Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-01 / 256. szám

T Tolnai M Egyetemi Könyvtár PÉCS V.fl Ál HP P TQIWANiOr­i PÁr­THIOTTSÁSÁNAK LAPJA 1 XII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDD, 1955. NOVEMBER 1. Buják Emil­­ példát mutat Györköny, a begyűjtési ter­vek teljesítésében mindig a paksi járás, sőt a megye leg­jobb községei közé tartozott. A termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó paraszto­kat is arról ismerik a környék­beliek, hogy állam iránti kö­telezettségüknek mindig idő­ben, maradék nélkül eleget tesznek. Jó hírnevükért nap­jainkban is harcolnak a györ­­könyiek. Tanácsülésen első­sorban a tanácstagok fogadták meg, hogy november­i tiszte­letére erre az időre, egész évi beadási kötelezettségüknek ele­get tesznek. Az egyénileg dolgozó parasz­tok vállalásainak teljesítésében különösen a tanácstagok és az állandó bizottság tagjai mu­tatnak példát. Buják Emil a begyűjtési állandó bizottság el­nöke — tanácstag is — már október 20-ig — a bor kivételé­vel — egész évi beadási köte­lezettségének eleget tett. Pél­dáját mások is követték, amelynek következtében Györ­­köny a begyűjtési tervek tel­jesítésében napjainkban is a megye legjobb községei közé tartozik. Ülést tap a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács november elsején ülést tart. Az ülésen Tisza József a Termelő­szövetkezeti Tanács titkára be­számol a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a termelő szövetkezetek soron lévő felada­tairól. A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagjai 115 holddal túlteljesítették búza vetéstervüket Az őszi mezőgazdasági mun­kák kezdetén a fácánkerti Vö­rös Hajnal Termelőszövetkezet tagjai vállalást tettek és ver­senyre hívták a szekszárdi já­rás valamennyi termelőszövet­kezetét. A vállalásban az állt, hogy példamutatóan, határidő előtt befejezik az őszi mezőgaz­dasági munkákat. A fácánker­tiek vállalásukhoz híven ide­jében végeztek az őszi betaka­rítási munkák nagy részével, elsők között teljesítették őszi vetéstervüket. Lapzártakor je­lentette a járási tanács mező­­gazdasági osztálya, hogy a já­rásban elsőnek a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetke­zet­ 70 hold előírásával szem­ben 85 holdon földbe tette az őszi búza vetőmagját is. Vállalás a vállalásért -p­ícséretre méltó dolog az ha valaki olyan irányú válla­­­­lást tesz, amelyből az egész községnek haszna van. Úgy gondoljuk a mözsi gépállomás kollektívája (de lehet, hogy csak a szűkkörű vezetőség) is dicsőséget akart kivívni, amikor október 19-én csatlakozva a sárpilisi gépállomás fel­hívásához s november 7-re vá­llalást tett. A vállalásban a többi között az áll, hogy a gépállomás hozzásegíti a termelő­­szövetkezeteket ahhoz, hogy a vetés alá kerülő területről a kukoricaszárat október 25-ig letakarítják, október 28-ig pe­dig mindenütt befejezik a vet­ést. O­­któber 31-én a gépállomás vezetői gondoltak egy na­­­­gyot és merészet, újabb vállalást tettek. Ebben a vál­lalásban azt ígérték meg, hogy november 7-re vetik el az őszi gabonákat, a kukorica­szárat pedig nov. 20-ig takarítják le. Miért volt erre szükség. Le­het, hogy az első vállalás el­hamarkodott volt, vagy tán nem a reális lehetőségeket, a dolgozók véleményét vették alapul? Erre csak a gépállomás vezetősége tudna válaszolni. A mi véleményünk ezzel kap­csolatban: az adott szó kötelez. Elítélendő dolog, ha valaki adott szavának nem tesz eleget. Az meg különösen nem vá­lik becsületére senkinek, ha — az mellett, hogy vállalását nem teljesíti — még hangosk­odik is. Ugyanis a mözsi gép­állomás az utóbbi vállalásával versenyre szólítja a megye valamennyi gépállomását, holott ő maga is az utolsók között kullog. Nem vállalások sorozatára, hanem teljesítésre, be­csületes munkára van szükség. A szakemberek jó munkáján múlik Elmondja: Markovics János Mezőgazdasági igazgató. A gépállomási igazgatók, a termelőszövetkezeti el­nökök és községi tanácsel­nökök jó munkájától függ, hogy az elkövetkezendő na­pokban hogyan tudják tel­jesíteni a vetéstervet. Nemcsak a kedvezőtlen időjárásnak tudható be, hogy Tolna megye ennyire elmaradt kenyérgabona ve­téstervének teljesítésével, hanem annak a nemtörő­dömségnek és felelőtlen­ségnek is, amellyel ezen a területen találkozunk. Nem engedhető meg és nem ért­hető meg az, hogy a kis­­tormási Dózsa TSZ elnöke miért nem akarja, hogy a kukoricaszárat kombájnnal takarítsa le a gépállomás, amikor körülbelül 100 hold búza, kukorica után kerül. Gépállomásainkat is terheli felelősség azért, hogy kör­zetük tsz-einél ilyen vontatot­tan halad a kenyérgabona ve­tése. Például a dalmandi gép­állomás körzetében 1148 hold kenyérgabona vetéstervből csak 380 hold területen fe­jezték be a vetést. De a tsz­­ek sem törekednek arra, hogy biztosítsanak szántásra terü­letet. A kétyi Alkotmány TSZ ben például dolgozott volna a traktoros, de a szántásban gátolta az, hogy 5—6 méte­renként le kellett állnia, hogy elrakja a gép elől a levágott de le nem hordott kukorica­szárat. A tsz nem volt képes egy embert sem erre a mun­kára állítani. Több felelőssé­get kellene éreznie a nagy­­székelyi Dózsa termelőszöve­­kezet tagságának is. 150 hold kukoricájukból eddig mind­össze 3 holdat törtek le. Búza­vetésük jelentős része még a letöretlen kukorica után ke­rül. Van példa arra, hogy ilyen időben is lehet dolgozni. Vasárnap a szedresi, a nagy­dorogi, a varsádi gépállomá­sokon egész nap teljes erővel haladt a vetés. De vetettek a gazdák a decsi és a szál­kai határban is. A vetés mielőbbi befejezése érdekében a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságá­nak, mintegy 30 dolgozója ment ki azokra a területekre, ahol a vetés a leglassabban halad. A vetés mielőbbi be­fejezését kell elősegíteni a gépállomásokon és termelő­­szövetkezetekben a munkák helyes megszervezésével. Fon­tos, hogy valamennyi tsz-tag családtagját is bevonják ebbe a nagy munkába. Takarítsák le a területeket, szántsák a földet, vessék a búzát. Komoly felelősség hárul a tanácsokra is. Végezzék lelki­­ismeretesen a vetésterv be­jelentésének ellenőrzését, vé­gezzenek felvilágosító mun­kát, törekedjenek arra, hogy a tanácstagok példamutató munkáján keresztül vala­mennyi egyéni gazda pár na­pon belül befejezze a vetést. A kajdacsi November 7 TSZ tagjai teljesítik vállalásukat A kajdacsi November 7 Ter­melőszövetkezet tagjai nevük­höz méltóan munkafelajánlá­sokkal készülnek november 7- re, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 38. évfordu­lójára. Korábbi vállalásuk­ban az állt, hogy október 25-ig befejezik az őszi kalászosok ve­tését, november első napjaiban pedig végeznek az összes őszi kapások termésének betaka­rításával. Az esőzések miatt nem tudták