Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-04 / 284. szám
M65. DECEMBER 4. vAPr.ó Új gyártmány születik ... Goyser cipő gyártására készül a Bonyhádi Cipőgyár Két héttel ezelőtt, a Központi Vezetőség határozata utáni napokban egy szűkkörű értekezletre jöttek össze az igazgató irodájában a Bonyhádi Cipőgyár vezetői, az igazgató, a főmérnök, a termelési osztályvezető, a műszaki osztály és a karbantartócsoport vezetője. Itt volt két elvtárs a minisztériumból is egy pedig a Cipőtervező Vállalattól. A megbeszélés résztvevői már körülbelül tudták, miről van szó, de eddig még nem voltak biztosak a dologban. Érdeklődéssel várták, mit hoztak a pesti elvtársak. A hírek már előbb kiszivárogtak, hetek óta rebesgették, hogy új gyártmány, az eddiginél fejlettebb technológia bevezetésére kerül sor, most kell majd eldönteni, hogy a gyár kollektívája képes-e megoldani azt a feladatot, amivel — a bundacipő gyártásának sikeres elvégzése után — a minisztérium meg akarja bízni. így hát nem kellett sokat gondolkodni Osztermayer elvtársnak, a gyár igazgatójának a válaszadáson, amikor Kontra elvtárs, az iparigazgatóság instruktora feltette a kérdést, vállalják-e. Elég volt egy-egy pillantása derült, bizakodó arcokra és máris kész volt a válasz: „Örömmel vállaljuk és büszkék vagyunk arra, hogy erre az új feladatra ismét mi kapjuk a megbízást. Csak azt kérjük, hogy segítsenek bennünket, gépekkel és főként azzal, hogy szakembereink megismerhessék az új technológiai eljárásokat.” Miről is van szó ? tulajdonképpen? — A vásárlók által nagyon keresett és kedvelt cipőfajta a goyser-cipő. Nemcsak külső formája miatt, ami szebb, tetszetősebb, mint a többi, hanem azért is, mert jobbminőségű. Tartós, puha, hajlékonyabb a talpa. Szög csak a cipő sarkában van, tehát nem fordulhat elő, hogy a talpban lévő vasszögek a nedvesség hatására megrozsdásodnak és kirágják a bőrt. Eddig csak a ktsz-ek készítettek kézi munkával ilyen cipőt, ami meglehetősen drága. A Sportcipőgyárban pedig félmechanikai eljárással, de csak sportcipőket, sí- és túrabakancsokat. A Bonyhádi Cipőgyár — elsőként az országban — a goyser-cipők teljesen gépesített, futószalagon való gyártására készül. A tervek szerint a gyár tanműhelyében képezik át azokat a szakmunkásokat, akik az új kulcsgépeken fognak dolgozni. A műhelyben a napokban kezdik meg a kísérleti gyártást, előre kiszabott alkatrészekből, januártól kezdve pedig napi húsz pár cipőt készítenek itt az új gépekkel azok a dolgozók, akik a sorozatgyártás megindulásáig elsajátítják a gépek kezelését. Dvorácskó József elvtárs, a tanműhely vezetője néhány napig fent volt a Sportcipőgyárban, hogy az ottani tapasztalatok alapján az átképzésre kerülő dolgozókat meg tudja tanítani az új munkaműveletekre, gépek kezelésére. „Főképp az orr ráhúzást, rámabevarrást, ezek előkészítését, a talpbélés előkészítését figyeltem meg” — mondja és most már türelmetlenül várja, hogy a kis műhelyben megkezdhessék a kísérleti gyártást. Fogadkozik, hogy a kísérleti időszak alatt is legalább 95 százalékban kerül ki a műhelyből elsőosztályú goyser-cipő. Folynak az előkészületek a karbantartó műhelyben is. Felszegi elvtárs, a karbantartó csoport vezetője és Haip Reinhard esztergályos az asztal fölé hajolnak. Előttük két csapágyház, csapágyak, fogastengely, fogaskerék és egyéb használt alkatrészek. „Ebből a fogaskerékből levesz két millimétert, a fogakat legömbölyíti, a tengelyből pedig annyit, hogy ezek a csapágyak rámenjenek. Használt csapágyak ezek, de jók, a hétszáz fordulatra megfelelők lesznek. Az ékszíjtárcsákat pedig úgy kell megmunkálni, hogy ezernégyszázas fordulatú motor hajtja majd a gépet. Ha végzett a munkájával, hozzáfoghat ehhez.” — „Rendben van, délután munkába veszem” — válaszolja Haip elvtárs és pár nap múlva már készen is lesz az első kisgép, amit néhány hónapra a tanműhelyben, később pedig az aljaüzemi