Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

1955. SZEPTEMBER 11. NAPLÓ A tolnai gyárak újítóinak harca a műszaki fejlesztésért 1955. évi tervünk súlyponti feladata a termelékenység emelése, mert csak ez képezheti szilárd alapját életszínvonalunk emelésének. Ismeretes, hogy csak akkor növekedhet életszínvonalunk, ha állandóan nő a termelés. A termelés két úton növelhető: egyik az új munkások munkába állítása, a másik pedig a termelékenység emelése. Az első ötéves Tervben a termelés növelésének majdnem kétharmadát új munkások munkába állításával értük el és csak egyharmadát fedeztük a termelékenység növelésével. A második ötéves Terv idején nagyszámú új munkaerőt már nem vonhatunk be a termelésbe, mert a munkaképes lakosság nagy része már dolgozik. Tehát azokat a feladatokat, amelyeket a második ötéves Terv állít elénk, csak a termelékenység növelésével tudjuk megoldani. A termelékenység emelésének legalapvetőbb módszere a technika állandó tökéletesítése. Ezért vált tehát elsősorban időszerűvé hazánkban a műszaki, fejlesztési problémák megoldása. A technika fejlesztését nemcsak új beruházásokkal, hanem a meglévő technika állandó fejlesztésével és tökéletesítésével is meg tudjuk oldani. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a dolgozók újításának és az újítási tapasztalatok tanulmányozásának, terjesztésének. A Tolnai Pamutszövő és Selyemfonógyárakban tett látogatásunk alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók sikeresen veszik ki részüket a technika fejlesztéséért vívott országos méretű harcból. Ezt bizonyítja az, hogy augusztusban nagyszámú műszaki fejlesztési javaslat látott napvilágot és sok újítási javaslat érkezett az újítási összekötőkhöz. Az eddig előkalkulált újításokból is látszik, hogy sokezer forint megtakarítást jelent bevezetésük népgazdaságunknak kedvező hatást gyakorolnak mind a termelékenység, mind az önköltség alakulására. A Textilgyárban például körülbelül 5 százalékos termelés emelkedést fog jelenteni egy új vegyszer alkalmazása az irezésnél azáltal, hogy javítja a fonal minőségét, így csökkenti a szakadások és az ezzel járó kiesések mennyiségét. Ugyancsak az irezési munka eredményességét hivatott szolgálni az az újítás, amelyet Ganczer József és Molnár István elvtársak nyújtottak be egy nedves simítóhenger alkalmazásáról Előkalkuláció szerint több mint 10 ezer forint évi megtakarítást jelent bevezetése népgazdaságunknak. Országos jelentőségűnek ígérkezik továbbá Szunyogh József esztergályos újítása, mellyel a dörzsárakhoz vezető szerkezetet készített. Ganczer József és Ganczer Márton elvtársak újítása nyomán az irányító bordás hengereket golyóscsapágyakra szerelik fel. Ennek eredményeképpen simábban gördülnek a hengerek, csökken a fonalszakadás, amely nagy hatással van a munkaidő kihasználás és a minőség mutatóira. Büszkén mutatják be a textilben a generáljavítást végző csoport tagjai König György és Guld Ferenc kezdeményezésére hulladékanyagból készült ötletes villanymotoros vasfűrészüket, amely nagy segítséget ad nekik munkájukban. Ez a gép két ember nehéz fizikai munkáját teszi feleslegessé, emellett pontosabb és gyorsabb annál. Lehetővé teszi olyan fűrészlapok felhasználását is, amelyek kézierővel való fűrészelésnél a hulladékba kerültek. Isgum Ferenc és Ganczer János vízvezetékszerelők a kondenzhálózat ésszerűsítése terén adtak be olyan újításokat, amelyek sok mázsa szén megtakarítását, a hálózat jobb, ésszerűbb kihasználását teszik lehetővé. Nem marad le a ,,Textil” mögött a Selyemfonógyár sem, sőt talán ... majd évvégén meglátjuk. A Selyemfonóban augusztus 7-től 20-ig újítási hetet rendeztek. Ezalatt annyi újítás született, amely előkalkuláció szerint 660 114 forint évi megtakarítást jelent a vállalatnak. Jelentős Friedrich Gyula elvtárs műszaki vezető újítása: 20 fonófejes fonóegység alkalmazása, amely évi 208 242 forint évi megtakarítást jelent. Friedrich elvtárs ezenkívül részes a Hungária Jacquard szövőgyárhoz beadott újításban, mely szerint gazdaságosabb vastagfonású selyemfonálból készíteni a hernyóselyem nyakkendőket. Ez a gazdaságosság természetesen nem megy a minőség rovására, azonban évi 403 557 forint megtakarítást eredményez. Idős Bencze János a cérnázó T. M. K. csoport beosztottjának újítása azt a célt szolgálja, hogy meggátolja az etetőhenger fogaskerekeinek gyors kopását, amit műanyagból készült fogaskerekek beállítása tesz lehetővé. Ez az újítás közel 14 000 forint évi megtakarnást eredményez. Nagy érdeklődés veszi körül Hartmann Imre elvtárs újítását. Eddig a ferde orsókat atorsózás közbeiktatásával motringolták. Hartmann elvtárs újítása kiküszöböli az átorsózást, így feleslegessé tesz egy munkamenetet, amely évi 12 440 forint megtakarítást jelent. Nem minden újítást soroltunk itt fel, hiszen a sok újítás, ötlet, javaslat el sem férne egy újságcikkben. Csak példákat ragadtunk ki, amelyek azt igazolják, hogy a tolnai gyárak helyes irányban haladnak azon az úton, amely népünk megerősödéséhez, felemelkedéséhez vezet. Nem mindenki tudja... ... hogy 10.000 falusi lakosra országosan 1950-ben átlagban egy kultúrotthon sem jutott, ma már több, mint három kultúrotthon jut. ... hogy az ötéves Terv folyamán az állami és szakszervezeti könyvtárak száma elérte a 10.892-t. ... hogy a népkönyvtárak az idén a második negyedévben 4.4 millió kötet könyvet kölcsönöztek, mintegy 700.000 kötettel többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. ... hogy öt év alatt 20.3 millió néző tekintett meg több, mint 41.000 színházi előadást. ... hogy az Operaház 491 előadását 1950- ben 515 000-en nézték meg. 1954-ben 64 operaelőadásnak 1,229.000 nézője volt. ... hogy az ötéves Terv során több, mint kétmillió mozielőadást tartottak csaknem 340 millió néző előtt. ... hogy 1950-ben csak a községek 42 százalékában volt mozi, ma már a községek több, mint 70 százaléka rendelkezik filmszínházzal. i s hogy háromszázezer mozielőadást 47 millió látogató nézett végig az ötéves Terv első évében. Az ötéves Terv utolsó esztendejében félmillió mozielőadásnak több, mint 97 millió látogatója volt. ... hogy az idén a II. negyedév alatt 101 különböző képzőművészeti kiállítást rendeztek. Ezeket összesen 205.600 látogató tekintette meg. ■.. hogy a múzeum-látogatók száma 5 év alatt 998.000-ről 1.737.000-re emelkedett. ... hogy ez év II.negyedében 80 múzeum, 267 kiállítást rendezett, amelynek 581.000 látogatója volt. ■.. hogy a tanácsi zeneiskolákban az 1950~51-es tanévben 9331, 1954-ben 22,815 növendék tanult. ■.. hogy a művészet, a tudomány számos kiváló képviselője kapott Kossuth-díjat, 38 művész nyerte el a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, 67 művész pedig a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet. Továbbá eddig harminc népművész kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést. A jó öreg nap még egyszer visszatekint a földre és eltűnik a hegyek között a láthatárról. Üres és rakott kocsik döcögnek hazafelé. Lassan elcsendesedik a határ. Az esti csendet a gong ütés szakítja meg. A vonat indul... Utána gyors egymásután hallatszik kling-klang az átjáró sorompó harangjának] a hangja. Az 54-es pályaőr már zárja is a sorompót. Derekán kis szelence, háromfényű jelzőlámpa a