Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
1355 FEBRUAR 1 NAPL'ö A felszabadulási verseny eddigi eredményei a Bonyhádi Cipőgyárban Nagy lelkesedéssel csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak felhívásához üzemünk, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói is, hogy az elmúlt évben elvesztett becsületüket visszaszerezzék. Az új esztendő első hónapjának eredményei azt mutatják, hogy a felszabadulás ünnepére tett szocialista kötelezettségvállalás reális alapokon nyugszik. Az üzemben azelőtt sem volt ritka esemény a hosszú értekezlet, de legtöbbször nem hozta mag a kívánt eredményt. Most, a felszabadulási verseny előkészítésével kapcsolatban tartott több, mint négyórás értekezlet valóban termékeny volt, ahol a műszaki vezetők a legrészletesebben tárgyalták meg a feladatokat. A műszaki vezetők, az üzem mesterei még soha ilyen konkréten, részletesen nem tárgyalták meg a verseny szempontjait, a lehetőségeket, mint ezen az értekezeten. Voltak érvek és ellenérvek. Egyes területeken kételyek merültek fel a teljesíthetőséggel kapcsolatban, azonban itt a legszorosabb együttműködés elve alakult ki, így valamennyi probléma megoldódott. Mestereink, művezetőink tervezetet készítettek el a verseny elindítással, a vállalásokkal kapcsolatban, amit aztán a dolgozókhoz vittek ki, akik kiegészítették, hozzászólásaikkal tették teljesebbé, értékesebbé az üzem egészének vállalását. Megindultak az egyéni vállalások. E munkában maguk a művezetők segítették a szakszervezeti bizalmiakat, sikerült elérni, hogy ma már a gyár dolgozóinak 80 százaléka egyéni versenyben van. A művezetők felbontották a rájuk eső feladatokat, írásban tették meg saját egyéni vállalásaikat is, amit aztán dekádonként értékelnek. A jelenlegi verseny, a jól szervezett műszaki és mozgalmi feladatok végrehajtása mit eredményezett, azt bizonyítják az első eredmények. Decemberben a műszaki hibamentes termékek százalékaránya 78,01 százalék volt, a negyedik negyedévben pedig csak 69,3 százalék. A versenyvállalás szerint ezt 79.7 százalékra kell emelni. Ezzel szemben január első dekádjában 89.2 százalékot, a második dekádban pedig 89.4 százalékot értünk el. A gyárban készült cipőknek tehát közel 90 százaléka elsőosztályú minőségű. Teljesítettük már mennyiségi tervünket is, bár az első dekádban kissé lemaradtunk, most már 101,7 százaléknál tartunk. Jól bevált az üzemek közti verseny is, amelynek feltételei: 1. mennyiségi termelés, 2. minőségi termelés, 3. anyagtakarékosság 4. a szalag állásidejének csökkentése, végül 5. az igazolatlanul mulasztott napok száménak csökkentése. Lelkes vetélkedés folyik az üzemek közt az első helyért, amit most a tűződő Petőfi-köre tart. A második dekád tervét 104 százalékra, a minőséget 98,25 százalékra teljesítette. Második az alfa-üzem Béke-köre, harmadik helyezett a tűződő Béke köre. Igen jó eredményekkel kezd kibontakozni a párosverseny is, amelytől sokat várunk a minőség további javítása terén. Dolgozóink felújítják a régóta feledésbe ment versenyformát, hogy az úgynevezett „kulcshelyi” dolgozók kötnek egymással párosversenyt. Megjavult a versenyszellem javulás van a műszaki feltételek biztosítása terén, a dolgozók szíves-lélekkel harcolnak gyárunk jó hírnevének visszaszerzéséért. Élenjárnak ebben a harcban Tóth József és Teleki István doplizó. Számtalan olyan dolgozónk van, sütik kezéből a versenyszakaszban még nem került ki selejtes áru. Egle Ádám talpszélmaró, Reményák