Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

t TOLNAI XII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA 50 FILLÉR mÁcmsimKBUEmf Sosmn MAI SZAMBAN: V. M. Molotov elvtárs beszélgetése W. R. Hearst és Kingsbury Smith amerikai újság­írókkal 1955. január 29-én (2. o.) — A fel­­szabadulási verseny eddigi eredményei a Bonyhádi Cipőgyárban (3. o.) — Látogatás egy ..rádiókórházban.­ (3. o.) — Termelőszövet­kezeti elnökök értekezlete Pakson (4. o) — Csokonai emlékünnepély Szekszárdon (4. o.) KEDD, 1055 FEBRUAR 1 Magyar sajtó napjára Tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1912. feb­ruár 1-én jelent meg először a kommunista párt nagyszerű harcos lapja, a Szabad Nép. Kormányunk minden év február első napját a magyar sajtó napjának nyilvánította. Az illegalitásba kény­szerí­tett kommunista párt nem marad­t szótlan, a Szabad Nép hasábjain hívta fel a magyar dolgozók figyelmét a fa­sizmus borzalmaira és szólította őket harcba, lelkesítette a munkásokat, leleplezte a háborús bűnösöket. Érthető, hogy az akkor fennálló Horthy fasiiszta rend, az­ uralkodó osztály ha­lálos ellenségét látta a kommunista pártban és annak lapjában. Mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a lap terjesztését. Nem sok eredménnyel járt a kísérletük: a munkások — magukénak érezve a lapot — életük, sza­badságuk, és munkájuk elvesztésének kockáz­tatásával is eljuttatták­ a dolgozókhoz. Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesz­tője életét vesztette a lapért, az eszméért, de volt más, aki a helyére állt. A Szabad Nép, a magyar sajtó az illegali­tásból kilépve szervezte a munkásosztályt, a Parasztságot, az értelmiséget, az ország újjá­építésére, a fasiszta maradványok felszámo­lására, az ő éves terv megvalósítására lelke­sített, s a júniusi határozatok után széleskö­rien ismertette az új szakasz lényegét. Harcos, kommunis­ta sajtót ma is magáénak áral dolgozó népünk. Nemcsak olvassa, nem­­csak terjeszti, hanem aktívan kapcsolódik be annak szerkesztésébe, megírásába is. Sok-sok tevés érkezik a dolgozóktól a­­ kommunista la­pok szerkesztőségeibe. Tollat, ceruzát vesznek kezükbe olyan dolgozók is, akik talán éveik hosszú során egyetlen betűt se írtak le, hogy elmondják segítőjüknek, tanácsadójuknak lelkesítőjüknek , a kommunista sajtónak véleményüket a megváltozott életükről, hogy egyetértenek a párt és a kormány politikájá­val, segíteni és részt akarnak venni annak megválóo­ztásaiban. De tollat ragadnak ak­kor is, elmondják észrevételeiket, javaslataikat és panaszaikat akkor is, ha úgy látják, hogy valahol hiba van, bürokratikusan intézik a dolgozók panaszait. A kommunista sajtó tehát a dolgozó népé. Azt szokás mondani: a sajtó a ma történel­mének krónikása. Ez igaz. Hírt ad az emel­kedő életszínvonalunkról, épülő gyárainkról, pépünknek a mezőgazdasági termelés fellen­dítéséért folytatott nagyszerű küzdelméről, si­kereiről, a ma eszményeiről. De nemcsak egy­szerűen krónika, amely rögzíti az eseménye­ket. A kommunista­ sajtó ismerteti a feladato­kat és egyben szervezi a dolgozókat minden­napi életük problémáinak megoldására. A sajtó olyan a párt és dolgozók kezében, mint orvosnak a vérnyomásmérő, mérnöknek a lo­garléc, mint dolgozó parasztnak a föld ... Milyen nagy lehetőség, milyen szép feladat az újság számára a kommunista lap és a kom­­munista újságírók számára ma történelmének krónikása lenni és segíteni az új szakaszban, az új helyzetben felkutatni és felkarolni az­ újat, az értékeset, és országb­aszólóvá tenni is annak hírét. Milyen szép feladat a bírálat­­ minden eszközével, ahol lehet a baráti, az elv­­­társi meggyőzés szavával, ahol kell élesen, a fi megbélyegzés