Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
I 1 iMB januar í NAPCÓ Ciyerslista a Harmadik Békekölcsön harmadik húzásáról A 1BB.00 forintos főnyereményt nyertes HL osztály, 11.275 sorozat, M Hén. Mind a tizenhét osztályban liteor. «olásra kerültek azok a Harmadik Békekölcsön-kötvények, melyek „sorozatszáma, illetve „szám“-a, az alább felsorolt számokkal megegyezik. A jellel jelölt számoknál az azonos sorozatszámú többi kötvény nyereményösszege mind a tizenhét osztályban 200 forint. Minthogy a jegyzékben felsorolt számok mind a tizenhét osztályra érvényesek, a jegyzékben feltüntetett nyereményösszegek tizenhétszerese, azaz 187 830 darab nyeremény 59.613.400 forint összegben került kisorsolásra. A nyeremények kifizetése január 3-án kezdődik. Fenti gyorslistia közvetlenül a húzás után készült. Ezért az esetleges számodákért felelősséget nem vállalunk. Sorozat Szám Nyeremény 00173 01—60 500 00184 01—50 200 00277 01—50 200 00324 04+ 5.000 00368 01—50 200 00390 01—50 200 00441 01—50 200 00572 01—50 200 00575 01—50 200 00660 17+ 5.000 00678 01—50 200 00870 01—50 500 00891 01—50 200 00900 01—50 200 01015 01—50 200 01042 50+ 10.000 01190 01—50 200 01202 01—50 200 01497 01—50 200 01542 50+ 5.000 01701 01—50 200 01702 01—50 1.000 01706 01—50 200 01715 01—50 200 01753 17+ 5.000 01968 01—50 500 02000 01—50 500 02030 01—50 200 02058 05+ 5.000 02296 01—50 1.000 02436 01—50 200 02610 39+ 25.000 02639 13+ 5.000 02805 01—50 500 02906 35+ 5.000 03117 01—50 500 03318 01—50 200 03492 01—50 200 03522 01—50 200 03690 01—50 200 03714 01—50 200 03715 01—50 200 03856 01—50 500 03920 01—50 200 03947 01—50 200 03984 01—50 500 03996 01—50 200 04049 01—50 200 04068 34+ 5.000 04174 17+ 10.000 04232 01—50 200 04284 01—50 200 04311 01—50 1.000 04356 01—50 200 04401 01—50 200 04511 01—50 200 04550 01—50 200 04557 01—50 200 04610 01—50 200 04691 01—50 500 04711 21+ 5.000 04730 35+ 5.000 04832 01—50 1.000 04882 01—50 200 04932 01—50 200 05109 01—50 1.000 05186 01—50 200 05200 24+ 10.000 05303 01—50 200 05412 01—50 500 05859 01—50 200 05948 01—50 200 06031 01—50 200 06179 01—50 500 06182 “ 42+ 5.000 06332 01—50 200 06380 38+ 5.000 06562 01—50 200 06943 01—50 200 06970 01—50 200 07275 01—50 500 07313 01—50 200 07439 01—50 500 07464 01—50 200 07487 01—50 200 07610 01—50 200 07624 01—50 500 07715 01—50 200 07885 01—50 200 07955 01—50 200 07959 01—50 200 08164 40+ 5.000 08167 01150 200 08255 01—50 500 08365 17+ 5.000 08409 01—50 1.000 08472 01—50 200 08507 25+ 5.000 08569 01—50 200 08770 01—50 200 08803 01—50 200 08861 01—50 500 08909 22+ 25.000 08926 01—50 200 09004 01—50 200 09109 01—50 200 09451 01—50 500 09636 01—50 1.000 09727 26+ 5.000 09800 08+ 5.000 09940 01—50 200 09942 01—50 200 10038 01—50 1.000 10049 01—50 200 10108 18+ 10.000 10141 35+ 10.000 10250 07+ 5.000 10257 05+ 5.000 A Francia Szocialista Párt igazgatóbizottságának fegyelmi határozatai Párizs, (MTI). Az AFP jelentése szerint a Francia Szocialista Párt igazgató bizottsága csütörtökön este a párizsi egyezmények felett tartott szavazás után fegyelmi határozatot hozott az ellen a tizennyolc képviselő ellen, aki a párizsi egyezmények ellen foglalt állást. Az igazgató bizottság elhatározta, hogy Max Lejeune volt minisztert végleg kizárja a pártból és a többi tizenhét képviselőtől (köztük Naegelen volt minisztertől) minden megbízást megvon. (MTI) ( t 3 Nagy Imre elvtárs, a Minisztertanács elnökének válasza a JEGOPRESS által feltett kérdésre KÉRDÉS: „Hogyan értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ békéjére?” VÁLASZ: „Az új, 1955-ös esztendőben a nemzetközi helyzet fejlődhet a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének további kibontakozása irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet, amely a jövő háború lehetőségét rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek rendezése elsősorban befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. A második világháború óta a békeszerető emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében. A békére való törekvésnek állandóan ható tényezője és erőforrása, hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük a Magyar Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valósult meg, amellyel összeegyeztethetetlen a támadó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyobb azoknak a fel elős államférfiaknak száma is, akik — bár világnézetük különböző — készek közös erőfeszítéseket tenni a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista országok tekintélyes poitikusai is egyre