László ifjúmunkás, a II-es körön Hegedűs István és Fogarasd István, a III-son Antal Imre és Werner Ilona 100 százalékos minőségi munkát végeznek. Dolgozóink döntő többsége szívügyének tekinti a több és jobb cipő termelését, tudatosan harcolnak a vállalások teljesítéséért, mert tudják, hogy itt nemcsak a gyár hírnevéről van szó, hanem a párt politikájának megvalósításáról, népünk életszínvonalának emeléséről. Nem könnyű feladat az „elvesztett“ csatát megnyerni, ezt érzik valamennyien a Bonyhádi Cipőgyárban, mivel az elmúlt esztendő csak 93 százalékos tervteljesítést mutat. — Nem könnyű áttörni a gátat, mely fékezője volt a tervfeladatok teljesítésének, azonban az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy jó irányítás mellett, a dolgozók harckészségét fokozva, segítségüket kérve megoldható a legnehezebb probléma is. Meg lehet nyerni azt a versenyt, mely hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóiba tiszteletére indult el. Horváth József Látogatás a szekszárdi tanács panaszügyi irodájában Egyes vállalatok, szervek túllépései, vagy éppen hanyagságai és az élet szerteágazó útjain fellelhető akadályok bizony még mindig számtalan problémát, nehézséget, bosszúságot okoznak dolgozóinknak. Az ilyen ügyek elintézésében pedig hova forduljon először az illető dolgozó, ha nem éppen a saját maga által választott állami szervhez, a tanácshoz? Ez így természetes, hiszen a dolgozók érdekeinek képviselete egyik legdöntőbb feladatuk tanácsainknak. Nagyobb községek, városok tanácsainál külön osztály foglalkozik a dolgozók ügyes-bajos dolgainak elintézésével. A Szekszárd városi tanácsnál úgynevezett panaszügyi iroda működik. A napokban rövid látogatást tettünk ezen az osztályon ... Sárközi elvtárs az osztály vezetője. A beérkező panaszok százai fekszenek fiókjaiban, — de tegyük hozzá azt is,jórészt előidézetten, vagy most folyik az intézése. Márkus Ferenc csatári dolgozó parasztot a beadásnál érte sérelem. 1953-ban 100 százalékos jégkár érte szőlőjét, így természetesen mentesítették a bérbeadás alól. A megszáradt, szétszaggatott szőlőfürt-csonkokból víz hozzáadásával tudott készíteni mintegy 150 liter „csigert”, amit be is jelentett a pénzügyőrség szemlét végző dolgozójának és megfizette az utána járó fogyasztási adót. A pénzügyőrség dolgozója a „csigert” beírta a „Bor”rovatiba, holott a borbeadási kötelezettség alá nem eső „csiger” rovatba kellett volna. A tanácshoz tehát azt jelentette a pénzügyőrség, hogy termett 150 liter bora, nem pedig csiger. Mindezek után a tanácsnál már úgy tartották nyilván, mint olyan gazdát, akinek termett bora, de nem teljesítette borbeadási kötelezettségét és a következő évben hozzávették azt is a beadási kötelezettségéhez — természetesen jogtalanul. A tanács panaszügyi irodája ezt kivizsgálta, Márkus Ferencnek törölték az 1953-as évről 1964-ben kivetett borbeadási kötelezettséget. Ferenczi József Remete utcai dolgozó paraszt lakásügyben kereste fel a panaszügyi irodát. Szoba-konyhája mellett rendelkezett még egy kamrával is, ami természetesen szükséges egy gazdaságban, annál is inkább, mert neki ráadásul pincéje sem volt. A kamrát a tanács lakásügyi hivatala kiutalta Tóth Györgynének. A kamrából a lakásügyi hivatal kirakatta Ferenczi József 12 mázsa krumpliját és az ott levő gazdasági szerszámokat A krumpliból 8 mázsa megfagyott, sőt megromlott 1 hektoliter bora is. Természetesen ő is panaszt nyújtott be a tanácshoz és a panaszügyi