Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-01 / 281. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG India kész részt venni öthatalmi leszerelési értekezleten Nehru válássá Bulganyin üzenetére Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke november 29-én fogadta K. P. S. Menont, India moszkvai nagykövetét és megbeszélést folytatott vele. A nagykövet átnyújtotta Bulganyinnak Nehru válaszüzenetét arra a levélre, amelyet Bulganyin 1956. november 17-én intézett hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséről és a leszerelésről. Nehru válaszüzenetében a többi között kijelenti: — Maradéktalanul egyetértek Önnel abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni egy olyan megegyezés elérésére, amely elhárítaná a háborút és biztosítaná a világ békéjét, örömünkre szolgál, hogy ön újszerűen közelítette meg a leszerelés nehéz problémáját és úgy érezzük, hogy ez figyelmes tanulmányozást érdemel. — A leszerelés kérdése főképp a nagyhatalmakat érinti, amelyek nagy fegyveres erőkkel és az összes fajta fegyverekkel rendelkeznek. Hatékony intézkedéseket csakis e nagyhatalmak tehetnek. Ami bennünket illet, mi örömmel fogunk segítséget nyújtani bármilyen, számunkra lehetséges módon. A jelenlegi nemzetközi feszültség fontosabbá teszi, mint valaha azt, hogy a legközelebbi jövőben tárgyalások kezdődjenek a hatalmak között leszerelési megállapodás létrehozása céljából. Ha India részvétele kívánatos a tárgyalásokon a többi tárgyalófél szempontjából, mi örömmel veszünk részt. Nehru és Csou En-Laj megbeszélése n Új Delhi (AP). Nehru indiai miniszterelnök kétórás megbeszélést folytatott Csou En-Laj kínai miniszterelnökkel Nehru magán dolgozószobájában. A kínai nagykövetségről szerzett értesülés szerint a találkozón főleg Csou En-Laj beszélt. Elmondta a délkelet-ázsiai utazásán szerzett benyomásait. Nehru röviden érintette Egyiptom és Magyarország ügyét, valamint a „rendkívüli komoly világhelyzetet.” E források szerint Csou En-Laj szeretne újabb ázsiai-afrikai értekezletet összehívni és erről is tanácskozik majd Nehruval. A BBC jelentése szerint Csou En-Laj kínai miniszterelnök csütörtökön beszédet mondott az indiai parlament két házának együttes ülésén. A többi között kijelentette: — A kínai kormány hajlandó egyesíteni erőfeszítéseit az indiai kormányéval annak elérésére, hogy „az inváziós erők mielőbb kivonuljanak Egyiptom területéről.” A Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság nem állnak egyedül béketörekvéseikkel. A bandungi értekezlet megmutatta, hogy egész sor ázsiai és afrikai ország, amelyeknek lakossága összesen 1600 millió, szintén osztja ezt a közös törekvést. A pekingi kormány — fűzte hozzá — sohasem fogja elfelejteni, hogy az indiai kormány volt az első, amely síkra szállt a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának elismeréséért. Ünnepi fogadás a moszkvai jugoszláv nagykövetségen A jugoszláv nagykövet beszéde a moszkvai televízióban Moszkva, nov. 29. (AFP) Micsimovics moszkvai jugoszláv nagykövet csütörtökön fogadást rendezett a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából. A fogadáson szovjet vezetők közül jelen volt Hruscsov, Bulganyin, Molotov, Mikojan, Kaganovics, Zsukov és Szokolovszki marsall, számos miniszter és más szovjet vezető személyiség, valamint a diplomáciai képviseletek vezetői. Azoknak a szovjet vezetőknek a jelenléte, akiket a nyugati diplomaták „aktív magnak” neveznek, baráti magatartásuk a jugoszláv vendégek iránt, végül pedig az a tény, hogy a szovjet hatóságok felkérték a jugoszláv nagykövetet, hogy csütörtökön este, a nemzeti ünnep alkalmából mondjon rádióbeszédet és jelöljék meg a szovjet televízió előtt, kétségtelenül megerősíti azt a kijelentést, amelyet Hruscsov szerda este az albán fogadáson a jugoszláv nagykövet előtt tett, nevezetesen: „Az bizonyos, hogy véleményünk nem mindig azonos, de azért barátok vagyunk.