Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

TOLJ MEGY!'! E&jj­jal k­önyvt­.p A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM 27. SZÁM.­ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEKI, 1957. FEBRUÁR 1. Az elmúlt hónapokban a harc lényege az volt: kié legyen a gyár, a föld Kádár János beszéde a Magyar Szocialista Munkáspárt XX. kerületi aktívaértekezletén A Magyar Szocia­lista Munkáspárt XXI. kerületi ideiglenes intéző­bizottsága aktívaértekezletet tartott. Kiss Dezső elvtárs, a kerületi intézőbizottság elnöke bevezetőjében megemlékezett azokról, akik életüket áldozták az ellenforradalom napjai­ban a munkáshatalomért. Az értekezlet résztvevői felállással adóztak Kalamár József, a kerületi tanács VB-elnöke, Bordás András, Kossuth­­díjas esztergályos, a szocialista munka hőse és Kupper Béla egykori par­tizán emlékének. Ezután Kelen Béla, az MSZMP budapesti ideiglenes in­tézőbizottságának tagja mondott vitaindító beszédet. A beszámolót követő hozzászólások során felszólalt Boros István, Török Istvánná­ Sztupsák László és más elvtársak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Az elmúlt hónapok eseményei so­rán — mondotta Kádár elvtárs — a harc lényegében a hatalomért folyt. A megvert burzsoázia a hatalom visszaszerzéséért folytatott harcot. E harc lényege, hogy kié legyen a gyár, a föld. A burzsoázia most is azon töri a fejét, hogyan árthat a munkások hatalmának. Ezt a kárte­vést, bármilyen formát öltsön, ártal­matlanná kell tenni. Ennek nagyon fontos feltétele, hogy a munkásság tisztán lásson és egységes erővel küzd­jön a munkáshatalom további erősí­téséért. Ha minden munkás azon töprengene, hogyan segíthetné a leg­jobban az országot, ha nem feledkez­nének meg egyesek arról, milyen volt, amikor a hatalmat a burzsoázia gya­korolta, akkor ma sokkal előbbre le­hetnénk. Tehát a valóban forradalmi munkásegy­ség fejlesztése, megszilárdítása egyik legfőbb feladat, aminek megoldásáért a kommunistáknak a volt szociáldemokratákkal is és minden becsületes dolgozóval együttműködve kell küzdenie. Az elmúlt években súlyos hibák történtek, sokszor súlyosan megsér­tették a szocializmus elveit. Ma is előfordulnak hibák, azonban ezeket ki lehet és ki is kell javítani. A mun­kásoknak nem szabad felülniök az ellenforradalom mesterkedéseinek, nem szabad tűrniök, hogy egyes hibá­inkat és fogyatékosságainkat az el­lenség a munkáshatalom elleni bur­kolt és nyílt támadásra használja fel nem szabad egyetlen becsületes munkásnak sem a munkáshatalom ellen fordulnia — ellenkezőleg: min­den erejükkel meg kell védeniük a munkáshatalom vívmányait. A kommunistaellenes hangulatkel­tésről szólva megállapította: az a vád, hogy a kommunisták ,,sztálinisták", „rákosisták", ma már eléggé elcsé­pelt szólam, ezért az ellenforrada­lom, a reakció, most más módszerek­kel próbálja elérni céljait: különféle hazugságokkal, hamis vádakkal igye­keznek eltávolítani a kommunistá­kat. Az ilyen módszerek ellen termé­szetesen nem ad védelmet a fegyveres erő: arra van szükség, hogy a kom­munisták bátran, határozottan lépje­nek fel mindenféle hazugsággal és intrikával szemben, végezzenek ala­pos felvilágosító munkát a dolgozók soraiban. Véget vetünk a lelki terrornak A vallásoktatás kérdéseiről szólva Kádár János rámutatott: a fakulta­tív vallásoktatást a nagy kapitalista országokban már a polgári forradal­mak idején, a XVIII. és XIX. század­ban megvalósították. Ezt a helyes el­vet azonban manapság sokhelyütt furcsán alkalmazzák: a szülőket meg sem kérdezik, a gyermekeket lelki terrorral