erőzetesebben állnak ki a békés együttélés eszméje mellett, mint például Nehru, vagy legutóbb Herriot, a francia parlamentben a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában. Mindezeknek a nyilatkozatoknak, valamint az emberiség mintegy felét felölelő béke-világmozgalomnak, amely a második világháború után a nemzetközi politika hatalmas, új tényezője lett, az a közös alapja, hogy szükséges és lehetséges a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű országok között. A békés együttélés elve a gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és az indokínai háború befejezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlődésében, ez az elv tette lehetővé Kína és India, a világ két legnépesebb országa viszonyának elmélyülését. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése és a német militarizmus feltámasztása nem egyeztethető össze. Az Egyesült Államok uralkodó körei és más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével, a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezett moszkvai értekezlet, amelyen a résztvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezésére és az európai kollektív biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban feltétlenül az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre van szükség az új esztendőben. Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszéd ország, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népeinek és kormányának érdeke a béke biztosításában és a békés együttélés döntő kérdésében azonos. Az ilyen békés együttélés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti.” NAGY IMRE a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Német Kommunista Párt kongresszusa befejezte munkáját Berlin (TASZSZ) Mint az ADN hírügynökség közli, Hamburgban december 30-án a Német Kommernista Párt kongresszusa befejezte munkáját. Megválasztották a Német Kommunista Párt vezetőségét. Első titkárul Max Reimannt választották meg. A kongresszus küldöttei hosszas tapssal fogadták ezt a közlést. A kongresszus a Német Kommunista Párt vezetőségének magválasztása után elfogadta a német néphez intézett kiáltvány szövegét. Befejezésül meghallgatták Max Reimann hanglemezre felvett beszédét. Reimann, tekintettel a letartóztatás veszélyére, nem jöhetett el a kongresszusra. Ezzel a Német Kommunista Párt kongresszusa befejezte munkáját. NEMZETKÖZI SZEMLE A párizsi ratifikációs vita után Régi és vitathatatlan igazság, hogy a burzsoá parlamentnek összetétele nem fejezi ki az ország politikai erőinek tényleges viszonyát, nem tükrözi a nép valóságos hangulatát, hogy ezek a parlamentek nem a nép igazi kívánságainak megfelelő döntéseket hoznak. De talán soha sem volt ez annyira világosan, szinte kitapinthatóan érzékelhető, mint most amikor a francia nemzetgyűlés Nyugat-Németország felfegyverzéséről szavazó**.. Nyíltan működött a burzsoá parlamenti csatározások valamennyi gondosan titkolt fegyvere: nyíltan nyitogatták a parlamenti folyosókon a csekk-könyveket, szemérmetlenül ígérgettek miniszteri és egyéb pozíciókat, fenyegették képviselőiket, durva nyomást gyakoroltak rájuk. Idegen államok párizsi diplomáciai képviseleteinek tagjai nem átallották telefonon felhívni egyes francia képviselőket és figyelmeztetni őket „kötelességükre”1. Az angol külügyminisztérium még a burzsoá diplomácia történetében is példátlan módon, hivatalos közleményben próbált diktálni a francia képviselőház tagjainak. Az uralmon lévő francia burzsoá körök még a saját maguk alkotta parlamenti játékszabályokat is felrúgták, nyíltan lábbal tiporták a házszabályokat, csakhogy létrejöhessen az amerikai imperializmus és európai szekértolóik számára kedvező döntés, csakhogy ratifikálják a párizsi egyezményeket és lehetővé tehessék Nyugat-Németország új támadó hadseregének megszervezését. A döntés azonban, amit végülis sikerült kicsikarni, siralmas eredmény ahhoz képest, amit Mendes-France és külföldi támogatói reméltek. Mint a londoni Daily Telegraph írta a szavazás másnapján, „a csütörtöki többség sokkal kisebb volt, mint általában várták.