“ Szembetűnő volt csütörtökön este a szovjet vezetőknek az az igyekezete, hogy egyetértés jöjjön létre Belgráddal. Ugyanez a tendencia érvényesült a nyugati diplomatákkal szembeni magatartásukban is. Maurice Dejean francia nagykövet, aki szerda este már hosszas beszélgetést folytatott Bulganyinnal, csütörtökön este is jó ideig beszélgetett a szovjet kormányfővel. A szovjet—jugoszláv estély Micsunovics televíziós beszédével fejeződött be. A nagykövet örömmel állapította meg, hogy milyen kedvező hatással van az általános helyzetre a szovjet—jugoszláv kapcsolatok normalizálása és hangsúlyozta, hogy a kölcsönös kapcsolatokat az őszinteség elvének kell jellemeznie. (MTI) ft francia külügyminiszter Londonban London (AFP). Mértékadó forrásból közölték, hogy Christian Pineau francia külügyminiszter péntek délután Londonba érkezett, ahol a középkeleti helyzetről tárgyal Selwyn Lloyd angol külügyminiszterrel. 1956. DECEMBER 1. Eisenhower sősjtétitScora szerint enyhült a középkeleti feszültség Augusta (AP). James C. Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára szerdán kijelentette: véleménye szerint az elmúlt kéthárom héten jelentősen enyhült a középkeleti válság miatt támadt feszültség. Hagerty ezt részletezve rámutatott arra, hogy az ENSZ közgyűlésének beavatkozására fegyverszünet jött létre Egyiptomban. Hivatkozott arra is, hogy az ENSZ karhatalmának első egységei már megérkeztek Egyiptomba, Nagy-Britannia és Franciaország pedig bejelentette egyes csapategységeinek visszavonását. A sajtótitkár nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy javult-e egyrészt az Egyesült Államok, másrészt Anglia és Franciaország viszonya, amely a szuezi angol-francia kaland miatt elhidegült. „Talán kérdezzék meg Londonban” — mondta annak az újságírónak, aki arról kért felvilágosítást, hogy Buttler megbízott angol miniszterelnök összehívta a minisztertanácsot, hogy elkerülje az Egyesült Államokkal való nyílt szakítást. Franciaország lejelentette, további egységeket von ki Egyiptomból New York (MTI). Franciaország szerdán bejelentette, hogy miután a múlt héten kivonta Egyiptomban tartózkodó csapatainak egy további zászlóalját, s felkészült arra, hogy más egységeket is kivezényeljen Egyiptomból. Ezt a bejelentését az ENSZ közgyűlésének ülésén Vincent Broustra francia küldött tette meg, ugyanakkor erélyesen cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint Franciaország ugyanakkor újabb páncélos egységeket küldött Port-Szaid térségébe. Árleszállítás Csehszlovákiában Prága (Reuter). A csehszlovák kormány közölte, hogy december 3-tól több mint 200 különböző élelmiszer- és háztartási cikk árát 4,45 százalékkal leszállítja. Az árleszállítást az 1953 óta az ipari és mezőgazdasági termelésben mutatkozó állandó fejlődés tette lehetővé. Jugoszláv—lengyel kereskedelmi megállapodás November 27-én Belgrádban aláírták az 1957-re szóló jugoszláv—lengyel kereskedelmi egyezmény jegyzőkönyvét. A lengyel küldöttség szóvivője hangsúlyozta, hogy ez a kereskedelmi egyezmény nagymértékben hozzájárul a lengyel—jugoszláv kapcsolatok kiszélesítéséhez, valamint elősegíti Lengyelország gazdasági életének felen- ÚTKÖZBEN írta: CSÁNYI LÁSZLÓ Hosszú éveken át nemcsak hiábavaló, de feltétlenül gyanús vágynak is tűnt, ha valaki át akarta lépni az országhatárt. A helyzet sokat javult a közelmúltban, de még van tennivaló ezen a téren is, amit legjobban az mutat, hogy a külföldről hazaérkezett utas egy kicsit eseményszámba megy ma is, s száz és száz kérdésre kell válaszolnia. Ezek a feljegyzések egyáltalán nem tartoznak az izgalmasan felületes útirajzok közé, melyekkel mind sűrűbben találkozhat napjainkban az olvasó. De miután a szerzőnek szokásává vált, hogy lehetőleg pontosan és hűségesen lejegyezze gondolatait, ezt Csehszlovákiában töltött időzése során sem mulasztotta el. Óvakodott azonban attól, hogy útirajzot írjon, amihez, úgy véli, sem elegendő tapasztalattal, sem a szükséges felületességgel nem rendelkezik. Amit írt, útközben írta, s egyetlen becsvágya a tanúságtétel volt. "Viác után hirtelen megelevenedik " a