Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-23 / 224. szám
TOUff VHág proletárjai egyesüljetek ! (--------------------------------------------------------------------------A MAI SZAMBAN: N .A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov fogadta a Szovjetunióban tartózkodó japán parlamenti küldöttséget (2. o.) — A taggyűlések tapasztalataiból (3. o.) — Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás utolsó napján (3. o.) — Többet foglalkozzanak a munkafegyelem lazítóival a Tolnai Textilgyárban ! (3. o.) — Középiskolások (4. o.) 1 AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 224. eve ÁM.Ara: 56 fillér. PÉNTEK, 1955. SZEPTEMBER 23. Dolgozó népünk hús és zsírellátásunk megjavításáért Néhány napja jelent meg a Minisztertanács rendelete, melyben a kukorica értékesítési szerződés útján történő felvásárlását rendelte el, továbbá a sertéshizlalási és bacon nevelési akcióknál a kukoricabeadási kedvezményt az 1956. év I—III. negyedévi átadásra lekötött és lekötendő sertésekre is kiterjesztette. A kedvező gazdasági adottságok következtében az állam elvárja, hogy a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok 1955 október 31 napjáig kukorica értékesítési és sertéshizlalási szerződéssel járuljanak hozzá a húsellátás megjavításához. A kedvező gazdasági előfeltételek megvannak. Megyénk dolgozó parasztságán múlik a terv teljesítése. — Jó termés, több sertés. Ha megnézzük az előző évek termésátlagát kukoricából, akkor megállapíthatjuk, hogy ebben az évben mindenütt 2—3 q májusi morzsolttal több termés várható. Fordítsuk tehát ezt a mennyiséget a jobb hús- és zsírellátás előfeltételeinek megteremtésére. A kukorica és sertéshizlalási szerződés kötése nemcsak hazafias kötelesség minden dolgozó paraszt számára, hanem előnyös és hasznos is, de még előnyösebb termelőszövetkezeti tagjaink számára A kukoricaértékesítési szerződést kötők a töréstől számított 8 napon belül kötelesek a májusi morzsolra átszámított kukoricát mázsánként 240 forint készpénzárért leszállítani, mely ár sokkal kedvezőbb, mint az elmúlt évek szabadpiaci ára, melynek felét már a szerződéskötéskor felvehetik. Előnyös továbbá a kukorica értékesítési szerződés azért is, mert ha a termelők iparcikkeket kívánnak igénybe venni, úgy fenyőfűrészáru, bárdoltfa, gömbrúd, tégla, cserép, pala, építőanyagokhoz, illetve 125 köbcentiméteres vagy 250 köbcentiméteres Csepel motorkerékpárhoz juthatnak a leszerződött mennyiségek arányában. Ebben az esetben a felvásárlási ár 200 forint. A termelők szerződésen kívül felvásárolt kukoricáért a májusi morzsokra átszámítva — mázsánként 220 forint vételárat kapnak. Ma már közmondásos, hogy dolgozó parasztságunk egyik legfontosabb takarékpénztára a sertés, mert ebben apródonként beleeteti forintjait, hogy azt összegyűjtve illetve értékesítve adófizetésre, nagyobb értékek vásárlására, illetve ingatlan építésére, tatarozásra használja fel. De tisztában van azzal is ma már mindenki, hogy a sertés fizet legtöbb kamatot a beléje fektetett forintok után. Ma már köztudomású, hogy faluhelyen 4—5 sertés árából kis családi házat lehet vásárolni. Ezért előnyös elsősorban a sertéshizlalási szerződéskötés minden dolgozó paraszt számára. A sertéshizlalást kötő termelők az átadott sertés minőségétől függően 18—22 Ft/kg készpénzárat kapnak, vagy pedig 16—18 forint készpénzár mellett 100—230 kg kukoricabeadási kedvezményben részesülnek. A szerződéskötéskor a mezőgazdasági tsz-ek 600, az egyéni és I., II. típusú tszcs-tagok 400 forint