Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

195«. MÁRCIUS 1. TOLNAI NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ____ Hasznosítuk a XX. kongresszus tapasztalatait Elmondotta: Szabó István elvtárs, a Bonyhádi JB első titkára Járásunkban nagy visszhangot keltett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. ■A járási pártbizottság titkárai, osztályvezetői, munkatársai már a kongresszus idején is igyekeztek mélyrehatóan tanulmányozni Hruscsov és Bulganyin elvtársak beszámolóit és az egyes hozzászólásokat. Az első megállapításunk az volt, hogy mi, mint pártmunkások igen sokat tanulhatunk a kongresszus tapasztalataiból és elhatároztuk, hogy azokat a lehető legszélesebb körben felhasználjuk munkánk során. Ahhoz, hogy még eredményesebben dolgozhassunk, feltétlenül szükségünk van ezekre a tapasztalatokra annál is inkább, mert a pártmunka hiányosságai, amelyeket a kongresszus feltárt, nálunk is léteznek, gátolják az eredményeket ilyen, vagy olyan formában. A kongresszus igen részletesen foglalkozott a párt és gazdasági munka kapcsolatával s felhívta a figyelmet arra, hogy milyen káros gyakorlat, ha egyes „pártmunkások” valamiféle „tiszta pártmunkát” akarnak végezni nem pedig olyat, ami a gazdasági munkával szervesen kapcsolatos. Ha körülnézünk járásunkban, igen sok hasonló problémával találkozniuk. Természetesen igyekszünk hathatós intézkedéseket tenni e tekintetben is a pártmunka megjavítására. A tsz-ek számszerű fejlesztéséért minden községben a kommunistákat tettük felelőssé, elsősorban a vezető funkcióban lévő kommunistákat, és így feltétlenül javulás lesz azon a téren, hogy egyes vezetők nem csak „beszélnek, szerveznek, irányítanak”, hanem cselekednek is. „ Azt sikerült elérnünk, hogy a pártmunkások egy része „tevékenykedik” a termelőszövetkezetekben, de a módszerekkel baj van és ezért több esetben nincs is megfelelő eredmény. Alapvető feladatunk, hogy erősítsük termelőszövetkezeteinket, de ehhez javítanunk kell a módszereket, amelyekkel a tsz-ekben dolgozunk, el kell érnünk, hogy ott a pártmunkások ne csak megállapítsák a hibákat és jelentéseket adjanak róla, hanem hathatós intézkedéseket tegyenek azok kijavítására. Természetesen nem arról van szó, hogy kivegyék a gazdasági vezetők, például az agronómusok kezéből az irányítást, de feltétlenül bele kell szólniok a gazdasági munkába és nem csak értekezni,beszélni a feladatokról. Gecző József instruktor elvtársat például megbíztuk azzal, hogy az új mucsfai tsz-ben tegyen olyan intézkedéseket az ottani kommunisták támogatásával, hogy megszűnjön a birkák nagyarányú elhullása, ami jelenleg még fennáll. Ezért felelősséggel tartozik Gecző elvtárs és számon is kérjük tőle. Dabi elvtársnak, a zombai függetlenített titkárnak is az az egyik legnagyobb hibája, hogy megállapítja a hibákat, elpanaszolja azokat, nem egyszer terjedelmes jelentéseket készít róluk, de arról nem beszél,, hogy mit tett azok kijavítása érdekében, pedig ez lenne a legfontosabb feladata. Dabi elvtársat és a hasonlóan dolgozó pártmunkásokat ráneveljük arra, hogy a hibák kijavításával foglalkozzanak, az eredményekkel mérjék saját magukat, ne a „megállapításokkal”. A tavaszi munkálatokra való felkészülés több helyen csak az értekezésekre szorítkozott és beszámoltatták róla a gazdasági vezetőket. Ez nyilván nem hozhat