Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-01 / 206. szám
Vilás Droh lá., v. cevesültetsk! Tolnai im Egyetemi Könyvtár PÉCS * XIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1956 SZEPTEMBER 1. Az új tanév küszöbén Végetért a nyári vakáció. Újra megnyílnak az iskolák kapui és várják a nyári élményekkel teli, vidámképű gyermekhadat. Újra boldog gyermekkacaj veri fel az iskolák nyári csendjét. Szorgalmas munka kezdődik a tisztára meszelt fehér falak között, amelyre kicsinek, nagynak, gyereknek és tanítónak egyaránt fel kell készülnie. Nevelőink a nyári szünidőt nem csupán pihenéssel töltötték, hanem tudásuk fejlesztésével, az új tantervi anyag megismerésével, s új pedagógiai fogások elsajátításával... Az iskolába küldés azonban nem kis gondot jelent a szülőknek sem, amelyre már előre fel kell készülni. Jó tehát, ha szólunk arról, hogyan is indítsák útnak a szülők gyermekeiket a kötelességteljesítés felé. Nem beszélhetünk úgy az iskolai évről, hogy meg ne emlékeznénk óvodásainkról. A közeli napokban sok új kisóvodás is elindul apró lábacskáival az első komoly közösség, az óvoda felé. Ez az elindulás p pedig nem megy minden esetben könnyhullatás nélkül. A legtöbb helyütt a nagymama az unokája iránti szeretettel áthatva kegyetlenségnek véli a kisgyermek óvodába való „kényszerítését“. Meg kell értetnünk a nagymamákkal, hogy éppen a gyermek iránti szeretet követeli meg tőlük ezt az áldozatot, hiszen ő maga sem akarja, hogy unokája gyámoltalan legyen, majd felnőtt korában, hogy ne tudjon a saját lábán megállni. Ezért kell megszoknia a közösséget, a hasonló korú gyermekek társaságát. Államunk nem véletlenül hoz komoly anyagi áldozatokat, s gondoskodik arról, hogy az életbe induló kis palántákat legalább olyan jól gondozzák és neveljék, mint otthon a szülői háznál. Meg kell szerettetni a kisgyermekekkel is az óvodát, mert bizony akad, aki jobban szereti az otthoni szabad életet, s nem egyszer hangos könnyhullajtással igyekszik szüleit eltéríteni a helyes úttól. Otthon egyénileg talán többet kap a gyermek, de olyan közösségi élmények maradnak el életéből, amelyek iskolás korban nehezen pótolhatók. A kisebbek kímélése, a játékok megosztása, a közös énekek, versek igen jó hatással vannak a gyermek lelkületére. Emellett a gyermek társalgási szókincse is nagymértékben gyarapszik. Az iskolai élethez is a legjobb előkészítést az óvoda adja. Az általános iskola I. osztályába kerülők esetében nagyon helyes, ha a szülő már előre felkelti a gyermekben a közösségbe kerülés és a tudásszerzés vágyát. Az így előkészített gyermekek lesznek később a tanító néni, tanítóbácsi támaszai, mert örömmel küldték őket iskolába és ezt a kedvet átvették a szülőktől, boldogan tárják fel lelküket a tudást adó pedagógus elé. Nem elegendő azonban csak a kicsiknél kedvet kelteni a tanuláshoz. A nagyobb gyermekeket is elő kell készíteni, hogy kipihenten, jókedvvel és jóakarattal lássanak az iskolai munkához. Ezt különösképp hangsúlyozni szeretném, mert e téren szomorú tapasztalataink vannak. Amíg kicsi a gyermek, törődnek vele a szülők, érdeklődnek előmenetele iránt, s nem egyszer sértve érzik magukat, hanem jeles a bizonyítványuk. Ezzel szemben a nagyobb gyermekek, s különösen a fiúk esetében az ellenkező végletet tapasztaljuk. A szülők jelentős része magára hagyja a gyermeket, nem öröklődik előmenetele iránt, tanárait sohasem keresi fel, a szülői értekezleteken nem jelenik meg, legfeljebb csak akkor, ha a gyermeke VIII-as és nem a legkedvezőbb kilátások vannak a továbbtanulásra. Azok, akik úgy érzik, hogy e vádpont ellenük is szól, változtassanak eddigi helytelen magatartásukon. Még most a tanév kezdete előtt az édesapák és édesanyák elsősorban egymás közt beszéljék meg, miben hibáztak az elmúlt évben, hogyan kell egymás között megosztani a nevelési feladatokat. Az ilyen megbeszélések igen sok házastársi vitának veszik elejét s egyben arra is