Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-04 / 103. szám

4 NAPLÓ A györei községi tanács jól, a bonyhádi járási tanács pedig rosszul foglalkozik a verseny szervezésével és értékelésével A györei községi tanács vezetői meg­lepődtek, amikor a közelmúltban azt olvasták az újságban, hogy a mezőgaz­dasági munkákat véve alapul, a május 1-re indított munkaversenyben a bony­hádi járás községei közül községük az első. Nem az hozta ki őket a sodrukból, hogy valóban első Győré, hanem az, hogy mindezt az újságból kellett meg­­tudniok. Ebből kiindulva érdemes közelebbről is megnézni, hogy Győré községben ho­gya­n szervezik és értékelik a versenyt, s a bonyhádi járási tanácsnál miért becsülik le az alulról jövő kezdeménye­zéseket? A felszabadulási versenyszakaszban az újságok és a rádió minden nap hírt adott arról, hogy a dolgozók soha nem látott munkalendülettel dolgoznak a ter­vek határidő előtti teljesítése és a ma­gasabb terméseredmények fokozása ér­dekében. így voltak a györei dolgozó parasztok is. ígéretükhöz hűen idejé­ben földbe tették a tavaszi kalászoso­kat, kifizették adójuk esedékes részét, gondosan elvégezték az őszi kalászosok fej­trágyázását, tavaszi ápolását és elő­készítették a talajt a kukorica vetésé­hez. Egyszóval mindent megtettek az­ért, hogy a mázai dolgozó parasztokkal szemben megnyerjék a felszabadulási versenyt. Számításuk sikerült is. Az április 4-i verseny legutolsó értékelésé­nél a györei dolgozó parasztok javára billent a mérleg, ők győztek. Az elért jó eredményekben nagy ré­sze van a községi tanácsnak is. A vég­rehajtó bizottság, a termelési bizottság és az állandó bizottság képviselőinek a bevonásával rendszeresen értékelte a dolgozó parasztok közti versenyt, az eredményeket rendszeresen tudatta a község összes lakóival. Ennek az lett az eredménye, hogy a felszabadulási ver­seny befejezése után a györei dolgozó parasztok május­i tiszteletére újabb fo­­galmat tettek. Megígérték, hogy április hónapban elvetik az összes kukoricást és társadalmi munkában elvégzik az 50.000 diófacsemete ültetését. A fentiekből félreérthetetlenül kitű­nik, hogy a györei községi tanács ve­zetői jól szervezik és értékelik az egyé­ni dolgozó parasztok versenyét. Mindez nem mondható el a bonyhádi járási ta­nácsra. A helyzet ugyanis az, hogy a bonyhádi járási tanács nem tudatja a községi tanácsokkal a verseny állását. A györeiek például egyetlen alkalom­mal sem kaptak a járási tanácstól olyan értékelést, hogy a járás községeinek versenyében hányadik helyen vannak. A bonyhádi járási tanácsnál nincs felelőssé téve senki azért, hogy a köz­ségek közti versenyt értékelje, s az ér­tékelés eredményéről rendszeresen tu­dassa a községi tanácsokat. A közel­múltban a végrehajtó bizottság Antal István elvtársat, az instruktori csoport egyik szervezőjét bízta meg a verseny értékelésével. Antal elvtárs ezt a mun­kát csinálja is, de csak imígy-amúgy. Azt tartja legfőbb feladatának, hogy 10 naponként jelentse a megyei tanács­nak, hogy 25 község áll párosverseny­ben, ezen belül több mint 700 egyéni gazda. Ezzel