megfelelő eredményt. Megköveteljük az instruktoroktól, függetlenített pártmunkásoktól, hogy személyesen ellenőrizzék az egyes területen a felkészülést, a hibák kijavításáról intézkedjenek — és majd erről kérünk tőlük jelentést. Az elmúlt évben bizonyos mértékig közelebb került a pártmunka a gyakorlathoz, de az eredmény még koránt sem kielégítő és ahhoz, hogy a járás pártmunkásai közelebb kerülhessenek a gyakorlati munkához, helyes intézkedéseket tudjanak tenni, elengedhetetlenül szükséges, hogy fejlesszük szakmai ismereteinket. Az a pártmunkás,aki nem szakembere az adott területnek, nem is tudott megfelelő munkát végezni és az a megállapításunk, hogy még a járási pártbizottság titkárainál, osztályvezetőinél és munkatársainál is sok kívánnivaló van ezen a téren. Úgy határoztunk, hogy egy-egy szakkérdésről — például a tsz ügyvitele, vagy egyegy agrotechnikai eljárás lényege — ismeretterjesztő előadásokat tartunk. Ez nagyon fontos, mert hogyan tudunk vitatkozni egy agronómussal, egy elnökkel, hogyan tudjuk ellenőrizni megfelelően a munkáját, ha nem ismerjük legalább úgy azt a problémát, mint az agronómus, vagy a tsz elnök? Ez csak egy probléma pártmunkánkból, aminek kijavítására a kongresszus nyomatékosan felhívta figyelmünket, mi pedig fokozott erővel dolgozunk azon, hogy előrehaladást érjünk el a XX. kongresszus tapasztalatai alapján pártmunkánk minden területén. SZERETNÉK VISSZAJÖNNI A bátaszéki Búzakalász Tszben vagy 6—8 fej hajlik az asztal fölé, köztük Báli Zoltán az új elnök, Végh Pál párttitkár, állatgondozó, Imre Ferenc mezőgazdász. Nem kis gondban vannak, amelyet az állatállomány okoz. Rohamosan szaporodik s különösen a növendékek elhelyezése, ellátása jelent gondot. Nyílik az ajtó — miközben a kinti hideg is a szobába szökik, — belép Mészáros László, leveregeti magáról a havat. Alapító tagja, s az elmúlt évben elnöke volt a szövetkezetnek. Csendes, félénk fiatalasszony lép utána a szobába. Zavart pillantással néz végig a jelenlévőkön, tekintetében mintha bűntudat tükröződne. — Hozok egy „szökevényt” — köszön az asztalnál ülőkre Mészáros elvtárs. Az elnök — fővárosból jött pártmunkás, alig egy hónapja van itt — kérdően emeli fel fejét a papírokból. — Az elvtársnő az ősszel itthagyta a szövetkezetét — adja meg a magyarázatot Mészáros elvtárs. — Azóta meggondolta magát, most szeretne visszajönni. — Ha vissza akar jönni, szívesen látjuk — így az elnök. — Gyere csak ide Bözsikém — szól a párttitkár, Végh elvtárs is, majd egy kis szigorúság vegyül a hangjába. — Hadd beszéljek a fejeddel, gyere ülj csak le — áll fel a székről. A fiatalasszony még mindig zavartan, bátortalanul áll. — Hát, szóval vissza akarsz jönni. .. — Meggondoltam — kezdi csendesen lesütött szemmel. — Csak egyet szeretnék kérni... Ha a csoport egy szobát tudna biztosítani. — Rendben van Bözsikém — válaszol Végh elvtárs — majd intézkedünk, hogy lakást kaphass. Persze tudod, hogy mit kell tenned és mit várunk tőled. Jobban kell dolgoznod, mint tavaly, javítanod kell a munkádon Az sem volt helyes, hogy itthagytál bennünket az ősszel és elmentél Bonyhádra. — Hallgattam a rábeszélésre. Biztattak ezzel is, azzal is . . . — tör ki a megbánás hangja a fiatalasszonyból. — Látod, most a magad kárán tanultál — szól közbe a kályha mellől Teleki Istvánná — mennyi mindentől elestél, s a földterületedet