Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-12 / 60. szám
Megkezdődtek a kínai—csehszlovák tárgyalások Az Új Kína jelenti, Pekingben kiadott közlemény szerint Csou En-laj miniszterelnök és a kínai fővárosban vendégeskedő Siroky csehszlovák miniszterelnök között vasárnap megkezdődtek a tárgyalások. A közlemény megállapítja, hogy a két fél eszmecserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről, a szocialista országok egységének fokozottabb megszilárdításáról és a Kína, valamint Csehszlovákia között kialakult kapcsolatok továbbfejlesztéséről. „A szocialista országok egysége a legmegbízhatóbb biztosítéka a békének és az emberiség haladásának“ — mondotta Csou En-laj miniszterelnök a Pekingben tartózkodó Siroky csehszlovák miniszterelnök és felesége, valamint a csehszlovák kormányküldöttség tiszteletére adott vasárnap esti díszvacsorán. „A kínai nép eltökélt szándéka —• fűzte hozzá a miniszterelnök —, hogy minden tőle telhető módon erősítse ezt az egységet. “ Csou En-laj elismeréssel szólt Csehszlovákiáról, a proletár internacionalizmus iránti odaadásáról és a Szovjetunió vezette szocialista országok közötti szolidaritás elmélyítésében kifejtett erőfeszítéseiről. Csou En-laj ezután a hidegháború fokozására irányuló imperialista mesterkedésekről beszélt, majd utalt a csehszlovák részről Kínának nyújtott műszaki segítségre. Siroky miniszterelnök a pohárköszöntőre válaszolva hangsúlyozta: Csehszlovákia számára felbecsülhetetlen és történelmi jelentőségű az a tény, hogy szoros barátság fűzi Kínához és a Szovjetunióhoz. Siroky miniszterelnök az imperializmus aknamunkájáról szólva elítélte az Egyiptom ellen végrehajtott imperialista agressziót és a magyarországi ellenforradalmi akciót. Kétségtelen — hangsúlyozta a csehszlovák kormányfő —, hogy a jövőben minden hasonló kísérlet kudarcra van ítélve. Walter Ulbricht felszólalása a lipcsei össznémet munkáskonferencián A TASZSZ jelenti: A szombaton megnyílt lipcsei össznémet munkáskonferencián a vita végén felszólalt Walter Ulbricht, a NSZEP központi bizottságának ellő titkára. Németország újraegyesítésének problémáját és az NSZEP központi bizottságának ezzel kapcsolatos legutóbbi javaslatait érintve, különösen kiemelte a német munkásosztály akcióegységének fontosságát. Ennek az akcióegységnek a megteremtése — mondotta —, türelmes és fáradhatatlan munkát tesz szükségessé. Megoldásához mindenekelőtt le kell leplezni a nyugat-német burzsoázia hazug propagandáját és meg kell magyarázni a Német Demokratikus Köztársaság szerepét a békéért és a demokráciáért vívott harcban. Walter Ulbricht végezetül felhívta a nyugat-német munkásokat, hogy a szövetségi gyűlési választások alkalmával változtassák meg az erőviszonyokat Nyugat-Németországban és mérjenek vereséget Adenauer pártjára. Ebből a választási mozgalomból a továbbiakban népi mozgalomnak kell kifejlődnie, amely Nyugat-Németországban is megteremtheti Németország békés és demokratikus újraegyesítésének feltételeit. A konferencia résztvevői nagy lelkesedéssel hagyták jóvá a konferencián megvitatott „A német munkásosztály útja és célja“ című okmányt. