Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-01 / 77. szám
is,az április i Úgy dolgozunk, hogy községünk első legyen a begyűjtésben is A Központi Vezetőség határozata után taggyűlést hívtunk össze és ott megtárgyaltuk a határozatot." Ezt követően népnevelő értekezleten ismertettük az ezzel kapcsolatos feladatokat. .Úgy végezzük a munkánkat,, hogy ne legyen egy dolgozó sem a községben, aki ne ismerné ezt a nagyfontosságú határozatot. — Eddig már mintegy 20 kisgyűlésen foglalkoztunk a határozattal. A határozat ilyen széleskörű ismertetését szükségessé tette az is, hogy az ellenség az első naptól kezdve igyekezett a határozat ellen fordítani a falu lakosságának véleményét. A Legagyafúrtabb rémhíreket terjesztették a községben: gyalázták népi demokráciánk eredményeit, agitáltak a begyűjtés ellen,Agitációnk során sikerült elérnünk, hogy maguk a dolgozó parasztok is rájöttek: szemen■szedett hazugság, amit a kulákok mondanak. Természetesen nem szólamokat használtunk agitációinknál, hanem a konkrét tényekre támaszkodtunk. . A kisgyűlésen a dolgozó parasztok azzal válaszoltak a kulákok aljasságaira, hogy elhatároztál".. .még szorgalmasabban" dolgoznak a nagyobb terméseredmények elérése érdekében. Tolnai István dolgozó parasztnak is ez volt a válasza. A község dolgozó parasztjai már javában végzik a tavaszi munkálatokat: a vetést és az őszi kalászosok ápolását. A Központi Vezetőség határozata nyomán úgy fogunk dolgozni, hogy községünk első helyre kerüljön beadási kötelezettségeinek teljesítésében, mint ahogyan első lett az I. negyedévi adójának kifizetésében. A Központi Vezetőség határozata igen sokat foglalkozott a termelőszövetkezeti mozgalommal. Az ellenség ezt a részt is kiforgatta és mindenféle rémhírt terjesztett a községben a szövetkezetekről. Mi azonban megmagyaráztuk a dolgozó parasztoknak a határozat idevonatkozó részét is. Megmagyaráztuk, hogy a termelőszövetkezetek fokozottabb segítése mellett kormányzatunk továbbra is segíti az egyénileg dolgozó parasztokat. De emellett nem feledkeztünk, meg a tsz-tagok eredményeinek ismertetéséről , és az önkéntesség elvével foglalkozó rész ismertetéséről sem. Úgy határoztunk, hogy ezentúl sokkal szorosabb kapcsolatot fogunk tartani községünk termelőszövetkezetével, ismertetjük erdeményeit, segítjük fejlődésében. ILLÉS ANDRÁSNÉ községi párttitkár, Gerjen. A tavaszi fásítás során 1189 hektáron több, mint egymillió facsemetét ültetnek el Tolna megyében Tolna megyében :jogarányú fásítások lesznek a tavasszal: 289 hektáron 1 millió 192 ezer facsemetét és közel 50 ezer suhanyót ültetnek el. A faültetés legnagyobb részét az úttörők és a DISZ-fiatalok vállalták,akik körülbelül 800 ezer facsemetét ültetnek el. Facsemetén és suhángon kívül elvetnek 54 mázsa fekete diómagvatt is. A termelőszövetkezetek 37 hektáron fásítanak az idei tavaszon, legelőkön pedig 43 hektáron 250 ezer facsemetét és súnángot ültetnek el. A fásítást mindenütt a megye talajviszonyainak figyelembevételével végzik: a dunamenti föleeken elsősorban kanadai nyárfát, a homokos vidékeken pedig akácot és fekete fenyőt hitetnek. A megye több községében már megkezdték a fásítást. — Maroson az úttörők és a DISZ fiatalok egy hold vizenyős Verbieten sárgafüzest létesítettek, a hét folyamán pedig a község területén 1200 akác, juhar és nyárfát ültetnek el. NAPLÓ Restaurálják a bonyhádborzsünyi Vörösmarty-házat A Bonyhád melletti Bonyhádböcvkönyben, mint a