Antal elvtárs versenyszer­vező és értékelő munkája kimerült, így történik meg aztán az, hogy a járási tanács előtt elhelyezett versenytáblán csak néhány képet lehet­ látni. Pedig a versenyt nagyban elősegíthetné a járási tanács, ha rendszeresen kiírná a ver­senyben legjobb eredményt elért köz­ségek neveit. A járás székhelyén ugyan­is minden község vezetői és dolgozói megfordulnak. Egész biztos örömmel olvasnák például a zombai dolgozó pa­rasztok, a járási tanács előtt elhelye­­­zett versenytáblán, hogy elsők, illetve másodikak a versenyben. Érdeklődtünk Antal elvtárstól, hogy miért nem tudatják a községekkel a járás értékelésének eredményeit. A vá­lasz az volt, hogy ezt a szakcsoportok csinálják. Megkérdeztük ezután Milosef Dömötör elvtársat, a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjét, hogy ők milyen időközönként adnak ki versenyhíradót. A válasz az volt, hogy ilyen nincs, tu­domása szerint ezt a titkárság csinálja, mert a jelentések oda futnak be. Végül is kiderült, hogy ezt senki se csinálja. Pedig egész biztos eredményes lenne, éppúgy mint a györei tanács vezetői­nek ilyen irányú munkája. 200 szereplő, 400 főnyi közönség a DISZ kulturális sereg­szemlé­jének zombai bemutatóján Vasárnap már a reggeli órákban megélénkült a zom­bai kultúr­ház környéke. A pa­­radicsompusztaii úttörők ke­rékpáron érkeztek Kiszler Jó­zsef igazgató vezetésével, meg­jöttek a kétyi kultúrcsoport tagjai, élükön Márky János iskolaigazgatóval, azután két kocsi zörgött be Ta­bódról, ahonnan Vejkei János, a fá­radhatatlan igazgató vezette Zombára a DÍS­Z - f is tatokat. De a zombaiaik is készülődtek. A kultúrotthon öltözőjében és az iskola tantermeiben gondos mamák öltöztették lányaikat a szín­pompás zombai népviselet­be, serényen folyt a „sminke­­lés“, a színpadon és a néző­téren a rendezőség buzgólko­­dott. Pontosan 10 órakor felcsen­dült a Himnusz a zsúfolásig megtelt terem­ben, majd Szabó Gyula, a bonyhádi­­ járási DISZ-bizottság tagja mondott­­ megnyitót. Azután pergett a 30 számiból álló műsor szünet és zökkenő nélkül. Petőfi, Cso­konai, Ady és József Attila­­versek hangzottak el szeb­­nél-szebb szavalatokban.­­ A színdarabok közül kiemelke­dett a zombai DISZ műkedve­lőinek előadásában „Az aszódi diák“ című színmű első felvo­nása, valamint a hétyiek előadásában Gárdonyi: A bor című népszínművének első felvonása. A paradicsompusz­­tai úttörők és a szülői mun­kaközösség közös jelenete (Tá­borban) szép kidolgozásával és precíz énekszámával tűnt ki. A tabódiak igyekezete is di­cséretet érdemel­. A nagy érdeklődéssel várt kétyi székely énekkar sajnos elmaradt, s így a műsor ze­nei részét Fenyvesi Emma zom­bai népdalai, valamint egy melodráma képviselték. Mind­két szám nagy tetszést ara­tott. Nagy sikere volt Varga Zoltán DISZ-fiatal szavalatá­nak, ákl népviseletben és csi­kóbőrös kulaccsal a kezében adta elő Csokonai „Szerelem­­dal a csikóbőrös kulacshoz“ c. igen szellemes versét. A műsor egyik fénypontja volt a zombai általános isko­la III.