Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

Vilás Droh lá., v. cevesültetsk! Tolnai im Egyetemi Könyvtár PÉCS * XIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1956 SZEPTEMBER 1. Az új tanév küszöbén Végetért a nyári vakáció. Újra megnyílnak az iskolák ka­pui és várják a nyári élmények­kel teli, vidámképű gyermek­hadat. Újra boldog gyermek­kacaj veri fel az iskolák nyári csendjét. Szorgalmas munka kezdődik a tisztára meszelt fe­hér falak között, amelyre kicsi­nek, nagynak, gyereknek és tanítónak egyaránt fel kell ké­­szülnie. Nevelőink a nyári szünidőt nem csupán pihenéssel töltöt­ték, hanem tudásuk fejlesztésé­vel, az új tantervi anyag meg­ismerésével, s új pedagógiai fo­gások elsajátításával... Az isko­­lába küldés azonban nem kis gondot jelent a szülőknek sem, amelyre már előre fel kell ké­szülni. Jó tehát, ha szólunk ar­ról, hogyan is indítsák útnak a szülők­­ gyermekeiket a köte­lességteljesítés felé. Nem beszélhetünk úgy az iskolai évről, hogy meg ne em­lékeznénk óvodásainkról.­­ A közeli napokban sok új kis­­óvodás is elindul apró lábacs­káival az első komoly közös­ség, az óvoda felé. Ez az el­indulás p pedig nem megy min­den esetben könnyhullatás nél­­kül. A legtöbb helyütt a nagy­mama az unokája iránti szere­tettel áthatva kegyetlenségnek véli a kisgyermek óvodába való „kényszerítését“. Meg kell ér­tetnünk a nagymamákkal, hogy éppen a gyermek iránti szere­tet követeli meg tőlük ezt az ál­dozatot, hiszen ő maga sem akarja, hogy unokája gyámol­talan legyen, majd felnőtt korá­ban, hogy ne tudjon a saját lábán megállni. Ezért kell meg­szoknia a közösséget, a hasonló korú gyermekek társaságát. Ál­lamunk nem véletlenül hoz ko­moly anyagi áldozatokat, s gondoskodik arról, hogy az élet­­be induló kis palántákat leg­alább olyan jól gondozzák és neveljék, mint otthon a szülői háznál. Meg kell szerettetni a kis­gyermekekkel is az óvodát, mert bizony akad, aki jobban szereti az otthoni szabad életet, s nem egyszer hangos könny­­hullajtással igyekszik szüleit eltéríteni a helyes úttól. Otthon egyénileg talán többet kap a gyermek, de olyan közösségi él­mények maradnak el életéből, amelyek iskolás korban nehe­zen pótolhatók. A kisebbek kí­mélése, a játékok megosztása, a közös énekek, versek igen jó hatással vannak a gyermek lelkületére. Emellett a gyermek társalgási szókincse is nagy­mértékben gyarapszik. Az isko­lai élethez is a legjobb előké­szítést az óvoda adja. Az általános iskola I. osztá­lyába kerülők esetében nagyon helyes, ha a szülő már előre felkelti a gyermekben a közös­ségbe kerülés és a tudásszerzés vágyát. Az így előkészített gyer­mekek lesznek később a tanító néni, tanítóbácsi támaszai, mert örömmel küldték őket iskolába és ezt a kedvet átvették a szü­lőktől, boldogan tárják fel lel­küket a tudást adó pedagógus elé. Nem elegendő azonban csak a kicsiknél kedvet kelteni a tanuláshoz. A nagyobb gyermekeket is elő kell készí­teni, hogy kipihenten, jókedv­vel és jóakarattal lássanak az iskolai munkához. Ezt különös­képp hangsúlyozni szeretném, mert e téren szomorú tapasz­talataink vannak. Amíg kicsi a gyermek, törődnek vele a szülők, érdeklődnek előmene­tele iránt, s nem egyszer