kényszerítik a jelentkezésre. Sok helyütt feltűntek az egykori szerzetesek, levitézlett oktatók, s néhány helyen szinte üldözik azo­kat, akik nem jelentkeznek val­lásoktatásra. A kormány a szükséges rendelke­zéseket kiadja s érvényt is szerez azoknak, hogy az ilyen lelki terror­nak véget vessen. Szükséges azonban, hogy a rendcsinálásban e téren is se­gítsenek a pártszervezetek, vegyék fel a harcot a lelkiismereti szabadság megsértése ellen. Az ellenforradalom először férfiakat vitt harcba, később a nőket akarta megszerezni, ma már a gyermekekre fanyalodik, s tapasz­taljuk, hogy nem egy hitoktató, köz­tük számos újsütetű hitoktató hihe­tetlenül szégyenletes és szemérmetlen lélekmérgezést űz a gyermekek köré­ben. A munkástanácsokról A munkástanácsok kérdéseiről szól­va megállapította, hogy a lemondott csepeli központi munkástanács tevé­kenysége nem a munkáshatalom ér­dekeit, hanem az ellenforradalom célkitűzéseit, a Szabad Európa­ rádió „tanácsainak" megvalósítását szolgál­ta. Ezért mondotta ki a feloszlatást is. Röviddel a tanács feloszlása előtt, a kormánnyal folytatott megbeszélések során maga Nagy Elek, a tanács ve­zetője is elismerte: az ilyen tett ros­­­szabb, mint egy közvetlen provoká­ció. Röviddel e megbeszélés után azonban mégis kimondták a tanács feloszlatását, követve ezzel az ellen­ség által sugalmazott kívánságot. A munkástanácsok az ellenforrada­lom zűrzavarában jöttek létre, s így beférkőzhetett számos oda nem való elem. Az ilyen elemek ottléte azonban nem jelenti, hogy a munkástanács egészét el kell vetni. A feladat az, hogy a munkástanácsokat — ha szük­séges, egyes tanácstagok vissza­hívásával, az oda nem való ele­mek kitételével — a nép javára, a munkások javára igazgassák, a helyes irányba térítsék. A munkástanácsok fennállása ter­mészetesen nem jelent olyan varázs­szert, amely egy csapásra minden problémát megold, azonban arra kell törekedni, hogy a tanácsok helyes átformálásával mindenütt a munkás­hatalom érdekeit szolgálják, s fontos szerepet töltsenek be az építőmunka helyes irányú továbbfejlesztésében, az életszínvonal emeléséért folyó küz­delmekben, népi demokratikus ren­dünk megerősítésében. A kommu­nisták egyik igen fontos feladata, hogy ezt elősegítsék. Hangsúlyozta, hogy a munkástanács akkor végezhet igazán hasznos és eredményes munkát, ha a kommunisták, a munkásosztály pártja vezeti. Ezt azonban nem lehet parancsszó­val elérni. Arra van szükség hogy a párttagság áldozatosan dolgozzon e cél megvalósításáért. Mielőbb helyre kell állítani a párt erejét — mondotta. Az ellenség resz­ket a párt erejétől, reszket attól, hogy ez az erő mielőbb teljessé vá­lik. Tudatosítanunk kell azonban minden munkásban, a munkásosztály ügyéért dolgozó és dolgozni akaró minden munkástanácstagban, hogy a párt ereje a munkáshatalom meg­szilárdításának, a konszolidációnak, a nemzet felvirágzásának döntő fon­tosságú tényezője. S hogy ezt megér­tessük az egész munkásosztállyal, ideológiai harc is szükséges. Meg kell vívni az eszmei harcot is, amely nap­jainkban a fegyveres harc nyomán homloktérbe kerül. A párt nélkül nincs munkáshatalom A párt és a kormány fő bázisa — hangsúlyozta Kádár János elvtárs — a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság. A hatalomért folyó harcban a párt a vezető erő, a vezérkar: párt nélkül nem juthat a mun­kásosztály hatalomra, és nem is tarthatja meg azt. Ezt bizonyít­ják az október 23-i események is. Az­ események lényege, hogy a párt­ban árulás következett be, a párt ereje nem avatkozhatott be az esemé­nyek menetébe s így következhettek