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Neues Deutschland nyilvánosságra hozta Dulles titkos emlékiratát Berlin (MTI). A Neues Deutschland vasárnapi számában kivonatosan ismerteti azt a titkos emlékiratoit,amelyet Dulles külügyminiszter juttatott el Eisenhower elnökhöz a középkeleten folytatandó amerikai politikáról. A titkos memorandumot — mint a Neues Deutschland írja — 1956 decemberének második felében nyújtották át az elnöknek, nyomban a NATO párizsi ülésének befejezése után. Az emlékirat Dulles külügyminiszternek azzal a megjegyzésével kezdődik, hogy az Egyesült Államoknak politikájában az utóbbi időben jelentkező három tényezőből kell kiindulnia. Első tényezőként figyelembe kell venni az Egyesült Államok szövetségeseinek, Nagy-Britanniának és Franciaországnak legyengülését. Másodszor — írja a továbbiakban Dulles — szükséges különös figyelmet szentelnünk Oroszország mozgósító szerepének, melyet a középkeleti eseményekkel kapcsolatban játszott. Az arab országokban sajnálatos módon osztják azt az álláspontot, hogy Bulganyin miniszterelnöknek Angliához és Franciaországhoz intézett jegyzékei a katonai tevékenység megszüntetéséhez vezettek Egyiptomban. Dulles kizárja egy „oroszok“ invázió lehetőségét ezen a területen, de azon a véleményen van, hogy az arab országoknak a gyarmatosítással szemben nyújtott aktív orosz segítség szárnyakat ad Dulles véleménye szerint a harmadik lényeges tényező az arab országokban mutatkozó feltartóztathatatlan fejlődés az önkormányzat és a függetlenség felé, amely az arab nacionalizmus megerősödéséhez vezet. Az amerikai külügyminiszter a továbbiakban utal arra az állítólagos légüres térre, amely véleménye szerint a Közép-Keleten kialakult, megjegyzi, hogy Nagy-Britannia és Franciaország már nem képes arra, hogy a helyzet ura legyen ezen a területen. Feltétlenül szükséges, hogy gyors határozatokat hozzunk jegyzi meg emlékiratában Dulles, hogy az Egyesült Államok minden időveszteség nélkül kitöltse a légüres teret. Erre annál is inkább szükség van, mert olyan területről van szó, melyen a világ ismert olajtartalékainak kétharmada összpontosul. Szükségesnek tartja: 1. Egy afrikai védelmi szerződés megalakítását. 2. A középkeleti amerikai katonai pozíciók jelentős megerősítését. Széleskörű programot kell kidolgozni légitámaszpontok megteremtésére, lehetővé kell tenni úgynevezett különleges egységek állomásoztatását a Közép-Kelet országaiban. 3. Feltétlenül szükséges állandó hadihajótámaszpontokat teremteni a Földközi-tengeren állomásozó 6. amerikai flotta számára. Dulles megjegyzi, hogy e katonai programot a lehetőség szerint nagyobb gazdasági segélyprogramnak kell kísérnie. Véleménye szerint az Egyesült Államok az ázsiai országok egész soránál elutasításra fog találni terveinek keresztülvitelében. Ez nyilvánvalóan szükségessé teszi az ilyen vélemények alapos tanulmányozását, továbbá meg kell találni az ilyen országok semlegesítésének módját is. (MTI) KÜLFÖLDI HÍREK Mint az AP jelenti, Japánban hétfőn több mint kétmillió munkás lépett sztrájkba, illetve kezdett munkalassításba. 1952 óta nem voll ilyen méretű sztrájkmegmozdulás Japánban. * Mint az AP jelenti, a kaliforniai egyetem laboratóriumának műszerei vasárnap éjjel újabb nagyarányú földrengést jeleztek. A tudósok véleménye szerint ez a földrengés utórezgése a szombati földrengésnek, s minden valószínűség szerint szintén az Aleutákat sújtotta. A vasárnap éjszakai földrengés nyomán szökőár zúdult a Hawai-szigetekre, Japánra és az Egyesült Államok nyugati partjaira. A földrengés mintegy két és fél órán át tartott.