Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-01 / 27. szám
TOLJ MEGY!'! E&jjjal könyvt.p A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM 27. SZÁM.ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEKI, 1957. FEBRUÁR 1. Az elmúlt hónapokban a harc lényege az volt: kié legyen a gyár, a föld Kádár János beszéde a Magyar Szocialista Munkáspárt XX. kerületi aktívaértekezletén A Magyar Szocialista Munkáspárt XXI. kerületi ideiglenes intézőbizottsága aktívaértekezletet tartott. Kiss Dezső elvtárs, a kerületi intézőbizottság elnöke bevezetőjében megemlékezett azokról, akik életüket áldozták az ellenforradalom napjaiban a munkáshatalomért. Az értekezlet résztvevői felállással adóztak Kalamár József, a kerületi tanács VB-elnöke, Bordás András, Kossuthdíjas esztergályos, a szocialista munka hőse és Kupper Béla egykori partizán emlékének. Ezután Kelen Béla, az MSZMP budapesti ideiglenes intézőbizottságának tagja mondott vitaindító beszédet. A beszámolót követő hozzászólások során felszólalt Boros István, Török Istvánná Sztupsák László és más elvtársak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Az elmúlt hónapok eseményei során — mondotta Kádár elvtárs — a harc lényegében a hatalomért folyt. A megvert burzsoázia a hatalom visszaszerzéséért folytatott harcot. E harc lényege, hogy kié legyen a gyár, a föld. A burzsoázia most is azon töri a fejét, hogyan árthat a munkások hatalmának. Ezt a kártevést, bármilyen formát öltsön, ártalmatlanná kell tenni. Ennek nagyon fontos feltétele, hogy a munkásság tisztán lásson és egységes erővel küzdjön a munkáshatalom további erősítéséért. Ha minden munkás azon töprengene, hogyan segíthetné a legjobban az országot, ha nem feledkeznének meg egyesek arról, milyen volt, amikor a hatalmat a burzsoázia gyakorolta, akkor ma sokkal előbbre lehetnénk. Tehát a valóban forradalmi munkásegység fejlesztése, megszilárdítása egyik legfőbb feladat, aminek megoldásáért a kommunistáknak a volt szociáldemokratákkal is és minden becsületes dolgozóval együttműködve kell küzdenie. Az elmúlt években súlyos hibák történtek, sokszor súlyosan megsértették a szocializmus elveit. Ma is előfordulnak hibák, azonban ezeket ki lehet és ki is kell javítani. A munkásoknak nem szabad felülniök az ellenforradalom mesterkedéseinek, nem szabad tűrniök, hogy egyes hibáinkat és fogyatékosságainkat az ellenség a munkáshatalom elleni burkolt és nyílt támadásra használja fel nem szabad egyetlen becsületes munkásnak sem a munkáshatalom ellen fordulnia — ellenkezőleg: minden erejükkel meg kell védeniük a munkáshatalom vívmányait. A kommunistaellenes hangulatkeltésről szólva megállapította: az a vád, hogy a kommunisták ,,sztálinisták", „rákosisták", ma már eléggé elcsépelt szólam, ezért az ellenforradalom, a reakció, most más módszerekkel próbálja elérni céljait: különféle hazugságokkal, hamis vádakkal igyekeznek eltávolítani a kommunistákat. Az ilyen módszerek ellen természetesen nem ad védelmet a fegyveres erő: arra van szükség, hogy a kommunisták bátran, határozottan lépjenek fel mindenféle hazugsággal és intrikával szemben, végezzenek alapos felvilágosító munkát a dolgozók soraiban. Véget vetünk a lelki terrornak A vallásoktatás kérdéseiről szólva Kádár János rámutatott: a fakultatív vallásoktatást a nagy kapitalista országokban már a polgári forradalmak idején, a XVIII. és XIX. században megvalósították. Ezt a helyes elvet azonban manapság sokhelyütt furcsán alkalmazzák: a szülőket meg sem kérdezik, a gyermekeket lelki terrorral