be az ellenforradalmi akciók soroza­tai, melyek a népi demokráciát pusz­tulással fenyegették. Ezután Kádár János a párt egyes kérdéseivel foglal­kozott. Sokan hiányolják — mondotta —, hogy nem készült még el a párt pro­gramja és szervezeti szabályzata. Ezek elkészítése valóban sürgős fel­adat. Addig is világos azonban a program két pontja, két legfőbb kér­dése: egyrészt a szocialista társada­lom felépítése, másrészt az ellenfor­radalom megsemmisítése, a hatalom megerősítése. Ezeket a célokat a pro­gram részletes kidolgozása előtt is mindenki világosan látja. Felvetődik az a kérdés is, hogy tömegpárt lesz-e az MSZMP. Erre az élet vastörvénye adja meg a választ, s ha az MSZMP nem is lesz olyan tömegpárt, mint az MDP volt, biztos, hogy erős, egységes párt lesz, amely a nép érdekeit védi. Egységes irányvonalat A pártnak vigyáznia kell a marx­izmus—leninizmus eszméinek tiszta­ságára. Az események okozta eszmei zűrzavarban sok helyen például azt hangoztatták, hogy a nemzet vezető ereje nem a munkásosztály, hanem az értelmiség, vagy az ifjúság. Ezekkel a nézetekkel le kell számolni. A vezető erő szilárdan a munkásosztály, amely a dolgozó parasztsággal szoros szövet­ségben gyakorolja a hatalmat. A ha­ladó értelmiség pedig segíti a mun­kásosztályt, a munkás-paraszt forra­dalmi szövetséget. A párt politikai irányvonalának kérdésével foglalkozva rámutatott arra, hogy szilárdan el kell határolni ma­gunkat a Rákosi-fél­e­ szektás po­litikától, és nem kevésbé a Nagy Imre—Losonczy-csoport osztály­áruló politikájától. Vigyázni kell arra, hogy pártunk so­raiban egységes irányvonal érvénye­süljön és a kettős vonal ne bomlassza többé sorainkat. Egységes erőként kell harcolni az ellenforradalommal szemben. Az ellenforradalom harcba (Folytatás a 2. oldalon.) Huszonhárom ferenci családot ajándékoztak­­ a tolnaiak A Hazafias Népfront Tolna me­gyei bizottsága, a megyei nőtanács és a Vöröskereszt elhatároz­a, hogy húsz, az események során károsult ferencvárosi családot állandó támo­gatásban részesít. A családokat a IX. kerületi tanács szociálpolitikai csatlom­ni nyilvántartásából válo­­gatták ki, de lakásukra is kimentek, hogy meggyőződjenek helyzetükről. Kedden délelőtt a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának helyisé­gében adták át az első szeretetado­­mányokat, amelyeket Tolna, Tis,­dombóvár és Szakály község lakos­sága, valamint a dombóvári járási Vöröskereszt gyűjtött össze. Idő­közben 23-ra szaporodott a segélye­zett családok száma, amelyek között 30 mázsa burgonyát, 90 új párnát, húsz csomag meleg gyermekhol­m­it és tíz gyapjúkardigánt osztot­tak szét. Miklós Józsefné hétgyer­mekes anya három nagy és két kis­­párna , egy csomagot és két zsák krumplit. Házi András hatgyerme­kes apa négy párnát, egy csomagot és 150 kiló krumplit vitt haza. A tolnaiak azt szeretnék hogy baráti kapcsolat alakuljon ki a pat­­rónási családok és a fárm­i dolgo­zók között. Oláh József, a Közleke­dési és Postaügyi Minisztérium doll­gozója máris bejelentete, hogy két­hetes szabadságát a nyáron mező­­gazdasági munkában kívánja tölte­ni. Leviszi két gyermekét i­s, óvónő felesége pedig gondjaiba veszi a nyári munkák alatt a falusi gyer­mekeket. Megvalósul a tolnaiak kedves terve is: egyik szülő a másik után jelentette be, hogy baráti kézé­be szívesen adja nyáron gyermekét. Nem is olyan kis gond Több, mint félmillió tégla vár még elszállításra a Paksi Téglagyár ra­kodó­telepén. A téglagyár vezetősége, mint önelszámoló vállalat egyre jobban tér át az önigazgatásra, s a legfőbb gondja az, hogyan emeljék