táj; hegyek között robogunk a Duna vonalán, át a díszletszerű vidéken. Az utasok az ablakoknál tolonganak, a búcsú pillanata ünnepélyes, Magyarország a visegrádi Dunakanyar pompáját tartogatta utolsó emlékül. De Szobnál megtörik a varázs, az Orient-expressz két órát vesztegel, amíg mindenféle szempontból ellenőrzik az utast és a vonatot. Egyelőre mindenki türelmes, az egyébként izgékony berlini útitársak is, mert még fogalmunk sincs arról, hogy Sturovoban majd ugyanilyen sokat kell feleslegesen várakoznunk. A vonatot nem szabad elhagynunk, ebben a józan és érthetetlen fegyelemben egy pohár sör is szabálysértést jelentene, vegyük hát elő az útravalónak szánt olvasmányt. Az utas Arany Toldiját hozta magával s a könyv klasszikus nyugalma jól ellensúlyozza azt a megfontolt hivatalos lassúságot, amellyel csomagjaink, útlevelünk és továbbjutásunk ügyét intézik. Az igazi művészet így siet segítségünkre a váratlanul bonyolult idegállapotok idején, kárpótolva és ellensúlyozva mindazt, amit saját hibánkból és mások közönyéből elvesztegettünk. De Arany sorai most, néhány kilométerre a határtól, más értelmet és jelentőséget is kapnak, mert az utas tudja, hogy bárhová vetné is a sors, ezt az egyet mindig megőrizné, Arany nyelvét, szavainak mágiáját. Talán nem is arról van szó, hogy olvasson az utas, szórakozásul és időtöltésül, hanem inkább arról, hogy idegenben se maradjon hontalan, érezni akarja, hogy tartozik valahová. Alig akarjuk elhinni ,hogy végre megindult a vonat, a hosszú várakozás okozta kételyből még akkor is maradt bennünk valami, amikor teljes sebességgel vágtatunk. Igen-igen, most van szükség Aranyra, amikor egyre jobban távolodunk a földtől, amely otthon és haza, remény és végső menedék s amelytől végképp elszakadni soha nem lehet. Visegrádot már elnyelte a távolság, de a Duna túh’ő partján a dorogi dombok kísérnek s feltűnik Esztergom is, kupolás templomával és Babits emlékével. De hiába távolodunk a térben, a Toldi Iső sorai visszarepítenek az egyre jobban elmaradó hazába, s ha most Dél-Amerikában, vagy Ausztráliában száguldana velem a vonat, akkor is ugyanúgy érezném az első sor otthonias varázsát: „Mirttha pásztortűz ég őszi éjszakákon .. .” Ha lefordítanám útitársaimnak, nyilván értetlenül néznék lelkesedésemet; nekik ez a sor csak egy mondat, amit megértenének, de nem tudnának mihez kezdeni vele. S talán itt van a nagy költészet reménytelensége is; csak szavakat tudunk átültetni, de az asszociációk megrekednek az „általános emberi” határán Ezt érezte Lessing is, amikor arról írt hogy a szó alkalmatlan a szépség ábrázolására, mert csak érzékeltetni tud valamit, aminek teljes felfogásához kitörölhetetlen emlékek kellenek, tapasztalat és élmény, s minden, amit átéltünk és megértettünk. A költészet tulajdonképpen tapasztalás eredményi s ezért marad reménytelenül ross költő, aki csak a szívére tud hallgatn (Folytatjuk) A kelet-európai országokban nem lehet többé visszatérés a régihez A jugoszláv külügyi államtitkár felszólalása az EIISZ közgyűlésén A belgrádi rádió New York-i tudósítója jelenti. Az ENSZ közgyűlésének általános vitájában felszólalt Kocsa Popovics, a jugoszláv küldöttség vezetője is. — Nyilvánvaló — mondotta —, hogy most a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett válságon megyünk keresztül. E válság fő gyújtópontját a közép-keleti és magyarországi események jelentik. Erre a válságra olyan időszak után került sor, amikor már a nemzetközi viszonyok pozitív irányban fejlődtek. Ez indított bennünket arra, hogy e viszonyok jövőjére több reménnyel és nagyobb derűlátással tekintsünk. Már látni véltük annak lehetőségét, hogy a „hidegháború” véglegesen befejeződik. — Bár a nemzetközi viszonyban válság állott be — hangoztatta a továbbiakban Kocsa Popovics —, mégsem szabad elfelejtenünk azt, hogy ugyanakkor válságba került az a politika is, amely az újabb feszültséghez vezetett. Ez pedig — mindennek ellenére — pozitív tényező. Az Egyiptom elleni agresszióval kapcsolatban Kocsa Popovics