Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-29 / 279. szám

1955. NOVEMBER 29. TV A PT ,Ó Huszonhat új tagot vettek fel a zárszámadási közgyűlésen Látogatás a paksi Vörös Sugár TSZ-ben RÉGÓTA ismerem a paksi Vörös Sugár Termelőszövet­kezet házatáját, de talán soha­­nem volt ilyen nagy sürgés-for­gás, mint az elmúlt hét szom­batján. El-elnéztem a lázas igyekezetét, készülődést, öreg, fiatal, felnőtt és gyermek egy­aránt szorgoskodott, hogy mun­­kájával hozzájáruljon az ün­nepi készülődéshez. Az udvar egyik végén a tsz több asszony­tagja készítette a jóillatú vacso­rát, amott pedig padokat, aszta­lokat vivő embereket lehe­tett látni. A fiatalemberek kö­zött feltűnt egy idősebb bácsi­ka ,aki korát meghazudtoló fürgeséggel vitte a padokat. — Később megtudtam, Kern Jó­­zsefnek hívják és arról már ő beszél, hogy: — Nem olyan régen, ez év szeptember 1-ével kezdtem meg a munkát a Vörös Sugár TSZ-ben. öt hold földdel jöt­tem be, mert úgy gondoltam, hogy a közösben mégis csak jobban lehet dolgozni. — So­káig nem beszélgettünk, mert kocsi jött, padokat hozott, és Jóska bácsi újra kifelé indult Búcsúzóul annyit mondott: — Tavasszal már az asszony is jön. Ezen a szombati napon ért­hető a tagok lázas igyekezete, hiszen zárszámadási közgyűlé­süket tartották, ahol meghívott dolgozó parasztok és a Buda­foki Borforgalmi és Borpalac­kozó Vállalat, a patronáló üzem küldöttei az elnöki beszámoló­ból megtudták, nemcsak az év­ben elért eredményeiket, ha­nem azt is, hogy 1951. őszén mint I. típusú tszcs próbálták meg először a közös gazdálko­dást, húsz taggal 226 hold föl­dön. 1952. augusztusában Vörös Sugár néven III. típusúvá ala­kultak. Sok nehézség, sok gond követte azoknak a hónapok­nak, éveknek a munkáját, amíg elértek az 1955. évi zárszám­adásig. ÉRDEKLŐDÉSSEL FIGYEL­­TÉK az elnök szavait a felvéte­lüket váró meghívott dolgozó parasztok, a vendégek. A tsz régi tagjai pedig most már megkönnyebbülten gondoltak vissza az 1952—53-as aszályos évre, amikor bizony kevés ju­tott. Ennek ellenére volt 10 új tagfelvételük és gyarapodott a föld is. A Kanacsi Állami Gaz­daság földjei mellett egy üzem­egységük is alakult. A gyara­podás ellenére nem tudtak meg­erősödni. A tagság szétforgá­­csolódott, így 1953-as évben so­kan kiléptek, a 68 tagból mind­össze 12 tag maradt. Az 1954-es évet újult erővel kezdték, nem csüggedtek a ta­gok, ezt látva a kilépők közül többen visszajöttek. Ebben az évben a jég- és vízkár pusztí­tott a tsz határában, de ennek ellenére is 38 forintot ért egy munkaegység. EMLÉKEZNEK még, hiszen nem olyan régen történt, hogy az 1955-ös évben végzett jó munka kedvezően hatott a be­lépni szándékozó gazdák között. A hajdani 20-as létszám és 226 hold föld 107 tagra és 749 hold­ra gyarapodott. Ebben az év­ben a jó munkaszervezés lehe­tővé tette, hogy három­szor, sőt egyes növényeknél négyszer adják meg az ápolás munkáját. Túlteljesítették a ga­bonaféléknél is a tervezett egy holdra eső termésátlagot, így sikerült elérni, hogy a tavalyi 36 forinttal szemben, az idén 54­90 forintot érjen egy munka­egység. Teli János kocsis 439 munkaegysége után minden részesedést átszámítva, közel 24 000 forintot kapott, de ebbe nincs beleszámítva a háztáji jövedelme. Hanoi János és csa­ládja