—IV. osztályának „Já­tékbolt" című jelenete, amely dalaival, táncaival maradandó élményt nyújtott. Ugyanígy a zombai úttörők négy tánccso­portja, amelyek színessé, moz­­galmiasá tették a négy órás műsort. Az elsőosztály­osok tánca, az úttörőtánc rendkí­vüli tetszést aratott, nemkü­lönben a zombai népi együt­tesnek is beillő zombai tánc­­kompozíció, amelyet népvise­letibe öltözött zombai me­nyecskék dala kísért. A „Ritka búza, ritka árpa. .“ dallamá­ra­­­ ejtett magyar tánc pedig valósággal lázba hozta a kö­zönséget. Igen szép volt a föld­­i lűvosszö­vetkezet dolgozóinak leánytánca is. A művészi számok közé a rendezőség prózai előadást is illesztett: Boros Béla tanulmá­nyát Zomba község múltjáról és hagyományairól, amelyből részleteket olvasott fel Puskás Kázimér DISZ-fiatal. A tartalmas, és színvonalas bemutató a Szózat hangjaival ért véget, s mi­nd a kétszáz sze­replő, mind a négyszáz főnyi közönség maradandó kulturá­lis élmény emlékével gazdago­dott. Néhány észrevétel a begyűjtőszervek munkájáról A koppányszántói begyűjtési hivatal vezetője, Prondvai István, pénzt szedett össze a dolgozó parasztoktól társítás címén. A pénz egy részét elsikkasztotta. Mint begyűjtési meg­bízott hanyagul végezte munkáját, nem hajtotta végre a ka­pott utasításokat. Nagymértékben az ő megalkuvó munkájával magyarázható, hogy a község kulákjai közül egy sem teljesí­tette beadási kötelezettségét. Ennek ellenére nem, vagy csak formailag számoltatta el őket. Rossz munkája eredményekép­pen leváltották tisztségéből és átadták a bíróságnak. * A tamási járásban több községi begyűjtési hivatal panasz­kodik, azért­ nem megy a sertésbegyűjtés, mert nincs sertés és még társulni sem tudnak a gazdák. Ugyanakkor a dombó­vári járásból járnak a tamási járásba sertéseket vásárolni és míg a begyűjtési megbízottak azon siránkoznak, hogy „nincs”, addig ők megvásárolják a sertéseket. Nemrégiben csak Tamási községben 13 sertést vásároltak meg és adtak be a beadási kötelezettség teljesítésére. Nak, Dombóvár községekben társul­nak a gazdák, választanak maguk közül egy megbízottat, aki megvásárolja vidéken a sertéseket és mindjárt be is adja. * Iregszemcsén az Állatforgalmi Vállalat dolgozója jogta­lanul követelt Velencei Jánosné dolgozó parasztasszonytól 30 kilogramm vágó­ marhahúst. Velenceiné sertésből már a kö­vetkező évre is teljesítette kötelezettségét, vágó­marhából is beadott már 30 kilót és amikor teljesítette a még visszamaradt 24 kilót, követelték tőle azt is, amit már teljesített, összesen 54 kilót akartak vele beadatni. Velenceiné mindjárt felkereste Magyar elvtársat, a községi tanács elnökét és elpanaszolta neki sérelmét. Azt mondta: — Az ember nem marad adósa az ál­lamnak, de azt sem szereti, ha igazságtalanul zaklatják. Ma­gyar elvtárs ellenőrizte a vételi jegyet, kiderült, hogy igaza van Velenceinének. az Állatforgalmi dolgozója jogtalanul kö­vetelt tőle 30 kilogramm vágómarhát. A jogtalan követelés pe­dig abból eredt, hogy nem vezették be rendesen a gazdakönyv­be a teljesítést.