pedig a többieknek kellett letakarítani. Elhiheted, nem volt könnyű munka abban a hideg időben annyi kukoricát megszedni. Gyere vissza csak nyugodtan. Azt viszont elvárjuk tőled, hogy javíts a munkádon. Nem csinálhatod azt, amit tavaly. Akkor igaz, beteg volt az urad, nem jöhettél mindig. Most itt vagy egyedül, hamarosan megszületik a gyereked, magadnak kell gondoskodnod magatokról. A gyereket majd elhelyezheted a bölcsődében, és ha májusban munkábaállsz, őszig még meg tudod keresni, ami neked kell. A szövetkezet, amiben csak lehet, segít, csak becsüld meg magad köztünk. így folyik a beszélgetés a fiatalasszony, özv. Elekes Józsefné és a tsz-tagok között. Elekesné megtévedt, cserben hagyta a tagságot — éppen a munka neheze idején — hallgatott a rosszindulatú rábeszélésre. Nem kellett azonban sok idő, hogy belássa a tévedését, és rájöjjön, hogy szorgalmas munkával nyugodt megélhetést biztosíthat magának , s majd a születendő kis emberpalántának. Visszatért, a nagy családba ,amely szívesen fogadta vissza, ugyanakkor segítő jóakarattal a hibáit is megmutatta, amelyeket ki kell javítania. A saját és az egész nagy család érdekében ... — Hát most már megyek is — kezd búcsúzni kis idő múlva özv. Elekesné — ígérem, hogy nem lesz rám panasz. — Gyere csak nyugodtan, szívesen látunk újra magunk között — mondja Telekiné, s a két asszony — a fiatalabb, aki hibázott, s az idősebb, aki mindig kiállt a szövetkezet érdekei mellett — megcsókolja egymást. Bognár • • Hősugárzókat gyárt a Faddi Fémipari KTSZ Jelentős változás állt be az utóbbi hetekben, a Faddi Fémipari KTSZ életében. A szövetkezet tagjai hosszú ideig úgyszólván mindennemű műszaki fejlesztés elől elzárkóztak, ragaszkodtak a régihez, a megszokotthoz. Inkább hosszantartó kézimunkával végeztek el olyan műveleteket, amelyeket kis beruházás segítségével lényegesen rövidebb idő alatt és olcsóbban tudtak volna végezni. A bádogosrészleg fejlődését az gátolta, hogy az eddig gyártott füstcsövek készítésében nagy gyakorlatot és szép keresetet is értek el, úgy gondolták, hogy nem fizetődne ki új cikk gyártása. A beruházást pedig, ki tudja érdemes-e végrehajtani — gondolták — hiszen kétséges, hogy lesz-e elég rendelés, ha nem, akkor az új szerszám ittmarad kihasználatlanul. Ez a helytelen álláspont nemcsak a bádogos, hanem az autószerelő, motorszerelő, kőműves és egyéb részlegeknél is fennállt. A szövetkezet elnöke és bádogos részlegvezetője, Hilbert és Bányai elvtársak kezdeményezésére mégis csak megindult a fejlődés a részlegnél. Elkezdtek tömegesen gyártani egy kályhacsőbe iktatható hősugárzót. A lakosság körében nagy az érdeklődés az új gyártmány iránt, hiszen a hősugárzó használata legalább 50 százalék tüzelőanyag megtakarítást eredményez a fűtésnél. A hősugárzó készítése eléggé bonyolult munkát igényel, ezért igyekeztek az árat minél alacsonyabbra leszorítani. Új munkamódszereket dolgoztak ki, ebbe bevonták nem csak a bádogos, hanem az autószerelő részleg egyes dolgozóit is. Beszereztek egy présgépet, amelyhez a présminták elkészítését Tóth Gyula és Marosi László elvtársak vállalták. Elvégzik a további esztergályozási munkákat is, így a hajlító gépre új menetorsót készítenek, rendbeteszik a körvágó és peremezőgépet. Galambos, Petróczi és Kapéter elvtársak — a bádogos részleg dolgozói olyan kisebb segédeszközöket