iroda hosszadalmasan foglalkozott ügyével. Kiderült, hogy Bese Lajos lakásügyi előadó lélektelenül intézte ezt az ügyet. Ennél az ügynél azonban már akad egy kis bökkenő is. Az igaz, hogy a panaszügyi iroda annak rendje és módja szerint elintézte az ügyet, ami nyilván Ferenczi Józsefben elégedettséget váltott ki. De itt egy kamra jogtalan kiutalása mellett szó volt még egy dolgozó paraszt anyagi megkárosításáról is. Ezzel kapcsolatban már nem tett semmit a tanács, sem kártérítést, sem felelősségrevonást. Az ügynek pedig ez lett volna a teljes befejezése. Minta-parcella Szakályban A pártszervezet, a Hazafias Népfront-bizottság és a tanács kezdeményezésére Szakály községben igen komoly mozgalom indult a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatok sikeres végrehajtása érdekében. A termelési bizottság bevonásával egy holdon mintaparcellát létesítenek, amelyen bemutatják egyrészt azt, hogy miként gazdálkodnak és milyen eredményeket érnek el a jó gazdák, akik felhasználják a legfejlettebb agrotechnikai módszereket, másrészt mennyivel csökken azoknak a jövedelme, terméshozama, akik még mindig a régi, elavult módszerek szerint akarnak gazdálkodni. Széles körben tudatosítják emellett az állattenyésztés fejlesztésének jelentőségét is. ! A szekszárdi KTSZ-tagok békegyűlése A szekszárdi KTSZ-tagok is békegyűlést tartottak az elmúlt héten. Ezen a gyűlésen választották meg a járási béketalálkozóra a küldötteket. Sokan felszólaltak a gyűlésen, természetesen valamennyien a békéről, annak megvédéséről beszéltek és üzenetekkel látták el a küldötteket. Töttös Gábor építőipari dolgozó arra kérte a küldötteket, hogy a járási találkozón bátran, harcosan mondják el a szekszárdi kisiparosok békeakaratát. — Mi nem akarunk csonkakezű, nyomorék gyermekeket és embereket látni. Azt akarjuk, hogy gyermekeink kacagjanak és életük napsugaras legyen — mondotta. — Körömszakadtáig, minden erőmmel harcolni fogok a békéért, mert termelni, építeni, fejlődni csak békében lehet. Hussy elvtárs az atomháború veszélyéről beszélt és hangsúlyozta, hogy mindent érző embernek saját ügye is harcolni az atomfegyverek eltiltásáért. Janó György elvtárs arról beszélt, hogy a békeharc világszerte erősödik és az olasz, francia munkások százezrei tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Felajánlotta, hogy üzeme túlteljesíti I. negyedévi tervét és a dolgozók ezzel is megpecsételi...; békeskaratukat. A gyűlésen elhatározták, hogy díszalbumot készítenek, amelybe beleírják valamennyien tiltakozásukat a háborús készülődés ellen és elküldik a IV. Magyar Békekongresszusra, i 3 Munkában a majosi Hazafias Népfront Bizottság Naponta érkeznek olyan hírek szerkesztőségünkbe, amelyek arról szólnak, hogy helyi Hazafias Népfrontt bizottságaink élnek, tevékenykednek, erejüket megfeszítve küzdenek a község ügyeinek elintézése érdekében. Majosról a következőket jelentik: A helyi Hazafias Népfrontbizottság tervszerűen oldja meg a programjában előírt célkitűzéseket. Mindenekelőtt a legsürgősebb feladatok megoldását sürgeti, így valósult meg a lakosság és a bányászok régi kívánsága, az autóbuszváróterem. A bányászok ma már jó meleg teremben várhatják a Komló—Hidas—Máza és magymányoki autóbuszokat. A tél beállta előtt elkészült a földiművesszövetkezet előtt a község központjában beomlott híd. Ez szintén sok kellemetlenségtől szabadította meg a község dolgozóit. Befejeződtek * 2345 * * * * * * * * * * * * * * * * 22 ártézi