* Az AP jelentése szerint Jacob Javits és Irving Ives amerikai köztársasági párti szenátorok a szenátus következő ülésén javaslatot tesznek a bevándorlás szabályozására. A javaslat értelmében az elnök évente kb. 77 000 menekült bevándorlását engedélyezheti, ha „ezt a nemzet érdekében szükségesnek tartja“. * Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság újonnan kinevezett belgrádi nagykövete látogatást tett Dobrivoje Vidics külügyi államtitkárhelyettesnél. A nagykövet átnyújtotta az államtitkárhelyettesnek megbízólevelének másolatát. A múlt hét végén Nyugat-Berlinben ülésezett a Német Szociáldemokrata Párt elnöksége, s elfogadta az Izraeli Szociáldemokrata Párt meghívását. Úgy döntött, hogy Ollenhauer pártelnök egy később kijelölendő időpontban Izraelbe utazik. * Mainz (MTI). A Német Párt és a Szabad Néppárt rajna-pfalzi tartományi szervezete vasárnap Mainzban közös tartományi pártkongresszuson Német Párt (Német Párt—Szabad Néppárt) néven egyesült. A tartományi pártkongresszus egyhangúlag Karl Lahr képviselőt (eddig Szabad Néppárt) választotta elnökévé. A Német Párt és a Szabad Néppárt előreláthatólag április 7-én Berlinben tartja első közös pártkongresszusát. Megnyílt a SEATO értekezlete Menzies ausztráliai miniszterelnök — a Reuter-iroda jelentése szerint — hétfőn Camberrában megnyitotta a délkeletázsiai szerződés szervezetének (SEATO) értekezletét. Nyugatnémet szociáldemokrata képviselők a keleteurópai országokkal való kapcsolatokról A Nyugat-Berlinben működő sajtótudósítók szombaton ebédre hívták meg a Nyugat-Berlinben ülésezett szociáldemokrata pártelnökség két tagját, Wihner és Kalbitzer képviselőket. Az ebéden a Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója felvetette azt a kérdést, hogy mi a szociáldemokrata képviselők véleménye az Adenauer-kormány keleteurópai politikájáról, figyelembe véve azt, hogy Nyugat-Németország területén különböző magyar katonai és politikai emigráns szervezetek működhetnek. Wihner válaszában hangoztatta, nem tartaná helyesnek, ha a különböző emigráns szervezeteket betiltanák amennyiben ezek a szervezetek az emigránsok támogatásával, gondozásával foglalkoznak. A leghatározottabban ellene vagyok azonban annak — folytatta —, hogy e szervezetek katonai vagy más hasonló tevékenységet fejtsenek ki. Wihner ezután magyarázatként megjegyezte: Nem tartom helyesnek, hogy a nyugatnémet kormány engedélyt adott egy idegen csoportosulásnak, a Szabad Európa rádió üzembentartására, de ugyanilyen helytelennek tartanám azt is, hogy ha Nyugat-Németország saját kezébe venné ezt a rádiót. Ami az Adenauer-kormány keleti politikáját illeti, Kalbitze képviselő hangoztatta: „A Szociáldemokrata Párt véleménye az, hogy Nyugat-Németországnak mielőbb fel kell vennie a kereskedelmi, kulturális és politikai — tehát diplomáciai — kapcsolatokat valamennyi keleteurópai országgal. (MTI) 1957 MÁRCIUS 12, 1848 igazi örökösei a kommunisták és a szocializmust építő dolgozó nép (Folytatás az 1. oldalról.) Milyen esztelenség lett volna az elkövetett hibákat — katasztrófával tetézni, feladni a nagy szocialista vívmányokat visszaállítani a kizsákmányolás szabadságát! Mert ugyan mi más az a szabadság, amelyet Habsburg Ottó, József főherceg, Horthy, Franco és Dulles olyan melegen üdvözölt ? Az előttünk álló feladat éppen az, hogy szilárdabban alapozzuk meg a párt vezetésével a munkásosztály diktatúráját! S ha ez a diktatúra, a népszabadság szélesítésével egyidőben, s éppen annak védelmében, kemény kézzel sújt le az