sértve érzik magukat, ha­nem jeles a bizonyítványuk. Ezzel szemben a nagyobb gyermekek, s külö­nösen a fiúk esetében az ellen­kező végletet tapasztaljuk. A szülők jelentős része magára hagyja a gyermeket, nem ör­öklődik előmenetele iránt, ta­nárait sohasem keresi fel, a szülői értekezleteken nem jele­­nik meg, legfeljebb csak akkor, ha a gyermeke VIII-as és nem a legkedvezőbb kilátások van­nak a továbbtanulásra. Azok, akik úgy érzik, hogy e vádpont ellenük is szól, változ­tassanak eddigi helytelen maga­tartásukon. Még most a tanév kezdete előtt az édesapák és édesanyák elsősorban egymás közt beszéljék meg, miben hi­báztak az elmúlt évben, hogyan kell egymás között megosztani a nevelési feladatokat. Az ilyen megbeszélések igen sok házas­társi vitának veszik elejét s egyben arra is alkalmasak, hogy a szülők meglássák, hogy miben nem kaptak egymástól megfelelő támogatást. Jószán­dékkal megoldhatják gyerme­keik nevelésének sok-sok pro­blémáját. Az édesapa és édesanya egy­más közti beszélgetését kövesse a nagyobb iskolás gyermekek­kel való beszélgetés. Ebben az esetben az előző tanév hibái­ból induljunk ki, vigyázzunk azonban arra, hogy e beszélge­tésnek ne szemrehányás form­á­ja legyen, ellenkezőleg: buzdí­tó. Felhasználhatjuk a nyári kellemes élményeket is a buz­dításra. Elmondhatja az édes­anya, hogy az együtt töltött üdülés alatt jól érezték magu­kat, őt azonban mégis bántot­ta valami: a rossz bizonyít­vány... A legjobb érv a jó példamutatás. Feltehetjük a kérdést, hogy mi lenne akkor, ha az édesapa is csak úgy állná meg a helyét a munkában, mint fia a tanulásban. Hivat­kozzunk tehetségére, melyhez azonban szorgalomnak kell pá­rosulnia. A középiskolába járó gyer­mekeknél különös tekintettel kell lennünk a serdülőkor sa­játságaira. Egy ilyen tanuló hajlamos arra, hogy legfőbb ér­deklődési körére korlátozza tu­dásvágyát, s így egyes tan­tárgyakat elhanyagoljon. Fi­gyelmeztessük arra, hogy ebbe­li tudását nem fejlesztheti to­vább, ha a többit elhanyagolja. Már most szeretném felhívni a tanulók és egyben a szülők figyelmét is a tanéveleji ismét­lésekre. A múlt évben tanul­takat fel kell frissíteni, meg kell szilárdítani, hogy arra, mint alapra építhessük az új iskolaév tananyagát. Ismeretes az is előttünk, hogy a tanuló­nak az I. félévi tanulmányi eredménye a legtöbb esetben alacsonyabb, mint a II. félév­ben. Ennek oka, hogy a tanu­lók a II. félévben akarnak csak komolyan tanulni. Sok szülő is elfogadja ezt a helytelen né­zetet, de nem egyszer megtör­ténik, hogy a második félév nem hozza meg a kívánt ered­ményt. Igyekezzünk ezt a kel­lemetlen csalódást megelőzni azzal, hogy a gyermek már szeptemberben kezdje meg a komoly tanulást. Az új tanévben még foko­zottabb bizalommal fordulja­nak a szülők gyermekük neve­lőjéhez, beszéljék meg problé­máikat s szükség esetén kérje­nek tőlük tanácsot. A nevelés igen nehéz feladat, amelyet csak a szülők és pedagógusok együttműködése esetén koro­názhat siker. Ez az új tanév iskolások, óvodások és szülők számára egyaránt új gondokat, de egy­ben új örömet is jelent. Első­sorban a szülőkön áll, hogy elő­relátással, türelemmel és okos szeretettel csökkentsék a gondo­kat és