hizlalási előleget vehetnek fel. A megye szerződéskötési tervének teljesítéséért a tanácsok végrehajtó bizottságai és a begyűjtési szervek felelősek, de felelős minden termelő is, mert a szabad értékesítési jogát csak az a község kaphatja meg, mely mind a beadási, mind a kukorica értékesítési tervét hiánytalanul teljesítette. A tanácsok végrehajtó bizottságai azokat a termelőket, akik a jó kukoricatermés és a megfelelő sertésállomány ellenére gazdasági erejükhöz mérten sem kötnek szerződést, kukoricakészleteik egy részének az állam számára való eladására kötelezhetik. Megyénk területén igen nagy érdeklődés mutatkozott meg különösen a sertéshizlalási szerződések kötése iránt. Nem ritka eset, hogy 5—8 darab sertésre kötnek hizlalási szerződést. A szerződéskötés csak szeptember 15-én indult be, de naponta több mint 500 azoknak a száma megyei szinten, akik leszerződnek. Pl. Szakcs községben az állatforgalmi felvásárlóját 25—30 gazda rohamozta meg felvilágosításért s közülük már számos azóta le is szerződött, így pl. Horváth József 6 kh-as szakcsi dolgozó paraszt 8 drb. hízóra kötött szerződést. Megyei szinten legjobban indult meg a szerződéskötés a paksi, gyönki és a szekszárdi járásokban, mert a kiemelkedő községek ezekből a járásokból kerültek ki: Dunaföldvár, Bölcske, Kölesd, Kisszékely, Bátaszék, Tolna és Szekszárd város. Dunaföldvár községben megmutatkozik a tsz-tagok nagy érdeklődése, mert Juhász Ferenc és Takács László Paksi utcai lakosok, akik az Alkotmány TSZ tagjai 6, illetőleg 5 sertésre kötöttek szerződést. Kölesd községben Szíjártó Márton és Faragó János 8 kh-as dolgozó parasztok 4, illetve 3 szerződéses sertés lekötésével járnak élen. Versenymozgalom indult meg a szerződéskötés érdekében Bátaszék községben, ahol Faidt Gáspár 2 kh-as termelő 3 és Thész János 6 kh-as termelő 3 sertésre kötött hizlalási szerződést. Tolna községben a kezdeményezők között van Koleszár Györgyné, aki 2 sertésre, valamint Turbéki József I. típ. Alkotmány TSZ tag, aki 2 sertésre kötött hizlalási szerződést. Nem kisebb az érdeklődés a kukorica szerződéskötés vonalán sem. Pincehelyen a szerződéskötés első napján több dolgozó paraszt kötött kukorica értékesítési szerződést, mintegy 66 q májusi morzsolt kukoricára. Győrfi József, Sipos Ferenc 10—10 q-ára, Szántó János 8 q, Mező József 6 q kukoricára kötött szerződést. Zombán ugyancsak komoly érdeklődés tapasztalható. Matusz István szentgáli 6 holdas termelő 10 q májusi morzsolt kukoricára, Beke Márton 4 q kukoricára kötött szerződést. Mindannyiunknak elsőrendű feladata az ellenséges propaganda leleplezése, mely megmutatkozott az akcióval szemben. Az ellenség azt híresztelte, hogy minden termelőnek felesleges kukoricáját le kell adnia, sőt azt is híresztelik, hogy sertésvágásoknál 7 forintot kell fizetni kilónként; mindez merő hazugság. A termelőtől függ, hogy mennyit szerződik le és a vágáskor csupán a régebben is szokásos bélyegilletéket — mely sertésenként 1 forint — kell leróni. Az idei kedvező kukoricatermés és a jelentősen megnövekedett sertésállomány lehetővé teszi, hogy országunk hús- és zsírellátását — a fokozott és megnövekedett igények teljes kielégítésével — biztosíthassuk. Ez érdeke dolgozó parasztságunknak és termelőszövetkezeti dolgozóinknak főleg azért, hogy elsősorban a munkás-paraszt szövetséget tovább szilárdítsa, melynek már sokat adta példáját az eddigiek folyamán is. FELEMELKEDÉS ÚTÁN 182 gazda kérte felvételét Többször írtunk már arról, hogy a faddi dolgozó parasztok tömegesen választják