ez év márciusában lépett be a tsz-be, a család 908 munka­egységet szerzett. Hanoi Jánosné egymaga 222 munkaegységet gyűjtött. Peregnek a szavak, a számok, mindenki hallhatja az eredmé­nyeket, de a hibákat is. Nem kell, de nem is tagadják le azokat sem, hiszen sok még a tennivaló. Az elnök mondani­valójában elérkezett a szom­bati napig, a régen várt zár­számadásig. Beszélt az ered­ményekről, a hibákról, amelyek kijavításához az új tagokra is szükség van. — Müller Ádám 4 hold, 1300 négyszögöl földdel és 314 négy­szögöl szőlővel kéri felvételét termelőszövetkezetünkbe. Elfo­gadja a tagság? — kérdezte az elnök. Magasba lendülnek a kezek. — ELFOGADJUK — mon­dották a tagok, jól dolgozó em­ber, neki is köztünk a helye. És így tovább, még 25-ször sza­vazott a tagság fogadva nagy családjába újabb fiait. y—a. Múzeumi Napok a Szekszárdi Múzeumban A vasútállomás irányából hosszú sorokban kígyózik nap, mint nap a fiatalság oszlopa a múzeum impozáns épületének főbejárata felé. Nagydorog, Fácánkert, Öcsény és ki győzné felsorolni, hány meg hány tá­volabbi, közelebbi község isko­lái .küldik tanulóikat Szek­­szárdra, hogy a múzeumi napok alatt tudásukat gyarapítsák, társadalomtörténeti, természet­rajzi, vagy akár művészeti isme­reteiket bővítsék, a múzeum ér­tékes gyűjteményeinek, kiállí­tásainak megtekintése, vala­mint az elhangzó szakvezetések nyomán. A múzeum homlokzatáról nemzetiszínű lobogók, „Múzeu­mi Napok" feliratú vörös drapé­ria, művészi kiállítású plaká­tok integetnek hivogatóan a lá­togatók felé. Az előcsarnokban már rend­ben állva sorakozik két általá­nos iskolás osztály, hallgatják Andrásfalvy Bertalan néprajz­szakos muzeológus tájékozta­tóját, majd vele együtt megin­dulnak a „sárközi szoba” be­járata felé. Az emeletről most kanyarodik lefelé a szerkszárdi általános iskola egyik csoport­ja Tóth Nándor pedagógus, önkéntes tárlatvezetővel az élen. Az emeleten elhelyezett „Idegen földrészek emlősálla­tai” kiállítás exotikumot lehe­lő termében egyfelől Imre Lász­­ló gimnáziumi tanár, másfelől dr. Mészáros Gyula múzeumve­zető tájékoztat 1 — 1 csoportot az afrikai sivatag, vagy az ázsiai őserdők állatvilágának életéről, sajátosságairól, létért való küz­delméről. A kiállított állatok csoportja megdöbbentően, él­­ményszerűen hat a látogatóra. A mi szemeink által a valóság­ban soha nem látott világ ele­venedik fel a látottak és az el­hangzó, érdekes előadások nyo­mán. És ez így megy már egy hét óta, napról-napra A múzeum dolgozóihoz nehéz hozzáférni ezekben a napokban, különbe­­szélgetés céljából. Mégis sikerül egy pillanatra „elfognunk" Mé­száros elvtársat. Csak egyetlen mondatban volt ideje válaszolni érdeklődésünkre: „Naponta reg­geltől estig talpon vagyunk, ve­zetünk, magyarázunk, munkánk nem könnyű, de szívesen tes­,­szük.” Most válik igazán valóra, ezekben a napokban, hogy a múzeum a dolgozóké, az ifjúsá­gé, népünk összességéé. A belecskai MHDSZ-asszony, a dolgo­­k epszségéárt Belecskán az MNDSZ részt­­vesz a tüdőszűrővizsgálat elő­készítésében. Szabó Antalné MNDSZ elnök két vasárnapon 23 tagot szervezett a Vörös Ke­reszt számára. Az MNDSZ tag­­jai továbbra is folytatják a munkát. Ellátogatnak a csalá­dokhoz, megmagyarázzák álla­munk egészségvédő intézkedé­seinek jelentőségét