Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

ItlFfg 21955 MÁJUS « PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A pártvezetés biztosítása — a jó DISZ munka alapja Jegyzetek a paksi járás pártszervezeteinek munkájáról Pártunk mindig nagy gon­­dot fordított az ifjúság neve­lésére. Ezt különösen bizo­nyítja a politikai bizottság legutóbbi határozata, amely a pártszervezetek fokozot­tabb felelősségét írja elő a DISZ szervezetek segítésével kapcsolatban. A határozat megjelenése óta bizonyos mérvű javulás tapasztalható a­­ paksi járás pártszerveze­teinek munkájában is. A já­rási pártbizottság a határo­zat megjelenése után a DISZ szervezetek segítségével kap­csolatos feladatok­at meg­beszélte a járás pártszerve­zeteinek vezetőivel s kintlé­tük alk­almával gyakorlati segítséget is adnak e munka végzésében a kommunisták­nak. A pártszervezetek igye­keznek egyre behatóbban foglalkozni a DISZ szerveze­tek életével, munkájával. Kajdacson például közel­­ egy év óta nem működött a DISZ szervezet. Az alap­szervezet és a legutóbb meg­alakult községi pártvezető­ség közvetlen segítsége nyo­­­mán annyit már elértek a fiatalok, hogy új vezetőséget választottak. Ezenkívül Lő­­kös elvtárs, a­ községi párt­vezetőség titkára a vezető­ségválasztás után összehívta őket, s útmutatást adott szá­mukra miként tudják fel­­­­adataikat jól végrehajtani. A gerjeni pártszervezet vezető­sége Szeremlei Ottó elvtár­sat, a tanács végrehajtó bi­zottságának titkárát személy szerint bízta meg a DISZ szervezet segítésével. Máris van ennek látszata, mert megindult a szervezeti élet. Kézimunka szakkört, lövész­­­ kört is alakítottak azóta, s a jövő terveik közé tarto­zik, hogy Magó Jenő peda­gógus vezetésével egy birkó­zószakkört alakítanak. A kezdeti lépések tehát megtörténtek a Politikai Bi­zottság határozatának végre­hajtása érdekében. Ez azon­ban még nem minden, hi­szen a pártvezetés minden­­előtt az ifjúsági szövetség eszmei és politikai vezeté­sét­ jelenti. Ezen a területen van még hiányosság, s ezt éppen a paksi példa bizo­nyítja. A paksi területi DISZ szervezet például lelkes fia­talokból áll, de összes tevé­kenységük csak kulturális té­ren mutatkozik meg. A pak­si alapszervezet megpróbált segítségükre lenni. Megbízták Török László elvtársat, hogy segítse a DISZ szervezet munkáját.■ ismerje meg éle­tüket, gondolkodásmódjuk­at s a párt politikájának, saját érdeküknek megfelelő irány­ba terelje az ifjúsági szerve­zet munkáját. A legnagyobb hiba az, hogy Török elvtárs e pártmegbiza­tásna­k nem tett eleget. De még nagyobb hiba, hogy az alapszervezet vezetősége a többszöri számonkérésen túl nem vonta komolyan felelős­ségre ezért Török elvtársat. E liberalizmust lehet és kell a DISZ szervezet segítségé­vel kapcsolatban felvetni a községi pártbizottság és a já­rási pártbizottság felé is. Megteremtették ugyan a se­gítés feltételeit, a végrehaj­tást is ellenőrizték, de a mu­lasztók ellen komoly felelős­­ségrevonást ők sem alkal­mazták. Tűrték, hogy például a járási DISZ bizottságon is olyan helytelen nézet alakult ki, amely szerint csak a pártszervezet feladata a DISZ szervezet megerősítéséért, munkájuk megjavításáért harcolni. De még segítséget sem adtak hozzá, hogy a községi pártbizottság rendet tudjon teremteni a területi DISZ szervezetnél. Sója elv­társ, a DISZ Bizottság tit­kára személyesen is azt fe­lelte Bekő elvtársnak, a köz­ségi pártbizottság titkárának, amikor segítségüket kérte, hogy: „Csináljátok, a