ellenforradalom erőire a magyar kommunisták ebben is a negyvennyolcas szabadság hősök szellemében járnak el. Petőfi pusztulást kiáltott a belső bitangokra és szoros nyakravalót ajánlott a dicsőséges nagyuraknak. Kossuth vésztörvényszékeket állított fel, amikor a belső ellenség a fogát csattogtatta. A szabadság és emberség ügye követelte meg, hogy ne ismerjenek irgalmat az árulókkal szemben. Ellenséges zavart keltő szándékkal hirdette az ellenforradalom a többpárt-rendszer jelszavát is, mintha demokratizmus és többpárt-rendszer a mi viszonyaink között szükségszerűen együtt járnának. Az elmúlt évek során nem a többpárt-rendszer hiánya, nem a burzsoá pártok hiánya, s nem a Magyar Dolgozók Pártjának az államhatalmon belüli vezető szerepe volt a hiba, hanem a demokratizmus megsértése a párti állami vezetésben. Az ellenforradalom a többpártrendszert a reakciós burzsoá földesúri és papi pártok, a kapitalizmus visszaállítására akarta felhasználni. A politikai hatalom birtokában aztán ismét megkaparintotta volna a földet, gyárat, bányát, bankot. A hangzatos jelszavak az ellenforradalom népellenes szándékainak leplezésére szolgáltak. 1956 októberében már valójában a tét a szocialista Magyarország léte volt. Az események során a szinte naponta újjáalakuló kormányban csakhamar többségbe kerültek a burzsoázia, a polgári restauráció képviselői. Tucatszám bukkantak fel a különböző ellenforradalmi pártok. Az utcán a hatalom a Dudások, a fasiszta terroristák kezébe került. A kommunisták, a haladó erők üldözése mind féktelenebbé vált. Mindszenty József és B. Szabó most már nyíltan is előálltak a polgári restauráció programjával. A Nagy Imre-kormány tevékenysége ugyanakkor nem volt más, mint az ellenforradalom leplezése és támogatása. Különösen súlyos bűne volt ennek a kormánynak az, hogy az ellenforradalom követelésére felmondta a varsói szerződést és kinyilvánította az ország „semlegességét”. A varsói szerződés felmondása nem az államközi érintkezésben előfordult hibák kijavítását segítette elő, hanem nyílt szakítás volt a szocialista táborral. Ebben a helyzetben a semlegesség kinyilvánítása az átállást jelentette a tőkés táborba. A Nagy Imre-kormány ezzel az árulással a magyarországi ellenforradalmárok elől a restauráció útjában álló utolsó akadályt is elhárította. A Nagy Imre-kormány azonban nem fejezhette be az ellenforradalom által eléje állított feladatot, mert szétesett. A párt egészséges erői, a magyar forradalmárok és hazafiak szószólói új kormányt, forradalmi munkás-paraszt kormányt alakítottak és a Szovjetunióhoz fordultak segítségért. A forradalom megvédésére alakult új kormány, a szovjet hadsereg támogatását felhasználva, győzelemre vezette a harcot az ellenforradalom szétzúzásáért, megvédte és újjászervezte a népi hatalmat, visszaverte a nyugati imperialisták beavatkozási kísérleteit, ismét magasra emelte a szocializmus és a nemzeti függetlenség harci zászlaját. VI. A magyar nemzeti függetlenség nemzetközi bizosítéka ma is a világ forradalmi ereje, a Szovjetunió vezette szocialista tábor. A Szovjetuniónak köszönhette a magyar nép hogy 1848 és 1919 után, 1945-ben ismét a haladás útjára léphetett. A Szovjetunió ereje és tekintélye védett meg bennünket mindazoktól az imperialista kísérletektől, amelyek a hazai reakció szövetségeként a fejlődés kerekét visszafelé akarták forgatni. A Szovjetunió, mint a nemzetközi forradalmi mozgalom