a szövetkezeti gazdálkodást. Ezt bizonyítja az is, hogy ez év július 1-től 182 gazda kérte felvételét a már meglévő öt termelő szövetkezetbe. Az elmúlt napokban a Kossuth TSZ-be kérték felvételüket: özv. Fabis Józsefné 10, Terity Ilona 12, Sehőcz József 2.5, Kecsmár Istvánné 3, Petróczi György 4, Horváth Ferenc 1.5, özv. Meksz Józsefé egy és Kákonyi Ferenc egy holdas dolgozó paraszok. Az Uj Élet TSZ-be özv. Varga Istvánná 5.5 holdas, a Búzakalász TSZ-be Horváth Lajos 4, a Győzelem TSZ-be Keresztes György 2.5 holdas dolgozó parasztok kérték felvételüket. Negyven literrel emelkedett a napi tejhozam a szekszárdi Béke TSZ tehenészetében Alig egy hónapja annak, hogy új elnök vette kézbe a szekszárdi Béke TSZ vezetését. Kiss Antal, aki azelőtt a megyei tanács termelőszövetkezeti osztályát vezette több, mint négy éven át — most gazdagon gyümölcsözteti szakképzettségét, jó irányító és szervezőképességét a tsz javára. Az elnöknek kezdettől fogva legfőbb gondja volt a tehénállomány feljavítása, a teli hozam emelése. E célból több hasznos javaslata mellett, bevezették az egyedi takarmányozást és azóta hétről-hétre emelkedett a tejtermelés. —1 Szeptember 20-ra pedig három héttel az egyedi takarmányozás bevezetése után — negyven literrel emelkedett a napi tejtermelés a Béke TSZ tehenészetében. 4 Eredmémyes esztendő A Bátai Vörös Zászló Tér -Kimelőszövetkezetben egyre több szó esik mostanában arról, milyen változások történtek a tavalyi zárszámadás óta. Főleg arról beszélgetnek ebbet, hogy most a jövedelem kétszerese a tavalyinak. Akkor két kiló búzát, 63 deka árpát, egyebet és 5.42 forint készpénzt osztottak ki, s egy munkaegység pénzértéke 21.62 forint volt. Az idén öt kiló búzát, két kiló árpát, 4 kiló kukoricát adnak munkaegységenként, készpénzben 40.50 forint körül lesz egy munkaegység értéke. Az öreg Sike József bár eHrak. is meglesz belőle a jövedelme, már több, mint 200 munkaegysége van. Tavaly alig volt 100 munkaegysége, igaz, akkor úgy gondolta , ha napszámba járogat, többet tud keresni. A termelőszövetkezet tavaly sokszor a villanyszámlát sem tudta kifizetni, ebben az évben rendszeresen kapott pénzt a tagság. Mi volt ennek a titka? Az, hogy amíg tavaly 20 tehéntől naponta 25 liter tejet fejtek, addig az idén ugyanattól a 20 tehéntől 80— 90 litert fejtek. Igaz, azóta hozzáértő, lelkiismeretes emberek kerültek a tehenészetbe, a vezetőség is jobban irányítja a tagságot. Az elmúlt egy év eredményeit talán az elmúlt két-három hét igazolta a legmeggyőzőbben. Ez alatt az idő alatt ugyanis 52 új tag lépett be a szövetkezetbe, köztük a 14.5 holdas Takaró József, a 10 holdas Gyuria Mihály, a 11 holdas Németh József, a 7.5 holdas Faragó Dezső, a 6 holdas Balogh Jánosné, a 6,5 holdas Bárdos Vincéné, Bátai Péter, Lukács János s a 6 holdas Tüski Máté. • Vasárnapra vendégeket vár a bátai Vörös Zászló Termelőszövetkezet. A tengelici Petőfi Termelőszövetkezetből ötven tag — növénytermelők, állattenyésztők és más munkaterületen dolgozók — látogatnak el. Megtekintik a szövetkezet gazdaságát, jószágállományát, — majd elmondják tapasztalataikat, javaslataikat, amelyek felhasználásával a bátai Vörös Zászló Termelőszövetkezet még nagyobb eredményeket érhet el a jövőben. , 12 mázsa egy holdról A Kajmádi Állami Gazdaság ebben az évben egy—másfélmillió forint haszontöbbletre számít. Ennek a jövedelemnek jelentős részét a dohánytermelés adja. Hét holdról átlagosan 11—12 mázsás termésre számítanak, — ezt ígérik a hatalmas dohánylevelek. fi szívvel mezőgazdasági