kút munkálatai és ma már egészséges vizet adó kút áll a község központijában. Az ifjúság számára elkészült az új sportpálya. A mezőgazdasági munkák terén is megmutatkozik a Hazafias Népfront tevékenykedése. Szorgalmasan végzik a falu lakói a trágyakordést, sokkal nagyobb területen végezték el a mélyszántást, mint tavaly, a közeljövőben kísérleti kertet létesítenek a községben. A DISZ-fiatalság lelkesen belekapcsolódott a kultúrmunkába. Kibővítették a tánccsoportot, teaestet rendeztek és kultúrműsorral készülnek április 4-re, * 2 3 4 5 Két tsz páros versenye A kocsilai Vörös Csillag ter_elése céljából 297 kh-on március 25-ig elvégezzük. 2. Az őszi vetések fejtrágyázását 345 kh-cn március 25-ig elvégezzük a magas termés elérése érdekében. És a vetés állapotától függően a fogasolést vagy a hengerezést április 1-ig elvégezzük. 3. azatavaszi növények, zab 35, árpa 25 kh vetését március hó 20-ig elvégezzük 4. Egyéb tavaszi vetésű növényeket kukorica, burgonya, cukorrépa, takarmányrépa, maghozórépa összesen 248 kh-t április 2,5-ig elvetjük. 5. A kapásokat állandó gyommentesen tartjuk, a kukoricát háromszor, a cukorrépát négyszer, a burgonyát kétszer töltögetjük. A versenyszempontok értékelésére a Járási Mezőgazdasági osztályt kérjük fel A verseny vállalását magunkra nézve kötelezőnek tartjuk és teljesítjük is. Tóth József tsz-elmök melőszövetkezet tagsága január 15-én megtartott közgyűlésén az alábbi felajánlást tette hazája felszabadulásának ■10. évfordulója tiszteletére. Egyben versenyre hívták a gyulaji Uj Barázda termelőszövetkezetet. I. A tavaszi munkákra való eredményes felkészülés. II. Munka- és gépi eszközöket február 10-ig teljesen kijavítjuk. 2. A tavaszi vetőmagvakat február 5-ig teljesen kitisztítjuk és vetésre előkészítjük. 3. Műtrágya és növényvédő szeneket február 15-ig teljesen beszerezzük. 4. A tagságot jó népnevelő munkával előkészítjük a tavaszi munka sikeres beindítására. II. Tavaszi munka sikeres végrehajtása. 1. Őszi mélyszántás simítózását a talajnedvesség megőr. Újabb árkedvezmény a szabadtej beszolgáltatásért! Kormányunk rendelkezése alapján a tejcsarnokok február 1-től április 30-ig bezárólag minden beszolgáltatott 3.4 százalékos zsírtartalmú szabad tej literjéért az eddigi 2.40 Ft ár helyett 2.60 Ft-ot fizetnek. Ha a tej magasabb zsírtartalmú, akkor ennek megfelelően az ára is magasabb lesz, úgy, hogy igen sok termelő könnyen elérheti a 3 Ft-os literenkénti árat is, sőt ha szerződést köt, hogy havonta legalább 50 liter szabadtejet ad be, ezért literenként külön 20 fillér prémiumban, vagy felárban is részesül. Kormányunk ezen intézkedése főképpen azért történt, mert most a téli hónapok vége felé a takarmányozás nagyobb ráfordítást igényel, mint más időszakban. Tolna megyei Tejipari Egyesülés, Szekszárd Látogatás egy „rádiókórházban'' A RÁDIÓ ma már majdnem annyira otthonos minden lakásban, mint bármelyik bútordarab. A család életéhez, vidámságához, művelődéséhez annyira hozzánőtt, hogy bizony nehezen képzelhető el nélküle az étel. Egy csavarás, kettő ... és megszólal a zene a világ legkülönbözőbb tájáról, a Kossuth-apó a híreket mondja, a Petőfi közvetítést ad valamelyik színházból, vagy éppen valamelyik gyári művezető beszámol évtizedes tapasztalatairól. Valóságos „csodagép“ ez a lakótársunk. De mi történik akkor, ha egy hajszálnyi drót elszakad ebben a „masinában“, vagy valami egyéb baja esik? Először is konokul hallgat, a tulajdonos pedig ugyanolyan konokul mérgelődik, hogy „Ejnye, ejnye ... pedig, de szerettem volna meghallgatni a szávküldit...