Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-11 / 188. szám
1955. AUGUSZTUS 11. 1 márciusi határozat és a jó muslicánk következménye a magas termés, a jó jövedelem tari Rákosi elvtárs Csepelen megtartott képviselői beszámolóját. Ezután gondolkodtam azon, hogy a mi termelőszövetkezetünk, a Faddvárszegi Búzakalász Tsz milyen óriási fejlődésen ment keresztül, hogy a tavalyiakhoz képest mennyivel jobbak az idei eredmények. — Egyetlen egy példán keresztül szeretném elmondani azt, hogyan tudtunk búza átlagtermésünket a múlt évihez képest a duplájára emelni. — Rákosi elvtárs említette, hogy a termelőszövetkezetek az idén nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Ezt azért sikerült elérni, mert az eddiginél nagyobb mértékben alkalmaztuk a fejlett agrotechnikai módszereket, mert megtehettük és törekedtünk arra, hogy annak a kalászosnak a legjobb növény legyen az előveteménye. Háromszori szántás után kitűnő magágyba került a vetőmag. A gondos munka tavasszal folytatódott. Vetéseinket hengereztük, fejtrágyáztuk és alkalmaztuk a vegyszeres gyomirtást. A gondozott, szépen fejlődő gabona meghozta a várt eredményt, holdanként búzából 14,50 mázsa átlagtermést takarítottunk be.zépen termett búzánk, teljesítettük beadási kötelezettségünket, adtunk el az államnak szabad felvásárlási áron gabonát és egyéb tartalékon kívül 4 kilogramot osztottunk ki munkaegységenként. 35 tagunk között pedig, akik a növénytermelésben dolgoztak, a terv túlteljesítéséért, prémiumként mintegy 100 mázsa búzát fogunk szétosztani. A zárszámadáskor körülbelül még 300 mázsa búza kerül kiosztásra. E szép eredmény elérésében jelentős szerepe van, amit Rákosi elvtárs is mondott, a Központi Vezetőség márciusi határozatának. A megjelent határozat után termelőszövetkezetünk valamennyi tagja lelkesebben fogott a munkához, jobb lett a fegyelem. Ez a munka, ez a kedv és rend tette lehetővé, hogy a Búzakalász Tsz szép eredményt tud felmutatni. Termelőszövetkezetünk fejlődésének tehát nagy lendületet adott a KV márciusi határozata. Ezt a segítséget akarjuk tőlünk telhetően jó eredményekkel, kötelezettségeink teljesítésével viszonozni. Azonkívül, hogy tsz-ünk több mázsa gabonát adott át szabadfelvásárlási áron az államnak, a tsz számos tagja úgy határozott, hogy gabonafeleslegét az államnak adja el. Strasszer József például 12, Gyulai János 10, özvegy Varga Jánosné 10 és jómagam is 10 mázsa búzát adunk el szabad felvásárlási áron. GULYÁS BERTALAN Búzakalász Tsz brigádvezető. NAPLÓ Az egyéni gazdaság nem biztosít ilyen jövedelmet A paksi járás termelőszövetkezeteinek életéből üzemi értekezlete Olvastam, tanulmányozA paksi járás termelőszövetkezetei jó gabonatermést takarítanak be szorgalmas munkájuk után. Ismét bebizonyosodott, hogy a közös gazdálkodás olyan jövedelmet biztosít, amelyet nem érhetnek el az egyéni gazdák, bármilyen jól gazdálkodnak is. A NÉMETKÉRI ÚJ ÉLET termelőszövetkezetben a kenyérgabona átlagtermése eléri a 15 mázsát. A beadási kötelezettségükön felül 70 mázsa gabonát adtak el az államnak szabad felvásárlási áron. Emellett munkaegységenként 5 kiló búzát, másfél kiló őszi árpát adtak ki előlegként. Jó termésre van kilátás a kapásnövényekből is. Kukoricából például 40 mázsás holdankénti átlagtermésre van kilátás. Az eddigi eredményekből arra számít a tagság, hogy a munkaegységenkénti készpénz részesedés el fogja érni a 20 forintot. Az eredmények egyre vonzóbbá teszik a szövetkezetet az egyéni parasztok számára. Az augusztus 4-én megtartott közgyűlésen például négy új tagot vettek fel. A GYÖRKÖNYI DÓZSA termelőszövetkezetben 6 kiló búzát, 2 kiló rozsot, 70 deka árpát és 20 deka zabot osztottak ki a tagoknak munkaegységelőlegként. özv. Herczeg Sándorné például 18 40 mázsa kenyérgabonát, 168 kiló árpát kapott. Ezenkívül előreláthatólag mintegy 5 mázsa burgonya, s mintegy 10 mázsa kukorica