Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-01 / 127. szám
Cl*»), NAPtő PARI ÉS PÁRTÉPÍTÉS Az új pártoktatási év előkészítése a dombóvári járásban Az oktatási évv befejezése után a dombóvári járási pártbizottságok is értékelték az elmúlt év tapasztalatait, s egyúttal megbeszélték a jövő évi pártoktatás eőlkészítésének feladatait Az elmúlt évi tanfolyam.ai többsége jó eredménnyel zárult. Idejében, a határidőnek megfelelően fejezték be minden, alapszervezetnél az oktatási évet. Jó részüknél már meg is indult a jövő oktatási év előkészítése is. Különösen eredményes volt az oktatási évet befejező anyag, a Párt című anyag megtárgyalása. Itt számos pártszervezetnél, mint a szakcsi, a maki, a lápafői, a döbröközi alapszervezeteknél a párttagság többségét bevonták az anyag tanulmányozásába. Ezzel a párttagok, tagjelöltek aktivitása növekedett. A követelmények azonban tovább növekednek. Országunk, s így a dombóvári járás dolgozó népe is az 1955-ös évi terv megvalósításán, teljesítésén dolgozik. Különös jelentősége ennek az évnek, hogy előkészítője a második ötéves tervnek. Nagy feladat előtt állunk tehát, amelyeket csak az eddiginél jobb munkával tudunk végrehajtani. Mindez pedig fokozottabban megköveteli pártszervezeteink tag és tagjelöltjeitől a marxizmus-lenintizmus elsajátítását. Az új oktatási év ezt a lehetőséget minden tanulni ki vágyó kommunistának és a legkiválóbb pártontkívüli dolgozóknak biztosítja. Éppen ezért a dombóvári járási pártbizottságon is nagy gonddal láttak hozzá a jövő évi pártoktatás előkészítéséhez. Számításba vették, hogy milyen községek vannak a járásban, milyen oktatási formákat lehet beindítani, s ezeket javasolták az alapszervezeteknek. Az elmúlt év tapasztalatain okulva a mezőgazdaság szocialista szektorainak oktatási munkájára nagyobb gondot fordítanak. tízvagy a termelőszövetkezetekben mintegy 110 fő tanult, a jövő oktatási évben úgy tervezik, hogy 10 termelőszövetkezetben 200 hallgatóval indítanak be politikai oktat ,.*ú. Különösen nagy gondot fordítanak a propagandisták kiválogatására, de még inkább azok képzésére. Éppen ezért a propagandisták oktatását a járási párt-végrehajtó tizottság tagjai és munkatársai végzik a jövőben. A marxizmus-lenniiinizmus alapjai tanfolyam vidéki propagandistái részére például Szabadi István elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára tartja a konferenciákat. De így lehet sorolni a többi elvtársat is. Eddig a járási pártbizottság keveset törődött például az értelmiségiek, tp vosok, a bíróságon dolgozók magasabb fokú képzésével. A következő oktatási éviben erre is gondot fordítanak és Daradics Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság első titkára filozófiából készíti fel a propagandistákat. Volt ilyen kísérlet már tavaly is, de a beosztottak, mint Lót György elvttárs, Lajos János elvtárs és a többiek, egy idő múlva átruházták másokra, s nem minden esetiben sikerült megfelelő helyettesről gondoskodni. A végiehajtóbizottsági ülésen határozatot hoztak arról, hogy a következő évben mindegyiküknek tanulni és tanítani kell. Az elmúlt oktatási évben szintén keveset törődtek a DISZ-oktatás ellenőrzésével és segítésével is. Az oktatási év elején ugyan segítették a megfelelő DISZ propagandistákat kiválogatni, de utána a foglalkozások rendszeres ellenőrzése elmaradt. A járás területén lévő DISZ-szervezetek mintegy felében indult be a fiatalok oktatása. A 18-ból mindjárt az elején négy lemorzsolódott. Időköziben még öt helyen állt meg a DISZ fiatalok oktatása úgy, hogy végeredményben kilenc DISZ szervezetnél fejezték csak be eredményesen a politikai oktatást. Mindezeket a hibákat a járási pártbizottság a következő oktatási évben fel akarja számolni, megfogadva a megyei pártbizottság javaslatát: a DISZ oktatással annyit foglalkozni, mint a pártoktatással. A járás területén is megindult az előkészítő munka. Több helyen, mint Döforöközön, Váromban már megefakultak a bizottságok is, amelyek elbeszélgetnek a hallgatókkal. De nincs mindenütt ilyen előrehaladás a munkában, Kordon, de másutt is még mindig csak beszélgetnek róla, hogy milyen oktatási formát hozzanak létre, kik legyenek a hallgatóik, de a tervek elkészítéséhez és annak végrehajtásához még nem kezdtek hozzá. Az igaz, hogy még távolabb van az előkészítés befejezésének határideje, de ha még most sem kezdenek hozzá az alapszervezetek, az előkészítés nagy és körültekintő munkájához, nem lehet eredményes a pártoktatási év sem. A késedelem azt eredményezheti mint tavaly is, hogy több helyen nem kezdődött meg időben az oktatás. Ennek oka jórészt abban keresendő, hogy az alapszervezetek az utolsó pillanatra hagyták a kiválogatás munkáját, s ez természetesen nem is lehetett körültekintő, gondos a hallgatókkal valóban megtárgyalt előkészítés. Már most tehát teljes erővel hozzá kell látni az oktatás előkészítésének, s főként annak ellenőrzéséhez. Csak így érheti el a dombóvári járási pártbizottság, hogy a jövő oktatási évében is nem csak pontosan, határidőre befejezik az oktatást, hanem a követelményeknek megfelelő elméleti képzettséget is elsajátítják a hallgatók. Sokan követik az élenjáró tanácstagok példáját Kurdon Kurd község dolgozó parasztjai az I. negyedévi adófizetési tervet 119,4 százalékra teljesítették. A jó eredményhez hozzájárult a tanácstagok példamutatása is. Gubinczki István, Kiss Pál tanácstagok például már a II., III. negyedévi adójukkal is rendben vannak. E példákat szívesen követték a nem-tanácstagok is, mint Kiss József, Budai Károly és lehetne még sorolni sokáig a jól teljesítő dolgozó parasztok neveit. A II. negyedévben is jól indult az adófizetési terv teljesítése. De ahhoz mégsem eléggé, hogy hasonló jó eredményt érjenek el, mint az I. negyedévben. Ez abból is adódik, hogy az állandó bizottság tagjai a példamutatáson kívül egyébbel nem nagyon segítik a tanács ilyen irányú munkáját. A tanács vezetésében a közelmúltban beállt változások azzal biztatnak azonban, hogy ezen a területen is sürgősen javulás történik. Hasonló a helyzet a begyűjtés területén. A tanácstól, mint Porosa Ferenc megyei tanács tag, Szili János a helyi tanács tagja példamutatóan élenjárnak kötelezettségeik teljesítésében. Követik őket a nemtanácstag dolgozó parasztok jórésze is, mint többek között Váradi Károly, Gyarmati József, G. Varga Ferenc. De itt is hiányzik az állandó bizottság tervszerű, segítő munkája. Ha ez megvolna, Kurd község még jobban állna a járás községei között folyó versenyben. Kétyi Alkotmány: Aratásig háromszor kapálunk — Azután jössz reggel Jóska? — kérdezte Pál Antal, a kétyi Alkotmány termelőszövetkezet tagja vejétől, a 10 holdon gazdálkodó Dömötör Józseftől. És Dömötör József bár nem is tsz-tag, de mégis elment a nagy közös családba kapálni segíteni Sógor, koma, jóbarát szorgalmasan a termelőszövetkezet kukorica, napraforgó és cukorrépa tábláin. — Hetven tagja van a mi csoportunknak — mondotta Örzsék József elvtárs, a tsz elnöke. — De volt olyan nap is, amikor százan dolgoztunk a határban. Szinte égett