“ A „csodagépnek“ természetesen ez mit sem számít — nem szólal meg, tovább hallgat. Akkor a tulajdonos fogja, becsomagolja és elviszi, vagy elküldi valamelyik rádióorvoshoz, a „rádiókórházba". Nos, hát nyissunk be egy ilyen javítóműhelybe ... A NEVE: „A Posta Rádiótechnikai és Elektroakusztikai Üzeme Szekszárd". Kicsit kacifántos név, de ez mit sem számít. A műhelyben alig néhányan dolgoznak, nem nagy a létszám. A levegő tele zúgásbúgással, forrasztópáka sistergéssel, a beteg „masinák“ rekedt hangjával és ehhez hasonló furcsaságokkal. Az asztalok, polcok tele szétszedett, szétdarabolt rádiókkal és hang berendezésekkel. A hozzá nemértő látogató bizonyára azt gondolná, hogy valami csintalan gyerek kötözgette itt össze-vissza azt a sok szép színes duózacskót és a különböző alkatrészeket. Nem, dehogy. Talán be sem engednének ide gyerekeket. Hanem a rádiók, a félig kész, munka alatt lévő formájukban, a maguk szemetkápráztató bonyolultságukban tárulnak itt a néző elé. Az irodáiban kiderül, hogy az év első hónapjában — még vissza van néhány nap — több, mint 390 sérült rádiót és egyéb rádióberendezést hoztak ide javításra. Ebből több, mint 200 már el is hagyta ép, egészséges állapotban az üzemet. Esedékes tervüket túlteljesítették. Tavaly, az évi tervet 130 százalékra teljesítették. Még, ha nem is látná az ember, megállapíthatná, hogy szorgalmas és főleg hozzáértő emberek dolgoznak itt, mert meg kell állapítani azt is, hogy nagy tudást igényel ezeknek a bonyolult, sérült szerkezeteknek a javítása. AZ ÜZEM vezetőjétől, Zsedányi Ferenc elvtárstól megkérdezzük, hogy általában milyen sérülésekkel szokták hozni a rádiókat. Természetesen erre nem könnyű a felelet, mert csak a képzelete tudja megszámlálni, hányféle hibája lehet egy ilyen gépezetnek. Elsorol azonban egyet-kettőt: — Kiégett a cső, nem értettek a kezeléséhez és elrontották, nem volt teljesen ép, már akkor sem, amikor az üzletből eladták. Nemrégiben dr. Mányi Géza kórházi orvos hozott hozzánk egy 2200 forintos rádiót. Megvette az üzletben, fél óráig szólt és akkor elhallgatott ... Itt gyári hibának kellett lenni. Vagy például igen sok rádiót hoznak hozzánk egérrágással... — Mivel? Egérrágással? Hát az meg mi a csuda? Hogy kerül a rádiióba az egér? — kérdezem. Arculütött ez a magyarázat: egérrágással... Meglepettségemben valahol a mesék birodalmában kezdtek gondolataim kalandozni — IGY VAN EZ, ahogy mondom — magyarázza tovább Zsedényi elvtárs. — Az üzletből kirakják a raktárba, nem megfelelő helyre, az egereket is megtűrik, nem törődnek azzal, hogy mindent meghrágcsál. Belebújik a rádióba is és elrágja a tekercselést. A kurdi föléműves szövetkezettől például három ilyen egérrágott néprádiót küldtek be. Az egyiket aranyba összerágták az egerek, hogy 187 fartelba került a megjavítása. Maga a rádió újonnan 380 forintba kerül és ezt még nem is használta senki az egereken kívül. Képzeljük el, hogy ezek a gondatlanságok mennyi kárt jelentenek a népgazdaságnak ... Igaza van neüd, felesleges kiadás, egy kis lelkiismerettel meg lehetne előzni. A javítóműhely enre fel is hívta az illetékesek figyelmét, de sajnos, nem sok az eredmény, újabb és újabb egénrágotti rádiók érkeznek. Nézzük a panaszkönyvet Üres. Még nem írtak bele reklamációt ... Nem is csoda, a vállalt munkát elvégzik a kikötött időre, a kisebb sérüléseket pedig azonnal megjavítják*