előkészítsék a minél több örömet, sikert maguknak és gyermekeiknek. Kovács Antal a TTIT pedagógiai szakosztá­lyának tagja. A MAI SZÁMBAN: Nasszer elnök válasza Eisen­hower nyilatkozatára (2. o.). — Beleszólnak a község éle­tébe a rehabilitált középpa­rasztok (3. o.) — Ötéves az Állami Faluszínház (3. o.) KTSZ-ek a lakosság jobb ellátásáért A Bátaszéki Ruházati és Szolgál­tató KTSZ zömmel fehérneműt gyárt. Eddig több mint 2000 darab kombinét szállítottak a nagykereskedelemnek. A helyi lakosság részére 160 darab méretes ruha készült. A ruhák minőségi kidolgozása és divatos fazonja kielégíti a legkénye­sebb igényeket is, éppen ezért a nők szívesen keresik fel a a KTSZ szalonját. A KTSZ vezetőségének és dolgozóinak legnagyobb öröme, hogy az anyag és munkaellátott­ság biztosítva van a negyedik negyedévre is. A dunaföldvári KTSZ az el­múlt napokban ünnepelte 8 éves fennállását. Nyolc évvel ezelőtt 16 taggal kezdték meg a kollektív munkát, jelenleg 92 fő a termelő taglétszám. Az üzem 5 évvel ezelőtt gumirész­leggel bővült s azóta többezer pár gumicsizmát gyártottak a gumihulladék felhasználásával. Jelenleg az Országos Tervhi­vatallal folytatnak tárgyaláso­kat és további megrendelések­re kerül sor. Az ország bánya­üzemeinek ők szállítják majd a gumicsizmák jórészét­. A dombóvári Ruházati és Szolgáltató KTSZ nagy utat tett meg a fejlődésben. A KTSZ 79 tagja a lakosság szükségleteinek kielégítésére termel. Maradékboltjuk csinos, jó minőségű, tetszetős ruhákkal, cipőkkel látja el a vásárló kö­zönséget. A paksi Építőipari KTSZ építő brigádja a bogyiszlói Új Élet Tsz-ben az árvízkár helyrehozásán dolgozik. Fel­építettek egy iker lakóházat, négy darab silógödröt, de épül­nek a gazdasági épületek is, az 50 férőhelyes tehénistálló, barjúnevelő, sertézfiaztató, ezenkívül egy 500 férőhelyes baromfiól is készül. A bátaszéki Kádár KTSZ jó­minőségű hordókat, puttonyo­kat és sajtárokat készít a la­kosság ellátására. Ezen túlme­nően a szövetkezet 6 dolgozója a budapesti Borforgalmi Vál­lalatnál végez jó munkát. Ki­váló minőségi munkájukért a vállalat többször elismerését fejezte ki. A KTSZ a második negyed­évben eredményes munkájáért elnyerte a megyei KISZÖV vándorzászlaját és a vele járó pénzjutalmat. A Specht-brigád versenyre hívja az állami gazdaságok silózó brigádjait A Nagytormási Állami Gazdaságban Specht Péter hetedmagával végzi a silózást. Miután az állami gazdaság vezetősége ismer­tette a brigáddal a silózási terv teljesítésének fontosságát az állatok téli takarmányellátása szempontjából, a brigád tagjai úgy határoz­tak, hogy új módszerrel silóznak, s versenyre hívják a megye állami gazdaságainak silózó brigádjait. A Specht brigád versenyfelhívása­­­nak alapja az, hogy szeptember 15-ig 1500 köb­méter jó minőségű silótakarmányt készítenek el a gazdaságban. Szerepel a versenyben pél­dául olyan pont is, hogy a föld felszínénél egy méterrel magasabban rakják a silótakar­mányt, hogy az esetleges üllepedés után is jól tele legyen a gödör s ne férhessen levegő a takarmányhoz. Ezenkívül a brigád tagjai azt is vállalták, hogy ő maguk takarítják, meszelik ki a silógödröket, maguk földelik el a jó minő­ségű silótakarmánnyal megtöltött