Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-13 / 163. szám
TOLNA 1***^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1957 JÚLIUS 13. Jelentés a gabonaföldekről Jó a termés l 1 járás Szedresen j négy termelőszövetkezetében befejezték az aratást A nagy melegben mindenütt gyorsan értek be a gabonák, sietni kellett az aratásai. A szedresi dolgozók is minden időt kihasználva arattak, s már csak néhány hold gabona vár aratásra. Ha az idő engedi, ma ez a néhány hold is kepékbe kerül. A községben a cséplésre is előkészültek. Négy cséplőbrigádot szerveztek, s a cséplés nagy részét közös szérűn végzik el. A községben őszi árpából 14—16 mázsás átlagtermést várnak. Búzából is jó termés ígérkezik. A termelőszövetkezet egyik tábláján, amit kombájnnal arattak, 14 mázsás búzatermés volt. Már javában folyik a takarodás is. A gépállomás gépeket biztosít a takarodáshoz. A gépek éjjel-nappal dolgoznak, hordják a szövetkezet és az egyéniek gabonáját. 68 mázsa árpa 3 és fél hold földről A pusztahencsei legeltetési bizottság az idén önállóan gondoskodik a tulajdonában levő három bika és nyolc törzskönyvezett kansertés eltartásáról. Ebben az évben a legeltetési bizottság gazdái közös területen öt kataszteri holdon zabot, 14 kataszteri holdon kukoricát, három és fél kataszteri holdon pedig árpát termesztenek. Az árpa, amelyet már learattak le. A kukorica és a zab is bő három és fél holdról 68 mázsa árpát arattak le. A kukorica és a zab is bő termést ígér, s az apaállatok eltartása az idén előreláthatólag már nem fog annyi gondot okozni a gazdáknak, mint az előző években. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A bölcskei Kossuth Tsz, a kajdacsi gazság Tsz, a pusztahencsei Kossuth Tsz és a paksi Vörös Sugár Tsz befejezte a gabonaneműek aratását. A paksi Vörös Sugár Tsz-ben öt munkacsapat 30 kaszással teljes mértékben kézierővel végezte a búza, a rozs, az őszi és tavaszi árpa aratását Az aratók részére a csoport saját jégverméből szállította a határba a jégbehűtött sört, bort és szörpöket. Hétfőn a cséplést is meg akarják kezdeni. Csak a tarlóhántás lemaradása miatt panaszkodnak a paksi tszagok. Ahogy mondják, kaptak ugyan egy traktort a tarlóhántás munkálatinak végzésére a bölcskei gépállomástól, de ez a traktor július 3-tól-ig a „fertály” dűlőben levő tarlóföld végén állt üzemképtelen állapotban. Ennélfogva aztán nem is csoda, hogy lemaradtak a tarlóhántással. A dunaszentgyörgyi Szabadság Tsz irpaföldjén, amelyet kombájn aratott, a jelentések szerint 18 mázsás kaasztek holdankénti átlagtermést érek el. Sárszentlőrincen befejezték az árpa é s a rozs aratását, s a búzának is leíratták már 90 százalékát. Egy cséplőgép az árpát, egy pedig a borsót csépeli, és szombaton, ha az időjárás megengedi, újabb két cséplőgépet állítanak munkába. Az uzdi Táncsics Tsz búzájának felét kombájnnal, felét pedig kévekötő aratógéppel aratták. Tavaly, ahogy beszélik, több volt a vita az uzdi Tsz-ben, mint a munka. Ezért aztán az aratók, akik tavaly gyakran délelőtt 9—10 óra körül kezdték meg a munkát, csak augusztus 5-én fejezték be az aratást. Az idén más a helyzet. Megjavult a tsz-en belül a munkafegyelem. S ennek eredményeképpen az aratást az idén már az elsők között fejezte be a járásban a tsz. A paksi járási tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének, Lakos József