Perczel-család nevelője, élt éveken át Vörösmarty Mihály s itt írta a Zalán futása legnagyobb részét is. A kastély melletti kis ház, melyben a nagy költő lakott, elhanyagolt állapotban van s most a bonyhádi járás DISZ-bizottsága elhatározta, hogy a házat a tavasz folyamán restauráltatja. A helyreállított Vörösmartyházban kis múzeumot rendeznek be, s úgy tervezik, hogy május folyamán nagyszabású ifjúsági találkozót tartanak Bonyhádbörzsönyben. A nagydorogi Új Élet termelőszövetkezetben a hónap elején négy hold területhez készítettek dohánymelegágyat. Most további négy hold területhez készül melegágy. Több, mint 121 ezer mozilátogató a szovjet filmünnep alatt A szovjet film ünnepe az idén még sokkal szélesebbkörű érdeklődés mellett zajlott le megyénkben, mint az elmúlt évek bármelyikében. Ez azt bizonyítja, hogy a szovjet filmek egyre több nézőt hiódítanak, érdekességükkel, a Szovjetunió csodálatos tájainak, népe életének,munkájának bemutatásával egyre népszerűbbek lesznek. Megyénk valamennyi filmszínháza, a keskeny vetítésű,és körzeti mozik is legalább egy szovjet filmet mutattak be, a legtöbb azonban nem is játszott mást ezen időszak alatt. A statisztika alapján egybevetve a szovjet filmünnep eredményét, beszédes számot kapunk, amely az alkalom sikere mellett arra is rávilágít, hogy mennyire kedvelt, népszerű szórakozás, megyénkben a film. A legtöbb ember rendszeres mozilátogató. A szovjet filmünnep alatt 121.372 látogatója volt megyénk filmszínházainak. Nézzünk néhány mozaikot is ennek a számnak az összetevőiből. Szekszárdon ,,Az őserdő foglyai” című színes, érdekes filmet ötezren nézték meg. — Dombóváron közkívánatra másodszor vetítették ez alkalommal az „Örs a hegyekben” című, ugyancsak színes, izgalmas szovjet filmet, amelynek 2.188 nézője volt. Pakson az ,,Érettségi bizonyítvány” című, kedves ifjúsági film volt a szovjet filmünnep „csemegéje”. Minden előadást telt házzal játszott a mozi, végül is 1.017 nézőt számláltak. Decsen szinte, tülekedtek az emberek a jegyekért a „Bátrak iskolájáéra, Dunakömlöd tudvalévőig egészen kis település, de a „Luxustutajon” című színes szovjet film sikere óriási volt. Négy előadáson hatszáznegyvenhatan nézték meg. A körzeti mozik közül a bonyhádi hármas körzet ért el igen jó eredményt. A „Párttagsági könyv” című filmet vetítette 1.107 néző előtt. A bonyhádi kettes körzeti mozinak 1.200 látogatója volt a „Feledhetetlen 1919” című filmre. Szavalóverseny a Majosi Általános Iskolában A Majosi Általános Iskola növendékei szavalóversenyt rendeztek. A versenyen 18 felsőtagozatú tanuló vett részt. Az ifjúság és a tantestület lelkes készülődése előzte meg a versenyt. A kultúrotthont ez alkalommal székely szőttesekkel és virágokkal díszítették. A nevelőtestületen, a tanuló és DISZ ifjúságon kívül a községi tanács dolgozói, élükön a tanácselnökkel és a szülők is szép számmal megjelentek. Az ünnepélyes szavalóversenyt a Himnusz és az igazgató bevezető beszéde nyitotta meg. A szavalók pontos ■ verstudása, valamint, különösen néhány tanuló szép, mélyen átérett versmondása élvezetessé tette az ünnepélyt. A pontozó bizottság javaslata alapján az első három helyezett könyvjutalmat kapott, a többi résztvevőt pedig emléklappal jutalmazták. Az első helyet Szenyi Ibolya, a másodikat Csoboth Zoltán, a harmadik-negyedik helyet Szentes Nándor és Balázs Árpád szerezte meg. Igen szépen szavalt még László Margit, Sántha Etelka és Krámli János. Akik