Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-08 / 82. szám
Anu.is s NAPLÓ ... igazgyöngynél drágább a tartalma Egy levél története Jászhu József elvtárs, a ■*'' bonyhádi Dózsa 'serpa tsz tagja mar mm fiatal ember, 63 éves. Kenyere Jávát bizony az elnyomás, a kizsákmányolás, a véres terror idején, a felszabadulás előtt, — mint ahogy mondani szokás — már megette. «1945 az az időpont, amióta sok-sokezer elnyomottal együtt rá is felvirradt a szabadság, a boldog, gondtalan élet napja. Biztosabbá vált ez az út, amikor belépett a tsz-be. Segített a párt, s ma is segít. Megmutatta akkor is a felemelkedés helyes útját s napjainkban 1 hónapos pártiskolára küldte, hogy tudását, tisztánlátását, elvi szilárdságát erősíthesse. * Esteledik, vége a munkának a tsz-ben, Lászlói elvtárs hazafelé ballap. Már egész nap az járt eszében,hogy levelet kellene írni az újságnak. De olyat, amelyből kitűnik, hogy a Dózsa Népe tsz állandóan fejlődik, nem pedig tönkremegy, mint ahogy az ellenség igyekszik invesztálni. Napközben maga is hallott ilyen véleményeket. Beszélt, agitált a párt, a maga igaza mellett, de úgy érezte, országnak, világnak is oda kell kiáltani, az újságon, keresztül is: az ellenség hangja az, amelyik a dolgozó parasztok igazi felemelkedése ellen szól. Irgylik, hogy a tsz tagoknak megvan a tenyerük, húsból, zsírból, szalonnából sem szorulnak a kulák könyöradományára — persze kemény munka árán, összehasonlíthatatlanul jobban boldogulnak mint azelőtt. Jut most szép ruhákra, rádióra és még sok másra ami régen csak teljesületlen óhaj, vágyálom maradt. Mindezeket elgondolva, este le is írta. Az első sorokat azonban annak szánta, hogy megköszönje a párt gondoskodását „...hogy lehetőséget, adott arra, mivel most 63 éves koromban pártiskolára mehettem”. — S az íven, mint kitűnően képzett katonák, szabályos sorokban sorakoznak gyöngybetűi. — Gyöngy az alakja, de minden igazgyöngynél drágább a tartalma ... Egy, a múltban kisemmizett ember felszabadult, egyre szebbé váló életének egy-egy mozzanata, egyegy beszédes bizonyítéka. IDzt nem tudják megcáfolni, ezt nem cáfolhatják meg” — elgondolkodik. De eszébe jut, hogy mégis pontosabban kellene meghatározni ezt a megváltozott életet. — Magamról írok — döntött végül. — Azt hiszem, ha egy 63 éves ember jövedelmét megtudják, elmegy a kedvük a térdiig éréstől. S az igazgyöngyök sorába odakerül. ■— „ ... szeretnél egy pár adatot ismertetni a tavalyi elszámolásról. Én 9,5 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, 70 kiló rozsot, 4 mázsa burgonyát, 45 kiló almát, 4 mázsa kukoricát kaptam. 423 munkaegységem volt s erre kaptam 5 forintot egységenként előlegbe, s még 800 forint készpénzt. Ezen felül még a háztájin is termett 8 mázsa kukoricám, 6 mázsa burgonyám, az apróbb dolgaidat nem is számítom. Ahogy számitgattam az egészet, pénzben kitesz közel 16 ezer forintot.’ —» Itt kissé megáll az írással s még hozzáteszi: — ,,... Jol keresett azelőtt a magamformáju öreg ember ennyi mindent egyedül?” I így gondolja, miután leírta, hogy ez a legjobb érv a tsz mellett. Egy idős ember is így boldogul, hát akkor még a fiatalabbak, meg akik nem egyedül dolgoznak. De azért utána írja — Kasza György 42, Kovács Pál 18 mázsa búzát vitt ugyanakkor haza. De lehetne sorolni őket tovább is. — De ennél többet akarunk az idén kapni. — írja le most már nemcsak a maga, de az egész tagság véleményét. — Ezért most úgy fogtunk neki a tavaszi munkának, hogy többet is termeljünk. Április 4-re tett vállalásunkat március 29-re teljesítettük. Befejeztük az árpa, zab, borsó, aoMWz-LiHtoc vetését. Elvégeztük a limitózist, szántást és az őszi vetések ápolását is. Kertészetünkben is nemcsak előneveltünk 3 holdra való palántát, de április 4-re egy hold káposztapalitát ki is ültettünk. Most kissé megpihen ... Nem, hozzá van ő szokva a nehéz munkákhoz, de az írás mégis más. . . Még csak annyit akar még írni, hogy mindezeket a párt szervezet: javuló, szervező, segítő, felvilágosító munkája nyomán érték el. Éppen ezért a pártszervezet munkájának további javítása fontos feladat. És bekerül a levélbe : „ ... a pártcsoportokat kibővítettük, nagyobb gondot fordítottunk a népnevelőhálózat megszervezésére. Komoly segítséget adtunk a DISZ és az MNDSZ szervezetnek is.”Volna még írnivaló, de Lászlói, elvtárs úgy gondolja, elég ennyi mára, az idő is későre jár, almás. Befejezésül azért még egyszer megemlíti: — „ ... azt hiszem ebből is kitűnik, hogy tsz-ünk fejlődik, erősödik e tagok jóléte nő.” — Hirtelen eszébe jut még valami, s azt is hozzáírja. — Ezért jönnek az új, meg új jelentkezők is szövetkezetünkbe. Az elmúlt héten is 9 tagot vettünk fel. Ezzel zárom levelemet, s maradok elvtársi üdvözlettel Jászlai József' Példamutatóan véltáik a tavaszi munkát a mözsi Úttörő tsz tagjai A mözsi Úttörő tsz-ben tavaly előtt nem a legjobban indult be a tavaszi munka. Még az idén is több tagnál észrevehető volt, hogy nem a közös érdeket tekintik elsőnek. A pártszervezet és a tsz vezetői érezték, hogy tenni kell valamit. Tettek is. Személy szerint győzték meg a tagságot, hogy régi jó hírnevük visszaszerzése, jólétük állandó emelkedése érdekében valamennyiük összefogására, jó munkájára szükség van. A régi vezetőséggel ellentétben nemcsak beszéltek a tagság gondjaival való törődésről, hanem igyekeztek segíteni is. A mözsi Úttörő tsz tagjainak munkakedvét fokozta az is, hogy a tavaszi munkák megkezdése előtt a teljesített munkaegységekre biztosított a vezetőség nyolc forint előleget. Ebből is látták a tagok, hogy a szavakat tettek követik. A tettek és a felvilágosító szavak, így együtt nem voltak hiábavalóik. Megkezdődött a munka, amelynek eredményeként március 26-ig befejeződött a kort.tavaszi növények vetése. Szinte égett a tavak keze alatt a munka. Földbe került Ifi holdon a tavaszi árpa, 34 holdon a zab, 14 holdon a napraforgó, 10 holdon a cukorrépa, 5 holdon a bongó és két holdon a mák. A vetés mellett feltrágyázták, fogasolták, hengerezték őszi vetéseiket. A múlt év őszén és a tavaszon 100 holdat trágyáztak és szántottak le, ami azt jelenti, hogy most nagyobb területen pótolják a talaj táperejét, mint eddig három év alatt. A 670 holdon gazdálkodó 93 tag megpróbálja a jó hírnevet visszaszerezni a mözsi Úttörő termelőszövetkezetnek. Ez sikerül is, mert nem csak egy ember akarja azt, hanem mindannyian. A tagságnak közös határozata volt, hogy az összes kapásterületet osszák fel a tagok között. Minden tagra 1,900 négyszögöl kapás jut. A tervezett 1,7 mázsás kukoricatermés helyett legalább 30 mázsát akarnak elérni, mert bevezetik a premizálást is. A jó eredmények elérésében igen nagy része van a gépállomás traktorosának, Fekete Jánosnak is, aki szinte éjt nappallá