minden pontban teljesíteni vállalásaikat a kaj­­dacsiak. Ezért a nagy ünnep tiszteletére megígérték, hogy az eső okozta lemaradást no­vember 7-ig pótolják. Ezen a héten befejezik az összes őszi vetéseket, betakarítják a ku­koricát, és a kukoricaszár túl­nyomó többségét. A kajdacsi November 7 Ter­melőszövetkezetben minden fel­tétel biztosítva van a vállalás teljesítéséhez. Amint az elnök mondja, az őszi gabona vetés­tervet 90 százalékra teljesítette a tsz, a kukorica, illetve ku­koricaszár betakarításával 50 százaléknál tartanak. Újítással győzik le a nehézségeket a Pincehelyi Gépállomáson. A Pincehelyi Gépállomás körzetében mitegy 150 hold vetőszántás áll készen. A múlt heti esőzések erősen összetömítették a talajt s emiatt a vetőgép csorosz­­lyája nem tudja bemélyí­­teni a vetőmagot a földbe. A gépállomás és a termelőszö­vetkezetek tanakodtak ar­ról, hogy megkultivátoroz­­zák-e a talajt, vagy mi mó­don tegyék alkalmassá a vetésre. A gépállomás igaz­gatójának jó ötlete támadt: egy árokhasító kést szer­kesztett és szerelt fel a ve­tőgép csoroszlyáira, amely megfelelő mélységben ár­kot hasít a vetőmagnak s így az nem marad a föld felszínén. A próba kitűnően bevált s a gépállomás most több vetőgépet felszerel ilyen talajmélyítő késekkel, hogy még e hét elején be­vethesse az előkészített te­rületeket. Ezzel az újítással — bár kis munkának tű­nik — nagy előnyre tesz szert a gépállomás, mert egyébként több motoros kul­­tivátort kellett­­ volna ráál­lítani a talajlazításra, amely négy-öt nappal késleltette volna a vetés befejezését ezeken a területeken. Világ proletárjai egyesüljetek Új pártmunkások falun Képünkön Rácz János, Mészáros Béla, Fazekas István, Sí­pos István, Lubostyik László, Takács Gyula, Harmat József, Gergely János, Juhász József, Szabó Gábor, Keserű István Varga Andor, Kardos Ferenc és Szép János elvtársak mun­kába indulásuk előtt. Elfoglalta új munkahelyét azoknak az elvtársaknak egy csoportja, akik a fővárosi üzemekből és a megye felelős funk­cióiból Tolna megyébe kérték magukat falusi pártmunkára. ötéves a postai hírlapterjesztés Üdvözöljük a postai hírlap­szolgálat ötödik évfordulóján a postás lapterjesztőket! öt évvel ezelőtt jött létre a postai hírlapterjesztés hálózata. A párt azt a megbízatást adta a postásoknak, hogy a párt sza­vát, az újságot minden nap pon­tosan eljuttassák a sokezer főnyi olvasótáborhoz. Megtisztelő párt­megbízatás ez és a megtisztelte­tés éppen a munka fontosságá­ból származik. Hogy a pártpoli­tikai munka szempontjából ez milyen fontos, azt szemléltetően mutatják a pártlapterjesztés ha­gyományai. A párt évtizedekig illegalitásban dolgozott és még a kommunistagyanús embereket is börtön fenyegette, de a párt írásbeli agitációjának, röplapjai­nak, újságjainak terjesztése egy pillanatig sem­ szünetelt. A párt­sajtó eljuttatását az olvasóközön­séghez a pártmunka egyik leg­fontosabb részének tekintették. Az illegális Kommunista Párt tagjai és a párthoz közelálló be­csületes munkások nem egyszer szabadságukat, életüket áldozták fel, de a pártlap mégis időről időre rendszeresen megjelent a dolgozók körében. Ennek a dicső hagyománynak a folytatását bízta a párt a pos­tás hírlapterjesztőkre. A különb­ség mindössze annyi, hogy net nem illegális körülmények között hanem egy megváltozott, szabad országban kell a párt hangját sz igazságot