* A szakcsi begyűjtési hivatalnál kiderült az ellenőrzés so­rán, hogy olyan dolgozó parasztnak is beírták a nyilvántartó lapjaira, hogy teljesítette kötelezettségét, aki csak részben tett eleget kötelezettségének. Lengyel Józsefnek például elkönyvel­ték, hogy tavaly eleget tett tojás és baromfibeadási kötelezett­ségének, az ellenőrzés során pedig kiderült, hogy a „teljesí­tésről’­ nincsenek meg a vételi jegyek, vagyis nem teljesítette kötelezettségét. A vegyszeres gyomirtás jelentősége A tudomány már régóta foglalkozik a vegyszeres gyomirtással az elmúlt évben kísérlet céljára használtuk ,,Dicopus és a Vedonál" néven forgalomba hozott vegyszeres gyomirtósze­­reket, melyekkel igen jó rtech­­­.ór­yt értünk el. A m­olc év­­be­n termel és ú­­vet­k­ezet­ekn­é­l 100 holdon, állami gazdasá­goknál 2000 hold­ra végeztünk vegyszeres gyomirtást Ez év tava­szán a múlt évi sikerek al­apján termelőszövetkezetek­nél­­000 holdon és állami gaz­daságoknál 74­0 holdon fo­gunk vegyszeres gyomirtást­­ técezni a forgalomba hozott „D <­onir“ vegyszerrel.­­ A vegyszeres gyomirtást nagy körültekintéssel és vonod­a­ kel végezni. Az őszi kalászo­soknál alkalmazható és ki­­pusztítja a vadrepce, repcséi,y retek, acat, sémák, pipacsnak m­ég a hírmondóját is. A per­metezést legalkalmasabb bok­­rosodás idején megkezdeni, ak­kor, amikor a gyomn­övén­yek 3—4 leveles állapotban van­nak A permetezést mindaddig végezhetjük, míg az őszi ga­bonavetés fejlettsége a 15—20 centimétert nem haladja meg, illev­e taposási kárt nem oko­­zot­t. Legmegfelelőbb a reg­geli, vagy a délutáni órákban végezni a permetezést, amikor a harmat már felszáradt és még nem erős a napsütés. A hont­onos gyom­irtószer hatása abban rejlik, hogy az egész növény életfolyamatát megza­varja és azon keresztül elpusz­tulását eredményezi. A horm­onos gyomirtószer az évelő gyomnövények­nek a táp­láló anyagrendszeren keresztü­l földalatti tartalékszervekhez is e’vándorol, s így a mélyen gyökerező növények is arány­lag rövid idő alatt teljesen elhalnak, a növény fejlődése megéri, a tenyészcsúcstól le­felé a saár „S” alakiban meg­­görbül, elszárad. Ez a jelenség néhány nap múlva már meg­mutatkozik, majd néhány hét múlva a levél a föld feletti és föld alatti részei teljesen el­­p­­isztulnak. Az ilyen növények könnyen kihúzhatók a talaj­ból. Az eddigi gyakorlati ta­pasztalat azt mutatta, hogy a kétszikű egy­éves gyomnövé­nyek és az évelő gyomok 80 százalékát a vegyszeres gyom­irtás során sikerese­n elpusztí­­to­ttuk. Az eredmény 1—3 má­zsa terméstöbbletben mutat­kozik meg és tiszta vetőmagot nyerünk. A mási­k előnye az, hogyha vegyszeres gyomirtás­ba­n részesült kalászos elővete­­mény után kapásnövény kerül, a gyommal a következő évben nem lesz dolgunk, csupán a szükség szerinti talajporhanyí­­tást kell elvégeznünk. Magyar Ferenc felügyelő. 