futószalagnál szerelnek fel, ott végzik vele a készülő goysercipőkön a ráma visszahajtogatást. A fogaskerék, amely évekig egy másik gépben dolgozott, most majd legömbölyített fogaival hozzásimítja a rámát a bőrhöz. Nemcsak új gépeket várnak a gyárban, hanem a kisebb gépeket a műhelyben állítják elő használt alkatrészekből. Felszegi elvtárs kis kéziraktárában évek óta gyűlnek össze azok az alkatrészek, amiket a gépeken kicserélnek, amelyek ha egyik gépbe nem jók, elkoptak, más gépben kis átalakítással fel fognak használni. Ugyanígy készül el rövidesen egy másik kisgép is, amely majd a talpbélés bevágott részét hajtogatja vissza. A gyárban tehát folynak az előkészületek. Rövidesen üzembe helyezik — egyelőre a tanműhelyben — az új, az átalakított, vagy a műhelyben elkészített gépeket, megkezdik annak a tizenöt dolgozónak az átképzését, akik e gépeken fognak dolgozni. Bizonyára sok probléma vetődik fel még a kísérleti gyártás időszaka alatt, amit majd meg fognak oldani. Április elsején pedig megindul a sorozatgyártás a futószalagokon, hogy pár napra rá már az üzletekben vásárolhassanak a dolgozók a szép, tartós cipőkből. J. J. _ Felhívás ! December 5—11-ig fémgyüjtő hé! Úttörők ! Dissisták ! A DISZ Szekszárdi városi végrehajtó bizottsága közösen a MÉH Vállalattal a vasgyűjtő kampány keretén belül december 5—11-ig fémgyüjtő hetet rendez. Ezúton is felhívunk minden úttörőt, diszistát, középiskolai és üzemi DISZ-szervezetet, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a fémgyűjtő hét sikeréhez. Üzemi szervezeteink rendezzenek „gyártakarítást”. Ezenkívül minden úttörő és diszista a lakóterületeken is gyűjtön össze minden használhatatlannak látszó vasat és fémet, mert arra is szükség van. A legjobb eredményt elérő úttörő és DISZ- szervezeteket, egyéni versenyzőket jutalmazni fogjuk az alábbiak szerint: I. díj 1 futballabda, vagy ennek megfelelő érték. II. díj 1 ping-pong felszerelés. III. díj társasjátékok. Egyéniek részére is sok értékes jutalmat fogunk kiosztani. Az elbírálásnál azt is figyelembe vesszük, hogy kik gyűjöttek eddig is rendszeresen. Előre a fémgyűjtő hét sikeréért! DISZ SZEKSZÁRD VÁROSI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA. Az átvevőben Egressy Istvánná pasztőrös feltűri kék munkaköpenyének ujját, megáll a mosogató bejárata előtt és beszól Berényinének. — Nem tudod ki fűt ebben a műszakban? — Dehogynem, a Gáti bácsi. Hát nem érzed a gőz nyomásán. — Éppen azért kérdem. Gondoltam mindjárt, hogy Gáti bácsi fűt, mert úgy ömlik a tej keresztül a gépen mint a gondolat. Lefolyik ma legalább 1800 liter, ha nem több ... Nemcsak ma, de mindennap megérzi Egressyné is, meg az üzem legtöbb dolgozója, hogy több a gőz, erősebb a nyomás, jobban melegszik a tej, vagy a víz, ha Gáti bácsi fűti a kazánt. Elcsodálkoztam. Hisz azt hallottam eddig Gáti Jánosról, a Kölesdi Tejüzem fűtőjéről, hogy hónapról-hónapra több szenet takarít meg. Hogyan lehet szénmegtakarítással több gőzt juttatni az üzemnek? — vetődik fel bennem a kérdés. A választ ő maga, Gáti bácsi adta meg a kazánházban. Mint minden munka, a fűtés is figyelmet és szakértelmet kíván. Ismerni kell az egész üzem munkáját és tudni kell azt, hogy mikor mennyi gőzre van szükség. Van a műszaknak olyan szakasza, amikor több és van olyan szakasza, amikor kevesebb gőz kell. Egyenlőtlen tehát az üzem gőzfogyasztása egy műszakban. És ezt az egyenlőtlenséget kell kihasználni, ha szenet akarok megtakarítani. Amikor tudom, hogy kevesebb gőz kell, akkor kevesebbet tüzelek. Egyegy ilyen gyengébb félórában 50 —60 kiló szenet tudok megtakarítani. — Honnan tudja azt, hogy mikor, mennyi gőz kell az üzemben? — Éppen ez a munka fortélya Ezt kell jól megfigyelni. Persze ennek előfeltétele az üzem munkájának alapos ismerete. Most éppen olyan műszak van, amikor sok gőzre van szükség. És Gáti bácsi gyakran nyitogatja a kazán ajtaját, beszór