lesz a részesedése, összjövedelme pedig eléri a 12—14 000 forintot. A PAKSI VÖRÖS SUGÁR termelőszövetkezet az államnak egy vagon gabonát adott el szabadáron. Ezenkívül egyénenként a tagok is mintegy 50 mázsát adnak el. Telik is, mivel 5 és fél kiló búzát, másfél kiló árpát osztottak ki előlegként a szerzett munkaegységek után. A terméseredmények azt mutatják, hogy mnkaegységenként négy és fél kiló burgonyát, 10— 15 deka cukrot és 5—6 kiló kukoricát fognak kiosztani, ezenkívül mintegy 24 forint készpénzt. Hanoi Jánosné 16,5 mázsa kenyérgabonát, 4 és fél mázsa árpát és 18 mázsa szálas takarmányt kapott. Előreláthatólag 12 mázsa burgonyát és nagymennyiségű cukrot kap a mintegy 6100 forint készpénzrészesedés mellett. A háztáji gazdaságból több, mint 5700 forint lesz a jövedelme, összjövedelme pedig meghaladja a 25.600 forintot. A DUNAFÖLDVÁRI ALKOTMÁNY termelőszövetkezet egy vagon kenyérgabonát adott el az államnak. Ezenfelül a tagok is eladnak ugyanennyit. Van miből, hiszen 570 kiló búzát, több mint 2 kiló árpát és más terményeket is osztottak ki előlegként. Volt olyan tag, aki több mint egy mázsa lencsét vitt haza. Jó termést ígérnek a szövetkezet kapásnövényei is. A tagság arra számít, hogy 5—6 kiló krumplit és n kiló kukoricát osztanak ki munkaegységenként az év végén. Major Antal választása A kistormási Dózsa termelőszövetkezet múltját, de méginkább a jelenét és jövőjét lapozgatjuk Nagy Mihállyal, a könyvelővel. Mit is mondhatunk néhány éves múltjáról? Jól és rendesen elvégezték minden esztendőben a munkájukat, de mégis maradt adósságuk az állammal szemben, azonban tavaly rendezték négy-öt vagonos gabonahátralékukat és emellett mégis 22 forint 70 fillért osztottak minden munkaegységre. Ma már a hibák és az ilyen nagy adósságok csak a múlt emlékei... A Dózsa termelőszövetkezetben mintegy 52 család dolgozik 91 taggal. De nemcsak őket kell számontartani, mert rajtuk kívül még a családtagok is besegítenek, így azután minden fontos munkát időben elvégeztek: kapálást, aratást, most meg csépelnek. Ősszel a termelőszövetkezet tagjai jó munkájuk jutalmául az idei termést figyelembe véve, mintegy 35 forintot kapnak minden munkaegységre — 12 forinttal többet, mint tavaly. És jövőre? Jövőre még többet osztanak, mert a termelőszövetkezet tervében olyan elgondolásokat találhatunk, mint 250 sertés meghízlalása, mely után közel félmillió forintot kapnak kézhez a szövetkezet tagjai, vagy pedig olyant, mint a mostani 25 holdas halastónak 50 holdasra való bővítése, melyből a bevétel az idei 70.000 forinttal szemben jövőre a kétszeres lesz. A tervükben szerepel még az is, hogy a halastó mellett 4 holdas öntözéses kertészetet létesítenek és a termelt korai árukat a szekszárdi piacon értékesítik. Egyszóval a termelőszövetkezet tagságának a jövője, az egyre nagyobb jövedelme, biztosítva van. Ezt látva úgy határozott Major Antal 10 holdas egyénileg dolgozó gazda, aki eddig az I. típusú termelőszövetkezet elnöke volt, hogy egész családjával belép a Dózsa termelőszövetkezetbe. Az egyéni parasztokra a legnagyobb vonzóerő — a tervek mellett — Bozsó tanácselnök szerint az őszi részesedés lesz, mert az a néhány dolgozó paraszt, aki egyénileg gazdálkodik még a faluban, meggyőződhet arról, hogy a termelőszövetkezet már az idén is több jövedelmet biztosít a tagoknak, mint az egyéni gazdáknak a néhány hold föld. — Hibák nélkül nincs termelőszövetkezet — mondja Major elvtárs — de most már sokat javult a munka és könnyebb így megindulni, mint egy teljesen új szövetkezetet alakítani, amelyben mindent elölről kellene kezdeni. Szépen zöldellnek a másodvetések a regölyi határban Regölyben határjárás alkalmával megállapították, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is kellő időben végeztek a tarlóhántással és a másodvetési munkákkal. Kovács György 7 holdas dolgozó paraszt 3 és fél hold tarlóját