téve dolgozott, hogy segítse munkájában a termelőszövetkezet tagságát. Megváltozott a munka, az élet a mözsi Úttörő termelőövetkezetben, s így a jó eredmény nem maradhat el. Nem cserélnék egy 20 holdas paraszttal sem . . A KOMP ZAJTALANUL ÚSZOTT a vizen. Maga alá gyűrve a szembe szaladó hullámokat, melyeket a csípős északkeleti szél ugyancsak szaporán terelgetett a túlsó part felől. A kopasz akácok mögül takaros, hoszszú épületek tünedeztek elő. Az egyik tiz fehér homlokzatát vörös csillag díszíti, jelezve, hogy ott van a faddi Új Éllet termelőszövetkezet irodája. Az elnököt az irodában találtam. Bokros elvtárs a brigádvezetőkkel, a mezőgazdásszal és a könyvelővel számadásokat vizsgált felül. Kint havazni kezdett, az iroda ajtó egyre gyakrabban nyílott és emberekkel telt meg a szoba. Valaki bekapcsolta a rádiót. Lágy muzsika vegyült a bicskákt csattanásába. Dél felé járt az idő. Egyik-másik elé kenyeres ruha terült kolbásszal, szalonnával és fehér házi kenyérrel. Itt ebédeztek azok a tagok, akik a faluban laknak, a többiek hazamentek meleg ételre. KŐRÖSI ISTVÁN BÁCSIT kértem meg, hogy beszéljen a termelőszövetkezetről, a maga és a családja életéről. — 1950. szeptemberében alakítottuk meg a termelőszövetkezetünket. Az akkori alapító tagok ma is mindannyian tagjai vagyunk a termelőszövetkezetnek. Én 1926-ban kerültem ide a várszegi pusztára. A felszabadulásig urasági cseléd voltam. 51 éves vagyok, öt családom van. Felnőtt fiaim közül az egyik katona, a másik meg velem dolgozik a termelőszövetkezetben. A lányomat két éve adtam férjhez. A hozománybútorért 6000 forintot fizettem nyomban a vételkor, — jegyzi meg mosolyogva. — A múlt évben ketten a fiammal 920 munkaegységre dolgoztunk rá. Nekem 502 munkaegységem volt. Kaptunk 28 mázsa búzát, 19 mázsa kukoricát, 11 mázsa őszi árpát, 11 mázsa burgonyát, 30 mázsa szénát, olajat, paprikát, szappant, ezeken kívül 12.000 forint készpénzt. Van tehenünk, anyakocánk, 2 süldőnk, meg az aprójószág. A két évvel ezelőtt keresett kukoricával és árpával etetjük jószágainkat. A télen négy hízót vágtunk. Az egy hold háztájji földünk is hozott valamit. Szóval nem cserélnénk egy 20 holdas paraszttal sem. A TERMELŐSZÖVETKEZET koratavaszi vetései már rég a földben vannak. Az őszi kenyérgabona vetésüket még a februári enyhe napokban feltrágyázták. A három holdnyi dohányültetéshez szükséges palánták is zöldülnek már. Csaknem ott tartanak, hogy nem találnak munkát. Szinte hihetetlennek tűnik ez, de így van. Az istállók, ólak hófehérek, ragyogóan tiszták. A 18 anya koca alatt — valamennyi a napokban ellett — nyüzsögnek a tarka-barka malackáit. Az 5—6 hónapos mangalica és cornwal tenyészkanokból és anyának való süldőkből, falkák hullámzanak a tágas ólakban. A tehenészetben március elején bevezették a napi háromszori fejést. Ennek az lett az eredménye, hogy a napi fejési átlag 7.6 literről 9.7 literre emelkedett. Az egyedi takarmányozás bevezetéséhez elkészültek az etetőrácsok. Május 1-re el akarják érni a 10,8 literes fejési átlagot. Beszélnek a terveikről is. Fokozottan rá fognak tárni a munkaintenzív és a nagyobb jövedelmet biztosító ipari növényfélék, ezenkívül a takarmánynövények termelésére. Az utóbbit máris megkívánja a rohamosan fejlődő állattenyésztésük. Az 50 hold keresztsoros búzavetésükről 12 mázsás átlagtermést várnak. A múlt évi 27 forintos