eszközével, gúnnyal, szatírával is küzdeni a maradiság, a tétlenség és a barok- fi ráció ellen. Elsősorban ebben vár sajtójától ii bátor, harcos tollat a magyar dolgozó. fi Meg kell mondanunk azt is, hogy nem min­­­­den esetben töltötte be teljesen nagyszerű scl-fi adatát a magyar sajtó. Sok esetben előfordult is az, hogy a meggyőző, a magyarázó és fel­­­­világosító szavak helyett a hivatalos lapok sti­fí­lusában szóltak a dolgozókhoz. Gyorsabban, és még hatékonyabban kell segíteniök. dolgozó: népünket nagyszerű alkotásaiban. A magyar sajtó munkásai Kossuth, Táncsics,f.j Mikszáth, Móricz, Ady Endre és Rózsa Fe­­e­renc utódainak vallják magukat büszkén. Ám­­ ez az örökség sok és nagy kötelezettséget is­ ró rájuk, elsősorban azt, ami az egész újság- és írói munka tulajdonképpeni célja: a sajtói! eszmei és publicisztikai-újságírói színvonalát!) magasra emelve még hatékonyabban kell szol­fi gálini a magyar nép gazdasági és kulturális fi felmelkedésének ügyét, s ami ezzel egyénbe­­ fi mű: a béke ügyét és a szocializmus ügyét is! Készülődés a tsira«is*a I­regszemcse Ozora Tamási Az iregszemcsei Új Élet tsz és az újiregi Béke tsz régi versenytársak. A vezetőség, de a tagok is, éber figyelem­mel kísérik a másik munká­ját, eredményeit. Az így ki­alakult versenyszellem ösztön­ző a jobb eredmények eléré­sére. Az iregszemcsei Új Élet tsz tagjai még az elmúlt év­ben kitisztították tavaszi vető­magjukat. Ezt hírülvéve az új­­iregiek azonnal hozzáfogtak a vetőmagtisztításhoz és így most már mindkét termelő­szövetkezet tavaszi vetőmagja kitisztítva, leplombált zsákok­ban raktározva várja a ta­vaszt. Az ozorai Petőfi tsz tagsága becsülettel teljesítette őszi ga­bonavetés-tervét. A tagság azonban ragaszkodik a tavaszi búza vetéséhez is, mivel az el­múlt évben 8—10 mázsás át­lagtermést takarítottak be holdanként, amely nagy mér­tékben hozzájárult a tsz mun­kaegység részesedésének eme­léséhez. A szövetkezet terv­készítő bizottsága — látva a tagság javaslatainak helyes­ségét — 10 hold tavaszi búza vetését határozta el. A tamási járásban az el­múlt évben mindössze 144 da­rab törzskönyvezett szarvas­­marha volt, sertést, juhot pedig egyáltalán nem törzs­könyveztek. Azóta nagymér­tékben megnövekedett a gaz­dák állattenyésztési kedve. A járás területén 64 darab növendék­ bikát nevelnek, de megsokszorozódott a törzs­könyvezett állatok száma is. A járásban jelenleg 823 darab szarvasmarhát, 507 sertést és 1117 darab juhot tartanak törzskönyvi ellenőrzés alatt. Béke-n­ép&zti va%á­n Szabó Dénes, a pari béke­bizottság elnöke a következő­ket írja községe békemozgal­máról: “ Mi is készülünk a IV. békekongresszusra. A múlt napok­ban békeestet tartot­tunk. Ennek egyik jellemzője az, hogy nem volt mostanában ennél népesebb értekezlet, mint ez a béke­est. A helyi Béke termelőszövetkezet tár­cái felajánlották, a békekong­resszus tiszteletére, hogy job­ban dolgoznak, mint tavaly és ezzel a többi között több, mint 200 mázsás cukorrépa átlag­termést érnek el . A Dombóvári Zrínyi Ilona Általános Leányiskola béke­bizottsága jó kapcsolatot tart a tömegszervezetekkel, első­sorban a szakszervezettel. — Nagymértékben támaszkodik az iskola keretében dolgozó párttagok támogatására. En­nek meg is van az eredménye, mert a párttagok segítik a békebizottságot kisgyűlések tartásával és egyéb útmutatá­sokkal. Az iskola nevelői szé­leskörű felvilágosító munkát végeznek a szülők körében. Szülői értekezleteken, család­­látogatások alkalmával tájé­koztatják a szülőket a nem­zetközi eseményekről és elbe­szélgetnek velük a béke kérdé­séről. * Mucsi községiben január hó­­napban több, mint 50 b­éke­­kisgyűlést tartottak. A kisgyű­­léseken általában 15—20 fő je­lent