alkalmasak, hogy a szülők meglássák, hogy miben nem kaptak egymástól megfelelő támogatást. Jószándékkal megoldhatják gyermekeik nevelésének sok-sok problémáját. Az édesapa és édesanya egymás közti beszélgetését kövesse a nagyobb iskolás gyermekekkel való beszélgetés. Ebben az esetben az előző tanév hibáiból induljunk ki, vigyázzunk azonban arra, hogy e beszélgetésnek ne szemrehányás formája legyen, ellenkezőleg: buzdító. Felhasználhatjuk a nyári kellemes élményeket is a buzdításra. Elmondhatja az édesanya, hogy az együtt töltött üdülés alatt jól érezték magukat, őt azonban mégis bántotta valami: a rossz bizonyítvány... A legjobb érv a jó példamutatás. Feltehetjük a kérdést, hogy mi lenne akkor, ha az édesapa is csak úgy állná meg a helyét a munkában, mint fia a tanulásban. Hivatkozzunk tehetségére, melyhez azonban szorgalomnak kell párosulnia. A középiskolába járó gyermekeknél különös tekintettel kell lennünk a serdülőkor sajátságaira. Egy ilyen tanuló hajlamos arra, hogy legfőbb érdeklődési körére korlátozza tudásvágyát, s így egyes tantárgyakat elhanyagoljon. Figyelmeztessük arra, hogy ebbeli tudását nem fejlesztheti tovább, ha a többit elhanyagolja. Már most szeretném felhívni a tanulók és egyben a szülők figyelmét is a tanéveleji ismétlésekre. A múlt évben tanultakat fel kell frissíteni, meg kell szilárdítani, hogy arra, mint alapra építhessük az új iskolaév tananyagát. Ismeretes az is előttünk, hogy a tanulónak az I. félévi tanulmányi eredménye a legtöbb esetben alacsonyabb, mint a II. félévben. Ennek oka, hogy a tanulók a II. félévben akarnak csak komolyan tanulni. Sok szülő is elfogadja ezt a helytelen nézetet, de nem egyszer megtörténik, hogy a második félév nem hozza meg a kívánt eredményt. Igyekezzünk ezt a kellemetlen csalódást megelőzni azzal, hogy a gyermek már szeptemberben kezdje meg a komoly tanulást. Az új tanévben még fokozottabb bizalommal forduljanak a szülők gyermekük nevelőjéhez, beszéljék meg problémáikat s szükség esetén kérjenek tőlük tanácsot. A nevelés igen nehéz feladat, amelyet csak a szülők és pedagógusok együttműködése esetén koronázhat siker. Ez az új tanév iskolások, óvodások és szülők számára egyaránt új gondokat, de egyben új örömet is jelent. Elsősorban a szülőkön áll, hogy előrelátással, türelemmel és okos szeretettel csökkentsék a gondokat és előkészítsék a minél több örömet, sikert maguknak és gyermekeiknek. Kovács Antal a TTIT pedagógiai szakosztályának tagja. A MAI SZÁMBAN: Nasszer elnök válasza Eisenhower nyilatkozatára (2. o.). — Beleszólnak a község életébe a rehabilitált középparasztok (3. o.) — Ötéves az Állami Faluszínház (3. o.) KTSZ-ek a lakosság jobb ellátásáért A Bátaszéki Ruházati és Szolgáltató KTSZ zömmel fehérneműt gyárt. Eddig több mint 2000 darab kombinét szállítottak a nagykereskedelemnek. A helyi lakosság részére 160 darab méretes ruha készült. A ruhák minőségi kidolgozása és divatos fazonja kielégíti a legkényesebb igényeket is, éppen ezért a nők szívesen keresik fel a a KTSZ szalonját. A KTSZ vezetőségének és dolgozóinak legnagyobb öröme, hogy az anyag és munkaellátottság biztosítva van a negyedik negyedévre is. A dunaföldvári KTSZ az elmúlt napokban ünnepelte 8 éves fennállását. Nyolc évvel ezelőtt 16 taggal kezdték meg a kollektív munkát, jelenleg 92 fő a termelő taglétszám. Az üzem 5 évvel ezelőtt gumirészleggel bővült s azóta többezer pár gumicsizmát gyártottak a gumihulladék felhasználásával. Jelenleg az Országos Tervhivatallal folytatnak tárgyalásokat és további megrendelésekre kerül sor. Az ország bányaüzemeinek ők szállítják majd a gumicsizmák jórészét. A dombóvári Ruházati és Szolgáltató KTSZ nagy utat tett meg a fejlődésben. A KTSZ 79 tagja a lakosság szükségleteinek kielégítésére termel. Maradékboltjuk csinos, jó minőségű, tetszetős ruhákkal, cipőkkel látja el a vásárló közönséget. A paksi Építőipari KTSZ építő brigádja a bogyiszlói Új Élet Tsz-ben az