a község lakóinak. Hasonló segítséget nyújtanak a belecskai asszonyok a Télapó­est megszervezésében is. Ter­vük szerint a Télapó-esten egy gyermekbált fognak megren­dezni. Németh József útja a párthoz ment a „berekben” — ahogy a kurdiak nevezik ezt a lapost — serényen folyik a munka. — Ebben a völgyben van a Dózsa Népe TSZ kertészete és répa­földje. A kertészetben Vörös Márton, a párttitkár harmadma­­gával sárgarépával teli nagy ko­sarakat rak fel egy kocsira. Az állomásra szállítják a sárgaré­pát, kilójáért 2 forintot kapnak. Amott az asszonyok szedik ki a földből a sárgarépát, távolabb pedig a cukorrépaszedők dolgoz­nak. Néhány férfi a föld szé­lén a cukorrépa betakarásával van elfoglalva. A répaföldön itt-ott foltokban csillog a víz, amely a nagy eső­zések idején megállapodott a tó­csákban. Ketten éppen abban foglalatoskodnak, hogy a tócsá­kat lecsapolják. Ez a két ember Tóth Károly, a brigádvezető és Németh József, egy csendes, ke­­vésbeszédű fiatal férfi, aki nem­rég lett párttagjelölt. Könyvét az utolsó taggyűlésen kapta meg. Németh József 1950-ben lé­pett be a Dózsa Népe Termelő­­szövetkezetbe. Szerénységéért, szorgalmáért az emberek hamar megszerették. Volt fogatos, ké­sőbb pedig gyalogmunkás lett a növény­term­­elésben. Mindig lelkiismeretesen dolgozott, nem maradozott el a közös munká­ból, a tavalyi zárszámadáskor is 490 munkaegysége után ré­szesedett. Csendes, szorgalmas munkájával felhívta magára a pártszervezet figyelmét. A ter­melőszövetkezet pártszervezetét a tsz ügyei igen nagy feladatok elé állították. Nem a legjobban ment a munka. Nem minden tag teljesítette kötelességét hi­ánytalanul. A közös munkából néha el-elmaradoztak egy-ket­­ten. A vezetéssel sem voltak megelégedve. A párttagok látták, hogy nincs minden a rendjén, s elha­tározták, hogy a bajok orvos­lása végett számszerűleg is, megerősítik a pártszervezetet. Foglalkozni kezdtek azokkal a sz-tagokkal, akik becsülettel dolgoztak és példát mutattak a többieknek. Németh József ebben az idő­ben egy idősebb párttag, Kal­már Lajos bácsi mellett dolgo­zott. Sokat beszélgettek a ter­melőszövetkezet dolgairól, a hi­bákról, mert ha csendes ember is Németh József, a hibákról megmondja a véleményét, s nem tetszik neki, ha valaki nem dolgozik becsületesen. Szóval arról beszélgetnek, hogy mikép­pen lehetne megjavítani a mun­kát a teremelőszövetkezetben. Egy ilyen beszélgetés alkalmá­val született meg a fejében a gondolat, hogy belép a pártba. Megkérdezte Kalmár bácsit, hogy neki mi a véleménye? Be is adta felvételi kérelmét. Mikor a taggyűlés előtt állt, egy kicsit furcsa érzés töltötte el. Nem voltak ott sokan, hi­szen alig volt­­ tagja a párt­­szervezetnek s mindegyiket jól ismerte, együtt dolgozott ve­lük, mégis valami szokatlan ér­zés vett rajta erőt. Végiggon­dolt addigi életén, a kemény munkában eltöltött éveken, eszébe jutott felesége, három kis családja, s még sok min­den. Kicsit akadozott, mikor elmondta, hogy mi húzza őt a párthoz, miért akar párt­tag lenni. — Érezte, hogy most valami fontos történik az életében. Izgatott volt egy ki­csit, s várta, hogy döntsön a taggyűlés. A taggyűlés döntött, Németh József tagjelölt lett. — Nemsokára megkapta a tagje­lölt-könyvet is. Mikor átvette érezte, hogy