nyomban az aratás után megbántotta. B. Kovács Ferenc 13 holdas dolgozó paraszt 1800 öl muhart, 800 öl kölest és 800 öl csalamádét vetett. Nagy Imre 11 holdas dolgozó paraszt 1 hold muhar, egy hold köles és 800 öl csalamádé vetése szépen zöldül. Mozaikok a dombóvári járás kulturális életéből Tíz kultúrház van a dombóvári járásban, de a tíz közül nehéz megmondani, hogy melyik végzi a legjobb munkát. Legjobbak talán mégis: Kocsola, Szakcs, Várong és Csibrák. Kocsolán például a nagy nyári munkaidő ellenére a kultúrcsoport betanulta és a közelmúltban bemutatta a „Liliomfi’’-t. Csibrákon pedig a „Kérők”-et adták elő. A dombóvári községi kultúrház csoportjait most szervezik. Eddig a kultúrháznak nem volt színjátszó csoportja, tánccsoportja és szakkörei. A kisebb üzemek kultúrmunkásaiból akarják kialakítani a kultúrház életerős csoportjának magját. A további hiányt a kultúrotthont szorgalmasan látogató fiatalok közül akarják pótolni. Természetes, hogy rendes, jó magaviseletű fiatalokra van szüksége a kultúrháznak, nem olyanra, mint Rátkai József, akit a kultúrotthon vezetősége kénytelen volt kitiltani a kultúrházból 6 hónapra, rendetlen viselkedése, részegeskedése miatt. A kultúrház alakuló képzőművész körének már 10 tagja van. A szakkör vezetője dr. Szirmayné. Alakulóban van a kultúrház zenekara is, melybe eddig 8 fiatal kérte a felvételét. Jó munkát végzett a dombóvári földművesszövetkezet kultúrcsoportja. A kultúrcsoport ajándékműsorral lepte meg a Rákóczi termelőszövetkezet cséplőmunkásait. Megható jelenet volt, amikor egy 70 éves bácsi elszorult torokkal mondta, hogy sokat élt már, de ilyen megtiszteltetésben soha nem volt része. Jó kultúragitációs munkát végeznek Nak községben. Itt az úttörők már nyolc esetben köszöntötték virággal az élen járó dolgozókat. A végrehajtó bizottság titkára pedig minden este pontosan 9 órakor a hangosbemondón keresztül közli a község híreit és ajándéklemezt küld az aratásban, cséplésben és beadásban példát mutató dolgozóknak. A járás kultúrcsoportjai már lázasan készülődnek Alkotmányunk ünnepének méltó megünneplésére. Az Alsóleperdi Állami Gazdaság kultúrcsoportja tarka műsorral szórakoztatja majd a dolgozókat. Műsorában szavalat, jelenetek és táncszámok szerepelnek. Hasonló összetételű a MÁV kultúrcsoport műsora is. B. G. 3 A műszaki fejlesztés feladatairól tárgyalt a Bonyhádi Zománcgyár A Bonyhádi Zománcgyárban az elmúlt napokban üzemi értekezleten beszélték meg a dolgozók a gyár műszaki fejlesztésének helyzetét és feladatait. Egy-két kivétellel valamennyi dolgozó részt vett ezen az értekezleten. Sokat fejlődött a gyár a felszabadulás óta, sok új gyártmányt vezettek be, új technológiai eljárást dolgoztak ki a tíz év alatt, de korántsem használták ki a gyárban a technika fejlesztésére azokat a lehetőségeket, melyeket szocializmust építő társadalmunk jellege lehetővé tesz, melynek az ötéves terv beruházásai lehetőséget teremtettek. E téren kell sürgősen pótolni a mulasztottakat, mert a műszaki elmaradottság fékezi a termelés növelését, a minőség javítását, akadályozza azt, hogy a gyár egyre több, jobb, olcsóbb zománcedényt adjon a lakosságnak. A beszámolóból és a vitából ez csendül ki. Óvári Dezső elvtárs, a gyár igazgatója beszámolójában megemlítette a gyár fejlődésének néhány adatát. Az ötéves terv időszaka alatt mintegy 3 300 000 forint értékű beruházást kapott a gyár államunktól, amit különböző gépi berendezésekre, a dolgozók munkakörülményeinek megjavítására fordítottak. A zománcozó műhelyben lévő szárítókemence megépítésével ugrásszerűen emelkedett a zománcedény-termelés. Új savazó műhely létesült. Különböző tanfolyamokat tartottak a dolgozók szakképzettségének emelésére. A gyár termelése az ötéves terv időszaka alatt 66 százalékkal emelkedett. Sok új technológiai eljárást dolgoztak ki és alkalmaztak, több új cikk gyártását vezették