elvtársnak a véleménye szerint az őszi és tavaszi árpa, valamint a rozsaratás befejeződött a járásban. A búzának pedig körülbelül 75—80 százalékát aratták le eddig. A tarlóhántásnál az aratás üteméhez viszonyítva lemaradás mutatkozik a járásban. Mivel a gabonaneműek tarlójának a becslések szerint eddig csak 35—40 százalékán végezték el a tarlóhántást. Egyéni gazdák is igényeltek arangépet Az egyénileg gazdálkodók közül sokan keresték fel az idén a szedres gépállomást. Látták, hogy a földjeikellett a szocialista szektorokban is munkát végeznek az aratógépek. Harc községben 14 egyénileg gazálkodónak kénekötő aratógéppel, hármnak pedig kombájnnal vágták 1< gabonáját. Ebben a községben vol még 20 gazda ezenkívül, akik szinté szerették volna igénybe venni a gép szektorokban folyó munka sürgősségére való tekintettel már nem tudtak segíteni. Tengelicen 30 egyéni gazda akarta a gépállomás gépeit igénybe venni. A gépállomás traktorosai azonban csak három tengelici gazdát tudtak kisegíteni „éjszakai műszakban” a napi munka mellett, amit a tsz-ek földjein végeztek. I hirtelen szerzett barát eltűnt — a hatezer forinttal együtt Csat Antal faddi, Rákóczi utca 143.zám alatti lakos nemrégiben beutaott Szekszárdra, hogy a járási tanácsnál elintézze az építkezési engedélyét, mert építkezni akart. Hozott magával 6000 forintot is, hogy mindárt anyagot is vásároljon az építkeéshez. Közben meglátogatta egyikokonát is, akivel elkezdtek inni, miközben megismerkedtek egy ismereten emberrel. Végül a Kiskulacs vendéglőben kötöttek ki, ahol szintén endeltek egy litert... Csat Antal a kabátját a szék támlájára akasztotta, amelyben benne volt az építkezési anyagra szánt 6000 forint is. Iddogatás közben meglátta egy ismerősét, akihez kiment beszélgetni, a kabátját pedig benthagyta az asztalnál az újdonsült ismerőse mellett (rokona ekkor már nem volt ott). Mire visszament, már nem látta újdonsült ismerősét, de a kabátjának is nyomaveszett a pénzzel együtt. Az „ismerős”, aki meglépett a pénzzel, még ismeretlen. A rendőrségnek még nem sikerült elfognia és Csat Antal sem tudja, hogy kivel barátkozott. Csak személyleírást tudott róla adni, de még a nevét sem ismeri és ez nyilvánvalóan nehezíti a nyomozást is. Másodtermés a szőlőnél A Leperd-pusztai Állami Gazdaságban Szíjártó János szőlészeti agronómus tovább folytatja kísérleteit a szőlő másodtermésével kapcsolatban. Tapasztalatai szerint a korai és középérésű szőlőfajtáknál érdemes a hónaljhajtásokon meghagyni a fürtöket, amelyet köznyelven kapásszőlőnek neveznek. A szőlőskertek királynéja fajtájú húsz tőkéről — amelyen elsősorban kísérletezik — 1955-ben, a hetekig tartó esőzések ellenére, 10 kilogramm másodtermésű szőlőt szüretelt le és a must cukorfoka 14 volt. Tavaly 19 volt a másodtermésű szőlő cukorfoka és az átlagos gyenge termés ellenére is 7,5 kiló másodtermésű szőlőt szüretelt. A hónaljhajtásokon mutatkozó másodtermést is ugyanolyan kezelésben kell részesíteni, mint az első termést, de megéri a fáradságot, mindenekelőtt ott, ahol nagyobb mennyiségű korai és középérésű fajtát termesztenek. A másodtermés elősegítésének tulajdonképpen most van az ideje: szőlőfürt képződik a hónaljhajtásokon, ha ezeket a hajtásokat három-négy levélre visszacsípik — amint mondani szokták, zölden megmetszik. FORNÁDI flLEMI GflZDRSQG Versenyeznek a tehenészek A Fornádi