a kezükben a munka. A szorgalmas munkának természetesen nem maradt el az eredménye, s ma a kétyi Alkotmány tsz tagjai arról számolhatnak be, hogy befejezték 71 hold kukorica, 15 hold napraforgó, 8,5 hold cukorrépa, 5 hold dugványrépa, 10 hold étkezési borsó és 6 hold takarmányrépa első kapálását. Sárai Dezső elvtárs, a tsz egyik tagja a kiosztott cukorrépaterületen már a répa egyelését is megkezdte. — Aratásig háromszor akarjuk elvégezni kapásaink növényápolását — mondotta az elnök, — s ha a tagok az elkövetkezendő időkben is úgy fognak dolgozni, mint jelenleg, akkor hiszem, hogy meg tudjuk valósítani tervünket. Dunaföldvár : Ha segít a tanács, miért ne gyarapodna a Ualak? JÓL ISMERIK a történetet a dunaföldvári tanács mezőgazdasági csoportjánál, mégis — úgy vélem, — nem árt az emlékező tehetséget kicsit felfrissíteni. ...El Dunaföldváron a Bölcske utca 54-es sz. házban egy Vida Imre nevű „középparaszt”, akinek mindössze 10 kh. saját és négy hold államtól kishaszonbérelt földje van. Ez a „rendes", „dolgos” ember amikor a begyűjtésről hall sirámokat a földvári kulákoktól, csak mosolyog csendben — és hozzágondolja, milyen ostobák vagytok ti mindannyian. Joggal, hiszen neki anyai örökségként, mindössze harminc hold föld jutott, az anyósa meg (özv. Révész F- né) potom 77 holdját bízta szeretett vejére. Nem is eredménytelenül, hiszen a derék nő 1952-ben ügyesen szétiratta földjeit a család élő és holt tagjaira, — így maradt Vida Istvánnak 10 hold, sőt húszat nagy kegyesen még az államnak is adtak. — Ugye, azután kishaszonbérben kedvezményesen lehet a földet művelni. Vida nem is késett soká, az államnak adott földből gyorsan visszaváltott magának négy holdat ... A többi ötven is megmaradt az ő központi irányítása alatt — elvégre holtak mégsem dolgozhatnak a jó zsíros földvári határban. — Azonban, hogy a „beadásnál” és adónál ne legyen különösebb gond, mint csak a Vida néven futó tíz holdé..., a többit ő is kiadta szerződéses „kishaszonbérbe REMEK BÉRLŐKET TALÁLT. Többek között egy Weinbach Mária nevű (a szerződés aláírója saját nevét sem tudja rendesen leírni, mert W helyett V és eh helyett h-t körmölt a papírra) nem létező hajadont, aki a hivatalos szerződés aláírója és lakik (helyesebben: nem lakik) a Beszédes-sor 2 szán alatt. Ugyanilyen bérlője Vidának Marosi Ferenc Bölcsike utca 35 szám alatti lakos, aki sosem művelt földet és jelenleg valahol Sztálinvárosban dolgozik — — Node, ilyen apróság egy ravasz kuláknál nem számít. Bérlőnek jelentkezett Lengyel Józsefné is, aki a Zrínyi-köz 5 szám alatt lakozik és temperamentumos asszony, mert bár a hatvanötödik esztendejét éli, mégis elvállalt Vidától hat hold földet. A nemlétező „Weinbach” Mária 10 holdat, Marosi Ferenc ugyancsak 10 holdat,. míg a nagymama hat holdat — összesen huszonhat hold földet „bérel”. Ehhez jön Vida 10 saját és négy államtól bérelt holdja. Az anyós 10 és a kedves mama tizenöt holdja ... Summa summarium — nem is olyan szegény „középparaszt” ez a Vida — hiszen hatvanöt hold földje van. A CSALÁS NAGYON ÁTLÁTSZÓ. Hátha még a begyűjtési lapot is megnézzük, ahol a nemlétező haszonbérlők is önálló beadók, mint Vida. Tehát társulhatnak... Társultak is (helyesebben nevükben Vida társult saját magával) és ebből az következett, hogy a fő-fő beadó Vida lett. Tudni kell, hogy ezzel a módszerrel a hatvanöt hold beadási kötelezettsége alig éri el, egy tizenöt holdas gazdaság előirányzatát. Hát nem mondom... Ez azután már nem is megalkuvás. Először Vida Imre a tanács pecsétjével