“ A francia parlament 627 tagjából mindössze 287 mert vállalkozni arra hogy vállalja a felelősséget egy olyan döntésért, amely a legsúlyosabb veszedelemmel fenyegeti Európát, nem utolsósorban magát Franciaországot Kétszázhatvan képviselő a párizsi egyezmények ellen szavazott, 74-en tartózkodtak a szavazástól, három képviselő nem volt jelen, három pedig nem vett részt a szavazásban Így tehát a parlament 627 tagjából >40 foglalt ellenszavazattal vagy tartózkodással állást a náci Wehrmacht feltámasztásával szemben. Ez a többség fejezi ki a francia nép igazi akaratát és nem az a máik, amely egy hetes huzavona után a Wehrmacht bábáinak erőfeszítésével nagy nehezen megszületett. Ez a 340 ember fejezi ki a tiltakozó francia milliók hangját, azokét a miliókét, akiket küldöttségek százai képviseltek Párizsban a vita idején. Akiknek küldöttei tiltakozó hangjukkal betöltötték a Bourbon palota környékét. Ez a döntés olyannyira a francia nép akarata ellenére történt, hogy még azok sem tagadják akik most ujjongva örülnek ennek a silány sikernek. Az angol Daily Telegraph bevallotta, hogy , Mendes France győzelme távolról sem diadal.“ A Daily Mail kénytelen bevallani, hogy „Nyugat-Németország ’elfegyverzésének szükségessége emcsak Franciaországban nem üd özük, hanem Nagy Britanniába nem örülnek neki.“* A 260 képviselő között, aki ilyen vagy olyan okból a párizsi egyezmények ellen szavazott, ott voltak a kommunisták, a hazájukhoz és népükhöz hű polgári képviselők, akik érzik azt a felelősséget, amellyel választóiknak, az egész francia népnek — és mivel itt nemcsak francia ügyről van szó, — az egész békeszerető emberiségnek tartoznak. — Ezek az emberek ismerik a történelmet és levonják annak tanulságait. Tudják, hogy a német imperializmus mindig és minden körülmények között fegyverrel próbált érvényt szerezni akaratának és papírrongynak tekintett minden kényelmetlen nemzetközi szerződést. Tudják, hogy Adenauer és társai Hitler szellemének hordozói, akik nem ismernek más módot a nemzetközi kérdések megoldására, csak a fegyveres megoldást. Tudják, — hisz ezt az utóbbi napok tapasztalatai is megmutatták, hogy Adenauerék, mihelyt fegyver lesz a kezükben, egészen másképpen fognak beszélni és cselekedni. A francia nemzetgyűlés többsége mindössze 27 főnyi volt. De ez a csekély többség is a párizsi egyezmények elfogadásával egyenlő. Látnunk kell tehát, hogy e döntés következtében súlyosabbá válik a nemzetközi helyzet, mert egy lépéssel közelebb kerülnek a megvalósuláshoz a párizsi egyezmények és közelebb kerülünk ahhoz a helyzethez, amelyet a nemzetközi feszültség és a háborús veszély fokozódása jellemez. Egyúttal azt is jelenti, hogy nehezebbé válik a függőben lévő és a békét veszélyeztető megoldatlan európai kérdések, így a német kérdés és az osztrák kérdés megoldása. Mindez fokozott éberségre inti a béke erőit. A béke erői tisztában v annak feladataik nagyságával, de azzal is, hogy e feladatok nem megadhatatlanok. Franciaország népe már eddig is megmutatta nagyszerű ■ arcával hogy elutasítja a német felfegyverzést. A francia nép szabadságszerető tömegei ezt a harcot azután nem csökkenteni, hanem fokozni fogják, úgy, ahogyan azt a megnövekedett veszély követeli. Ugyanezt teszik a többi nyugateurópai népek is, hiszen tudjuk, hogy sem az angol, sem az olasz népnél, de még Nyugat-Németország népénél sem találtak támogatásra a náci hadsereg felállításának sötét tervei. A harc sikerének megvannak a reális feltételei, mert semmiféle egyezményt nem lehet végrehajtani a népek támogatása nélkül, a népek akarata ellenére. Emellett azt is tudni kell, hogy a mostani párizsi döntés még nem jelenti Franciaország teljes hozzájárulását, mert hátra van még a köztársasági tanács vitája, de nem jelenti azért sem, mert mint Francois Billoux, a Francia Kommunista Párt képviselője mondotta, „az utolsó szót a francia nép fogja kimondani.“ Az európai biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet deklarációja leszögezi, hogy Európa békeszerető államai megteszik a megfelelő intézkedéseket, ha a párizsi egyezmények ratifikációja ezt szükségessé teszi. Biztosak lehetünk abban, hogy a Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak megvannak a megfelelő erői és erőforrásai ahhoz, hogy az imperialisták agresszív katonai erejével szemben még nagyobb erőt, egyesített erőt tudjon felsorakoztatni a béke védelmében, valamennyi európai nép békéjének és biztonságának érdekében. A béketábor egységes, erős, e tábor országainak népei egységesen támogatják kormányaik őszinte békepolitikáját. E tábor népei nem ijedősek, nem ülnek fel sem provokációknak, sem pánikkeltésnek, tovább folytatják békés építőmunkájukat, de fokozottabban gondoskodnak önvédelmükről. E népek békés építőmunkájukkal hatalmas támogatást nyújtanak Nyugat-Európa békeszerető népeinek a német militarizmus elleni közös harcban, mert tudják, hogy ez a harc valamennyi európai népnek, a világ minden népének egyaránt érdeke. DARVASI ISTVÁN »4