Állami Gazdaságban Antony István tehenész, brigádvezető az elmúlt hetekben munkaversenyre hívta ki a kecsegei és fürgedi üzemegységek tehenészeti brigádvezetőit, Hajdics Ferencet, Homor Jánost és Németh Györgyöt. A munkaverseny az egy liter tej önköltségének alakulását, a tej mennyiségi növekedését, a munkafegyelem megszilárdítását és a takarékosságot, valamint a tisztaságot is figyelembe veszi. Antony István vállalta a zootechnika legmesszebbmenő alkalmazását, a fejőgéppel való fejést és az itatásos borjúnevelésnél az éves terv alapján a borjak súlyfelvételét és egy kilogramm hús önköltségi árának alakulását és a borjak rendszeres ápolását. A versenyt elküldték a fornádi és a kecsegei üzemegységekbe is, ahonnan a versenykihívás elfogadását Antony Istvánnak megküldték. A munkaversenyző tehenészek kérték a gazdaság vezetőit, támogassák mozgalmukat, nyújtsanak segítséget a kitűzött célok eléréséhez, a versenyt pedig negyedévenként értékeljék, az üzemi bizottságok bevonásával. A munkaversenyben résztvevő, illetve a verseny helyezettjei részére a gazdaság 23 000 forint célprémiumot tűzött ki. A lottó e heti nyerőszámai: uaaaaáíaaaaaaaaaaaaaáaaaaaaaáaaaaaaaáaaaaaaaaaaaáaaáaaaaaaaaaáaaaaí^ 9, 13, 24,54,63 Lottó sorsolás Gyülekezik a közönség, mintha előadás lenne. Jegyszedők is állnak a bejáratnál, ugyanúgy, mint máskor. De most nem szedik a jegyeket. Minden belépő egy számot kap, így sorsolják majd ki — a közönség soraiból — azokat a szerencséseket, akik ,számhúzóként" működnek közre a lottósorsolásnál. Mert nem mindennapi eseményre készülnek a szekszárdi városi kultúrházban, itt tartják a tizenkilencedik lottósorsolást. A számhúzók pedig most kétszeresen is, kovácsai lesznek saját szerencséjüknek, először, amikor kitöltötték lottószelvényüket, másodszor pedig most, amikor kihúzzák az öt nyerőszámot. Pontosan tíz óra, zsúfolásig tele a terem. Felmegy a függöny, a bizottság elnöke, Józsa Sándor, a Lottóigazgatóság osztályvezetője bejelenti: „A tizenkilencedik lottósorsolást ezennel megkezdjük.” A számlevélkéket betöltik a kisebbik szerencsekerékbe, a bizottság titkára egyenként húzza ki az öt számot, sorjában jelentkeznek a számhúzók, felmennek az emelvényre. Kis zavar támad,egyikük, a munkaruhás Taksonyi István izgatottan védekezik: „A munkahelyemről jöttem, nincs nálam semmiféle igazolvány.” — Dehát, a szabály, az szabály, a számhúzóknak — akik most majd sokszázezer forint és ugyancsak többszázezer lottózó sorsáról döntenek, — igazolniok kell személyazonosságukat. Egy kis türelmet kérnek a közönségtől Taksonyi István hazaszalad a személyi igazolványáért. Pár perc múlva itt is van, ő is megkapja — mint a többi számhúzó — a lottóbabát tartalmazó celofán ajándékcsomagot. „Most már nemcsak mint 'YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYY számhúzó, hanem mint futóbajnok’ is — jelenti be nagy derültség közepette a bizottság elnöke. Komoly feladat vár a számhúzókra. — Ellenőrizni, hogy megvan-e mind a kilencven számgolyó. Kihúzni az üveggömbből egyegy golyót, ellenőrizni, hogy a bizottság titkára ugyanazt a számot mondja-e be, amit kihúztak, végül megszámolni, hogy nyolcvanöt golyó maradt-e a gömbben. Megforgatják a „szerencsekereket”, az üveggömböt, majd egyenként kihúzzák a számokat. A közönség feszülten figyel, mindenki izgatottan nézi lottószelvényét. Az utolsó