árvízkár helyrehozásán dolgozik. Felépítettek egy iker lakóházat, négy darab silógödröt, de épülnek a gazdasági épületek is, az 50 férőhelyes tehénistálló, barjúnevelő, sertézfiaztató, ezenkívül egy 500 férőhelyes baromfiól is készül. A bátaszéki Kádár KTSZ jóminőségű hordókat, puttonyokat és sajtárokat készít a lakosság ellátására. Ezen túlmenően a szövetkezet 6 dolgozója a budapesti Borforgalmi Vállalatnál végez jó munkát. Kiváló minőségi munkájukért a vállalat többször elismerését fejezte ki. A KTSZ a második negyedévben eredményes munkájáért elnyerte a megyei KISZÖV vándorzászlaját és a vele járó pénzjutalmat. A Specht-brigád versenyre hívja az állami gazdaságok silózó brigádjait A Nagytormási Állami Gazdaságban Specht Péter hetedmagával végzi a silózást. Miután az állami gazdaság vezetősége ismertette a brigáddal a silózási terv teljesítésének fontosságát az állatok téli takarmányellátása szempontjából, a brigád tagjai úgy határoztak, hogy új módszerrel silóznak, s versenyre hívják a megye állami gazdaságainak silózó brigádjait. A Specht brigád versenyfelhívásanak alapja az, hogy szeptember 15-ig 1500 köbméter jó minőségű silótakarmányt készítenek el a gazdaságban. Szerepel a versenyben például olyan pont is, hogy a föld felszínénél egy méterrel magasabban rakják a silótakarmányt, hogy az esetleges üllepedés után is jól tele legyen a gödör s ne férhessen levegő a takarmányhoz. Ezenkívül a brigád tagjai azt is vállalták, hogy ő maguk takarítják, meszelik ki a silógödröket, maguk földelik el a jó minőségű silótakarmánnyal megtöltött gödröket. A Specht brigád két géppel silózik egyszerre. Egy traktor két gépet hajt meg, s a brigád 7 tagja üzemelteti a két silótöltőt, így megy a munka szaporán, s jóval kevesebb önköltséggel, mint úgy, hogy általában egy traktorral, egy silótöltő gépet hajtatnak meg. A jó termés titka a korai talajelőkészítés s az idejében végzett vetés A mezőgazdaság dolgozói ebben az időszakban számolják, hogy melyik táblában mennyi gabona termett, s latolgatják, hogy mi ennek a titka. A bátaszéki termelőszövetkezetek tagjai rájöttek arra, hogy mi a titka a holdankénti 12 mázsa búza, 14 mázsás árpa és 10 mázsás rozs átlagtermésüknek. Különösen kimagasló a Szabad Május Termelőszövetkezet holdankénti 16,4 mázsás őszi árpa termése. A jó eredményeket mindenkinek azzal magyarázzák a termelőszövetkezet tagjai, hogy az elmúlt év őszén jól előkészített talajba, a legmegfelelőbb időben végezték el a vetést. Nem mondható el ugyanez az egyéni parasztokról. A helyzet ugyanis az, hogy a község egyéni gazdáinak termésátlaga mintegy 3 mázsával alacsonyabb, mint a termelőszövetkezeteké. Vannak ugyan az egyéni parasztgazdaságokban is kimagasló eredmények, de ez elenyészően kevés. Harcsa Lajos például búzából 11.5, árpából 13.5, zabból pedig 9 mázsát takarított be holdanként. A bátaszéki termelőszövetkezetek és a község legjobb gazdái az elmúlt évek tapasztalatai alapján mindjárt a gabonabetakarítás után hozzáláttak az őszi kalászosok talajelőkészítéséhez, a vetőmagok tisztításához s előreláthatólag a jövő héten megkezdik a vetést. ROZGONYI PÁL 35 géppel végzi az ősziek talaj előkészítését az iregszemesei gépállomás Az iregszemesei gépállomás traktorosai augusztus 20-án fejezik be körzetükben a cséplést. Már csak egy-két gép végzi az apróbb magvak cséplését. Azóta minden gépet felülvizsgáltak, karbantartottak, a nyári nagy munkák idején előfordult műszaki hibákat kijavították, s most hozzálátnak egy másik nagy idény feladatainak elvégzéséhez. Az őszi munkák alatt ugyanis 3386 holdon kell előkészíteni a talajt vetésre az iregszemesei traktorosoknak, s mintegy 670 holdat kell géppel elvetni a termelőszövetkezetekben. A fent említett munkát előreláthatólag 35 géppel kezdik meg hétfőn az iregszemesei traktorosok, elsősorban a hozzájuk tartozó termelőszövetkezeteknél. S mihelyt a tsz-ek mezőgazdasági szakemberei úgy látják, hogy alkalmas a talaj és az idő a vetésre, a traktorosok megkezdik a vetést. 