kényszerítik a jelentkezésre. Sok helyütt feltűntek az egykori szerzetesek, levitézlett oktatók, s néhány helyen szinte üldözik azokat, akik nem jelentkeznek vallásoktatásra. A kormány a szükséges rendelkezéseket kiadja s érvényt is szerez azoknak, hogy az ilyen lelki terrornak véget vessen. Szükséges azonban, hogy a rendcsinálásban e téren is segítsenek a pártszervezetek, vegyék fel a harcot a lelkiismereti szabadság megsértése ellen. Az ellenforradalom először férfiakat vitt harcba, később a nőket akarta megszerezni, ma már a gyermekekre fanyalodik, s tapasztaljuk, hogy nem egy hitoktató, köztük számos újsütetű hitoktató hihetetlenül szégyenletes és szemérmetlen lélekmérgezést űz a gyermekek körében. A munkástanácsokról A munkástanácsok kérdéseiről szólva megállapította, hogy a lemondott csepeli központi munkástanács tevékenysége nem a munkáshatalom érdekeit, hanem az ellenforradalom célkitűzéseit, a Szabad Európa rádió „tanácsainak" megvalósítását szolgálta. Ezért mondotta ki a feloszlatást is. Röviddel a tanács feloszlása előtt, a kormánnyal folytatott megbeszélések során maga Nagy Elek, a tanács vezetője is elismerte: az ilyen tett rosszabb, mint egy közvetlen provokáció. Röviddel e megbeszélés után azonban mégis kimondták a tanács feloszlatását, követve ezzel az ellenség által sugalmazott kívánságot. A munkástanácsok az ellenforradalom zűrzavarában jöttek létre, s így beférkőzhetett számos oda nem való elem. Az ilyen elemek ottléte azonban nem jelenti, hogy a munkástanács egészét el kell vetni. A feladat az, hogy a munkástanácsokat — ha szükséges, egyes tanácstagok visszahívásával, az oda nem való elemek kitételével — a nép javára, a munkások javára igazgassák, a helyes irányba térítsék. A munkástanácsok fennállása természetesen nem jelent olyan varázsszert, amely egy csapásra minden problémát megold, azonban arra kell törekedni, hogy a tanácsok helyes átformálásával mindenütt a munkáshatalom érdekeit szolgálják, s fontos szerepet töltsenek be az építőmunka helyes irányú továbbfejlesztésében, az életszínvonal emeléséért folyó küzdelmekben, népi demokratikus rendünk megerősítésében. A kommunisták egyik igen fontos feladata, hogy ezt elősegítsék. Hangsúlyozta, hogy a munkástanács akkor végezhet igazán hasznos és eredményes munkát, ha a kommunisták, a munkásosztály pártja vezeti. Ezt azonban nem lehet parancsszóval elérni. Arra van szükség hogy a párttagság áldozatosan dolgozzon e cél megvalósításáért. Mielőbb helyre kell állítani a párt erejét — mondotta. Az ellenség reszket a párt erejétől, reszket attól, hogy ez az erő mielőbb teljessé válik. Tudatosítanunk kell azonban minden munkásban, a munkásosztály ügyéért dolgozó és dolgozni akaró minden munkástanácstagban, hogy a párt ereje a munkáshatalom megszilárdításának, a konszolidációnak, a nemzet felvirágzásának döntő fontosságú tényezője. S hogy ezt megértessük az egész munkásosztállyal, ideológiai harc is szükséges. Meg kell vívni az eszmei harcot is, amely napjainkban a fegyveres harc nyomán homloktérbe kerül. A párt nélkül nincs munkáshatalom A párt és a kormány fő bázisa — hangsúlyozta Kádár János elvtárs — a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság. A hatalomért folyó harcban a párt a vezető erő, a vezérkar: párt nélkül nem juthat a munkásosztály hatalomra, és nem is tarthatja meg azt. Ezt bizonyítják az október 23-i események is. Az események lényege, hogy a pártban árulás következett be, a párt ereje nem avatkozhatott be az események menetébe s így következhettek