méltón vallják magukat az új életről. •• • 1nloromek „Kutyavilág szűk esztendő...” — ez a szóbeszéd járta 1952 második felében Aparhanton. Az emberek elkeseredésének volt is magyarázata, olyan kevés gabona és takarmány termett, hogy csak szűkösen volt elég a létfenntartáshoz. Nehéz idők voltak ezek, — emlékszik vissza Bodony Lajos, az aparhanti Felszabadulás tsz tagja. Ezekben a sok gonddal, bajjal tele időkben, 1952 augusztus 2S-án alakult meg Aparhanton a Felszabadulás termelőszövetkezet. Rövid két óra alatt tizenhárman iratkoztak be. 118 hold föld — 718 darabban, három rossz tehén, aminek csak a csontja és a bőre volt, meg két olyan üszőborjú, ami inkább a kecskéhez hasonlított.. — ebből állt a Felszabadulás tsz gazdasága. A nehézséget még tetézte abban az időben, hogy úgy hullt a rágalom a szövetkezetre, mint az átok. Azt beszélték: a kulákok állataikkal az éhenhalás elől menekültek a szövetkezetbe. De a kis közösség, amely elindult a felemelkedés felé, minden megpróbáltatást kiállt. Laufer József... a minisztériumba is elment, megvédte az emberek becsületét. Az ország vezetői előtt" azt mondotta: „Mi pártonkívüli egyéni gazdák a párt zászlaja alatt elindultunk a felemelkedés felé, bátran vállaljuk az új élet úttörését.” A felsőbb szervek kivizsgálása nyomán, megállapítást nyert, hogy az állítás, mely szerint kulákok léptek be a szövetkezetbe, nemi igaz. Valamennyien becsületes, szorgalmas emberek voltak, — azok ma is. Kaptak az államtól pénzt, bejárták Tolnát, Baranyát, szereztek búzavetőmagot, 70 hold búzát elvetettek az első őszön, amiből 1953 nyarán több mint 7 vagon gabonát takarítottak be, így kezdődött... A nap utolsó sugarai ragyogják be az aparhanti Felszabadulás termelőszövetkezet ma már 460 hold földjét. Feltűnő mindenkinél, hogy a szövetkezet udvarából még ilyenkor is egymás után gördülnek ki az érett istállótrágyával, a téglával, mésszel megrakott szekerek. A kertek alatti dűlőkből pedig a faluig hatol az öregek és fiatalok vidám éneke, a traktor pufogása messze visszhangzik ... — A termelőszövetkezetnek azért vannak becsületes, szorgalmas tagjai, hogy dolgozzanak. A traktort azért küldték a gépállomásról, hogy szántson-vessen. Ez így is van. A termelőszövetkezet tagjai a nem egészen három esztendő után büszkén vallják, hogy kiálltak minden próbát. Nézzük ezt meg egy-két szemléltető példán keresztül ... Maga az a tény, hogy az aparhanti Felszabadulás termelőszövetkezetnek nagy táblában vannak a földjei, a tagok száma megháromszorozódott — előrehaladás. Annyi vagyona van ma a termelőszövetkezetnek, ami 1.700.000 forintot tesz ki. Az első esztendőben például 48 forintot ért, — a háztájiból származó jövedelmet is ideszámítva — egy munkaegység. A vezetőség és a tagság leszögezte, hogy a második zárszámadásnál 50 százalékkal emelkedni kell az egy munkaegységre eső részesedésnek. így lett Az elmúlt esztendőben 70 forintot ért egy munkaegység. Ebben a gazdasági évben pedig az a terv, hogy ismét 50 százalékkal emelik az egy munkaegységre eső részesedést. Hatalmas építkezés is folyik a szövetkezetben. Befejezés előtt áll az új major felépítése, amit a tagok túlnyomó részben saját erejükből létesítenek, ez is másfél milliót ér. A jószágállomány is megötszöröződött. Ma már a közösben is van annyi tehén, hogy minden szövetkezeti tagra jut egy. Annyi sertést hizlalnak az aparhantiak, hogy a beadáson és a leszerződött 14 kövér kocán kívül negyvenet a