Tolnai Napló, 1954. október (11. évfolyam, 233-259. szám)
1954-10-01 / 233. szám
1954 OKTOBER 1 Nagy beruházással fejlesztik a tolnai haltenyésztő állomást „Dolgozó népünk bőséges élelmiszerellátása érdekén nagymértékben fejleszteni kell a haltenyésztést, mezőgazdasági növelésre alkalmatlan olyan területen, ahol a vízellátás gazdaságosan biztosítható halastvakat kell építeni. „A halivadék ellátására 1956-ig legalább 4000 katasztrális holdon speciális ivadéknevelő gazdaságokat él létesíteni“ — mondotta Hegedűs elvtárs, a Központi Vezetőség 1953. december 19-i ülésén. A tolnai haltenyésztő állomás dolgozói a határozat végrehajtását tartják szem előtt. Munkájuk nyomán 800 katasztrális hold termelőszövetkezeti halastó és tógazdaság betelepítésére tenyésztettek halivadékot, amelynek szétosztását a jövő év tavaszán kezdik meg.A haltenyésztő állomáson a tavasz és nyár folyamán sikeres kísérleteket végeztek. Jaczó doktor a Haltenyésztési Kutató Intézet dolgozója, aki rendszeresen patronázs munkájával segíti a tolnai halkeltető állomást, hipofízis eljárással kísérletezett Jaczó doktor a ponty alapmirigyéből glicerin, konyhasó és egyéb vegyszerek hozzáadásával hipofízis oldatot készített. Az oldattal beoltotta az anyaállatokat, melynek következtében 6 órán belül megindult a halak ivása. Ezzel az eljárással, mint az az előbbiekből is kitűnik, sikerült meggyorsítani a halak ivását, s elérték azt, hogy az állomás munkáját tervszerűen irányíthatják. A lakosság élelmezésében rendkívül nagy szerepe van a haltenyésztésnek. Államunk hatalmas beruházással segíti a tolnai haltenyésztő állomás munkáját. Ebben az évben 400.000 forintos beruházással a meglévő halastavak mellé két új halteleltető tavat építenek, mely 100 méter mázsa hal befogadására, illetve átteleltetésére lesz alkalmas. Az 1955-ös évben tovább fejlődik a tolnai haltenyésztő állomás 1.400.000 forintos beruházással újabb 30 halastó építését tervezik, s a ponty ivadékon kívül a harcsa mesterséges keltetését is megkezdik. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát, Eimérti fejlődésedet segíti a tói NÄ'PKö Miért áll neki primán a Wer a keszőhidegkuti Ifi Élet tsz földjén Egy dolgos év repült el azóta, hogy a keszőhidegkuti Új Élet tsz-ben határozatot hozott a tagság a munkafegyelem megszilárdítására, a munka meggyorsítására. Akkor is, mint most a vetés előtt álltak, komoly nehézséget okozott a szervezetlenség, a széthúzás, a meg nemértés. Sokan kiléptek a tsz-ből, de akik bent maradtak, azok összefogtak, bár késve, de az őszieket elvetették. A tavaszon felosztották a területet egyénekre, minden tag ráeső részt köteles volt megmunkálni. A fogatosok is nagyobb feladatokat kaptak, így sikerült elérni azt, hogy az idén először minden kapásnövény meg volt rendesen munkálva. Nézzük csak meg,mit jelent ez a tsz számára. A határban a legszebb burgonya a tsz-nek termett. Amit eddig még talán soha nem értek el a keiszőhidagkúti földeken, cukorrépából több mint 100 mázsás volt a holdankénti átlag. A heterózis kukorica is igen jól sikerült, de csak azért, mert jól meg volt munkálva. Már megkezdték az apasarok szedését. Egy év hosszú idő mégis gyorsan eltelt, és most egy új gazdasági év megkezdése előtt áll a tsz tagsága. Vetni kell, vetni, hogy teremjen. De mibe? Tarlóba nem lehet, hantok között nem kel ki... Akkor hová? Erre jó lenne, ha felelne a pincehelyi gépállomás. Megadná válaszában, hogy a 140 hold tarlóhántás, ami a szerződésben szerepelt, miért nincs elvégezve. Miért áll napokig némán a traktor és nem végzi a vetőszántást. A tél még nem köszöntött be, de az őszi napok gyorsan telnek, nem egy-két hold vetésről van szó, amit órák alatt el lehet vetni, nem egy-két ember kenyeréről, amit kisparcellán is meg lehet termelni. A szövetkezetiek kenyeréről, azoknak az embereknek a lelkesedéséről, akik végre összefogtak és úgy akarnak dolgozni, hogy munkájuknak legyen gyümölcse is. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * A kölcsönjegyzés tapasztalatait felhasználja a mőcsényi alapszervezet AZ ÖTÖDIK BÉKEKÖLCSÖN kibocsátásának hírére megyénk minden öntudatos munkása, dolgozó parasztja, értelmiségi dolgozója jegyzett. Mőcsényben is így volt ez. Elsősorban természetesen a kommunisták példamutatásának megszervezése volt a fontos. Ennek érdekében pártvezetőségi ülés után taggyűlést tartottak. A legfontosabb kérdés itt a párttagok élenjárásának biztosítása volt. Ebben nem is volt hiba. A pártszervezet tagjai kivétel nélkül igyekeztek élenjárni a békekölcsön jegyzésben. László József, Váncsa András, Szabó Béla elvtársak és a többiek is példamutatóan jegyeztek. Tudták, hogy elsősorban rájuk tekint a falu népe ebben a munkában is. Nem vallottak szégyent, sőt példamutatásuk mozgósította a párton kívüli dolgozó parasztokat is. Nagy gondja volt a pártszervezetnek ezenkívül a felvilágosító munka kiterjesztésére is. A népnevelők jó felkészítésével igyekeztek is ezt megoldani Van mivel agitálniuk a mőcsényi népnevelőknek is. Az agitációs munka során elmondták, hogyan éltek a felszabadulás előtt a község dolgozói. És milyen változásokat hozott a felszabadulás, amely változásokhoz nagyban hozzájárultak az előző kölcsönök is. Nem is kell itt megemlíteni mást, mint a villanyt. A mindig kormozó, nem éppen kellemes világító szerszám, a petróleumlámpa helyett, ma a tiszta villanyfény világít házakban, utcán egyaránt. De továbbmenve, míg azelőtt 2 rádió volt, ma közel harminc működik, tanítja, neveli, szórakoztatja a falu népét. DE ELMONDJÁK AZT IS, hogy most nemrégiben kapott a község egy sütőüzemet mintegy 140 ezer forintos költséggel. Azelőtt Cikóról szállították a kenyeret a községbe, s mind a szállítással, mind a kenyér minőségével nem egyszer baj volt. Most ez kiküszöbölődik. Ezenkívül beszéltek a népnevelők a kultúrházról és sok más létesítményről, amely mind-mind azt bizonyítja, hogy államunk a dolgozók életszínvonalának felemeléséért mindent megtesz. A népnevelők ezt világítják meg a község dolgozói előtt. Ennek eredményeképpen a dolgozó parasztok is megértették, hogy nemcsak jó munkájukkal, de a békekölcsönjegyzésükkel is kötelességük segíteni a nép államát, saját magukat, hiszen a visszamaradó 25 százalékon kívül is, a nyeréseken kívül is bőven megtérül a falunak. A népnevelők ilyen irányú munkája eredménnyel is járt. A község dolgozói 100-200 forintos jegyzésükkel járultak hozzá a békekölcsönjegyzés sikeréhez. A kommunisták példamutatása, felvilágosító szava nyomán elsősorban a termelőszövetkezeti tagok, mint Szentes Ambrus, az egyéni dolgozó parasztok közül György József járt élen. De lehetne felsorolni jóformán az egész falu dolgozó parasztjait. A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁNAK sikere nagyban függ attól, hogy a tanácsválasztások idejére kijelölt területen dolgoznak, s ez lényegében megegyezik az előző beosztásukkal, így ismerősök között tudnak még nagyobb eredményeket elérni. A pártszervezet elhatározta, hogy a mostani tapasztalatokat felhasználja a további munkához is. Most arra van szükség, hogy a békekölcsönjegyzés sikeréért vívott harcot jobban össze kell kötni a folyó feladatokra való mozgósítással. Van ezen a területen Mőcsényben is tennivaló bőven, hiszen a begyűjtés, az adófizetés területén a járás községei közt nem a legjobb 17—18. helyen állnak. A békekölcsönjegyzésben elért jó eredmények azt bizonyítják, hogy ezen a területen is tudnak javítani, ha a pártszervezet itt is erőteljesebb