készítenek, melyek használatával az összeállítás munkaidejét rövidítik le. A műszaki fejlesztés érdekében az autószerelő részlegnél is új munkaeszközök beszerzését, illetve elkészítését tervezik. Megnagyobbítják az asztalosműhelyt is, hogy ezzel a lakosság állandóan fokozódó igényeit egyre jobban ki tudják elégíteni. Ha ezeket a kezdeményezéseket újabbak követik, tovább fog erősödni a Faddi Fémipari KTSZ amivel nem csak a tagok jövedelme emelkedik — 1955-ben 60 százalékkal volt több az osztalék, mint az előző évben — hanem nagymértékben járulnak hozzá a lakosság jobb ellátásához is. Sz. I. 3. Növeljük a kalászosok terméshozamát A vegyszeres gyomirtás jelentősége A helyes talajművelés, a trágyázás egymagában még nem biztosítja növényeink zavartalan fejlődését. Ahhoz, hogy kalászosainknál a termésátlagot növelni tudjuk, hogy teljesítsük a Központi Vezetőség azt a határozatát, amely a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növeléséről szól, fontos, hogy gabonatábláinkat megtisztítsuk a gyomoktól. A gyomok évente körülbelül egyharmaddal csökkentik a növénytermesztés eredményeit. A gyomok elleni védekezést megnehezítik óriási magterméseik. A gyomosodást elősegíti a helytelen trágyakezelés, tisztátalan vetőmag-használat, az időben el nem végzett helytelen vetőágy-előkészítés és a növényápolás elmulasztása. A sűrűvetésű gabonában vetéstől aratásig növényápolási munkát jóformán alig végzünk. Éppen ezért a gyomnövényeknek aránylag hosszú idejük van a zavartalan fejlődésre. A tudomány már régóta foglalkozik a vegyszeres gyomirtás megvalósításával és különböző gyomirtókat már az 1880-as években használtak kisebb-nagyobb eredménnyel. Ma már a vegyszeres gyomirtáshoz elterjedten használjuk a kétszikű gyomnövények elpusztítására az őszi és tavaszi kalászosoknál kevésbé perzselő nátrium, illetve amónium sóit. Megyénkben két éve használjuk a vegyszeres gyomirtást. 1954-ben 100 holdon végeztünk termelőszövetkezeteknél kísérletképpen vegyszeres gyomirtást „Dicopur“ és „Hedonál“ néven forgalomba hozott vegyszerrel, állami gazdaságainkban 2000 holdon. 1955-ben 3200 holdon végeztünk gyomirtást jó eredménnyel. n Termelőszövetkezeteink érdeklődnek a vegyszeres gyomirtás iránt. A hormonos gyomirtószer az őszi és tavaszi kalászosoknál egyaránt használható, a kétszikű gyomokat tökéletesen kiírtja. Közülük igen érzékenyek a vadrepce, repcsemetek, acat, útszéli zsázsa, pipacs, szulák, pásztortáska. A permetezést legalkalmasabb bokrosodás idején megkezdeni, amikor a gyomnövények 3—4 leveles állapotban vannak. A permetezést addig végezhetjük, míg az őszi gabonavetés fejlettsége 15—20 centiméteres magasságot nem haladja meg, illetve taposási kárt nem okozunk a vetésben. Mi a cirkulációs géppel végezzük a permetezést, holdanként 600 liter permetlé, légporlasztásos géppel pedig 150— 180 liter 0,8 százalékos oldat használata szükséges. A hatóanyagon kívül a permetléhez segédanyagokat nem kell hozzáadni. A gyomirtószer emberre, állatra nem ártalmas, erősen átható szaga miatt azonban érintésétől óvakodjunk és használjunk védőruhát. Harmatos vagy esőtől ázott vetést —18 Celsius fokon aluli hőmérséklet esetén, köd, vagy borús időjárásnál — permetezni nem szabad, mert csökkenti gyomirtó hatását. A száraz, napfényes, 18 fokon felüli napszakban sem szabad permetezést végezni, mert