ti dol­gotok." Tűrték a járási DISZ bi­zottságon eluralkodó helyte­len gyakorlatot is, amelynek értelmében nem a kommu­nista fiatalok bevonásával akarták megjavítani a terü­leti DISZ munkáját, erősö­dését elősegíteni, hanem úgy gondolták, hogy „majd” az úttörőket viszik be a DISZ- be, s majd azok segítenek a DISZ szervezet munkájának megjavításában. A komoly felelősségrevonás itt is elma­radt a járási pártbizottság ré­széről. A fiatalok a kulturális rendezvényekre lelkesedés­sel készülnek — de a sport­munkáról, az ifjúság között végzendő politikai munkáról elfeledkeznek. Azt a helyte­len gyakorlatot honosították meg például, hogy csak az szerepelhet rendezvényeiken, aki egyúttal be is lép a DISZ-be. Nem felvilágosító, meggyőző szóval szerveznek tehát tagokat. Nem elég tehát a feltéte­leket megteremteni a DISZ szervezet működéséhez, ha­nem szüntelen tevékenyked­ni kell azért, hogy a fiata­lok itt járják ki a kommu­nista nevelésnek és helytál­lásnak első iskoláját. Ehhez azonban feltétlenül szüksé­ges, hogy a kommunisták va­lóban látogassák a DISZ szervezet fiataljain, hogy közvetlenül irányíthassák munkájukat. Ehhez tartozik, hogy aki ezt a fontos párt­munkát nem hajtja végre fe­lelősségre is vonják. Erősödik a belecskai DISZ-szervezet­ Belecska nem nagy község ugyan, de annál mégis nagyobb, hogy csak 5 tagból álló DISZ szervezete legyen. Pedig nem­­ is olyan régen még ennyi volt. Most már azonban 30 tagú a DISZ szervezet és a fiatalok vállalták, hogy a kongresszusig negyvenre emelik ,a DISZ tagok létszámát. Ez maga a tény, mögötte azonban sok szervező munka,­­ az ifjúság kulturális seregszemléje és a falusi szpártakiád ,húzódik plcg. Ezek voltak ugyanis a leghatásosabb vonzó­erővel a fiatalokra. A kulturális felemelkedés, a sportolási lehetőség és a DISZ tagok szervező munkája vitte a fiatal'o­­­' kat a DISZ szervezetbe. A DISZ további fejlesztését, erősítését, a vállalás teljesí­tését úgy akarják elérni a belecskai fiatalok, hogy még von­zóbbá teszik a DISZ szervezet életét, és magát a helyiséget. Tatarozzák a DISZ helyiséget társadalmi munkával, virágo­­sítják, parkosítják a környékét. A párt és a tanács is segíti a DISZ szervezet ilyen irányú munkáját anyagiakban, és fel­­világosító szóval. Tok Károly, a DISZ szervezet titkára élenjár a kultúr­­munkában, ő szervezi a kulturális rendezvényeket, amelyek leginkább felkeltik a fiatalok érdeklődését és a szervezetbe vonzza őket. Tok Károly a kultúrmunka mellett a szervezet egyéb munkáját is olyan lelkesen végzi, hogy a fiatalok meg­becsülik, szeretik és­ hallgatnak a szavára. Pártszervezeteink életéből A dalmandi gépállomás legutóbbi taggyűlésén több kom­munista versenyre hívta egymást tavaszi terv­ének túlteljesí­tésére. Právics István brigádvezető elvtárs vállalta, hogy bri­gádja tavaszi tervét 120 százalékra teljesíti és versenyre hívta Kapinya Béla brigádvezető elvtársat. Kapinya elvtárs azzal fogadta el Právics elvtárs versenykihívását, hogy az ő bri­gádja 125 százalékra teljesíti tavaszi tervét. Polecsák István traktorvezető tavaszi tervének 200, Szabó Farkas traktorvezető pedig 180 százalékos teljesítését vállalta. * A kisszékely­ Új Élet termelőszövetkezetben két tsz ta­got vettek fel tagjelöltség nélkül párttagnak. Pártunk szerve­zeti szabályzata kimondja: „Kivételesen indokolt esetben a Központi Vezetőség jóváhagyásával az alapszervezet jelöltség nélkül, vagy a hathónapos jelöltségi idő eltelte előtt is fel­vehet tagokat a