítása szempontjából. A szovjet küldöttség teljes mértékben osztja ezt a véleményt. A szovjet küldöttségnek az a véleménye — mondotta végül V.. M. Molotov, — hogy azok a javaslatok, amelyeket Namír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere terjesztett elő, alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy megfelelő határozatokat hozhassunk Korea kérdésében. Ezek a javaslatok megfelelnek a koreai nép nemzeti törekvésének, hogy helyreálljon hazájának egysége és összhangban vannak a népek közötti béke megszilárdításával. A Ba<>-Daj rendszernek adott „függetlenség“ Páris ft’ASZSZ): Parisban* április 29-én nyilatkozatot írtak alá, amely rendezi Franciaország és a Bao-Daj féle bába Ham viszonyát. A nyilatkozat kimondja, hogy a felek elhatározták: „Két alapvető szerződés keretében rendezte kapcsolataikat.'' Az egyik szerződés elismeri a baodajista Vietnam „függetlenségét“ és szuverenitását.*' A másik szerződés értelmében Bao-Daj Vietnamja a Francia Unió tagállama marad. Párisi újságíró körökben a nyilatkozat közzétételét azzal hozzák összefüggésbe, hogy az amerikaiak kísérleteket tesznek az indokínai háború kiszélesítésére. Az utóbbi időben azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Franciaország az indokínai expedíciós hadtestnek nyújtott katonai segítség fokozását kérte az Egyesült Államoktól, rámutattak, hogy az Egyesült Államok a „segítség" feltételéül a baodafista és a többi bábrendszer „függetlenségének kinyilatkoztatását"* kötötte ki. Külföldi fi írek KABUL A szovjet-afgán hitelegyezmény értelmében április 28-án Kabul környékén megkezdődött egy elevátor, malom és kenyérgyár építése. Az építés megkezdésénél jelen volt Abdul Maliik, afgán pénzügyminiszter, valamint szovjet építők és afgán szakemberek. BECS A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat a többi között a következőket mondja: a Szakszervezeti Világszövetség szükségesnek tartja, hogy minden állam lépjen fel az atom- és hidrogénfegyver betiltása érdekében. A Szakszervezeti Világszövetség ünnepélyesen kijelenti, hogy kész együttműködni minden olyan szakszervezettel és minden olyan személlyel, aki kész harcolni a népekre nagy veszélyt jelentő atom- és hidrogénbomba alkalmazása betiltásáért. TEHERAN A „Donia Emruz"* című lap jelenti, hogy több iráni faluban összeütközéseik történtek a parasztok és a földbirtokosok között. Amint a lap írja: Nahavamd falu parasztjai „kollektív lépéseket" tettek a jelenlegi agrárviszonyok és a földesurak önkénye ellen. Az összeütközésben 60-an megsebesültek. A rendőrség 37 embert letartóztatott, 3 Gyorslista a Második Békekölcsön negyedik sorsolásának negyedik napjáról Fenti gyorslista közvetlenül a húzás után készült, esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. Az Országos Takarékpénztár a hivatalos nyereményjegyzéket május 3- án adja ki, amelynek alapján a postahivatalok és takarékpénztári fiókok hétfőn megkezdik a nyereménnyel és törlesztéssel kisorsolt kötvények beváltását