egy-egy lapáttal, egyenletesen hinti el az izzó parázson, a tüzes lángokon a nedves fekete szenet. Serceg a tűz, kicsap a forróság, verejtéket csal Gáti bácsi barna arcára. Az irodában azt mondták róla, hogy köztiszteletben álló tekintélyes ember. Ez így is van. Munkáját olyan gondosan, komolyan végzi, olyan kimérten meríti lapátját a szénbe és szórja a zömök gőzkazán szikrázó parazsára hogy az ember önkénytelenül is tisztelettel nézi munkáját. — Tudja az is serkent, hogy versenyben állok a társammal. Bertalan József, a másik fűtő csak most került ide, de nem lesz könnyű legyőzni. Pedig úgy illik, hogy Gáti bácsi továbbra is megtartsa az elsőséget. Ezt valahogy elvárják tőle az üzemben, hisz megszokták, hogy élenjár és bíznak is benne. Most újra megválasztották O. B. elnöknek. Elvárja tőle ezt a község is, mert hisz tanácstag: a pénzügyi állandó bizottság tagja és kisgyűléseken, népnevelő látogatásokon buzdítja a dolgozó parasztokat, hogy járjanak élen hazafias kötelességeik teljesítésében. A legjobb meggyőzés pedig Kölesden is a személyes példamutatás. Gáti bácsira azért hallgatnak, azért bíznak meg benne a dolgozó parasztok, mert tudják róla, hogy ő is élenjár az üzemben, és mint ÜB. elnök elintézi a munkások ügyes-bajos dolgait. Nemcsak a tekintély kötelezi újabb eredmények elérésére, hanem az is, hogy a szénmegtakarítást államunk pénzzel, prémiummal jutalmazza .Most pedig több pénz kell a Gáti családnak, mert a nagyobb leány, Edit ebben a tanévben elvégzi az általános iskolát és tovább szeretne tanulni. Az a terv, hogy tanítóképzőbe iratkozik Edit és ha ott is jól megállja a helyét, egyetemen tanul majd tovább. Tanárnő szeretne lenni. — Ha iskolába megy a lány fel kell j<?l ruházkodnia, könyvek tanszerek kellenek neki, ehhez pedig pénz kell, így hát nem mindegy, hogy kapok-e prémiumot, meg az sem, hogy mennyit kapok. Nem mindegy! És az se mindegy, hogy országunkban hány ilyen ember van, mint Gáti bácsi. Aki a szürke hétköznapok embere ugyan, de tetteivel — azzal, hogy szenet takarít meg, hogy jól vezeti az üzemi szakszervezetet, hogy kisgyűléseket tart a tanácson és tanítja, felvilágosítja a dolgozókat, mint népnevelő — minden nap hozzájárul egy-egy téglával mindannyiuk céljának, a szocializmus felépítéséhez. —is—vs. A tekintélyes ember 7 Örömmel jelentjük ... Befejezte éves tervét a Paksi Konzervgyár A Paksi Konzervgyár csatlakozott a 20 budapesti nagyüzem felhívásához és vállaltuk, hogy éves tervünket határidő előtt fejezzük be. Ezt a vállalást nov. 28-án, 18 nappal a vállalt határidő előtt teljesítettük. Nagy öröm ez nekünk. Múlt évben a vállalat csak 89 százalékra teljesítette éves tervét. Ez évben az építkezések miatt sokkal kedvezőtlenebb helyzetben voltunk, hiszen az építőkkel egymást akadályoztuk a munkában. Üzemépületünk egy része még ma is tető nélkül áll. Nagyon komoly gondokkal indultunk neki az éves munkának. Februárban elkezdődött az üzemi épületek részleges bontása. Ettől az időtől kezdve karbantartó részlegünk egyik helyiségből a a másikba költöztette a berendezéseket egész éven keresztül. Egyik hónapban az építők, a másik hónapban a konzervesek dolgoztak egy-egy munkateremben. Bizony az első félév végén aggódva gondoltunk arra, mi lesz, ha kiszorulunk a nagy szezon idején feldolgozó épületünk fele részéből. Most büszkén gondolünk vissza a sok legyőzött nehézségre. Nagy feladatokat állított a vállalat vezetői és dolgozói elé az is, hogy ez évben hat új cikk gyártását kezdtük meg. Azonban ezen a téren is szép eredményekkel büszkélkedhetünk. Zöldborsó tervünket például 160 százalékra teljesítettük és a versenyben ötödik helyet biztosítottunk magunknak, mögöttünk hagyva többéves üvegesáru termelési múlttal rendelkező vállalatokat. Minden reményünk megvan arra,hogy vállalásunk másik részét is túlteljesítjük, december 31-ig 1,4 millió forint értékű árut termelünk