1985 MÁJUS 4 S­PORT A IX. forduló után is a Bonyhádi Vasas vezet a megyei bajnokságban A elmúlt fordulókhoz képset a IX. forduló nem hozott különösebb, nagy meglepetést. Aki ism­eri a Simontor­­nyai csap­atot, annak nem meglepetés, hogy Nagymányok pontot vesztett Simontornyán. A többi mérkőzéseken általában a várt eredmények szület­tek. Dombóváron a II. félidő 33. per­­cében a Dombóvári Törekvés—Hő­­gyészi mérkőzés félbeszakadt. A Szek­szárdi Bástya otthonában csak keser­vesen tudott győzni a három tarta­lékkal felálló Máza ellen Az Építők 0:1 után 2:1-re vezettek, amikor a hazai csapat öngólt vétett és így kénytelenek voltak a 2:2 döntetlen­nel megelégedni. A Dun­aföldvári Honvéd ezúttal is jól játszott és si­mán győzte le a Dombóvári Bástya együttesét. Tolnán a II. félidő köze­péig a hazai csapat nem tudott az őcsényieknek gólt rúgni és csak a mérkőzés vége felé tudt­a bebiztosíta­ni győzelmét. Simontornyán is csak a befejezés előtt 10 perccel született gól, melyet a vendégcsapat 2 perc múlva kiegyenlített. Részletes eredmények: Simontor­nya—Nagymányok 1:1, Szekszárdi Bástya—Máza 1:0, Tolna—Őcsény 3:1, Építők—Paks 2:2, Dunaföldvári Hon­véd-Dombóvári Bástya 3:0, Dombó­vári Törekvés—Hőgyész 4:1 A bajnokság állása a IX. forduló után 8 7 1 29:8 14 2.Nagymányok9 6 1 6 36:12 15 3.Paks9 5 2 2 24:15 12 4.Sz. Bástya9 5 2 2­9:70 5.Simontornya9 4 3 2 17:9 11 6.Dunaföldvár9 5 1 3 22:15 11 7.Máza9 4 1 4 24:179 8.Tolna8 3 3 2 17:199 9 Sz. Dózsa8 4— 4 25:198 10.D. Törekvés9 4_ 5 14:228 11.Őcsén­y9 3 1 5 25:3­7 12.Sz. Építők Q1 2 6 14:2­4 13'0. Bástya9 1_ 8 14:432 14.Hőgyész8 1— T 11:432 Jól dolgozik a sportköri vezetőség Felsőnánán Fel­sőnánán az­ elmúlt évek folya­mán szerették a sportot, de nem volt rátermett s­portkedvelő aki szer­vezni, irányít­ani tudott volna. Az­ elr­ult évben változás állott be. Ara­tó Vilmos pedagógus kezébe vette a sport irányítását, szervezésért. Az el­múlt év során megtartott falusi kupa mérkőzésekre meg­szervezte a községi labdarugó, valamint röplabda C8=­»r>atát és részt vett a kima­ m­érkőzé­seken, sőt ott jó helyezést ért el. A téli hónapokat kihasználva tovább szervezték a fiatalságot és az év elején meg­a­lakunlt a községi sportból A vezetős­ég-választás során sport­köri elnöknek­ a község leglelkesebb tagját Arató Vilmost választották sportköri elnöknek. A vezetőségbe sikerült egy-két olyan lelkes embert beválasztani, mely biztosíték arra hogy Felsőnánán m­ár tovább erősö­dik a sportéltet. A vezetőség rendsze­resen ta­rtj­a üléseit, ahol megtár­gyalják a sp­ort­kör előtt álló felada­tokat, a negyedévi taggy üléseket rendszeresen megtartják. A sportkör megmozgatta az egész fa­lut a sport és testnevelés terén.­­. DISZ alapszervezet igen jó munkát végez. Csizmadia István sportkör elnökhelyettese, aki egy­úttal a DISZ titkár igen nagy le>n­dület­tel dogozik, hogy a DISZ szer­vezeten belül minden fiatal bekap­csolódjon a sportolásba. Ma már ott­­ tartana­k, hogy a község fiatal­jainak túlnyomó többsége tagja a sportkörnek. De nemcsak a szervezési munkát vé­gzi jól a vezetőség. Kivették ré­szüket a társadalmi munkából is. Új sportpályát építettek társadalmi mun­­­káva­l, melyen a labdarugó pályám kívül röplabda, kosárlabda és kézi­labda pálya is van. A pálya füve­*­sített és az korszerűen van meg­­­építve. Még hozzászólás a­­ Labdarúgó játékvezetőkről“ című cikkhez Sokan azt mondják, hogy eßtv mér­köze«» , eldurvulása, a közönség