700 mázsa halat fogtak eddig a paksi halászok Egész évre 850 mázsa zsákmányt terveztek a paksi halászati szövetkezet tagjai, így látták biztosítottnak az évi jövedelmük forrását. Az idei szeszélyes vízállások miatt nem a legnagyobb szerencse kísérte munkájukat, de így is az egész évre tervezett 850 mázsából már közel 700 mázsát fogtak, s a 94 , egész évi beadási kötelezettségüknek is csaknem 75 százalékát teljesítették. Csütörtökön küldték el az országos mezőgazdasági kiállítás akváriuma részére is a mesterségesen itatott kecsege családot. Vetik az őszi árpát a nagyvejkei Uj Élet Tsz-ben Sisa József, a teveli gépállomás egyik kiváló retorvezetője tegnap gépével együtt felkészült az őszi gabonavetésre. Elsőnek a nagyvejkei Uj Élet Tsz-ben kezdi meg a munkát, ahol 45 hold őszi árpát vet el. Amint Kiss elvtárs a teveli gépállomás vezető mezőgazdásza mondotta, előreláthatólag a jövő hét első napjaiban mind a három méter traktorral megkezdik az ősziek vetését a termelőszövetkezetekben A nagyvejkei Új Élet Tsz után a zombai Béke, a zombai Szabadság és a kétyi Alkotmány Termelőszövetkezet ősziárpáját vetik a teveli traktorosok. Építsünk szebben, jobban, olcsóbban Dombóváron, a Dombóvár utcai üres telken kétemeletes, 9 lakásos, 2 szoba-konyha, összkomfortos ház épül Müller Lajos építész tűzelésével. Az építők azt a jelszót tűzték ki maguk elé „Építsünk szebben jobban, olcsóbban!” Ennek megfelelően takarékoskodnak az anyaggal. A nagy építkezésnél még csak véletlenül sem lehet látni heverő tégla- és fadarabokat még a legkisebb vasdarabot is gazdaságosan felhasználják. Ezekből állványkapcsokat és a választófalakhoz kampósszegeket készítenek. A tervek szerint a lakásokat december elején adják át a boldog tulajdonosoknak. A közös gazdálkodás első esztendejének eredményei Napjainkban sok egyéni gazdát foglalkoztat az a gondolat, hogy belépjen-e a szövetkezetbe, vagy várjon-e még. Egyik-másikat az tartja vissza a szövetkezéstől, hogy sok idő kell ahhoz, míg kialakítják a nagyüzemi gazdaságot s addig kevés lesz a jövedelem. A dalmandi Szabadság Tsz példája eloszlat minden olyan kételyt, mely szerint a közös gazdaság az első években csalódást okoz a tsz tagoknak. A dalmandi Szabadság Termelőszövetkezetet 1955-ben alakította mindössze 13 család, s 154 holddal kezdték a gazdálkodást. Ma viszont már 70 család, 765 holdon gazdálkodik. Ha megkérdezi valaki most a szövetkezet valamelyik tagjától, hogy milyennek látja a közös gazdaság első esztendejét, hogy van megelégedve az eredményekkel, a jövedelemmel , jóleső érzéssel tapasztalja ,hogy általában elégedettek a tagok, őszintén szólva a dalmandi Szabadság Tsz tagjainak nincs is semmi okuk a panaszra. Általában jól fizettek a kalászosok, őszi árpából 14,5, búzából pedig 9 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. Az elmúlt napokban gabonaelőleget is osztottak a szövetkezetben. Gyémánt József és családja 26.29 mázsa búzát, illetve árpát kapott a közösből. Koller József a család 580 munkaegységére 26.68 mázsa gabonaelőleget vitt haza. Márfi József és családja pedig több, mint 33 mázsa gabonaelőleget kapott a termelőszövetkezetből. A terményen kívül pénzt is osztottak már a dalmandi Szabadság Tsz-ben. Az említett Gyémánt János 2881, Koller József 2687, Márfi József 1152 forint előleget vett fel a közösből. A dalmandi Szabadság Tsz tagjai nem utolsósorban azért tudtak ilyen szép eredményt elérni mert a gazdasági év első napjától kezdve, minden tag és munkaképes családtag részt vett a közös munkában. Napjainkban a jövő évi gabonatermés megalapozásán dolgoznak a Szabadság tagjai. Előkészítik a gabonák vetőmagját és vetőágyát. Úgy számítják a Szabadság Tsz tagjai, hogy a jövő héten megkezdik a vetést. A terv szerint összesen 300 holdon termelnek búzát, 70 holdon őszi árpát és 20 holdon takarmánykeveréket. MARKOVITS JÁNOS