segítséget ad. Képek a kanacsi állami gazdaság szarvasmarhaállományáról A kanacsi állami gazdaság állattenyésztői a szarvasmarha tenyésztésnél 117 százalékra teljesítették borjúszaporulati tervüket. Az első képen látható mesterséges borjúk között egyetlen egy elhullás, de megbetegedés sem volt. A második képen látható a legelésző tehéncsorda, szintén a kanacsi állami gazdaság tulajdonát képezi. A 186 darab tehénállománynál az év elején még 5,7 liter volt a fejési átlag. Patkó Vince, Právics János, Hegyi János és a többi fejőgulyás gondos munkája, az időben történő fejések, etetések révén az 5.7 literes fejési átlagot 10.3 literre emelték. 8 Munkás-paraszt találkozó Bonyhádon MÁR A KORA REGGELI órákban élénk kocsizörgéstől volt hangos a bonyhádi határ. Feldíszített kocsi karavánok igyekeztek a járás székhelyére, Bonyhád felé. A kocsikon élenjáró dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok voltak. Számos dolgozó paraszt a közeli falvakból ünneplőbe öltözve gyalog indult el, hogy részt vegyen a munkás-paraszt találkozón. A Bonyhád községbe befutó utakon „diadalkapu’‘ fogadja a dolgozó parasztok százait, rajta a felírás: „Szeretettel köszöntjük a munkás ■ paraszt találkozót." A Bonyhádi Cipőgyár és a Zománcművek dolgozói kétórás vasárnapi műszakot vállaltak, hogy bemutassák dolgozó parasztjainknak, hogyan is dolgozik a gyár. A BONYHÁDI CIPŐGYÁR vállalatvezetője, Osztermayer István elvtárs meleg szavakkal üdvözölte a dolgozó parasztokat, akik mintegy kétszázan jelentek meg. Kihangsúlyozta, hogy ez a találkozó fontos esemény a munkások és a parasztok életében. Az egymásrautaltság magaeszméjének diadala lesz a vállvetve folytatott harc, azért a célért, amelyet magunk elé tűztünk a nagy építőprogram megvalósítása érdekében. A mai napon egy olyan találkozó valósul meg, amikor az üzemi dolgozók és a járás dolgozó parasztjai között mélyebbé válik a baráti kapcsolat, mélyebbé válik a kötelességérzet pártunkkal és a hazával szemben. Az ünnepi beszéd után Horváth Miklós sztahanovista köszöntötte a dolgozó parasztokat, és egy díszes aranyozott emlékalbumot nyújtott át Zomba község dolgozó parasztjainak, akik élenjárnak nemcsak a járásban, hanem a megyében is a kötelezettségteljesítés területén. A rövid ünnepség után megkezdődött az üzemlátogatás. Tizenötös csoportokban indultak el a dolgozó parasztok egy-egy műszaki dolgozó vezetésével, akik a gyártás összes folyamatait bemutatták a vendégeknek. Tetszett a termelés gyorsasága, a modern termelési eljárás, a gépek sokasága. A gépek kezelői kedvesen, őszinte baráti hangon magyarázták el a műveleteket, időt szakítva arra is, hogy megmagyarázzák a termelés politikai jelentőségét, miért kell többet és jobb iparcikket termelni az életszínvonal emeléséért. A kérdések özönével halmozták el az üzem dolgozóit a vendégek. BARABÁS GÁSPÁR cikói dolgozó paraszt az Alkotmány tsz tagja, „csodálatosnak" minősítette az üzemben látottakat. Kijelenti, hogy termelőcsoportjukban sok mindent fognak hasznosítani, amit az üzemben láttak. „Az igazi barátság elmélyülésének egy újabb napját ünnepeljük a mai nappal, kötelezettségünknek tartjuk azt, — mondotta, — hogy ezt a barátságot tovább ápoljuk és még jobban elmélyítsük.