ki­rívó, né­ha botrányba fulladó visel­kedése kizárólag a já­téik vezetőt tér­b­en­. Ezt azonban en in­egcáfo*..o«ni. A játékv­ez­érlőt azért­­ küldik ki, hogy a szabályok­nak megfellenően a szabá­­lyok szelemében a lehető legspon­­szerűbb keretek között folyjon le a mérkőzés. A játékvezetők legnagyobb többsége el is­­ követ mindent hogy sportszerű játék után igazságos ered­mény születhessen, hog­y néha a sá­tákvezető ne téved, időnként el is előfordul. A játék hevében előfordulhat sok olyan szabálysértés, am­it a­­ játék­vezető csak az­ert nem tud észreven­ni, mert az olyan helyzetben törté­nik, hogy bár a játék­vezető közel áll kt, még sem lát­hatja, mert egy esetleg előtte álló játékos eltakarja a sza­bálysértő játékost. Iilyenkor a kö­zönség egy része, aki látta a sza­bálysértést és azt is hogy a já­tékvezető megtorolatlanul hagyta a szabálysértőt, tüntetni kezd a játék­vezető ellen. Nem kell több csak néhány sportszerűtlen bekiabálás és a játékvezetői úgy meg tudják za­varni, — esetileg megfélemlíteni — hog­y egymás után hozza a téves ítéleteket. Végül már a játékosok is egyre inkább megfeledkeznek ma­gukról és kész a botrány. Természetesen a játékvezető is tévedhet, hisz ő is ember. Nehezebb a pályán vezetni a mérkőzést, mint a pálya szélén arva bírálni a játék­vezető működését. A játékvezetőnek pillanato­­k alatt kell­­ dönteni és ez nem­ könnyű feladat. Ugyanakkor a közönség nincs annyira időhöz h­önti döntés szempontjából és néha egy két másodperc, vagy perc gondosodés után jön rá arra, hogy a játékveze­tő jól, vagy tévesen hozta az itéle­­tét. A közönség megteheti, hogy töp­­reng az Ítélet felett de a játékve­­zetőnek nincs idő a töp^­ögésre, neki azonnal kell döntenie. És ha mégis e­lőfordul, hogy a játékvezető té­­ved, legyen az a tévedés súlyos is( a játékosoknak és a közönségnek sportszerűen kell elviselni ezeket. Szerintem fokozottabb gondot kell­ fordítani a sportkörök vezetőségei­­nek a közönség és a játékosok vetésére, mert meggyőződésem, hogy nemcsak a közönség, hanem a játé­kosok sem­ ismerik, kellően a szábá«» ivókat. Szabólymagyarázó összejön vetéseiket kell tartani a szurkolók­ bevonatával. Fokozott nevelő mun­kát kell­­ kifejteni a mérkőzések előtt és mérkőzés közben is, úgy ahoggy nálunk is csinálja ezt a vezetőség. Mi már szervezzük a baráti kört, és r így majd el tudjuk érni az­t, hogy a mérkőzések, sportszerű légkörben kerülnek lejátszásra. Rövid időn be­lül beindítjuk a szabálym­agya­rázó összejöveteleiket is. Ha minden sport­kör ha cs­*k ennyit is tesz, óév csökken, sőt teljesen elkerülhetők lesznek a labdarúgómérkőzéseken is a botrányok. navaró Sándor, Iregszemcse Kosárlabda híradó A VT. forduló eredményei: De­cai­­ Traktor—Hőgyészi Traktor 39:38, Szekszárdi Vörös M­ereo­r—Hőg­yészi Traktor 143:10, Szekszárdi Petőfi— Tamásfi Traktor 104:22 (férfi), Szek­szárdi Pertőfi­—­Tamási Traktor 48:15 női, Bátaszéki­ Törekvés—Dombóvári Bástya 108:48 (férfi), Bátaszéki Tö­rekvés—Dombóvári Bástya 50:45 Dombóvá­r­i Törekvés­—Paksi Kinnizsi c>5:44 (férfi) Paksi Kinizsi­—Dombó­vári