ez a kis könyv őt arra kötelezi, hogy még jobban dolgozzék, s a tsz dolgaival töb­bet törődjék, mint eddig, mert nem elég, hogy elvégzi a köte­lességét, és csendesen, hallgata­gon nézi, hogy mások esetleg hátráltatják a munkát. * Munkakedve, szorgalma az­óta még inkább megnövekedett. Most is keményen küzd a vad­vízzel, hogy a tócsák levezeté­sével megmentsék a répát, s ne legyen kára a termelőszövetke­zetnek. Szokása szerint csende­­sen dolgozik, nem beszél, ha­nem cselekszik. Gazdag almaszüret Kanacson A Kanacsi Állami Gazdaság­nak 116 holdas gyümölcsöse gazdag almatermést adott az idén. Ezért 3 vagon export­­alma szállítási tervét 5 vagon­nal túlteljesítette, ezenkívül 17 vagon szerződéses almát szál­lítottak le. Jelenleg a gazdaság dolgozóinak többsége a szállí­tásra kerülő almát válogatja és csomagolja. Asszonyok példája Amikor a gyulaji Új Barázda TSZ egy kicsit megkésett az őszi munkákkal ,a termelőszövetkezet asszonyai elhatározták, hogy kitartó munkával behozzák a lemaradást. Szándékukat meg is valósították. A termelőszövetkezet kukorica, burgo­nya- és répaföldjei az asszonyok színes fejkendőitől tarkállot­­tak. Lelkes, szorgalmas munkájuknak nem is maradt el az eredménye. A répát, burgonyát betakarították a termelőszövet­kezet tagjai. Ebben a munkában oroszlánrészük volt a ter­melőszövetkezet asszonyainak. Kukoricatörésben is igen szép eredményekkel dicsekedhetnek. Csaknem 120 kataszteri holdon törték le a kukoricát. Most pedig a betakarítás befejeztével hozzáfogtak a silózáshoz. A munkában különösen kitüntették magukat Faragó Jánosné, Balogh Gyuláné, Keiler Istvánná, Komáromi Józsefné, Simon Fatzncné, Istovics Jánosné és Koch Györgyné. Megérdemlik, hogy ideírjuk­ nevüket. A termelőszövetkezet asszonyai nemcsak a betakarítás munkálataiból vették ki részüket, hanem az agitációból is. Nagy részük van abban, hogy az utóbbi időben az Új Barázda TSZ-be 9 család lépett be 17 taggal. Az új tagok között nyolc nő van. Jövőre az asszonyok még jobban ki tudják venni részüket a munkából, mert a tsz-ben egy bölcsőde létrehozását tervezik. A terv megvalósulása azt jelenti, hogy azok az anyák, akik eddig azért nem tudtak elég tevékenyen részt venni a mezei munkában, mert kisgyermekeikkel kellett otthon foglalkoz­­niuk, ezután nagyrészben felszabadulnának ettől a gondtól, sokkal több időt áldozhatnának a gazdasági munkának. Ez pe­dig a termelőszövetkezet további fejlődésének, sikereinek egyik forrása lesz. A gyulaji Új Barázda asszonyai bebizonyították, hogy a nők szervezetten nagy erőt képviselnek, s képesek nagy fel­adatok megoldására. Eseménynaptár partizán leányt. Ma, novem­­ber 29-én 14 esztendeje an­nak, hogy a né­met fasiszták ki­végezték Zója Anatoljevna Koszmogyem­­janszkaja hős Megkapó élettörténetét szinte az egész világon ismerik. Gyen­gédség és erő­ lelkiismeretesség és szerényég jellemezte. Mielőtt belépett a Komszomolba, valósá­gos tanulmányt folytatott a Kom­szomol hivatásáról. És amikor felvették, édesanyjának arról be­szélt, hogy úgy érzi, más ember lett belőle. Ezt cselekedettel bi­zonyította be. Amikor félbe kel­lett hagyni a tanulmányait, apolijlnői tanfolyamra jelentke­zett, a Nagy Honvédő Háború­ban vállalta a rendkívül veszé­lyes kockázatot is: partizán lett a megszállott országrészen. Sok kárt okozott a német fasiszták­nak, de ezeknek végül is egy ka­tonai épület felgyújtásakor sike­rült elfogniuk Zóját. Hiába kí­nozták és gyötörték egyetlen áruló szót sem tudtak kicsikarni belőle, inkább a halált válasz­totta. Halála után megkapta a Szovjetunió Hőse címet. Ma, halálának 14. évfordulója alkalmából az egész szovjet nép és az egész békeszerető világ szeretettel gondol Zójára, aki életét feláldozta hazájáért.