meg. A kisgyűlések rész­vevői egyhangúlag elítélték Nyugat-Németország felfegy­verzését és az atomenergia há­borús célokra való felhaszná­lását. *­ A sár-pilisi gépállomás dol­gozói békegyűlése­n­ foglaltak állást a béke megvédése mel­lett. Sok gépállomás! dolgozó­­elszólalt ezen a gyűlésen. Egy­hangúlag amellett foglaltak állást, hogy nekik elsősorban jobb munkájukkal kell hozzá­járulniuk a béke megvédésé­hez. Gyalog János elvtárs pél­dául vállalta az erőgépjavító brigád nevében, hogy február 5-ig kijavítanak egy elevátort tervükön felül. Bába István a tanfolyam nevében­­ elevátor kijavítását vállalta február 15- ig, a hegesztési munkálatokat pedig Tóth István elvtárs vál­lalta. Pillér István elvtárs béke­műszak beindítását javasolta, amelynek az legyen a célja, hogy pótolják a lemaradásu­kat. A gépállomás többi dolgo­zói csatlakoztak javaslatához. Sí­ml­acsik János vállalta, hogy február 5-ig a tervezett erő­gépei mellett még 1 Ze­ter trak­tort is kijavít. * A majosi békebizottság a község legjobb aktívá­t osztot­ta be bé­keagitációra és béke­aláírásgyűjtésre. A tanácstago­kat is bevonták ebbe a mun­kába. Megválasztották a kül­dötteket is a járási béketalál­kozóra. Úgy határoztak, hogy a békeal­áírásokat egy díszes albumba gyűjtik össze és a küldötteiktől elküldik a járási béketalálkozóra. Megkezdődött a höher rek altiltása Regölyben A Béke Világtanács felhívása nagy visszhangot keltett megyénkben is. A mi megyénk dolgozói, s így Regöly köz­ségi lakói is érezték az elmúlt idők vérzivatarait. Kisgyűlé­­seken beszélik meg nap­ainkban a nemzetközi helyzet ese­ményeit. Eddig már 8 kisgyűlést tartottak, s ezeken is meg­mutatkozott a falu dolgozóinak véleménye. Nem akarnak háborút, nem akarnak egy újabb világ-, országégést végig­­élni. A kisgyűléseken már megkezdődött a békeívek aláírása. Kivétel nélkül mindnyájan aláírják, de nemcsak aláírják, hanem fogadják, hogy jó munkájukkal is alátámasztják til­takozásukat a háborús uszítók mesterkedései ellen. Az egyik kisgyűlésen, amelyet Józsa József­ tanács v.b titkára tartott meg, s amelyen huszonhárman megjelentek, mindannyian aláírták a békeívet. Teljes szívvel, minden ere­jükkel harcolni akarnak a legdrágábbért, a békéért. fi ..................................................................................................... ! Fiatalok versenye a Tolnai Textilgyárb­an * !| Az új esztendő el­­­s­ső 5 napjaiban felhívás j’.jelent meg a Tolnai f­ Textilgyár hirdetőtáb­­láján: fi* „Mi, az északi­ mű­­lthely Isgum-brigádja, a versenyre hívjuk ki •ház üzem összes ifjú­­ij­sági brigádját hazánk fi*felszabadulásának ti­­­zedik évfordulója és f).*a DISZ II. Kongresz­­s­­­szusa tiszteletére.­­II A versenyben vál­­­­laljuk: fi*. 1. Napi tervünket is rendszeresen 103 szá­zalékra teljesítjük. ti. 2. A minőségi ter­­­hvet 2 százalékkal túl­teljesítjük. >. Kérjük az üzem ifi-brigádjait, csatla­­kzzanak felhívásunk­hoz.“ A versenyhez az összes ifjúsági brigád csatlakozott. A DISz vezetőség javaslatára a versenyben álló bri­gádok eredményeit naponta értékelik és pontrendszer alapján állapítják meg a he­lyezés sorrendjét. Itt jó pontnak számít minden vállaláson felül elért százalék és minőségi mutató­szám. Rossz pontot jelent a vállaláson aluli százalékszám. A rendszeres érté­kelést január 15-én kezdték, az utolsó értékelésnél a legjobb brigád jutalmat ka­pott. A legjobb egyé­ni versenyzőket pe­dig a DISz vezető­ség javasolni fogja küldöttnek a Világ­­ifjúsági Találkozóra. A versenyben most a Straubinger brigád vezet. Átlagteljesít­ményük 120 százalék, a minőségi tervet is teljesítik, eddig 77 jó pontjuk van. Ebben a brigádban dolgozik Pasinszki Erzsébet szövő, aki alig fél éve került a gyárba és máris túlteljesíti normáját, átlaga 108 százalék. Ágynemű anyagot sző és terven felül 24 métert, majd­nem egy vég­ágyne­műt ad naponta a­­ dolgozóknak. 