kezében, mégegyszer gondosan körülnéz, hogy megtett-e minden intézkedést. Ezután elfoglalja a részére kijelölt őrhelyet. A vonatról leszálló utasok kedélyesen búcsút intenek Szabó elvtársnak, a holnap reggeli viszontlátásra. Pár perc múlva ismét csendes lesz a kis megálló. Csak a távolodó lépteket lehet hallani, s a tücskök egyhangú ciripelése teszi hangossá az éj csendjét. A csillagok és a holdvilágon kívül csak az 54-es pályaőr irodájának lámpája világítja meg az éjszakát. Újból megismétlődik a harangütés, a vonat indul a pálya kezdő pontja felé. Az 54-es őrhely szolgálattevője naplója fölé hajol és a menetjelzés idejét jegyzi be, majd fogja kézi jelzőlámpáját és ismét elfoglalja őrhelyét. Szabó elvtárs gondosan körülnéz, már a vonat távoli zajából tud következtetni, mikorra várja érkezését. Sokan azt gondolják, milyen könnyű is a pályaőri szolgálat, nincs semmi felelőssége. Lezárja a sorompót, tiszteleg a vonatnak, és ezzel be is fejezte a ténykedését. Nem gondolnak arra, ő ellenőrzi azt is, hogy a kerekek nincsenek-e megkopva, nem rongálják-e a pályát. Menetközben figyeli a kocsik rakományát, hogy nincs-e az áru megcsúszva, mely veszélyeztetné a vonat biztos továbbhaladását. Mindezek a feladatok apróságnak látszanak, de emellett komoly és felelősségteljes munka. A vonat elhaladása után várja a harang újabb jelzéseit, hogy folytassa megszokott munkáját. Ezt a műveletet már hányszor hajtotta végre és még hányszor fogja végezni. Míg így gondolkodik Szabó elvtárs, távolról léptek hangzanak, mind közelebb és közelebb. Hangos jó reggelttel köszönti egyegy korai utas Szabó elvtársat. Ő végzi a megszokott munkát, közben kiszolgálja az utasokat... A vonat elhaladása után pedig hozzákezd a takarításhoz, hogy mire megérkezik felváltója, tiszta szolgálati hely, váróterem, tiszta peron fogadja, így megy ez napról napra. Nagy gondot fordít Szabó elvtárs a virágoskert gondozására és ápolására, s ha az utas kiszáll a Mórágy-Alsónána megállónál tiszta és kellemes kis állomás fogadja. Mi késztette Szabó elvtársat arra, hogy valóságos kis tündérkertté varázsolja a Mórágy- Alsónána állomást: pártunk, és a nép iránti szeretet vezeti elsősorban. A hivatalos időn túl állandóan szépíti az állomás környékét, s ebben segítőtársa Fehérvári János elvtárs, akivel a munkát megosztva, közösen fáradoznak. Munkájukat nem lehet kiemelkedő 1 százalékos eredményekkel mérni, de becsületes, jó munkájukról ;(jz)eredmények tanúskodnak. Pásti József levelező. Az 54-es pályaőr... 7 Cikkünk nyomán: Levél a Paksi Téglagyár behordó-brigádjához A Tolnai Napló szept. 4-i számában megjelent cikkhez kívánunk hozzászólni, mely a Paksi Téglagyár kemencéjével, a behordással foglalkozik. Történelmi igazság az, hogy a technika állandó fejlesztése nélkül nem képzelhető el a szocialista termelés, termelékenység és ezzel kapcsolatosan az életszínvonal emelkedése. Mégis a Paksi Téglagyárban a gépesítés után csökkent pl. a behordás. Ezt csakis a géptől, az újtól való idegenkedés eredményezhette. Mi, a dombóvári I. sz. Téglagyár behordói és lakói boldogok vagyunk, hogy üzemünket gépesítik, és ezzel évtizedes nehéz munkánkat könnyebbé teszik. A gépet szeretni kell, ért hű segítőtársa az embernek és hozzájárul életszínvonala emeléséhez. Eddig üzemünkben az volt a gyakorlat, hogy december elején, vagy végén kiégettük a nyersanyagot, amit kézierővel gyártottunk az idényben, nem volt tavaszig biztosítva a munka, így a kereset sem. A gépesítéssel megoldódik problémánk, mert a kemencét 100 százalékig ki tudjuk használni, biztosítani tudjuk az 50 hetes kemencemunkát és teljesen felszámoljuk üzemünk