Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-01 / 257. szám
VOL1V4 •• Esíyot ? :ii Kön ViVtái* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 257. szám. ÁRA: 50 FILLÉR, Péntek, 1957 november 1. Készülnek a nőtanácsok az Országos Nőkonferenciára Megyénkben is, úgy mint az egész országban, nagy izgalommal és lelkesen készülnek az asszonyok az Országos Nőkonferenciára. Minden járásban a járás székhelyén összeült a járási Nőtanács és a községi Nőtanácsok titkára i s élénk vita volt az Országos Nőtanács által kidolgozott irányelvek körül. Azon tanakodtak, hogyan, milyen módon valósítsák meg, tegyék élővé azt, ami irányelve a nőmozgalomnak, hogy a községek asszonyai is bekapcsolódjanak s a nőmozgalmat a valóságban is mozgalommá tegyék. Ezeken a tanácskozásokon választották meg azt a 18 küldöttet, akik képviselni fogják Tolna megye asszonyait, lányait az Országos Nőtanácskozáson. Most, amikor készülünk megtanácskozni a nők munkáját, helyzetét a népi demokratikus rendszerben, emlékeznünk kell. Emlékeznünk arra, hogy nem múltak el felettünk nyomtalanul az ellenforradalmi események. Nem kevesebb, mint a nők jogai, szabad életünk volt veszélyben. Alkotmányunk törvényerőre emelte a nők politikai és gazdasági egyenjogúságát. Az ellenforradalom gyászt és pusztulást hozott. Feldúlta az otthonok békéjét, szétszakította a családokat, eszközül használta gyermekeinket támadást indított a nők egyenjogúsága ellen és szétzilálta a nőmozgalmat. Az ellenforradalom leverése óta eltelt hónapokban egyre több asszony ismerte fel és értette meg, hogy a munkáshatalommal együtt a családi biztonsága, megélhetése, gyermekei jövője is veszélyben forgott. Ma már arról adhatunk számot (még azoknak is, akiknek ez nem tetszik), hogy megyénk 108 községéből 90 községben megalakultak a Nőtanácsok és megválasztották vezetőiket. De nemcsak megalakultak, hanem tevékeny részesei a falu politikai, gazdasági és kulturális életének. Sok-sok apró problémát oldanak meg, adnak tanácsot és operatíven segítenek, ahol arra szükség van. Bölcskén árva gyermekeket vesznek szerető gondjaikba, Dunaföldváron segítenek az egészségügyi szerveknek és az iskoláknak, Mázán a fiatalok nevelése a legfontosabb teendő. Italboltokban nézik meg, nem itatnak-e le fiatalkorú vagy iskolás gyermeket rosszindulatú felnőttek (akad ilyen is), hazatanácsolják a késő esti órákban az utcán lézengő gyermekeket. Dombóváron a szovjet—magyar asszonyok barátkoznak, egészségügyi előadássorozatot indítanak, Gyönkön, Simontornyán élménybeszámolót szerveznek, de lehetne sorolni mindazt a kedves és szép dolgot, amellyel a községi nőtanácsok, a szövetkezetek nőbizottságaival közösen, igyekeznek a nőmozgalom célkitűzéseit megvalósítani. Szorgos munkájuk eredményeként küldtünk el 56 000 forintot a november 10-én induló Gyermekváros számára. Azt az elhatározásunkat semmi sem ingathatja meg, hogy egy családi házat a magunk erejéből felépítettünk a Gyermekvárosban. Ehhez az alapot már megadja az eddig összegyűjtött 56 000 forint, amely összeg még korántsem elég. Sok kell ahhoz, hogy 20 kicsi árvának meleg otthont biztosíthassunk, de adjon erőt ehhez a munkához az a tudat, hogy ezeknek a gyermekeknek anya helyett anyává válnak Tolna megye nőtanácsai. Különösen dicséret és elismerés illeti azokat az asszonyokat, akik teli ötlettel és szeretettel segítik e komoly és nemes elgondolást. Nagy erő és akarat kell hozzá, mert vannak még elegen, akik nem, vagy nem akarják megérteni. Nem gondolnak arra, hogy egy-egy forinttal, egy-egy téglát tettek le abban a házban, amely otthont nyújt az árváknak. Nem gondolnak arra, hogy saját gyermekén kívül juttasson egy cseppnyi szeretetet azoknak, kiket nem ölel senki szívére ha elesik, vagy megüti magát. Hívunk minden nőt segíteni, mindazokat az asszonyokat, akik készek harcolni a békéért, a családok felemelkedéséért, a gyermekekért. Együtt akarunk dolgozni minden hazáját