pártba." A kisszékelyi kommunisták éltek ezzel a lehetőséggel és felhasználták a tsz megerősítésére. Ifjú Telkesi János, a tsz elnöke már a két tsz egyesülése előtt is bebizonyította, hogy kész fáradhatatlanul küzdeni a párt ügyei­ért. A kommunistáknak sorra az volt a véleményük, hogy Tel­kesi elvtárs megérdemli a pártba való felvételét tagjelöltség nélkül is. Mikor a pártonkívüliek megtudták, hogy felvették tagnak, azt mondták: „Nekünk is az a véleményünk, hogy ilyen embereket kell felvenni a pártba." A másik tsz tag, akit tagjelöltség nélkül vettek fel Erlick Dániel elvtárs. c / tanácselnök ... őszintén mondom meglepődtem elő­ször, amikor­ Kállai Sándor elvtárs, a mözsi tanácselnök eredeti foglalkozását az­ elmúlt napokban i­­egtudtam. — Géplakatos és vasesztergályos voltam, ...mondotta, egész véletlenül feltett kérdésemre. Most tanácselnök egy olyan faluban, ahol nincs ipari nagyüzem, s a lakosság túlnyomó része mezőgazda­­sági munkával foglalkozik. Bizalm­uk legszebb jeleként immár másodszorra választották a tanács élére. A község eredményei azt bizonyítják, nem érdemtelenül bíznak benne. Ezelőtt másfél évvel még nagy harc volt a já­rásban az elsőség körül Mözs és Tolna között. Azóta sem lankadt ez a küzde­lem, de stabilizálódott Mözs elsősége. Az első negyedévi adófizetési tervet pél­dául, már jóval a határidő előtt, 130 százalékra teljesítették. De ugyanez mondható, el a többi munkáikról, a be­gyűjtésről és a mezőgazdasági felada­tok, vetés, kapálás végzéséről is. Nem magáról beszél, amikor megkér­dezem hogyan érték el jó eredményei­ket, hanem összeségében az egész ta­­nácstagságról. De benne érződik ki­mondhatatlanul is szavaiban, hogy az ő példája nyomán igyekeznek a tanács­tagok is minél több időt tölteni a dol­gozók között, s lehetőleg kint a mun­kahelyükön, a földeken keresik fel őket. Itt aztán eredményesebb is lehet a beszé­lgetés: össze lehet hasonlítani két-három gazda munkáját és tanácsot is lehet adni a lemaradóknak, egyúttal a jók is szívesebben, nagyobb lendület­tel dolgoznak tovább a közvetlen di­cséretre. — Ha azokban a községekben, ahol mindig hátul kullognak, a tanácstagok így csinálnák, ak­kor nem lenne lema­radásuk — jelenti ki határozottan. Egyéni munkájáról egy érdekes esetet már régebben hallottam a faluban s kérésemre most elmondta. — Mindig példamutató volt Farkas György, de egy időben, amint a begyűjtésnél meg­állapítottam 2 kiló tojásbeadással hátra­lékban volt. Mit tegyek? Nem akartam ajtóstól a háziba rontani, meg aztán ki­váncsi is voltam, mennyit ért eddigi beszélgetésem a tanácstagokkal. Ezután elmondotta, hogy megbízta Farkas Györgyöt,, menjen el néhány hátralékos gazdához s győzze meg őket a begyűjtés fontosságáról. — Mindjárt láttam, hogy valami nem stimmel’ — folytatja a történetet. Nagyon szabódott, hogy nem öltöztem fel me­gfelelően, meg, hogy még egy­­ kis dolgom van, stb. Hazament. Jó félóra múlva ugyan­úgy jött vissza, de a kezében ott volt az átvételi jegy 2 kiló tojásról. Akkor vallotta be miért ment haza — hogy menjek én agitálni, mikor magam is hátralékos vagyok — mondotta. A továbbiakat már a saját tapaszta­latom szerint írhatom meg, mégpedig elsősorban a termelőszövetkezetek segí­tése terén végzett munkának, termé­szetesen egy kis részét. Nem egyszer­­ találkoztam vele 5 óra után a tsz-ben, amint érdeklődött munkájuk iránt s tájékoztatta őket az egyes rendelkezé­sekről, s elmondta nekik mit tapasz­talt a tsz földjein. Hol végeztek jó