szám húzása előtt a bizottság elnöke figyelmezteti a közönséget ,hogy szelvényét — ha nem is nyert — mindenki gondosan őrizze meg a jutalomsorsolásig. Utolsónak Sepsi Gyuláné húz, az 54-est. A nagy táblán pedig már ott vannak a számok: 63, 13 24, 9 és 54. Ezzel be is fejeződött a sorsolás. Van néhány szerencsés nyerő is, mint Baksics Ferenc, a szedresi gépállomás dolgozója, akinek két darab kéttalálatos szelvénye van, többen majd otthon nézik meg szelvényüket, nem hozták el. Annál több a csalódott. „Nézze elvtárs, ha ezt játszottam volna meg, három találatom lenne” — mutat eredeti „tervezetére” egy férfi. Három szelvénye van, mindegyiken egy-egy találat. ,,És ha az asszony életkora helyett a házszámot írtam volna be, akkor is kettes találatom lenne” — mondja. Persze, a bosszankodás csak pillanatokig tart. „Majd a jövő héten újra megpróbáljuk” — mondják bizakodva legtöbben. J. J. rTTTTTYTTTVTVyVTYYYTTTYYVTrTT SZAKSZERVEZETI A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa az elmúlt hetekben értékelte a megye több üzemében a munkavédelmi intézkedések betartását. Számos üzemben a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére javaslatot tett. A Paksi Konzervgyárban, még az elmúlt évben is, sok kívánnivaló volt a tisztaság területén. A helyzet még ez év elején sem javult. A szakszervezetek megyei tanácsa javasolta a hibák megszüntetését. Ma már a konzervgyár valamennyi üzemrészében a falakat fehér csempével burkolták be, megteremtették az egészséges, tiszta munkatermeket, ahol könnyebben és tisztábban tudják a konzervet készíteni.* A Tolnai Textilművek egyes üzemrészeiben a szellőzőberendezés nem volt tökéletes és ez kihatással volt a dolgozók munkájára is. Ma már az üzem valamennyi munkatermében megoldották a szellőztetést. * A Tolnai Selyemgyárban megszüntették a gyár épületeit körülvevő rendetlenséget. Több tonna szenet a gyár előteréből elhordták, helyette parkosították a területet, virágokkal ültették be.* A Fornádi Állami Gazdaság műhelyében a hegesztőaparátus nem az óvórendszabályok követelményei szerint volt elhelyezve, a robbanás veszélye fennállt. A hegesztőaparátus részére külön fülkét építettek, s ezáltal a műhelyekben a munka biztonságosabbá vált.* A Bonyhádi Zománcművek épületei körül rengeteg hulladéklemez, vas és egyéb lim-lom volt elszórva. A gyártakarítás során rendszerezték a hulladékot és csak a kijelölt helyen tárolják. az elektronikus Bonyodalmak a zeneszerző"körül Mint már ismeretes, amerikai matematikusok egy „Bertha” nevű elektronikus gépet szerkesztettek, amely óránként 3000 zeneszámot ,szerez". A gép egyhónapi kísérletezés után munkába állt. A feltalálók felkérték az amerikai dalszerzők egyesületének egyik tagját hogy készítsen szöveget arra a dalra, amelynek melódiáját újdonsült gépük szerezte. Az illető eleget tett a kérésnek és így született meg a sanzon, amelynek címe: „A gombnyomásos Bertha”. Az első siker után azonban komplikációk keletkeztek, ugyanis nem tudtak megegyezni a zeneszám védettségét illetően. A kiadók még sohasem álltak ilyen probléma előtt. Amíg a jogi kérdések eldőlnek, addig a „Bertha” a zenekari átírásban éli ki magát. Feltalálói véleménye szerint a készülék nem egészen egy perc alatt teljes partitúrát készít, amire régebben egy zeneszerző háromnapi munkájára volt szükség, hogy egy népdalt zenekarra áttegyen.