gödröket. A Specht brigád két géppel silózik egyszerre. Egy traktor két gépet hajt meg, s a brigád 7 tagja üzemelteti a két silótöltőt, így megy a munka szaporán, s jóval kevesebb önköltséggel, mint úgy, hogy általában egy traktorral, egy siló­töltő gépet hajtatnak meg. A jó termés titka a korai talajelőkészítés s az idejében végzett vetés A mezőgazdaság dolgozói ebben az idő­­szakban számolják, hogy melyik táblában mennyi gabona termett, s latolgatják, hogy mi ennek a titka. A bátaszéki termelőszövetkeze­tek tagjai rájöttek arra, hogy mi a titka a hol­­dankénti 12 mázsa búza, 14 mázsás árpa és 10 mázsás rozs átlagtermésüknek. Különösen ki­magasló a Szabad Május Termelőszövetkezet holdankénti 16,4 mázsás őszi árpa termése. A jó eredményeket mindenkinek azzal magyaráz­zák a termelőszövetkezet tagjai, hogy az el­múlt év őszén jól előkészített talajba, a leg­megfelelőbb időben végezték el a vetést. Nem mondható el ugyanez az egyéni parasztokról. A helyzet ugyanis az, hogy a község egyéni gazdáinak termésátlaga mintegy 3 mázsával alacsonyabb, mint a termelőszövetkezeteké. Vannak ugyan az egyéni parasztgazdaságok­ban is kimagasló eredmények, de ez elenyé­szően kevés. Harcsa Lajos például búzából 11.5, árpából 13.5, zabból pedig 9 mázsát taka­rított be holdanként. A bátaszéki termelőszövetkezetek és a község legjobb gazdái az elmúlt évek tapaszta­latai alapján mindjárt a gabonabetakarítás után hozzáláttak az őszi kalászosok talajelő­készítéséhez, a vetőmagok tisztításához s előre­láthatólag a jövő héten megkezdik a vetést. ROZGONYI PÁL 35 géppel végzi az ősziek talaj előkészítését az iregszemesei gépállomás Az iregszemesei gépállomás traktorosai augusztus 20-án fe­jezik be körzetükben a csép­­lést. Már csak egy-két gép végzi az apróbb magvak csép­­lését. Azóta minden gépet fe­lülvizsgáltak, karbantartottak, a nyári nagy munkák idején előfordult műszaki hibákat ki­javították, s most hozzálátnak egy másik nagy idény felada­tainak elvégzéséhez. Az őszi munkák alatt ugyanis 3386 hol­don kell előkészíteni a talajt vetésre az iregszemesei trakto­rosoknak, s mintegy 670 holdat kell géppel elvetni a termelő­­szövetkezetekben. A fent emlí­tett munkát előreláthatólag 35 géppel kezdik meg hétfőn az iregszemesei traktorosok, első­­sorban a hozzájuk tartozó ter­melőszövetkezeteknél. S mi­helyt a tsz-ek mezőgazdasági szakemberei úgy látják, hogy alkalmas a talaj és az idő a vetésre, a traktorosok megkez­dik a vetést. 700 mázsa halat fogtak eddig a paksi halászok Egész évre 850 mázsa zsák­mányt terveztek a paksi halá­szati szövetkezet tagjai, így látták biztosítottnak az évi jö­vedelmük forrását. Az idei szeszélyes vízállások miatt nem a legnagyobb szerencse kísérte munkájukat, de így is az egész évre tervezett 850 mázsából már közel 700 mázsát fogtak, s a 94 , egész évi beadási köte­lezettségüknek is csaknem 75 százalékát teljesítették. Csütörtökön küldték el az or­szágos mezőgazdasági kiállítás akváriuma részére is a mester­ségesen itatott kecsege csalá­dot. Vetik az őszi árpát a nagyvejkei Uj Élet Tsz-ben Sisa József, a teveli gépállo­más egyik kiváló retorvezető­­je tegnap gépével együtt felké­szült az őszi