­­ A Ságvári Endre kultúr- és sportünnepélyekre Őcsényben és Sióagárdon már megkezdte pró­báit a táncegyüttes, Faddon 30 tagú új női tánckar alakult, amely sárközi leánytánccal mu­tatkozik be a seregszemlén. Új tánccsoport alakult Fácánkerten is, a Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezet 12 tagú együttese indul a versenyeken. i­dőjár­á­s Várható időjárás kedd estig: változó felhőzet, néhány helyen hószállingózás, kisebb eső. Reg­gel helyenként köd. Mérsékelt időnként élénkebb nyugati-észak­nyugati szél. Éjszaka gyenge fa­gyok. A nappali hőmérséklet ke­leten kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet plusz 1—mínusz 2 fok között, helyenként mínusz 2 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérsék­let kedden 4—7 fok között. 3 H­ÍREK — A Szovjet-Ukrán Hét ün­nepi megnyitója nem a városi kultúrházban, hanem a Pártokta­tás Házában lesz megtartva. A kezdés változatlanul november 30-án este 7 órakor lesz. — A termelőszövetkezetek há­zi erőkkel történő építkezéseinek elősegítésére a Földművelésügyi Minisztérium műszaki rajzokkal és tervekkel ellátott mintaköny­­veket bocsátott ki. A mintaköny­vekben a termelőszövetkezetek válogathatnak a számukra leg­megfelelőbb épületek, sertés­­fiaztatók, baromfiólak, silók, magtárak, brigádszállások, stb. különböző típusai között. A ter­vek elkészítésénél figyelembe vették a termelőszövetkezetek­ben megtalálható építőanyago­kat.­­ A mezőgazdaság termésho­zamának növelése céljából ős­­szel úja­bb 50 laboratórium léte­sült a gépállomásokon. A labo­ratóriumokban képzett mezőgaz­dasági szakemberek dolgoznak, akik korszerű műszerekkel,­ kü­lönböző talaj- és vetőmagvizsgá­latokat, valamint meteorológiai megfigyeléseket végeznek. A la­boratóriumok díjtalanul adnak felvilágosítást a termelőszövet­kezeteknek és az egyénileg dol­gozó parasztoknak.­­ A Posta Vezérigazgatósága közli, hogy november 25-én a ,,Munka” elnevezésű általános forgalmú bélyegsorozatot 12, 30 50 filléres, valamint 1.20, 1.40, 4 és 5 forintos záróértékes forga­lomba bocsájtotta., A korábban jelzett ,,Magyarországi kutyafaj­ták” elnevezésű bélyegsorozat forgalomba bocsátására későbbi időpontban kerül sor. — Az idén jól fizetett a borsó és bő termést takarítottak be a magtermelők. A jövő esztendőre a KERTIMAG Vállalat több mint 30 fajta hazai borsó vetőmag ezenkívül számos külföldi fajta mag termelésére köt szerződést a termelőszövetkezetekkel. — Megkezdődött Pálfa köz­ség villamosítása. December kö­zepéig mintegy 4 kilométer hos­­szúságú vezetéket szerelnek be és így a község java részében hamarosan kigyullad a villany. A további tervek szerint még 3 kilométer hosszúságú vezetéket kell beszerelniök és akkor Pálfán minden házban villany világít a petróleumlámpák helyett.

Next