terjeszteni. Most nem leselkednek a terjesztőkre a besúgók, csendőrpribékek, he­lyette az egész ország megbecsü­lése övezi őket, éppen olyan megbecsült dolgozói a társada­lomnak, mint a bányász, az esz­tergályos, vagy a földet művelő dolgozó paraszt. A megbecsülés nem utolsósorban abból is adó­dik, hogy az újságot ott találjuk a dolgozók mindennapi szükség­letei között. Az egyszerű szántó­vető embertől a tudósig minden dolgozó napról-napra várja az újságot és hiányérzete van, ha az nem érkezik meg időre. Most, az öt év er­edigényeit ér­tékelve meg kell állapítanunk, hogy a postások terjesztői gár­dája becsülettel helytállt e nagy feladata végrehajtásában. A pos­táskézbesítőknek nagy szerepük van abban, hogy a megye térké­péről szinte teljes egészében el­tűntek a fehér foltok: alig van lakott hely,ahova ne jutna el a pártsajtó, a Szabad Nép, a Tol­nai Napló, a Szabad Föld és a többi újság. Kezdetben problé­ma volt, hogy a vasúttól távol eső községek, puszták, tanyák nem, vagy csak hiányosan kap­tak újságot. Ez a probléma hét­­ről-hétre jobban megoldódik és tökéletesedik a lap eljutásának rendje az olvasókhoz. Az olvasótábor növelése terén jelentős az előrehaladás és ebben n­agy szerepük van a postás lap­­terjesztőknek is. A postások feladata nem egyszerűen csak az újság eljuttatása az olvasók­hoz, hanem egyben agitátorok­nak is kell lenniök a lapterjesz­tés mellett. Ez az elv egyre in­kább gyakorlattá válik: a hírlap­­terjesztők többsége ma már fon­tos feladatának tekinti, hogy a kézbesítés közben állandóan agi­táljanak a pártlap terjesztése mellett is és így rendszeresen növeljék a pártsajtó olvasótábo­rát. De örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy a postahivatalok, mint szervek állandóan fokozódó felelősséggel hajtják végre a pártnak ezt a megbízatását. Most a postai hírlapterjesztés 5. évfor­dulójára lapterjesztési versenyt indítottak. Pántya elvtárs pél­dául, a tamási postahivatal ve­zetője, 350 új Tolnai Napló előfi­zetést vállalt, amelyet teljesített is. Ezt az évfordulót azonban úgy ünnepelhetik legméltóbban a pos­tai hírlapterjesztők, ha a további jó munkájukkal is bebizonyítják, hogy becsülettel teljesítik párt­­megbizatásukat és a feladatok­hoz mérten jól ellátják a párt­­sajtóterjesztés ügyét. Bonyhádi Zománcművek A forradalmi műszak első eredményei A Bonyhádi Zománcművekben az utolsó negyedévi tervkészítés­nél fokozottabban figyelembe vet­ték a fogyasztók igényeit s ennek megfelelően — különösen a­z idénycikkekből — emelték az előirányzatot. Zsírosbödönből pél­dául 22 000 darabot zománcoz­nak az év utolsó három hónap­jában, kétszer annyit, mint a meg­előző év hasonló időszakában, s egyharmaddal többet mint az előző évnegyedekben átlagosan. Zománcozott zsírolvasztó üstök­ből, — amely ugyancsak kere­sett idénycikk télen — 4 000 da­rab készül a negyedévi tervben előírt 2500 darab helyett. A felemelt tervszámok teljesí­téséért október 24-től november 7-ig forradalmi műszakot tarta­nak a zománcművek dolgozói Ezalatt napról-napra emelkedik a termelés és javul a minőség is. Az üzem dolgozói, — amikor be­jelentették csatlakozásukat a húsz budapesti üzem felhívásá­hoz, s megfogadták, hogy éves tervüket december 20-ig teljesí­tik. Adott szavukat becsülettel állják, amire bizonyíték az, hogy október havi tervüket máris 5 százalékkal túlteljesítették.

Next