szabadpiacon értékesítenek. A falu egyénileg dolgozó parasztjai látják, hogy milyen rohamosan fejlődik a Felszabadulás termelőszövetkezet s napról-napra többen választják a közös gazdálkodás útját. A zárszámadás óta például nyolc családot vettek fel, de napjainkban is van öt család jelentkező. A jelentkezők olyanok, akik két évvel ezelőtt lebecsülték a szövetkezetet, mindent mondtak a közös gazdálkodásra, csak jót nem. De a Felszabadulás termelőszövetkezet sok megpróbáltatást kiállt harcos tagjai nem vetik a szemére senkinek a két évvel ezelőtti magatartását, ha arra érdemesnek találják, szívesen maguk közé veszik. Annak idején ők is bátortalanul kezdtek az újhoz, de nem riadtak vissza. A párt és az állam sokoldalú segítségével virágzóvá tették gazdaságukat. Méltón mondják, hogy „mi is az új élet úttörői közé tartozunk.. PESTI ERZSÉBET 3 A felszabadulási műszak élharcosai Horváth Jánosné fonónő a Tolnai Selyemfonógyár dolgozója. A felszabadulási műszakban 131 százalékos teljesítményt ért el Illés Rozália pasztőrös a Marosi Vasüzemben. Normájának túlteljesítése mellett kiváló minőségi munkát végez. Márciusban Kirsch Jánosné és Németh Józsefnével együtt 11,28 kilogramm zsírt is megtakarított. Gáti János, a Kölesdi Vajüzem fűtője, egyben az üzemi bizottság elnöke is. A felszabadulási versenyben 10 százalékos szénmegtakarítást vállalt, januárban és februárban 15 százalékot takarított meg. A felszabadulási műszakban ezt is felülmúlta, megtakarítása közel 15 mázsa szén volt. Nevelj több baromfit, mint tavaly A dunaszentgyörgyi asszonyoktól indult el a „Keltess több baromfit”-mozgalom. Ennek célja az volt, hogy minél több legyen azoknak az asszonyoknak a száma, akik a több baromfi neveléssel segítik az élelmiszerellátást. Sok-sok amz csirke, kacsa, liba szaladjon már kora tavasszal az udvarokban. Az MNDSZ-asszonyok elbeszélgettek adó- 9Mr> paraszt-, vagy háziasszonyokkal és mindenhol megértették, milyen hatalmas jelentősége van annak, ha sok apró baromfit, valamint viziszárnyast nevelünk. Nagy lelkesedéssel fogtak a munkához. Az eredmény nem maradt el. Eddig már több, mint 4000 csirkét vittek el az asszonyok a keltető állomásról, s ezer kacsát és 40 darab libát kértek, de ez nem végleges számokért egyre több asszony jelenti be igényét apró baromfira. Több olyan asszony van már Dunaszentgyörgyöm, mint Simon Józsefné, akinek mér eddig 50 kiscsirke kapirgál az udvarában, de vállalja azt, hogy száz darabot fog nevelni ebben az esztendőben. Badics Benőné 100 darab kiscsirkét és ezenkívül kacsát, libát fog nevelni. Már egy hete tojáson ül a lúdja. De sorolhatnánk azoknak az asszonyoknak a neveit, akiknél már 20—30 kiscsirke csipog és várja az újabb kelést. Az asszonyok megbeszélték közösen, hogy nem lesz a községben egyetlen olyan asszony sem, akinek az udvarában ne lenne baromfi. Ügyelnek a baromfiólak tisztántartására, fertőtlenítésére is, hogy a baromfiéért megakadályozzák. A dunaszentgyörgyi asszonyok felhívással fordultak megyénk dolgozó asszonyaihoz: „Mi,dunaszentgyörgyi asszonyok, felhívjuk Tolna megye dolgozó asszonyait, csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz: a „Nevelj több baromfit”-mozgalomhoz. — Harcoljanak azért, hogy egyetlen asszony udvaráról se hiányozzék a baromfi. — Neveljünk minél több baromfit, hogy ezzel is növeljük saját jövedelmünket, segítsünk államunknak a dolgozók jobb és zavartalanabb ellátásában." Dunaszentgyörgyi MN Db Z