szerető magyar asszonnyal. Takács Mihályné Nőtanács megyei titkára. Új iskolák a pusztákon A felnőttek emlékeznek még arra, mennyire más volt a felszabadulás előtt az iskolai oktatás. Akkor kizárólag csak egyházi iskolák voltak — de azok sem mindenütt. Az idősebb nemzedék sokat tudna mesélni arról, mit is jelentett iskolába járni, különösképpen a pusztákról télidőben, nem egy helyen négy-öt kilométer távolságból. A felszabadulás után megváltozott az iskolahelyzet Erről legtöbbet a nagytormásiak, a hangosiak, az alsópéliek, a szentpéteri szőlőhegyiek mondhatnak. Ezeken a helyeken új iskolák vannak, a felszabadulás előtt viszont egyáltalán nem voltak. De több községben épült új iskola, vagy bővült új tanteremmel. Ami az életnek megadja az alapot, a tanulás lehetősége minden gyerek számára biztosítva van. Elkészült Pálfa község monográfiája Többéves kutató munka után a naség idősebb lakosainak segítségét is pókban készítette el Pálfa község felhasználta, ezenkívül régi írásokból monográfiáját Ulrich Károly pálfai dokumentumokból közel ezer évre pedagógus. Az egész község múltját visszamenőleg talált nyomokat a felölelő munkánál Ulrich Károly a közközségről. November 0-án emlékeznek meg a nagydorogiak a nagy évfordulóról Nagydorogon a községi pártszervezet, a tanács, hivatalok, intézmények vezetői tegnap megbeszélték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésének módját. Úgy határoztak a község vezetői, hogy november hatodikán este a községi kultúrotthonban tartják a megemlékező ünnepséget. Az ünnepségen az általános iskola diákjai adnak kultúrműsort. November 7-én a negyvenedik évfordulón délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a szovjet hősi halottak emlékművét. Járási tájmúzeumot létesítenek Gyönkön A járási tanácsülésen határozták el a gyönki járás községeinek vezetői, hogy Gyönkön a közeljövőben járási tájmúzeumot létesítenek. Úgy tervezik, hogy a járásban lévő régiségeket összegyűjtik és azt a tájmúzeumban állandó kiállításban mutatják be. Már ezideig számos értékes régiséget gyűjtöttek össze. Többek között egy — valószínű — a bronzkorból származó agyagkorsót is. A létesítendő tájmúzeum részére felajánlottak Kisszékelyen egy 150 éves fából készült szőlőprést is. A gyönki járás pedagógusai körében nagy az érdeklődés a tájmúzeum iránt, s számosan ígéretet tettek, hogy segítenek a tájmúzeum létrehozásában. A községi tanács már a jövő héten a múzeumhelyiséget is kijelöli és azután a berendezés és a felkutatási munka vár majd a gyönki járás múzeumbarátaira. A MAI SZÁMBAN: Véletlen, találkozás (3. old.) asszonyoknak — lányoknak (4. old.) Megbeszélést tartott a gyönki járási Hazafias Népfront elnöksége (5. old.) Befejezték a téglakészítést Kölesden Hathónapi munka után leállították a présgépet a kölesdi téglagyárban is. Eredményesen megvalósították a gyár dolgozói éves tervüket. Háromszázezer darab téglával többet készítettek, mint amit a terv előírt. Most a présgép leállása után már csak a ki- és behordók munkálkodnak a gyárban. Megkezdték az új nagyobb teljesítményű présgép felszerelését is. A téglaprés felszerelése után — a télen — több, mint 9000 köbméter földet készítenek elő a jövő évi szezonra. A Szovjetunió és a népi demokráciák ismertetésének hónapjait rendezi meg a Hazafias Népfront A Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége elkészítette a téli falusi munkával kapcsolatos tervet, s ennek alapján dolgoznak már a községi népfront bizottságok. A Népfront bizottságok munkája igen változatos, színes — az előző években végzett munkájukhoz mérten sokoldalú és gazdag lesz az idei télen. A téli program szerinti munkát máris megkezdték a községi népfrontbizottságok a megyei elnökség irányításával. Októbert és novembert a szovjet —magyar barátság hónapjának nyilvánították Tolnában a népfrontbizottságok s ennek keretében a november 7-ét megelőző napokban szovjet—magyar baráti találkozókat