mun­kát, hol, miként kellene javítani. — Személy szerint is felelősnek érez­tem s érzem ma is magamat a tsz-ek fejlődéséért — mondja — ezután pedig különösen, hiszen a minisztertanács leg­utóbbi határozata ezt ki is mondja Lehetne még sokat beszélni a mözsi tanács és elnöke munkájáról. Annyi azonban bizonyos, s ezt eredményeik is bizonyítják, hogy a dolgozóikkal való törődés, állandó nevelésük jó gyümöl­csöket bon­­tsz(e). A megye 1955-ös költségvetése Részletek a megyei tanács ülésén elhangzott beszámolóból A közelmúltban ülést tartott a Megyei Tanács, amelyen Vigh Dezső elv­társ, a megyei tanács elnökhelyettese beszá­molt az elmúlt évi költségvetési­ tervek teljesítéséről és is­mertette az idei évi célkitűzéseket, feladatokat. A többi között a következőket mondotta: „A megyei ta­nács 1954. évi központi költségvetésében a­­ bevételi tervet 99 százalékra teljesítette. Az engedélyezett költségvetési kiadá­sok­­ pedig mintegy 91 százalékban kerültek felhasználásra. Meg kell állapítani, hogy községi tanácsaink pénzgazdálkodá­sában az elmúlt évben lényegesen javulás mutatkozott, annak ellenére, hogy sok helyen még szabálytalanságok is észlelhe­tők. Ilyen például a hanyag pénzkezelés, az anyagok pocsé­kolása. A költségvetési tervek végrehajtása nyomán taná­csaink igyekeztek községeiket a lehetőségek kihasználásával továbbfejleszteni.’1­1 Az elmúlt évi pénzügyi gazdálkodás ismertetése után rá­tért Vigh elvtárs az 1955. évi költségvetési adatok ismerteté­sére. — A költségvetésből gazdálkodó önálló szervék — mon­dotta ez évben is önállóan készítették el részletesen költség­­vetés alapokmány-tervezetüket. Ez az intézkedés nagy önál­lóságot, de hozzátehetem egyben komoly felelősséget is ró in­tézményeink vezetőire. Az 1855. évi költségvetésnek tanács­üléseken való részletes megvitatása során érvényesülni kelllett a tanácsok gazdasági szervező, kulturális és nevelő tevékeny­ségének. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bár az országgyű­lés által jóváhagyott költségvetési keretszámoktól eltérni nem lehet, mert azokat a népgazdaság egész érdekeinek figye­lembevételével állapították meg, de az egyes szakminisztériu­mok által megadott kereteken belül a tanácsok módosításo­­­kat hajtottak végre a lakosság helyi szükségleteinek minél jobb kielégítése érdeké­ben. — Pártunk márciusi­­ határozatának egyik célkitűzése a mezőgazdaság fejlesztése. Ennek alapján több, mint 3 milió forintot fordítunk a várdombi, foölcskei és tamási gépállomá­sok fejlesztésére. Az állattenyésztés fejlesztésére mintegy 2.390.000 forintot fordítunk. Eb­ből üzembe helyezzük a bony­hádi állatorvosi ambulanciát és bővítjük a szekszárdit. Az állatorvosok munkájának megkönnyítése érdekében Szekszár­­don kettő, Kurdon, Nagydorogon, Dombóváron és Bonyhádon egy-egy állatorvosi lakást építünk. — Nagy gondot kivárnunk fordítani a közoktatásra, ennek fejlesztésére 3.850.000 forintot irányoztunk elő. Eb­ből az ös­­­szegből többek között megkezdtük Szekszárdon egy új 20 tan­termes iskola építését. A dolgozóik egészségügyi ellátására több mint egy millió forintot fordítunk. Könyvtárak, kultúrhá­­zak létesítésére, ismeretterjesztő előadások tartására és külön­böző népművelési célokra is közel másfélmillió forintot irá­nyoztunk elő.