Törekvés 01:13 (női). Szekszárdi Dóz­­a—Bo­nyhádi Szpartaikusz t6:40 (női). Dombóvári Bástya—Dombóvári Törekvés hó: 19. A bajnokság állása a VI. forduló után Nők: 9. D. Törekvés 5 0 5 85:353 5 10. Tamási Traktor 4 0 4 59:500 4 11. Decsi Traktor 4 0 4 34:374 4 . Társadalmi Szövetség az április 20 án lejátszott Sz Dózsa—-Sz. Vö­rös Meteor mérkőzés végeredményét m­egs­e­mmisítette. Helyt adott­ a Dó­­zsa óv­ás­ána­k és a rendes játékidő­ben elért eredménnyel 34:33 arány­­ban a Dózsa javára igazolta a mér­­kőzést. A fenti tabella összeáll­ításá­nál az eredmény változást már figye­­lembe vettük. 1. Sz. V. Meteor 7 5 2 531:195 1? 2. D. Bástya 7 4 3 391:221 11 3. Ballaszók: Tördkv 5 5 0 260:137 10 4. Sz. Bástya 4 4 0 %5:105 8 5. Paksi Kinizsi 5 3 2 300:153 8 6. Sz. Dózsa 5 2 2 240:2d0 8 7. B. Szpartaikusz 8 2 4 237:240 R 8. B. V. Lobogó 4 2 2 114:168 6 Férfiak: 1. D. Bástya 2. Bátaszék 3. B. S­.parf. * 4. D. Törekvés 5. ^ Bá­­lya 1* 5 1 450:257 1­­5 5 0 515:207 10 523 253:102 7 5 2 3 271:274 7 6. Paksi Kinizsi 4 2 2 280:168 6 V. Hőgyészi traktor 3 0 5­­ £ áW:>14 5 8. Tamási Traktor 4 1 3 175:323 5 n TV*: Tr*UV­ 1 4 1 3 09:403 5 10. B. Vörös Lobogó 3 1 2 95:115 4 Apróhirdetések AZONNALI belépésre fejrészünk festő mázoló és­­ kőműves szakmunn­­kásokat, tetőfedőket, akik­ szigetelé­­si munkához is értenek, segédmun­kásokat, komoly földmunkához ku­bikosokat. Jelentkezni lehet É. M. Tolna megyei Építőipari Vállalat. SzenezárcL Arany János utca 13. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT keresünk szekszárdi munkahelyre tervezőnek Felveszünk épületasztalos szakmun­kást szekszárdi üzemünkbe. Tolna megyei Tatarozó. Szekszárd. SÜTŐIPARI szakmunká­sokat azon­na­l felveszünk. Szekszárdi Sütőipari Vállalat. ELVTÁRSI Nemcsak újat építünk! Elvállaljuk házad, lakásod tatarozá­sát is. Kőműves, ács, szobafestő, má­zoló, asztalos, villany, víz, lakatos bádogos, üveges részl­egi­nek fogja minő­ségi munkájával igényedet olcsón kielégíteni. Paksi Építőipari KTSZ: A BONYHÁDI Építőipari KTSZ a lakos­ sk­ igényeinek fokozottabb ki­elégítése céljából vállal mindenne­mű építkezési munkát, festő, laka­tos, kovács, bognár és köteles-rész­ege pedig minden e szarktmákba vá­­gó tronkét és ásvedeál&iiftsi« MEZŐGAZDASÁGI kisgépeik, házi használatra villa­nymegh­ajtáson ka­lapácsos darálók villan­ymo­torral világítási áramhoz, mindenféle gaz­dasági szerszámok nagy választék­ban állandóan kaphatók mezőgaz­dasági szak­üzletünkben. Földműves-­ szövetkezeteik Járási Központja, Paks, Dózsa György út 10. KALAPÁCSOS kukorica darálókat! Rostát, kalapácsokat jótállással fe­szítek, Tóth Imre, Veszprém, Yáró,­­október út 33. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a­­ szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi utca IS Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap-kézbesítő postahivatalok Előfizetés: postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: XI Ft. Pécsi Szikra Nyomda Vállalat Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 esti Telefon: 20-27. Nyomdáért feled: Melles­i

Next