terven felül. Termelési tervünkön felül a IV. negyedévben olyan nagy kiszállítási tervünk van, amilyenre még nem volt példa a gyár életében. A szállítások jelentős része exportra megy, így a szállítási terv teljesítése semmivel sem kisebb feladatot jelent, mint a termelési terv túlteljesítése volt. Ugyanis a szokásos munkán felül (tisztítás, címkézés, csomagolás) meg kell küzdenünk a mostoha raktározási viszonyokkal is. Szétszórt, vagy présházakban összezsúfolt, sok esetben szabadban tárolt árut kell előkészíteni a szárításokra. Kormányunk ugyan beruházással biztosította egy háromszintes raktár építését, — amelynek befejezési határideje az év vége lenne. — Sajnos, a Tolnamegyei Építőipari Vállalat úgy lemaradt az építkezéssel, hogy a jövő évi szezonkezdetre (május) is alig lesz készen.. Vállalati dolgozóink jó munkáját dicséri az eddig elért eredmény. Meg kell azonban mondani őszintén, hogy az év folyamán egyes cikkeknél lemaradás, másoknál viszont minőségromlás is fordult elő. E hibák gyökere nagyrészt bennünk keresendő. Rossz volt a munkaszervezés, az anyagellátás, hibás volt a művezetés és sok dolgozó végezhetett volna még lelkiismeretesebb munkát. Ezeket a hibákat kijavítva a jövőben még jobb eredményeket érhetünk el, még nagyobb hírnevet szerezhetünk külföldön is, és országunkban is a magyar konzerviparnak. HANKÓ JÁNOS mb. főmérnök. Megkezdte működését a DISZ-szervezet a Tamási Sütőipari Vállalatnál A Tamási Sütőipari Vállalatnál az ősz folyamán DISZ-szervezet alakult. Titkárnak Szabados Rózsát választották meg. Nem csalódtak benne. A vezetőség a szervezetet addig is egybe tudta fogni, míg nem volt alkalmas klubhelyiségük. Most már az is van. A kultúrház egyik termében tarthatják meg az ifjúsági napjaikat. November 24-én taggyűlést tartottak, melyen 25 fiatal vett részt. Ezen a gyűlésen ismertette a vezetőség hathónapos munkatervét. Würcz Marika kultúrfelelős vezetésével színjátszó- és tánccsoport alakult. A terv szerint még ez évben rendeznek egy műsoros estet. Még kevés tagja van a tánccsoportnak, de a fiatalok lelkesedése azt a reményt kelti, hogy rövidesen valamennyien kiveszik részüket a művészeti munkából. A fiatal DISZ-szervezetben rövidesen beindítják az oktatást. Ismeretterjesztő előadásokat is tartanak a fiataloknak, akik a Komszomol életéről kívánnak előadássorozatot hallgatni. A MOHOSZ-szal együttműködve lövészkört szerveznek, amelynek munkájában a fiúk, s lányok egyaránt részt vesznek. A fiatalok művészeti csoportja részt vesz a tavaszi Ifjúsági Seregszemlén. A DISZ-szervezet további fejlődésének egyik biztosítéka, hogy a vállalat vezetősége segíti a fiatalokat. Idősebb dolgozók is támogatják a DISZ-t, hogy a jó úton elindult ifjúsági szerkezet szép eredményeket érjen el. M. J. MI LENNE... ... ha a Tolnamegyei Építőipari Vállalat nem maradt volna le hónapokkal a Paksi Konzervgyár új raktárának építésében? Nem tárolnák szabadban az árut a Paksi Konzervgyárban, csökkenne a selejt és az önköltség, télen nem kellene szabadban dolgozni a gyár munkásainak. * ... ha a Kölesdi Tejüzemben értékelték volna már a november 7-e tiszteletére rendezett forradalmi műszak versenyeredményeit ? Örülnének neki a dolgozók és még nagyobb lendülettel versenyeznének.* ... ha a Szekszárdi Büffében (Garay tér, sarok) elindítanák végre az órát? Kevesebb vidéki vendég késné le a vonatot. * ... ha Szíjjártó kartárs a Szekszárdi Földművesszövetkezet piaci eladó helyének boltvezetője udvariasabb lenne a vásárlókhoz? Nem panaszkodnának rá a vevők, a Tolnai Naplónál. ... ha a szekszárdi tanács város és községgazdálkodási osztálya megjavítaná a járdát a Belomannisz utcai bölcsőde előtt? 35 mama köszönete fogadná intézkedését. * ... ha akadna végre egy olyan szerv, aki magáévá tenné a Tolnanémedi Kendergyár bekötő útjának megjavítását? Évek óta vajúdó problémát oldana meg: megkönnyítené a szállításokat.