szentesítve követheti el közokirat hamisítását; másodszor: a mezőgazdasági csoport közreműködésével becsapja az államot; és harmadszor: nagyot nevet a markába. Node, az nevet, aki utoljára nevet. A megyei tanács illetékes igazgatósága, sürgősen vizsgálja meg a begyűjtési hivatallal együtt — Dunaföldvár 102 vagon tavalyi begyűjtési hátraléka nem hasonló „apróságokból” tevődik-e .. . Végül, most kell majd megadni a választ, hogyan került a tanács pecsétje a hamisított okiratokra. Ezt azonban már a paksi járási bíróságnak kellene sürgősen kideríteni. Ez AZ ESET komolyan figyelmezteti dunaföldvári elvtársainkat is — felelős a pártszervezet, hiszen ebben az évben a vezetőségi üléseken még véletlenül sem került napirendre a begyűjtés kérdése . .. GECSÓ—SZAMOS I 3 A megye ipari vezetőinek értekezlete A Megyei Pártbizottság iipari osztállyá értekezletre hívta össze a megye ipari üzemeinek vezetőit, ahol megbeszélték a Központi Vezetőség márciusi határozata által megszabott teninnvakSkat, az áprilisi tervteljesítés eredményeit és hiányosságait, valamint elfogadták az ipari üzemek vállalásai alapján elkészített összesített csatlakozást a húsz budapesti üzem felhívásához. Az értekezletem Király László elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára elnökölt, a beszámolót Ivancsik Lajos elvtárs, az ipari osztály vezetője tartotta. A beszámoló Ivancsik elvtárs beszámolója első részében a felszabadulási verseny eredményeit, tapasztalatait ismertette. Megállapította, hogy e versenyszakasz kiemelkedő eredményeket hozott, amely köszönhető a párt és gazdaságii, műszaki vezetők alapos előkészítő munkájának, a dolgozók lelkesedésének, helytállásának. A megye ipara az első negyedéves tőkét 106,2 százalékra teljesítette. Nagymértékben javultak az elmúlt évekkel szemben a termelékenységi, gazdaságossági mutatók is. A továbbiakban arról beszélt Ivancsik elvtárs, hogy az áprilisi tervteljesítésben viszszaesés mutatkozott az első negyedév eredményeivel szemben, ezért nem beszélhetünk még fordulatról a termelékenység, a termelés gazdaságossága területén.. Komoly hibák vannak a bérgazdálkodásnál, a munkafegyelemnél, a munkaidő kihasználása, a társadalmi tulajdon védelme területén. Nem fejlődik kellően a sztahanovista és újító mozgalom sem. A visszaesés fő okaként az első negyedéves tervteljesítés sikerein való megnyugvást, önelégültséget, hurráhangulatot jelölte meg. Több üzem adatait sorolta fel, amelyek azt mutatják, hogy áprilisban visszaesés volt. A feladatok ismertetéseinél Ivancsik elvtárs felhívta a részvevők figyelmét az eddigi hibák kiküszöbölésére, arra, hogy komoly harcot kell folytatni a terveik minden részletében való, ütemes teljesítéséért, az üzemeknek a 20 budapesti ipari vállalat felhívásához való csatlakozásaikban tett vállalások megvalósításáért. A beszámolót követő vitában többen felszólaltak Gyerő András elvtárs, a KISZÖV elnöke elmondta, hogy 19 hónapi' rendszeres tervteljesítés után áprilisban nem teljesítették a tervet, ennek fő oka az, hogy az eredmények önelégültséget okoztak a szövetkezeti vezetőknél. Azonban a kereskedelmi szervek is hibásak, amennyiben a szállítási szerződéseket egymás után mondják fel, így nehéz biztosítani munkát a szövetkezeteknek. Friedrich Gyula elvtárs, a Tolnai Selyem Stonegyár vezetője arról számolt be, hogy a gyár továbbra is teljesíti az élüzem feltételeket, most egy új gyártási eljárást próbálnak ki, ami nagymértékben fogja növelni a termelékenységet, majd a DISZ fiatalok lelkes