be az ellenforradalmi akciók sorozatai, melyek a népi demokráciát pusztulással fenyegették. Ezután Kádár János a párt egyes kérdéseivel foglalkozott. Sokan hiányolják — mondotta —, hogy nem készült még el a párt programja és szervezeti szabályzata. Ezek elkészítése valóban sürgős feladat. Addig is világos azonban a program két pontja, két legfőbb kérdése: egyrészt a szocialista társadalom felépítése, másrészt az ellenforradalom megsemmisítése, a hatalom megerősítése. Ezeket a célokat a program részletes kidolgozása előtt is mindenki világosan látja. Felvetődik az a kérdés is, hogy tömegpárt lesz-e az MSZMP. Erre az élet vastörvénye adja meg a választ, s ha az MSZMP nem is lesz olyan tömegpárt, mint az MDP volt, biztos, hogy erős, egységes párt lesz, amely a nép érdekeit védi. Egységes irányvonalat A pártnak vigyáznia kell a marxizmus—leninizmus eszméinek tisztaságára. Az események okozta eszmei zűrzavarban sok helyen például azt hangoztatták, hogy a nemzet vezető ereje nem a munkásosztály, hanem az értelmiség, vagy az ifjúság. Ezekkel a nézetekkel le kell számolni. A vezető erő szilárdan a munkásosztály, amely a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben gyakorolja a hatalmat. A haladó értelmiség pedig segíti a munkásosztályt, a munkás-paraszt forradalmi szövetséget. A párt politikai irányvonalának kérdésével foglalkozva rámutatott arra, hogy szilárdan el kell határolni magunkat a Rákosi-féle szektás politikától, és nem kevésbé a Nagy Imre—Losonczy-csoport osztályáruló politikájától. Vigyázni kell arra, hogy pártunk soraiban egységes irányvonal érvényesüljön és a kettős vonal ne bomlassza többé sorainkat. Egységes erőként kell harcolni az ellenforradalommal szemben. Az ellenforradalom harcba (Folytatás a 2. oldalon.) Huszonhárom ferenci családot ajándékoztak a tolnaiak A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága, a megyei nőtanács és a Vöröskereszt elhatároza, hogy húsz, az események során károsult ferencvárosi családot állandó támogatásban részesít. A családokat a IX. kerületi tanács szociálpolitikai csatlomni nyilvántartásából válogatták ki, de lakásukra is kimentek, hogy meggyőződjenek helyzetükről. Kedden délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának helyiségében adták át az első szeretetadományokat, amelyeket Tolna, Tis,dombóvár és Szakály község lakossága, valamint a dombóvári járási Vöröskereszt gyűjtött össze. Időközben 23-ra szaporodott a segélyezett családok száma, amelyek között 30 mázsa burgonyát, 90 új párnát, húsz csomag meleg gyermekholmit és tíz gyapjúkardigánt osztottak szét. Miklós Józsefné hétgyermekes anya három nagy és két kispárna , egy csomagot és két zsák krumplit. Házi András hatgyermekes apa négy párnát, egy csomagot és 150 kiló krumplit vitt haza. A tolnaiak azt szeretnék hogy baráti kapcsolat alakuljon ki a patrónási családok és a fármi dolgozók között. Oláh József, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium dollgozója máris bejelentete, hogy kéthetes szabadságát a nyáron mezőgazdasági munkában kívánja tölteni. Leviszi két gyermekét is, óvónő felesége pedig gondjaiba veszi a nyári munkák alatt a falusi gyermekeket. Megvalósul a tolnaiak kedves terve is: egyik szülő a másik után jelentette be, hogy baráti kézébe szívesen adja nyáron gyermekét. Nem is olyan kis gond Több, mint félmillió tégla vár még elszállításra a Paksi Téglagyár rakodótelepén. A téglagyár vezetősége, mint önelszámoló vállalat egyre jobban tér át az önigazgatásra, s a legfőbb gondja