­­ Ezekből az adatokból is megállapíthatjuk, hogy a párt és a kormány szüntelenül gondoskodik az egész nép anyagi és kulturális jólétének állandó fokozásáról. De rajtuk múlik és a mi feladatunk, hogy kellő időben hajtsuk végre beruházási terveinket és mozgósítsuk a dolgozókat tartalékaink feltárá­sára, kiaknázására, biztosítsuk a legszigorúbb takarékosságot, •hogy pénzügyi rendszerünket szilárddá tegyük­­ és tervünk tel­jesítésével újabb nagy lépéssel haladhassunk előre államunk gazdasági hatalmának erősítése útján.­­ Meg kell állapítani azt is,­­hogy az egyes szervekre való kiadás nem áll arányban a bevétellel. A megyei és a pince­helyi járási kórház és a foelecsk­ai egészségügyi jellegű gyer­mekotthon kiadásaira például 4 millió forinttal többett kellett előirányoznunk, mint amennyi bevételre számíthatunk. Ezt és a többi kiadásokat természetesen állami hozzájárulásból kell­­ fe­deznünk. Költségvetési kiadásainknak csak 29 százalékát fedezik a költségvetési bevételek. Államunknak ez a nagy gondosko­dása azonban fokozott felelősséget ró ránk. Tartsuk becsület­beli kötelességünknek bevételi terveink maradéktalan teljesí­tését, gazdálkodásunk minden területén a termelékenység ál­landó és szakadatlan növelését, az önköltség csökkentését és a takarékosságot. — Ha a megye összesített költségvetését szemléljük kiderül, hogy közel 50—50 millió forintot fordítunk megyénk gazdasági ágazatainak fejlesztésére és kulturális beruházásokra, szociális beruházásokra és kiadásokra közel 40 milliót fordítunk. Vigh elvtárs által előterjesztett 1954. évi zárszámadás és 1955. évi költségvetéssel kapcsolatos határozati javaslatot a megyei tanács elfogadta. Hírek az MNDSZ-szervezetek életéből Megyénk MNDSZ szervezeteinek asszonyai lelkesen ké­szülnek a Nemzetközi Gyermeknap méltó megünneplésére. Új MNDSZ szervezetek alakulnak, s nem egy helyen termelőszö­vetkezeti asszonyaink egységesen csatlakoznak a 200 munka­egységes mozgalomhoz.* A gerjeni Vörös Nap termelőszövetkezet asszonyai régóta fáradoznak azon, hogy szövetkezetükben megalakítsák az MNDSZ szervezetet. Ez az utóbbi napok egyikén sikerült is. Az új szervezetnek eddig 18 tagja van. Első tevékenységük az volt, hogy termelőszövetkezetük erősítése, terméseredményeik növelése, saját jobb életük biztosítása érdekében csatlakoz­tak a 200 munkaegység eléréséért indított versenymozgalom­­hoz. * A kajdacsi József Attila és a Március 9. termelőszövetke­zetekben is azon dolgoznak az asszonyok, hogy megalakítsák az MNDSZ szervezeteket. A falusi MNDSZ asszonyokal együtt ők is lelkesen készülnek a Nemzetközi Gyermeknapra. Tervük az, hogy a gyermekek egy részét ezen a nagy napon mesekönyvekkel ajándékozzák meg. * A dunaszentgyörgyi asszonyok is készülnek a Nemzetközi Gyermeknapra. Ezen a napon a gyermekek együttesen meg­hallgatják Vass Istvánná elvtársnő, az MNDSZ országos fő­titkárának rádióbeszédét. Az MNDSZ szervezet asszonyai min­dent megtesznek, hogy a község dolgozóinak gyermekei még sokáig visszaemlékezzenek erre a napra. Ennek érdekében mozielőadást rendeznek a gyermekeknek, amelynek keretében levetítik az „Én és a nagyapám" című nagysikerű magyar fil­met. Ezenkívül az MNDSZ asszonyok tervbe vették, hogy a gyermekek tiszteletére és szórakoztatására nagyszabású majá­list is rendeznek. * Dunaföldváron is nagyszabású ünnepségekre készülnek az MNDSZ szervezet asszonyai, hogy méltóképpen megünnepel­hessék a gyermekekkel együtt a Nemzetközi Gyermeknapot. A rádióbeszéd meghallgatása után a gyermekek színpompás felvonulását készítik elő, úgy hogy a gyermekeket virágru­hákba öltöztetik. Ehhez az anyagi fedezetet a Szülői Munka­­közösséggel összefogva biztosítják.

Next