versenyéről beszélt. Megemlítette, hogy az üzemben még a munkafegyelem terén vannak komoly hibák, amiket ki fognak küszöbölni. Szabó Árpád elvtárs, a Malompari Egyesülés igazgatója után Hllatky Béla elvtárs, a Paksi Konzervgyár igazgatója a ikomtervgyártási idény előkészítéséről, a vállalatok együttműköödése terén fennálló tobokaátheTMszélt. Az utánra következő r Radnai József elvtárs, a Tejipari Egyesülek igazgatói a Szekszárd tejkilátása területén fennálló nehézségek megoldásához kért segítséget, majd elmondta, hogy az Egyesülés dolgozói vállalták az éves tervnek december 10-re való teljesítését. Várai Gyula elvtárs, a Téglagyári Egyesülés igazgatója többek között a munkafegyelemmel, a munkaerővándorlással foglalkozott, majd elmondta, hogy a téglagyárakban komoly hibáik vannak a társadalmi tulajdon megóvása, megvédése területén. Nagy Béla, Varga Lőrinc és Kubányi János elvtársak felszólalása után Király László elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára szólt hozzá a vitához. „E megbeszélés egyik feladata — mondotta, — hogy a kollektív vállalást ne csak papíron tegyük meg, hanem ■ az év végén ezek teljesítéséről eredményesen számot adjunk. Jócskán van még tennivaló ennek érdekében. Az elvtársak tudják, hogy két éven keresztül nagy lazaságok voltak minden területen, a párt politikájának jobboldali eltorzítása különösen kihatott az ipari üzemekre, melynek következménye az állami fegyelem, a munkafegyelem lazulása volt. Egyes ipari, gazdasági, műszaki vezetők megszokták, hogy a tervet nem fontos teljesíteni, megszokták, hogy a béralapot túl lehet lépni, a különböző kötelezettségeket, (minőség, export stb.) nem feltétlenül fontos teljesíteni. Ezt az állapotot meg kell szüntetni.” A továbbiakban a szocialista iparosításról, mint a szocializmus építése döntő eszközének, az életszínvonal emelése legfőbb feltételének jelentőségéről beszélt, majd elmondotta, hogy az első negyedéves terv időszakában helyesen tették meg az ipari üzemekben az első lépéseiket ezen a téren. De még mindig nem uralkodik rend és fegyelem az iparban. A megye ipara 3 és fél millió forinttal kevesebb árut gyártott áprilisban, mint március hónapban. Különösen olyan cikkeket nem gyártottak le, amelyek munkaigényesek. Ugyanakkor az ipari üzemek lényegesen túllépték az engedélyezett létszámkeretet, béralapot, a létszámon belül az alkalmazotti állományt. Csökkent a termelékenység áprilisban az iparban. Ezután a munkafegyelem megjavításának feladatairól beszélt Király elvtárs, megemlítve, hagy a kommunisták fluktuációja is magas volt az ipari üzemekben, ami ellen a pártszervezeteknek elsősorban kell fellépniük. Lelkiismeretesebben kell kezelni a dolgozók javaslatait, ésszerűsítéseit, újításaik ne forduljon elő, hogy nem terjesztenek el régi, elfogadott, bevált újításokat. ..Véget kell vetni a megengedhetetlen hurrá-hangulatnak, öntett, önelégült légkörnek, ami erősen elharapódzott. A kommunista vezetőket jellemezze az állandó elégedetlenség az eredményekkel szemben" — mondotta. — ,,A gazdasági-, párt-, szakszervezeti- és DISZ-vezetők feladata, gondoskodni arról, hogy az éves terv határidő előtti teljesítésére tett vállalás az üzemben közüggyé váljék, ha ezt teljesítjük, jelentősen hozzájárulunk a szocializmus építéséhez, az ételsaiarvonnal emeléséhez' ■' — fejezte be hozzászólását Király elvtárs. Ivancsik elvtárs váltássa után az értekezlet részvevői elfogadták a megye ipari üzemének összesített vállalását, csatlakozásét a búsz budapesti KK-ért fettóvásíttaé