az, hogyan emeljék a dolgozók évvégi nyereségrészesedését. Ezért javaslattal fordultak a Tolna megyei Téglagyári Egyesüléshez, engedélyezze, hogy a Kecskeméti TÜZÉP helyett (ahová már eddig is sok téglát szállítottak) a közeli községekbe Madocsára, Bölcskére és a dunaszentgyörgyi földművesszövekezeteknek szállíthassanak a helyi lakásépítési igényeik kielégítésére. A távoli szállítás ugyanis jelentősen emeli a gyár költségét ha figyelembe vesszük azt, hogy egy nap alatt 25.000 darab tégla berakását hat ember végzi el. Erre jön még a szállítási költség plusz az esetleges kocsiállás, amely szintén a tégla kiadását növeli. Új gépek a Kölesdi Vajüzemben Az elmúlt hetekben érkezett Kölesére a csehszlovák ipar terméke, új tejfeldolgozó gép. A mostani gépi berendezés már régi és ezekkel a gépekkel a termelés lassú. Az új gép beállításával növekszik a gyár termelése és valószínű, hogy sokkal jobb minőségben is tudják feldolgozni a naponta érkező tejet. A csehszlovák gépszállítmány között szerepel egy új rendszerű pasztőröző gép. Ennek érdekessége, hogy egy gépegység végzi a tej felmelegítését és hűtését is. A gép kapacitása 5000 liter tej óránként. A sajtgyártást fogja megkönnyíteni a két új rendszerű bolygókeverés sajtkád is. Ezek mindegyike háromezer literes. Az új kádak üzembeállításával a nehéz munkát követelő tej keverését a gép automatikusan végzi el. Az új gépek beszerelését a közeljövőben kezdik meg. Készül a vádirat a kalocsai paprikaüzérek ellen A rendőrség befejezte a nyomozást a kalocsai ,illetve a szekszárdi paprikaüzérek ügyében. A nyomozás kiderítette, hogy Barba Tibor, a bogyiszlói földművesszövetkezet ügyvezetője és Velis Pál, a földművesszövetkezetek szekszárdi járási központjának dolgozója kilónként 50, illetve 80 forintos áron több, mint 130 mázsa paprikát vásárolt fel. A felvásárolt paprika nagy részét bárium festékkel és keményítővel hamisították és a földművesszövetkezet szekszárdi járási központja ezt kilónként 110 forintért értékesítette. Ilymódon az árdrágítás és hamisítás segítségével — minden kiló paprika után 30—40 forint külön jövedelemre tettek szert. Rendőrségi hírek VISSZAÉLÉS Bogdán Imre, Bogyiszló, Dankó u. 28. szám alatti lakos súlyosan visszaélt az állam jószándékú segítségével. Mint árvízkárosultnak, kiutaltak számára különféle építőanyagot, de abból eladott 4,5 mázsa cementet 90 forintért mázsáját. A cementet Vörös László tolnai lakos vette meg tőle. Az ügyben megindították a nyomozást. LETARTÓZTATÁS Dombóvári József decsi lakost előzetes letartóztatásba helyezték fegyverrejtegetés miatt. LOPÁS Vass István 46 éves dunaföldvári lakos (Kishegy u. 3. sz.) feljelentést tett Földvári József kecskeméti lakos ellen, aki január 29-én ellopott lakásáról egy öltöny férfi ruhát, egy pár cipőt, egy kalapot, egy öltöny női ruhát. A kár körülbelül 1300 forint. A rendőrség megindította a nyomozást. ERDŐTOLVAJ Zábor Lajos szakcsi lakos feljelentést tett a rendőrségen, mert földjéről elloptak 34 darab 12 centiméter átmérőjű akácfát. Ebből a fából már meg is találtak 14 százait Tóth János helybeli lakos lakásán. A fát visszaadták jogos tulajdonosának, a ügyben tovább folyik az eljárás. 1 szövetkezet ellen lázitott — őrizetbe vették Illés Géza 52 éves teveli lakost őrizetbe vették, mert a helyi termelőszövetkezet ellen lázított. Szidalmazta János Albert és Pongrácz György szövetkezeti tagokat csupán azért, mert tagjai a szövetkezetnek és kiállnak a társasgazdálkodás mellett. Illés Géza ellen megindították a bűnvádi eljárást.