gabonavetésre. Elsőnek a nagyvejkei Uj Élet Tsz-ben kezdi meg a mun­kát, ahol 45 hold őszi árpát vet el. Amint Kiss elvtárs a teveli gépállomás vezető mezőgazdásza mondotta, előre­láthatólag a jövő hét első nap­jaiban mind a három méter traktorral megkezdik az ősziek vetését a termelőszövetkezetek­ben A nagyvejkei Új Élet Tsz után a zombai Béke, a zom­bai Szabadság és a kétyi Alkot­mány Termelőszövetkezet őszi­árpáját vetik a teveli traktoro­sok. Építsünk szebben, jobban, olcsóbban Dombóváron, a Dombó­v­ár­ utcai üres telken kétemeletes, 9 lakásos, 2 szoba-konyha, összkomfortos ház épül Müller Lajos építész tűzelésével. Az építők azt a jelszót tűzték ki maguk elé „Építsünk szeb­ben jobban, olcsóbban!” Ennek megfelelően takarékoskod­nak az anyaggal. A nagy építkezésnél még csak véletlenül sem lehet látni heverő tégla- és fadarabokat még a legki­sebb vasdarabot is gazdaságosan felhasználják. Ezekből áll­vány­kapcsokat és a választófalakhoz kampósszegeket készí­tenek. A tervek szerint a lakásokat december elején adják át a boldog tulajdonosoknak. A közös gazdálkodás első esztendejének eredményei Napjainkban sok egyéni gazdát foglalkoz­tat az a gondolat, hogy belépjen-e a szövetke­zetbe, vagy várjon-e még. Egyik-másikat az tartja vissza a szövetkezéstől, hogy sok idő kell ahhoz, míg kialakítják a nagyüzemi gazdasá­got s addig kevés lesz a jövedelem. A dal­­mandi Szabadság Tsz példája eloszlat minden olyan kételyt, mely szerint a közös gazdaság az első években csalódást okoz a tsz tagoknak. A dalmandi Szabadság Termelőszövetkezetet 1955-ben alakította mindössze 13 család, s 154 holddal kezdték a gazdálkodást. Ma viszont már 70 család, 765 holdon gazdálkodik. Ha megkérdezi valaki most a szövetkezet vala­melyik tagjától, hogy milyennek látja a közös gazdaság első esztendejét, hogy van megelé­gedve az eredményekkel, a jövedelemmel , jóleső érzéssel tapasztalja ,hogy általában elé­gedettek a tagok, őszintén szólva a dalmandi Szabadság Tsz tagjainak nincs is semmi okuk a panaszra. Általában jól fizettek a ka­lászosok, őszi árpából 14,5, búzából pedig 9 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. Az el­múlt napokban gabonaelőleget is osztottak a szövetkezetben. Gyémánt József és családja 26.29 mázsa búzát, illetve árpát kapott a kö­zösből. Koller József a család 580 munkaegy­ségére 26.68 mázsa gabonaelőleget vitt haza. Márfi József és családja pedig több, mint 33 mázsa gabonaelőleget kapott a termelőszövet­kezetből. A terményen kívül pénzt is osztot­tak már a dalmandi Szabadság Tsz-ben. Az említett Gyémánt János 2881, Koller József 2687, Márfi József 1152 forint előleget vett fel a közösből. A dalmandi Szabadság Tsz tagjai nem utolsósorban azért tudtak ilyen szép ered­ményt elérni mert a gazdasági év első napjá­tól kezdve, minden tag és munkaképes család­tag részt vett a közös munkában. Napjainkban a jövő évi gabonatermés megalapozásán dol­goznak a Szabadság tagjai. Előkészítik a gabo­nák vetőmagját és vetőágyát. Úgy számítják a Szabadság Tsz tagjai, hogy a jövő héten meg­kezdik a vetést. A terv szerint összesen 300 holdon termelnek búzát, 70 holdon őszi árpát és 20 holdon takarmánykeveréket. MARKOVITS JÁNOS

Next