a dolgozók évvégi nyereségrészese­dését. Ezért javaslattal fordultak a Tolna megyei Téglagyári Egyesüléshez, en­gedélyezze, hogy a Kecskeméti TÜZÉP helyett (ahová már eddig is sok téglát szállítottak) a közeli köz­ségekbe Madocsára, Bölcskére és a dunaszentgyörgyi földművesszöveke­­zeteknek szállíthassanak a helyi la­kásépítési igényeik kielégítésére. A távoli szállítás ugyanis jelentő­sen emeli a gyár költségét ha figye­lembe vesszük azt, hogy egy nap alatt 25.000 darab tégla berakását hat em­ber végzi el. Erre jön még a szállí­tási költség plusz az esetleges kocsi­állás, amely szintén a tégla kiadását növeli. Új gépek a Kölesdi Vajüzemben Az elmúlt hetekben érkezett Kö­lesére a csehszlovák ipar terméke, új tejfeldolgozó gép. A mostani gépi berendezés már régi és ezekkel a gé­pekkel a termelés lassú. Az új gép beállításával növekszik a gyár terme­lése és valószínű, hogy sokkal jobb minőségben is tudják feldolgozni a naponta érkező tejet. A csehszlovák gépszállítmány kö­zött szerepel egy új rendszerű pasztő­röző gép. Ennek érdekessége, hogy egy gépegység végzi a tej felmelegí­tését és hűtését is. A gép kapacitása 5000 liter tej óránként. A sajtgyártást fogja megkönnyí­teni a két új rendszerű bolygó­keve­rés sajtkád is. Ezek mindegyike há­romezer literes. Az új kádak üzembe­állításával a nehéz munkát követelő tej keverését a gép automatikusan végzi el. Az új gépek beszerelését a közel­jövőben kezdik meg. Készül a vádirat a kalocsai paprikaüzérek ellen A rendőrség befejezte a nyomo­zást a kalocsai ,illetve a szekszárdi paprikaüzérek ügyében. A nyomozás kiderítette, hogy Barba Tibor, a bo­gyiszlói földművesszövetkezet ügyve­zetője és Velis Pál, a földművesszö­vetkezetek szekszárdi járási központ­jának dolgozója kilónként 50, illetve 80 forintos áron több, mint 130 mázsa paprikát vásárolt fel. A felvásárolt paprika nagy részét bárium festékkel és keményítővel hamisították és a földművesszövetkezet szekszárdi já­rási központja ezt kilónként 110 fo­rintért értékesítette. Ilymódon az ár­­drágítás és hamisítás segítségével — minden kiló paprika után 30—40 fo­rint külön jövedelemre tettek szert. Rendőrségi hírek VISSZAÉLÉS Bogdán Imre, Bogyiszló, Dankó­ u. 28. szám alatti lakos súlyosan vissza­élt az állam jószándékú segítségével. Mint árvízkárosultnak, kiutaltak számára különféle építőanyagot, de abból eladott 4,5 mázsa cementet 90 forintért mázsáját. A cementet Vörös László tolnai lakos vette meg tőle. Az ügyben megindították a nyomozást. LETARTÓZTATÁS Dombóvári József decsi lakost elő­zetes letartóztatásba helyezték fegy­verrejtegetés miatt. LOPÁS Vass István 46 éves dunaföldvári lakos (Kishegy­ u. 3. sz.) feljelentést tett Földvári József kecskeméti lakos ellen, aki január 29-én ellopott laká­sáról egy öltöny férfi ruhát, egy pár cipőt, egy kalapot, egy öltöny női ruhát. A kár körülbelül 1300 forint. A rendőrség megindította a nyomo­zást. ERDŐTOLVAJ Zábor Lajos szakcsi lakos feljelen­tést tett a rendőrségen, mert földjé­ről elloptak 34 darab 12 centiméter átmérőjű akácfát. Ebből a fából már meg is találtak 14 százait Tóth János helybeli lakos lakásán. A fát vissza­adták jogos tulajdonosának, a ügy­ben tovább folyik az eljárás. 1 szövetkezet ellen lázitott — őrizetbe vették Illés Géza 52 éves teveli lakost őri­zetbe vették, mert a helyi termelő­­szövetkezet ellen lázított. Szidalmaz­­ta János Albert és Pongrácz György szövetkezeti tagokat csupán azért, mert tagjai a szövetkezetnek és ki­állnak a társasgazdálkodás mellett. Illés Géza ellen megindították a bűn­vádi eljárást.

Next