kétségbe vonta azt az indokolást, amely szerint az Egyiptom elleni invázióra egy általános összetűzés megelőzése miatt volt szükség. A magyarországi eseményekről szólva Kocsa Popovics megjegyezte, szilárdan hiszi, hogy ebben az országban lehetséges a pozitív irányú fejlődés. — Meggyőződésünk — folytatta —, hogy a kelet-európai országokban nem lehet többé visszatérés a régihez, tekintet nélkül arra, hogy olyan visszatérésről van-e szó, amit általában „sztálinizmusnak” neveznek — kivéve a nemzetközi viszonyok komoly megromlásának esetét —, vagy pedig olyanról, amely a régi rendszert hozza vissza. Hiszen éppen azt kell megérteni, hogy ezen országok népei a teljes nemzeti függetlenséget követelik. Nyilvánvalóak a gyengéi és hiányosságai annak, amit „szabad világnak” neveznek. De a „szocialista táborban" is ugyanúgy megnyilvánultak a hibák és a hiányosságok. Kocsa Popovics azzal a megállapítással fejezte be beszédét, hogy az ENSZ megnövekedett tekintéllyel és jelentőséggel került ki a legutóbbi megpróbáltatásokból. OLIMPIAI HÍREK Megszületett az első magyar olimpiai győzelem A pénteki kajakversenyek során a tízezer méteres távon megszületett az első magyar olimpiai győzelem. Urányi János és Fábián János hajója ért az elsőnek célba, megelőzve német és angol ellenfeleit. Tízezer méteres távon — egyesben — a svéd Frederikson megismételte helsinki győzelmét és megnyerte a versenyt. A magyar Hatlaczki ebben a versenyszámban második helyen végzett és ezüstérmet szerzett Magyarországnak. * A melbournei központi stadionban négy futamban bonyolították le a 4x100 méteres férfi váltófutást. Az első három helyezett jutott tovább a középfutamokban. A Varasdi—Csányi —Goldoványi—Jakabfi összeállítású magyar váltó a negyedik előfutamban 41,5 másodperces idővel második lett Lengyelország mögött és így továbbjutott. EREDMÉNYEK: Atlétika 3090 m akadályfutás olimpiai bajnoka: Chris Brasher (Anglia) 8:41,2 p, oimpiai csúcs, 2. Rozsnyói (Magyarország) 8:43,6; 3. Larsen (Norvégia) S:44,0; 4. Laufer (Németország) 1:44,4; 5. Rzsiscsin (Szovjetunió) 1:44,6; 6. Disley (Anglia) 8:44,6. 400 m síkfutás olimpiai bajnoka: Charles Jenkins (USA) 46,7 mp; 2. laas (Németország) 46,8; 3. holtverenyben Ignatyev (Szovjetunió) és Jelsten (Finnország) 47; 5. Jones USA) 48,1; 6. Spence (Dél-Afrika) 3,3. Tízpróba: 100 m síkfutás: 1. M. Campbell (USA) 10,8, 2. J. Can( Ausztrália) és R. Johnson (USA)11,9, 4. M. Lauer (Németország), Kuang Wu (Taivan) és V. Kuznyecov Sovjetunió) 11,2; távolugrás: 1. Johnson 734, 2. M. Campbell 733, 3. Kuznyecov 704, 4. Kuang Wu 690, 5. M. Lauer 683, 6. W. Meier (Németország) 680; súlylökés: 1. Campbell 14,76, 2. Kuznyecov 14,48, 3. Johnson 14,48, 4. Kucenko (Szovjetunió) 14,46, 5. Lassenius (Finnország) 13,35, 6. Palcu (Szovjetunió) 13,39; magasugrás: 1. Csuan Kuangjang (Kuomintang Kína) 1,95, 2. Campbell 1,89, 3. Palcu 1,89, 4. Leane (Ausztrália) 1,86, 5. Meier 1,86, 6. Johnson 1,83, 7. Lauer 1,83; 400 m síkfutás: 1. Lauer 48,2, 2. Campbell 48,8, 3. Johnson 49,3, 4. Meier 49,4, 5. Comm (Ausztrália) 49,4, 6. Kuznyecov 50,2. Az első öt szám után az összetett verseny állása: 1. Campbell 4564 pont, 2. Johnson 4375, 3. Lauer 4064, 4. Kuznyecov 3991, 5. Meier 3933, 6. Csuan Kuang-jang 3860. VÍVÁS Párbajtőrvívásban olimpiai csapatbajnok: Olaszország, 2. Magyarország, 3. Franciaország, 4. Anglia. KOSÁRLABDA A-csoport: Chile—Fülöp-szigetek 88:69 (42:22), Franciaország—Uruguay 66:62 (38:31). B-csoport: Egyesült Államok—Szovjetunió 85:55 (39:32). Bulgária—Brazília 82:70 (38:36). SPORTLÖVÉSZET Agyaggalamblövés, első sorozat: 1. Rossini (Olaszország) 74 p, 2. Moguljevszkij (Szovjetunió) 73, 3. Nyikandrov (Szovjetunió) 71, 4. Ciceri (Olaszország) 71, 5. Smelczynski (Lengyelország) 78, 6. Capek (Csehszlovákia) 70 p. VÍZILABDA A-csoport: Szovjetunió—Románia 4:3, Jugoszlávia—Ausztrália 9:1. Bsoport: Magyarország—Anglia 6:1 4:0. C-csoport: Olaszország—Szinaoué 7:1. GYEPLABDA Németország—Pakisztán 0:0, Új- Zéland—Belgium 3:0 (1:0).