1: Egy éves szövő Po­fi­tyondi Margit, szín­ fs tén a Straubinger-j brigád tagja. „Mari­'J­ka'1 nevű anyagot sző fi amiből fejkendő ké­­­szül. Terven felül na­­­ponta 40 métert ké­­­­szít, amiből 50 fej­­­ kendő lesz. j*) A versenyben afi Schalk­-brigád a má­­­­sodik, átlagteljesítmé­n­­nyük 110 százalék, 46­7 jó pontjuk van. .! Élénk figyelemmel­­ kísérik a versenyt az ■, üzem dolgozói, reze­ fi­tői, biztatják és ha­­ szükség van rá. se­lj­gítik a fiatalokat afi minél szebb eredmé­­­­nyek elérésében. tj VASS ERZSÉBETyi i( & St *r. A népi demokráciák hívei Az északerdélyi bogig községbeli fiatalok előszeretettel keresik fel vasárnap délutánon­ként a folyó partját, ahol színes népviseletük­ben énekelnek és táncolnak Csehszlovákia népe 1955. május 9-én ün­nepli felszabadulásának 10. évfordulóját. Az üzemek és falvak dolgozói országszerte m­un­­kaversennyel készülnek a nagy évforduló méltó megünneplésére. Például Msec község termelőszövetkezeté­nek tagjai a verseny keretében a következő­ket vállalták: terven felül 125.370 liter tejet, 1752 kiló marhahúst, 13.2*52 kiló sertéshúst, 10.700 tojást, 17 borjút és 106 malacot adnak a­ nép államának, úgy gazdálkodnak, hogy a szövetkezet a „millomosok“ sorába kerüljön. • A példás felajánlás kom­oly visszhangot váltott ki az egész országban. Sokszáz terme­lőszövetkezet nemes vetélkedéssel küzd a há­roméves mezőgazdaságfejlesztési program ma­radéktalan megvalósításáért. A Koreai Népi demokratikus Köztársaság­ban 1953. júliusában még csak 102 termelő­­szövetkezet volt. Számuk azóta 9599-re emel­kedett. Ma már a parasztgazdaságok 30 szá­zaléka közösen gazdálkodik, a haszonföld 27 százalékán. Az állami gazdaságok száma 184, ezek túlnyomó része állattenyésztéssel foglal­kozik. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme 2,7-szeresét teszi ki az egyéni gazdálkodók jö­vedelmének.* 1954-ben 1,13 millió hektárnyi területen le­építettek­­ erdősávoka­t a Kínai Népköztársas­­ágiban. Északkelet-Kínában például 1600 kilo­méter hosszú és 300 kilométer széles honi­­­ sivatagon ültettek mezővédő erdősávokat, hogy a hatalmas területet termővé tehessék. Henai­ tartományban 120.000 hektárnyi terü­letet ültettek be erdősávokkal. * A napokban fejeződött be a stalinstadti új erőműben az első 25.0110 kilowattos konden­zációs turbina próbaüzemeltetése. Ez a turbina egy másik turbinával együtt máris annyi ára­mot fejleszt amennyi egy 2­0.000 lakosú vá­ros egész szükségletét fedezi — az ipari üze­meket is beleértve. Az új erőmű az áram elő­állításához kizárólag torokgázt használ, ame­lyet a „J. V. Sztálin“ vaskohászati kombinát nagyolvasztóiból vezetnek át az erőműbe. Ilyen torokgáz-üzemű erőmű még alig van ■ Európában. , A szliveni izzó l­ámpagyár a Bolgár Népköz­társaság első ilyen természetű üzeme. A fel­­szabadulás után épült a régi ,.Bella“ villamos­­ságii gyár helyén. Korszerű gépeinek túlnyomó részét a Magyar Népköztársaságból kapta. A gyár termelése évről-évre emelkedett és már 1953-ban 15-szer annyi izzólámpát gyártott, mint 1948-ban. Jelenleg fedezi az ország egész ,izzólámpa sz­ükségletét. Az üzem építkezése tulajdonképpen még nem fejeződött be. A hatalmas, tágas épületek­­ mellett már megindultak a talajmun­kálatok, hogy újabb csarnokokat építsenek. 1955-ben a gyár újabb villamossági cikkek tömeggyár­tását kezdi meg. Eddig csupán különböző erejű és nagyságú közönséges izzólámpákat gyártott, 1955-ben megkezdi gépkocsilámpák, és elemlámpák, sőt neoncsövek gyártását is.

Next