idényjellegét. Ezt csakis a gépnek, a technikának köszönhetjük. Jelenleg 5 fővel 300—400 folyóméter távolságról napi 20—22 ezer nyerstéglát hordunk be, éppen ezért meglep bennünket, hogy a Ti modern, gépesített üzemetekben 8—10 fő viszi be ugyanezt a mennyiséget. Kíséreljétek meg a behordóbrigád tagjai között az összhangot megteremteni, kérjétek a párt és szakszervezet segítségét és a munkát úgy szervezzétek meg, hogy termelékenyebben dolgozzatok. A reszortszellemet pedig üldözzétek, és vessétek el. Kezdetben nálunk is volt ilyen megnyilvánulás. A lehajtó pl. nem volt hajlandó a kisujjával sem hozzáérni a behordókocsihoz, nem segítette át a fordítón a kocsit, mondván — nem az ő dolga. — De amikor elmagyaráztuk neki, hogy az ő keresete is függ a behordók teljesítési százalékától és amennyiben alacsony a teljesítés, havi 250 forint prémiumtól esik el, azóta szorgalmasabb munkával harcol a többtermelésért. Tervünk az, hogy a gépesítéssel gyárunk teljesítményét legalább 30 százalékkal emeljük. Kérünk benneteket, kapcsolódjatok versenyünkhöz, melyet november 7-ére indítunk. Harcoljatok a minőségi többtermelésért, a termelékenység növeléséért és önköltség csökkentéséért, mert tudjátok jól, hogy ettől a munkafolyamattól függ a szénnel való takarékos gazdálkodás, a készáru minősége, a selejt csökkentése. Szertnénk látni üzemeteket és javaslattal, tapasztalatátadással segíteni munkátokat, hogy megyénk egyik legkorszerűbben berendezett üzeme a behordásban is élen járjon. Árva József Novoveszky Cirill Molnár Ferenc üb. elnök, párttitkár behordó brig. vez. Üzemeink életéből A Paksi Konzervgyárban az augusztus 20-a tiszteletére indított versenyben 425 dolgozó tett vállalást, melynek eredményeként augusztus hónapban 109,8 százalékos tervteljesítést értek el. Az üzem dolgozói a második féléves terv határidő előtti tervteljesítéséért indultak harcba, és hozzákezdtek a november 7-i versenyszakasz megszervezéséhez. Eddig 430 dolgozó tett újabb vállalást a mennyiségi és minőségi tervek teljesítésére. • A Tolnanémedi Kendergyár kommunistái már számtalanszor bebizonyították párt iránti szeretetüket, hűségüket. A különféle versenymozgalmak beindulásánál az ő kezdeményezésükre mindig számíthat a gyár vezetősége. Topán János, Bocs Mihály Szilágyi János és a többi tilosok de a törő brigád tagjai is ezt vallják: ,,Minden versenyvállalás annyit ér, amennyit abból megvalósítunk.” E vállalások teljesítése eredményeként a gyár augusztus havi tervét 104 százalékra teljesítette. A Tolnai Selyemfonógyár augusztus havi termelési tervét 106.8 százalékra, minőségi vállalását pedig 104.8 százalékra teljesítette. Termelékenységi mutatói közül a 100 forint munkabérre jutó termelést 4.3 százalékkal teljesítette túl. Eredményes munkára vall rendita tervének teljesítése is: a vállalt 3.62 kilogramm selyemgubó helyett 3.46 kilogrammból állít elő egy kilogramm selymet. Az újítási héten, amely egybeesett az Alkotmány műszakkal olyan értékes újítási javaslatok születtek amelyek az előkalkuláció szerint 660 1X5 forint évi megtakarítást jelentenek majd a vállalatnak. Évi termelési tervüket eddig 108,1 százalékra teljesítették. * A Simontornyai Bőrgyár vállalta, hogy évi tervét 11 nappal a határidő előtt teljesíti. Jelenleg 8,6 nappal van előze évi vállalásában. Önköltség csökkentési tervét 4,5 százalékra teljesítette, ezzel 1,5 százalékos túlteljesítést ért el, ami körülbelül 2 és félmillió megtakarítást jelent a vállalatnak. Augusztus havi termelési tervét 104,6 százalékra teljesítette. * A Tolnai Pamutszövőgyár éves túltermelési vállalását eddig 104 százalékra teljesítette.