“ Orosz Lajos, a tompai Vörös Csillagból érkezett. „Kiváló termelőszövetkezeti tag’‘ jelvény tündököl a mellén. A munkás-paraszt találkozón elmondotta: „Elérkezett az ideje annak, hogy a járás dolgozó parasztjai és üzemi munkásai közelebb kerüljenek egymáshoz. Közös a tervünk, közösek a gondjaink. Közösen vagyunk hivatva, hogy megvalósítsuk a reánk váró nagy feladatokat«. így vélekedik még a Vörös Csillagból Balogh Ferenc és Péter Géza is, akik ugyancsak kitüntetés birtokosai voltak s 900—900 munkaegységet teljesítettek 3 éven keresztül. Az üzemlátogatás után megkezdődött az ünnepi közös ebéd. Az asztaloknál tovább tart az élénk vita, az eszmecsere, a közös problémák tárgyalása. Elérkezett a búcsúzás pillanata. Forró kézszorítások, kemény és érdes munkáskezek kapcsolódtak egymásba, mélyről fakadó ígérettel, amelynek záloga lesz a nagyobb eredmény, záloga lesz a testvéri barátság ápolása, az igazi szocialista társadalom megteremtése. TÍZ ÓRAKOR megjelennek az első vendégek a Bonyhádi Zománagyár kapujában is. Kitüntetett gazdák érkeznek Bonyhádról a Dózsa Népe és a Szabad Föld tsz-ekből. Fellobogózott kocsival érkeznek Nagyvejke, Kisvejke és Závod község élenjáró parasztjai. Utánuk jönnek Majos, Cikó, Izmény és a Juhéi Állami Gazdaság képviselői. Az ünnepi beszédet Óvári Dezső, a Bonyhádi Zománcművek igazgatója mondotta: — A felszabadulás előtt sohasem volt lehetőség arra, hogy a munkások ilyen közelről ismerjék meg a parasztok életét és a parasztok munka közben ismerhessék meg az üzem dolgozóit. A Bonyhádi Zománcművek dolgozói a munkás-paraszt szövetség kiépítése területén akkor kezdték meg munkájukat, amikor Alkotmány ünnepére versenykihívást intéztek Kéry és Kisdorog község dolgozó parasztjaihoz. Az önköltség csökkentésére és a minőség javítására tett vállalásokat a Zománcművek dolgozói a mai napig teljesítették. Ezenkívül a Zománcgyár dolgozói személyes példamutatással is élenjártak a munkás-paraszt szövetség megerősítésében. A scapálási és aratási munkáknál önkéntes brigádok mentek a tsz-kbe a mezőgazdasági munkák előbbrevitele érdekében. AZ ÜNNEPI BESZÉD után a dolgozó parasztok huszas csoportokban az üzemi dolgozók kíséretében meglátogatták az üzemet, megnézték a zománcedény gyártási folyamatait. Először a nyersáru műhelybe mentek, ahol a több részből készülő edényei, (vízveder, zsírbödiin, cég lédi kanna) gyártását láthatták. Továbbmenve a sajtoló műhelyt tekintették meg, ahol a főzőedények húzása, mosdótálak és medencék simítása és peremezése folyik. Legértükesebbnek a zománcozó műhelyt találták, ahol a lesavazott nyers lemez zománcbevonatot kapott és megfelelő szárítás után magas hőfokú kemencében az üvegszerű zománcréteg ráégett az edényre. Az üzem dolgozói szeretettel, magyarázták a megjelent vendégeknek a gyártás folyamatait. DÉLI 12 ÓRÁRA az összes csoportok végigjárták az üzemet, majd utána kísérőikkel és azokkal a dolgozókkal, akik a zománcedény gyártását bemutatták, közös ebéden vettek részt. Ebéd közben az üzem dolgozói átadták a mezőgazdasági eredményekben legjobban kitűnt Nagyvejke dolgozó parasztságéinak készített dísz-zománctáblát. Nagyvejke dolgozó parasztsága III. negyedévi adófizetési tervét 127 százalékra teljesítette, begyűjtési tervét pedig 100 százalékra. A mezőgazdasági munkákat határidő előtt teljesítette és a búza vetése alá már készítik elő a talajt. Nagyvejke dolgozó parasztjai nevében az Új Élet tsz elnöke lőtte át a táblát, megköszönte azt és megígérte, hogy a továbbiakban 13 ilyen eredményes munkát fognak végezni. Előadássorozatot indított Bonyhádon a TIT A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat bonyhádi járási szervezete szeptember hónapban előadássorozatot indított a bonyhádi járási kultúrházban. A hetenként tartandó előadások októberi műsora a következő: Aczél Tamás „A szabadság árnyékában“ (irodalmi könyvismertetés); „A francia zene útja". Hanglemezes zeneest: „Tárlatvezetés a leningrádi Ermitage múzeum képtárában." (Művészeti előadás); „A naprendszer kialakulása." (Csillagászati előadás). A bonyhádi közönség, a könyvtár olvasói, és a kultúrotthon látogatóinak figyelmét ezúton is felhívja a TTIT járási szervezete. Látogassák az érdekes és tanulságos előadásokat.