tartanak. Eddig 7 községben és Szekszárdon tartottak igen jól sikerült találkozókat szovjet katonák és családtagjaik részvételével. A szekszárdi találkozón például több mint háromszázan vettek részt. A barátsági hónap keretében a megye számos iskolájából elevenítik fel újra a szovjet diákokkal való levelezést. A diákok kérésére eddig mintegy száz szovjet iskola címet juttatott el a megye iskoláihoz a Hazafias Népfront megyei elnöksége. November első napjaiban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat köszöntő több mint száz ünnepi gyűlést tartanak a Népfront és a párt aktivistái a községekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és vállalatoknál. November második felében a megyeszékhelyen rendez kiállítást a Hazafias Népfront a múlt évi ellenforradalom Tolna megyei és országos gaztetteiről. Decemberben a lengyel—magyar, januárban a csehszlovák— magyar, februárban a bolgár— magyar barátság hónapját rendezik meg a Népfrontbizottságok. A barátsági hónapok idején az illető népi demokratikus ország természeti szépségét, kultúráját művészetét és gazdasági fejlődését filmbemutatóval kísért előadásokon ismertetik és népszerűsítik. Az előadásokat olyanok tartják, akik az utóbbi hónapokban személyes élményeket gyűjtöttek a baráti országokban. A baráti hónapok gazdag programját a téli oktató munka, a falu művelésének feladata egészíti ki. A Tolna megyei Hazafias Népfront a közelmúltban hozta létre művelődési bizottságát, amely rövid kulturális programot dolgozott ki.* A legközelebbi tervekben szerepel az Arany-ünnepségek megrendezése— ennek keretében Arany-szavalóverseny. A téli hónapokra több községben népfőiskola indításait tervezik. •* Ugyancsak a tervekben szerepel egy műemlékvédelmi bizottság alakítása, amely a Tolna megyei műemlékeket tartaná számon és gondozná. A megyei elnökség egyik legfőbb tevékenységének tekinti most az iskolák és a falura küldött mezőgazdászok eleven kapcsolatának megteremtését. Ilyen irányban már jelentős kezdeményezések történtek. Dunaföldváron és több helyen rendeztek kiskörzeti értekezleteket, amelyeken a pedagógusokon kívül mezőgazdasági szakemberek és biológus tanárok vettek részt. A falusi iskolák és a mezőgazdasági szakemberek kapcsolatát állandóvá kívánják tenni, hogy ezzel is megalapozzák a parasztfiataloknak az iskolán belüli szakszerű és tudományos mezőgazdasági ismereti oktatását. Nagy Ferenc Kétszáz éves adósleveleket és hasonló régi írásokat talált kutatása során Magyari Béla a gyönki járási kultúrház igazgatója. A többszáz levél, nyomtatványanyag eredetét, rendeltetését még nem tudták megállapítani. Úgy tervezik, a kultúrház igazgatója, hogy a — feltehetően — nagyértékű régi okmányok feldolgozásával a járási kultúrház irodalom szakkörét bízza meg. A ritka lelet érdekességét növeli még az a tény is, hogy ahol találta Magyari Béla, ott gyujtósnak akarták felhasználni. A régi írások, melyeket magyar, német és latin nyelven írtak, számos Tolna megyére vonatkozó adatot is tartalmaznak, sőt, úgy vélik, hogy a gyönki járás községeinek monográfiái elkészítésében is fel tudják majd használni. Sikerült a próbafestés Az elmúlt hét első napjaiban állították próbaüzemeltetésre a tolnai selyemfonógyárban az új motringfestő üzemrészt. Ezideig Tolnán még nem festettek selyemfonalat. A gyár három munkásnője két hétig Sopronban volt tapasztalatcserén, ahol elsajátították a selyemfonal festés technológiáját. Míg a munkásnők a továbbképzésen voltak, addig Tolnán elkészítették a festődő gépi berendezését. Többek között két új, acél, rozsdamentes kádat is üzembe helyeztek. Kísérletképpen most még csak nyolc színben festik a fonalat, de mivel ez sikeres volt, úgy tervezik, hogy hétfőtől már üzemszerű termelésre állítják a festődét és még több színben festik a fonalat, ugyanis csak így tudják kielégíteni a megrendeléseket. A festőde üzemeltetésével jelentősen csökkenteni tudják a fonal önköltségét.