élcsapata már fennálása óta puszta létével is, a legfontosabb erőtényező a régi és új társadalmi rendszerek, a kapitalizmus és a szocializmus közötti világméretű küzdelemben. A Szovjetunióhoz való baráti viszonyunkban ez az alapvető és nem az elmúlt évek során előfordult átmeneti hibák, melyeket kijavítunk. A magyar társadalmi haladás, a szocializmus és egyben a nemzeti függetlenség ügye követelte a múlt év novemberében testvéri szocialista országok segítségét. Forradalmi nemzetek egymásnak nyújtott fegyveres segítsége megfelel negyvennyolcas forradalmi hagyományainknak is. 1848-ban is kaptunk fegyveres külországi segítséget, lengyel, olasz és bécsi önkéntes alakulatok harcoltak Kossuth seregében. A magyar kommunisták 1848 szellemében cselekedtek tehát, amikor az átmeneti ellenforradalmi túlerő visszaszorítására és a nyugati beavatkozás megakadályozására a szovjet csapatokat hívták segítségül. A Szovjetunió proletár internacionalista kötelességét teljesítette, amikor a magyar népnek katonai segítséget nyújtott szocialista hatalma megvédéséhez. A Szovjetunió segítsége nemzeti függetlenségünk óriási erőt képviselő biztosítéka volt és maradt. Korunkban a független Magyarország csak szocialista Magyarország lehet, testvéri szövetségben a szocialista országokkal Ma is, akárcsak 1848-ban a nemzeti függetlenség és a világszabadság ügye elválaszthatat_lan. 1849-ban elbuktunk, mert a nemzetközi reakció forradalmi mozgalmakkal szemben túlerőben volt. Ma győzni fogunk mert a Csendes-óceánig terjedő szocialista tábor és az egész haladó emberiség a mi igaz ügyünk, a béke ,a szabadság, a szocializmus ügye mögött áll. Ha hűtlenekké válnánk ehhez a táborhoz ha megtagadnánk az emberi haladás szolgálatát, akkor elárulnánk 48 szent forradalmi hagyományait is és az imperialisták véres terveinek martalékául dobnánk oda a hazát. VII. 1848. március 15-ének emléke arra int bennünket, mai magyarokat, hogy bátran haladjunk tovább a szocialista forradalom útján. Legyünk kérlelhetetlenek a belső bitangokkal, az ellenforradalom sötét erőivel szemben, mint Petőfi volt. Ne engedjük bemocskolni a szabadság zászlaját a labanc hazaárulóktól, akik 1849-ben is, 1944-ben is és 1956-ban is az örvény szélére taszították nemzetünket. Állítsuk talpra és fejlesszük tovább népgazdaságunkat munkásaink, parasztjaink, értelmiségünk becsületes munkájával, hogy mielőbb megteljék a bőségnek közös kosara. Ébresszük fel minden hazánkfiában a közéleti felelősség komoly tudatát, fejlesszük tovább a szocialista demokráciát. Tegyük erőssé a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a nemzet haladó erőinek egységét. 1848 zászlaját ma az emeli magasra, aki a szocializmusért harcol. 1848 nyomdokain ma az jár, aki az imperializmus ellen küzd. A zsarnokság világa ott van leáldozóban a szabadsága világa itt nyílik előttünk: a szocializmus. S ha hosszú és nehéz is még az út, a Kánaán, amelyről a márciusi legjobbak, amelyről Petőfi álmodott, a bőség, az egyenlőség és műveltség boldog rendje itt épül fel, harcaink nyomában, kezünk munkájával. 1848 forradalmi zászlaja a miénk és soha nem engedjük át a nép ellenségeinek! Budapest, 1957. március 9. Magyar Forradalmi Munkás-paraszt kormány Magyar Szocialista Munkáspárt Hazafias Népfront Szakszervezetek Országos Tanácsa Magyar Nők Országos Tanácsa Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége Magyar Szabadságharcos Szövetség