munkaegységgel szemben, az ez évben betervezett 40 forint helyett 52 forintot akarnak elérni. A 40 forintos munkaegységjövedelem elérésének már most a jelenlegi szarvasmarha és sertés törzsállomány hozamát figyelembe véve is, megvan a biztosítéka. A BUCSUZÁSKOR három új arcot pillantottam meg az irodában, az ismerősök gyünkében. Udorosits József két fiával az előbb érkezett a belépési szándékuk hozta ide őket. Az elnök hangját hallom, ahogy invitálja a jelentkezőket: — Jöjjenek. — Nézzenek körül a gazdaságunkban, mi nem beszélünk, hanem beszéljen helyettünk az, amit nálunk látnak. A gazdaság megtekintésének eredményeképpen ismét szaporodott három taggal a faddi Új Élet termelőszövetkezet tagsága. SzÁszy $ Ifjúságunk nevelésének kérdéseiről A könyvkiadók is felelősek az ifjúság erkölcsi felfogásáért! Velem együtt bizonyára sok szülő és nevelő olvasta örömmel és teljes együttérzéssel a Tolnai Napló március 30-i számában megjelent beszámolót a „Szülők iskolája“ címmel. Osztatlan örömmel értesültünk arról, hogy sokan vannak, akik szívükön viselik az ifjúság sorsát, jövőjét. Úgy látszik, nem csak szívükön viselik a jövő nemzedék sorsát, hanem tenni is mernek érte valamit, megmutatják azt az utat, amelyen haladni kell. Az öröm, amit az említett előadással kapcsolatban éreztünk, a legjobbkor ért bennünket. Ugyanis a közelmúltban fogott el bennünket a bizonytalanság érzése ezen a téren. Szeretettel támogattuk az Olcsó Könyvtár akcióját, tanulóinkat buzdítottuk a valóban olcsó kiadványok beszerzésére, olvasására Hivatkoztunk arra, hogy minden kultúrembernek érdeklődési körébe bele totól, hogy tartozzanak a könyvek. Ezekben megismerhetik a szépet és a jót. Iránymutatást kapnak, szórakozva tanulhatnak, de a könyv sok nehézségen is átsegít: az embert. Nem kell érveinket tovább sorolnom, úgy gondolom, mindenki ismeri őket, különösen a pedagógusok. Mikor végre tanulóink zöme már vásárolta. Olvasta ez Olcsó Könyvtár kiadványait, amelyek között számos, valóban kiváló ifjúsági munka szerepelt, mint derült ágiból vihértcsapás, tették fel és tehették fel egyesek a kérdést: ..Ez az a szép és jó, amit ezek a könyvek nyújtanak?“ Csodálkozással és értetlenül állottunk az egyik új kiadvány előtt. Nem akartunk hűlni szemünknek! Az Olcsó Könyvtár mindenki által könnyen és olcsón beszerezhető új példánya Bocaceio Novellák címet viselte. Ne értsen félre senki, nem akarom Bocaccio értékét kisebbíteni. Úttörő Volt munkássága, elsők közé tartozott, akik az élet nyers realitását merték ábrázolni. Megmutatta a maga rideg valóságában az álszenteskedést, képmutatóét. Nincs is semmi kifogásunk az ellen, ha Bocaccio Dekametern jót, vagy akár csak ennek szemelvényeit a felnőttek részére hozzáférhetővé teszik. É soészonton túlzás, hogy éppen az Olcsó Könyvtár kiadványai között a tanuló ifjúság kezébe adjuk. Valószínűnek tartom, nem az volt a cél, hogy a Novellákban összegyűjtött eseteiket példásnak tekintse Ű Laiala ágtnk. — Feltételezem, hogy az Olcsó Könyvtár illetékesei jó «ajándékkal határozták el a gyűjtemény kispásét. Bizonyára nem gondoltak arra, hogy a fejlődésben lévő fiatalok nem azt fogják észrevenni Bocaccio írásaiban, amit észre kellene venni, az álszenteskedő, alakoskodó felfogás helytelenségét. A 14—1S év körüliek éppen azt keresik, esetében az elbeszélésekben, amin a józan, helyet, ítélőképességgel