ez fokozza a gyomirtó hatását. Legmegfelelőbb a permetezést a reggeli, vagy a délutáni órákban végezni, amikor a harmat már felszáradt, de még nem erős a napsütés. A hormonos gyomirtó szer az évelő gyomnövénynél rendszeresen keresztül a földalatti tartalékszervekhez is elvándorol, s így a mélyen gyökerező növények is aránylag rövid idő alatt kipusztulnak. A mérgező tünetek külsőleg is megmutatkoznak. A gyomnövény fejlődésében megáll, a tenyészcsúcstól lefelé a szár „S“ alakba meggörbül, a levelek megcsavarodnak, megsárgulnak, majd megbámulva elszáradnak. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a gyomok 80 százalékát sikerrel lehet irtani. Az eredmény pedig 1—3 mázsa terméstöbbletben mutatkozik meg. A gyomirtás előnye, hogy gyommagtól mentes vetőmagot kapunk, magasabb termést nyerünk. A vegyszeres gyomirtás nem drága, mert a felsorolt előnyök mellett ha csak egy mázsás terméstöbbletet eredményez, azt szabadpiaci áron értékesítve 280 forint, így a 100 forint kiadásunk máris megtérül. A Növényvédőszer Értékesítő Vállalat raktárában bőségesen áll rendelkezésre gyomírtószer, amelyet nemcsak szocialista szektoraink, hanem egyéni gazdáink is igénybe vehetik a növényvédő állomáson keresztül. Magyar Ferenc A szekszárdi DISZ fiatalok új kezdeményezése Szekszárd város DISZ fiataljai már nem egy esetben értek el olyan sikereket, amelyre méltán büszkék lehetnek. Gazdag, eredményes munkájuk, társadalmi fejlődésünk minden ágában kimutatható. A napokban azonban a szekszárdi DISZ szervezet, mégpedig a MÉSZÖV, Gépjavító, Vasipar, Tatarozó, Építőipar, Népbolt, a Sajtérlelő és a Tejipari Egyesülés a városi pártbizottság irányításával, egy új típusú mozgalmat indított el „Harc a szocialista társadalmi tulajdon védelméért“ jelszó alatt. A DISZ szervezeti szabályzat 7. pont j. alpontja kimondja, hogy a DISZ tagnak kötelessége a szocialista tulajdon védelmezése. Bár nem új keletű dologról van itt szó, de a mozgalom, amely ennek érdekében elindult, eddig még hiányzott a szekszárdi DISZ szervezeteink munkájából. „Harc a szocialista társadalmi tulajdon védelméért“ mozgalomban a szekszárdi DISZ szervezetek a társadalmi tulajdon jelentőségét ismerték tehát fel és ezért védik. Megértették, hogy a különböző munkahelyekre befurakodott ellenség igen nagy kárt okoz, ha szabadjára engedik, a társadalmi tulajdonnal szemben. Másrészt sok dolgozó még ma sem vetkőzte le a kapitalista tulajdonnal szemben kialakult erkölcsi szokásait és ezt néha meggondolatlanul kifejezésre juttatja a társadalmi tulajdonnal szemben is. Ennek kiküszöbölése pedig nevelési kérdés. Ilyen nevelésre pedig Szekszárd városában is szükség van. Egyik pozitívuma ennek a mozgalomnak, hogy ebbe az ügyészi és rendőri szerveink is bekapcsolódtak olyan formában, hogy a DISZ fiatalok részére a társadalmi tulajdon védelme keretében előadásokat tartanak. Mindenesetre e mozgalom sikerének előfeltétele, hogy pártszerveink miként karolják fel ifjúságunk ezirányú lelkesedését, mert ennek gyümölcse napról napra kimutatható. Helyes lenne, ha megyénk minden DISZ-szervezete csatlakozna a szekszárdi fiatalok mozgalmához, mert ezzel egyegy évben is többszázezer forinttal növelhetjük népgazdaságunk alapját, amelyet az elfecsérléstől, károkozástól és hanyagságtól mentünk meg. Szabó Péter Igazságügyi MDP alapszervezet titkára.