küldöttség látogatása megyénkben A hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjai Szoncsenkó Vladimír Alexandrovics elvtárs Kazahsztán szovhozügyi miniszterhelyettes, Haszenkó elvtárs ukrajnai szovhozigazgató és Pohálynyikov elvtárs Dél-Kazahsztáni szovhoz igazgató kedden meglátogatták az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságát. A kedves vendégeket Czapári László elvtárs gazdaságvezető, a gazdaság dolgozói, Molnár Sándor elvtárs a Megyei Párt Végrehajtó Bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője és Markovics János elvtárs megyei mezőgazdasági igazgató fogadták. A szovjet elvtársak a gazdaság dolgozóival folytatott beszélgetéseik során sok hasznos javaslatot és tanácsot adtak. Többek között rámutattak arra, mennyire fontos a kiváló tulajdonságokkal rendelkező értékes hazai szarvasmarha-fajtánknak, a bonyhádi vöröstarka tehénnek továbbtenyésztésével az eddigieknél még sokkal jobban és céltudatosabban foglalkoznunk. Jónak és gazdaságosnak találták a gazdaságban először alkalmazott betontámlás ároksiló rendszereket és az alkalmazott takarmányozási eljárásokat. A legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a gazdaság 40 mázsán felüli holdankénti átlagtermést ígérő négyzetesen vetett és már teljesen beérett kukoricájáról. A szovjet mezőgazdasági szakemberek a gazdaság megtekintése után a legteljesebb megelégedésüket fejezték ki a látottak és tapasztaltak felett. Vetik a búzát a paksi járásban Kedvezően halad az őszi munka a paksi járásban. A dunakömlődi Szabadság 41 holdon befejezte az őszi árpa vetősét. A kajdacsi Márciusi TSZ 6 holdon a rozs, a kajdacsi József Attila 14 holdon pedig az árpa, 7 holdon az őszi takarmánykeverék, a sárszentlőrinci Táncsics TSZ 10 holdon az őszi árpa, a dunaföldvári Alkotmány TSZ 50 holdon az őszi árpa vetését fejezte be. A bölcskei Vörös Október TSZ határában szépen zöldes már a 18 holdon vetett rozs. A napokban megkezdték a búza vetését, összesen 134 holdon vetnek búzát. A bölcskei Vörös Október TSZ-en kívül a dunaföldvári Alkotmány TSZ- ben is vetik a búzát. Ötvenhétre emelkedett az új belépők száma Napokkal ezelőtt lapunkban hírt adtunk arról, hogy a dunaszentgyörgyi dolgozó parasztok egyre inkább a szövetkezeti gazdálkodást választják. Rövid egy hét alatt 57-re emelkedett a Szabadság TSZ- be belépők száma. Simon László 13 holdas, Ponekkel János 8 holdas dolgozó parasztok, Mácsik József a községi alapszervezet titkára, Badics Benőné az MNDSZ országos vezetőségének tagja és Faludi Imréné a helyi gépállomás igazgatójának felesége kérték felvételüket. Mi újság a paksi Vörös Sugár TSZ-ben? A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezetben mintegy 125 mázsa kenyérgabonát osztottak ki prémiumként, a borsótermés jövedelméből pedig 19 ezer forintot. Egy héttel ezelőtt kezdték meg a burgonya felszedését. Mind a 23 hold szerződött. Holdanként közel 100 mázsa termést várnak. Mázsájáért 170 forintot kapnak, összbevételük ebből 391 ezer forint lesz Szerdán megkezdték az öt hold cukorrépa felszedését a Dunaszentgyörgyi gépállomás répakiemelő gépeivel. Az öt holdról mintegy 12 vagon termésre számítanak. Gyümölcsösükből összesen mintegy 60 ezer forint bevételre számítanak. A tagok között mintegy 30 mázsa körtét és 40 mázsa téli almát osztanak ki munkaegység szerint. Szőlőből holdanként mintegy 20—22 mázsára számítanak a tervezett 15 mázsával szemben. A bortermés holdanként eléri a 16—17 hektolitert de a csemegeszőlőből meglesz a holdankénti 22—24 mázsa is.