rendelkező felnőttek át sík tetvük. Azoknak, akik a kiadásra való műveket válogatják, szeretném , figyelmébe ajánlani MeJkalenkonak ezzel a problémával foglalkozó írásét. Megtalált Mó a Születő Könyve című Tata*éjárjak 164. oldalán. Azokról a intenofcról szól, akik Pusfcin írásaiban is a pikantériát keresik. Azt kérjük, mi szülek, pedagógusok egyaránt, nemehezítsék meg a kultúra terjesztését azáltal, hogy olyan könyveket adnék fiátáteágunto kezébe, amelyet félreérthetnek, korukból, fejlettségükből kifolyólag tehvn m nagy amamainak, éppen azt olvassák ki belőle, amit nem kell. KENDERESSY TIBOR gimnáziumi tanár, Gyéré. • • 8gy iiiiiie|ielliiiik. írják levelezőink az április 4-i ünnepségekről Ranga Józsefné paksi járási MNDSZ-titkár ezt írja: A paksi attalanos is.KO.ak április 2-án tartották háziünnepségüket. Az ünnepélyt úttörőavatással kötötték össze, amelyen részt vettek a párt, a DISZ és az MNDSZ-szervezet képviselői is. Ezen az ünnepélyen osztotta ki az MNDSZ a község egyes vállalataitól — a konzervgyártól, a földműves szövetkezettől, a KTSZ-tól, a Közalkalmazottak Szakszervezetétől, a Sütőipari Vállalattól, a FÜSZÉRT-től, — összegyűjtött pénz és természetbeni juttatásokból összeállított ajándékcsomagokat, amelyeket a Vendéglátó Vállalat társadalmi munkáva készített el. Az iskolai ünnepély után a tanulók uzsonnát kaptak a szépen feldíszített Béke étteremben. Az 1945-ben született 140 paksi úttörő tejes kakaót, tortát, kiflit, csokoládékészletet és egy kis füzetet kapott ^tánnévbin. Az a rövid egy óra, amit az éves paksi pajtások együtt töltöttek, éreztette, hogy ■lálunik legtöbb érték az ember. Kovács Ferencre levelezőnk a gyulaji ünnepségekről számol be. — Nagyon jól sikerült az április 4-i ünnepség, amelyet a kultúrotthonban tartottünk meg. 10 órákon kezdődött meg az ünnepély. Az ünnepi beszámolót kultúrműsor előzte meg, szavalatok, énekszámok és egy rövid jelenet. A kultúrház teljesen megtelt ünneplő közönséggel. Este mozielőadáson szórakozott a község dolgozó parasztsága. * Április 4-én reggel arra ébredt Szakály község lakossága, hogy a tanács dolgozói zenével és nótával köszöntik a beadást légiókban teljesítő és a tavaszi munkák elvégzésében legjobb dolgozó parasztokat. A hangoshíradón keresztül „ legjobb állattenyésztő gazdákat is köszöntötték, akik elismerést arattak jószágokkal az állatbemutatón — így számol be a szakályi ünnepségekről Lezsák Béla levelezőnk. — Tíz órakor a kultúrházban megkezdődött az ünnepség, amelyen az iskolások szavalatokkal és énekszámokkal szerepeltek az ünnepi beszéd után. Máth? .Aladárné tanítóik fáradságát nem ismerte készítette elő a tanulók szereplését. Délután a szakályi úttörők és a hőgyészi görög gyermekek után a Szakály és Kurd labdarúgói mérték össze erejüket. A labdarúgó mérkőzés után kerékpárverseny került megrendezése, este pedig mozi előadás volt. Kétszeresen használják a melegágyakat a bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetkezetben Bogos Margit, a bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetkezet tagja szedi a melegágyban termesztett primőr salátát. Amint középen látható, egy sor uborkamagot is vetettek a saláta közé. Ezzel az a céljuk, hogy kétszeresen kihasználják a melegágyakat, mert mire az uborka elkezd terjeszkedni és nagyobb területre lesz szüksége, addigre kiszedik a salátát, 4