be az üzemben. A haladás azonban ezen a téren nem volt olyan mértékű, mint amire a lehetőségek biztosítva voltak és mint amilyenre a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére képessé tette volna a gyárat. Az 1954. évi műszaki fejlesztési tervet nem teljesítette a gyár. Az új technika bevezetésével járó átmeneti nehézségektől való félelem akadályozza a fejlődést. Egyes kísérletek évekig elhúzódnak, számos olyan kidolgozott új eljárás van, amelyet nem alkalmaznak. A sajtoló műhelyben újrendszerű nyíró-peremező készüléket szerkesztettek, ezt a jól bevált kísérletek után a műhely vezetői félretették azzal a jelszóval, hogy ez lesz a tartalék. Nem alkalmazzák a zsírosbödönök alkatrész-felheggesztéseinél azt a sablont, mellyel egyszerre, illetve egymás után mind a négy alkatrész felhegeszthető. Az üzembe helyezett síkcsiszológépet sem használják. A kikísérletezett, bevált újítások be nem vezetése elveszi a kedvüket a dolgozóknak az újításoktól. Ami még súlyosabb, sokszor indokolatlanul húzzák-halasszák egy-egy benyújtott újítás elbírálását. Gráf Lajos elpanaszolta, hogy egyszer a benyújtás után három évre találta meg egy újításának a rajzát a műszaki osztályon a papírkosárban. 1953-ban is benyújtott egy újítást, de még semmi hírt sem kapott róla. Hasonlóan szólaltak fel mások is. Az újítások ésszerűsítésének alkalmazását akadályozza az — mint ezt Rabatin Gyula főtechnológus és Saracz Ottó mérnök felszólalásukban elmondották, hogy a gyárban a napi tervek teljesítése miatt elhanyagolják a műszaki fejlesztést. Pedig hiba az, ha csak a mával törődünk, nem gondolkodunk azon, hogy holnap mit fogunk gyártani. Nem biztosítanak időt, anyagi fedezetet egy-egy új eljárás kidolgozására, kikísérletezésére, nincs szabad gép, melyen el lehetne készíteni. Az értekezlet résztvevői állást foglaltak a technológiai fegyelem és a munkafegyelem megjavítása mellett. Számos javaslat hangzott el a műszaki fejlesztés meggyorsítására, új gyártmányok előállításának bevezetésére. Rabatin Gyula a termelékenység fokozása és a minőség javítása érdekében alagút szárító kemence létesítését javasolta, majd néhány olyan gyártmányról beszélt, amit könnyen lehetne készíteni a Bonyhádi Zománcgyárban. Gyenge János bádogos az üstök oldalhegesztésénél vonalhegesztőkészülék alkalmazását javasolja, amit ő már kipróbált és a most érkezett két új erősebb gép biztosan alkalmas lesz erre is. Saracz Ottó többek között azt javasolta, hogy a dolgozóknak mutassák meg más gyárak, sőt külföldi gyárak által gyártott zománcedényeket is. A műszakiak ne csak a napi feladatokkal, hanem a távoli perspektívával is foglalkozzanak. Vállalta, hogy a most üzembe kerülő hat fiatal technikussal rendszeresen foglalkozik, átadja részükre tapasztalatait. Gyopár Ferenc, a gyár főmérnöke is felsorolt néhány árucikket, amit tudnának gyártani az üzemben. „Helyes, hogy a zománcgyárakat profilírozzák, egy-egy gyár kevesebb cikkféleséget gyártson, de ettől függetlenül az ipar általános műszaki fejlesztéséhez, nekünk is hozzá kell járulnunk, kikísérletezni új áruk előállítását“ — mondotta. Az értekezleten csak néhány javaslatot vetettek fel a dolgozók, de bizonyára elindítója lesz egy olyan folyamatnak, amelyben az eddiginél sokkal gyorsabb lesz a Bonyhádi Zománcgyár műszaki fejlődése. Tizenhat hónapi börtön... A Tolnai Napló már többször közölte, hogy Fergel Mihály kajdacsi 36 holdas kulák, volt hentes és mészáros szekszárdi lakos ellen a paksi járási ügyészség vádiratot nyújtott be, mert július hó 22-én négy kereszt árpáját feketén elcsépelte és állataival feletette. A paksi járásbíróság az ügyet augusztus hó 8-án soron kívül tárgyalta és a cséplésre vonatkozó rendeleteket kijátszó kulákot egy év és 4 hónapi börtönre, 1000 forint erejéig terjedő vagyonelkobzásra, 500 forint pénzbüntetésre és 3 évre a közügyektől való eltiltásra ítélte.