Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

VOL1V4 •• Esíyo­t ? :i­i Kön ViVtái* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 257. szám. ÁRA: 50 FILLÉR, Péntek, 1957 november 1. Készülnek a nőtanácsok az Országos Nőkonferenciára Megyénkben is, úgy mint az egész országban, nagy izgalommal és lelkesen készülnek az asszonyok az Országos Nőkonferenciára. Minden járásban a járás szék­helyén összeült a járási Nőtanács és a községi Nőtanácsok titkára i s élénk vita volt az Országos Nő­­tanács által kidolgozott irányelvek körül. Azon tanakodtak, hogyan, milyen módon valósítsák meg, te­gyék élővé azt, ami irányelve a nőmozgalomnak, hogy a községek asszonyai is bekapcsolódjanak s a nőmozgalmat a valóságban is mozgalommá tegyék. Ezeken a tanácskozásokon válasz­tották meg azt a 18 küldöttet, akik képviselni fogják Tolna megye asszonyait, lányait az Országos Nő­tanácskozáson. Most, amikor készülünk megta­nácskozni a nők munkáját, hely­zetét a népi demokratikus rend­szerben, emlékeznünk kell. Emlé­keznünk arra, hogy nem múltak el felettünk nyomtalanul az ellenfor­radalmi események. Nem keve­sebb, mint a nők jogai, szabad életünk volt veszélyben. Alkotmányunk törvényerőre emelte a nők politikai és gazdasági egyenjogúságát. Az ellenforrada­lom gyászt és pusztulást hozott. Feldúlta az otthonok békéjét, szét­szakította a családokat, eszközül használta gyermekeinket támadást indított a nők egyenjogúsága ellen és szétzilálta a nőmozgalmat. Az ellenforradalom leverése óta eltelt hónapokban egyre több as­­­szony ismerte fel és értette meg, hogy a munkáshatalommal együtt a családi biztonsága, megélhetése, gyermekei jövője is veszélyben forgott. Ma már arról adhatunk számot (még azoknak is, akiknek ez nem tetszik), hogy megyénk 108 közsé­géből 90 községben megalakultak a Nőtanácsok és megválasztották vezetőiket. De nemcsak megalakultak, ha­nem tevékeny részesei a falu poli­tikai, gazdasági és kulturális éle­tének. Sok-sok apró problémát ol­danak meg, adnak tanácsot és ope­ratíven segítenek, ahol arra szük­ség van. Bölcskén árva gyermekeket vesznek szerető gondjaikba, Duna­földváron segítenek az egészség­­ügyi szerveknek és az iskoláknak, Mázán a fiatalok nevelése a leg­fontosabb teendő. Italboltokban nézik meg, nem itatnak-e le fiatal­korú vagy iskolás gyermeket rossz­indulatú felnőttek (akad ilyen is), hazatanácsolják a késő esti órák­ban az utcán lézengő gyermekeket. Dombóváron a szovjet—magyar asszonyok barátkoznak, egészség­­ügyi előadássorozatot indítanak, Gyönkön, Simontornyán élmény­­beszámolót szerveznek, de lehetne sorolni mindazt a kedves és szép dolgot, amellyel a községi nőtaná­csok, a szövetkezetek nőbizottsá­gaival közösen, igyekeznek a nő­mozgalom célkitűzéseit megvalósí­tani. Szorgos munkájuk eredménye­ként küldtünk el 56 000 forintot a november 10-én induló Gyermek­­város számára. Azt az elhatározá­sunkat semmi sem ingathatja meg, hogy egy családi házat a magunk erejéből felépítettünk a Gyermek­­városban. Ehhez az alapot már megadja az eddig összegyűjtött 56 000 forint, amely összeg még korántsem elég. Sok kell ahhoz, hogy 20 kicsi ár­vának meleg otthont biztosíthas­sunk, de adjon erőt ehhez a mun­kához az a tudat, hogy ezeknek a gyermekeknek anya helyett anyává válnak Tolna megye nőtanácsai. Különösen dicséret és elismerés illeti azokat az asszonyokat, akik teli ötlettel és szeretettel segítik e komoly és nemes elgondolást. Nagy erő és akarat kell hozzá, mert vannak még elegen, akik nem, vagy nem akarják megérteni. Nem gondolnak arra, hogy egy-egy forinttal, egy-egy téglát tettek le abban a házban, amely otthont nyújt az árváknak. Nem gondolnak arra, hogy saját gyermekén kívül juttasson egy cseppnyi szeretetet azoknak, kiket nem ölel senki szívére ha elesik, vagy megüti magát. Hívunk min­den nőt segíteni, mindazokat az asszonyokat, akik készek harcolni a békéért, a családok felemelkedé­séért, a gyermekekért. Együtt aka­runk dolgozni minden hazáját sze­rető magyar asszonnyal. Takács Mihályné Nőtanács megyei titkára. Új iskolák a pusztákon A felnőttek emlékeznek még arra, mennyire más volt a felszabadulás előtt az iskolai oktatás. Akkor kizáró­lag csak egyházi iskolák voltak — de azok sem mindenütt. Az idősebb nem­zedék sokat tudna mesélni arról, mit is jelentett iskolába járni, különös­képpen a pusztákról télidőben, nem egy helyen négy-öt kilométer távol­ságból. A felszabadulás után megváltozott az iskolahelyzet Erről legtöbbet a nagytormásiak, a hangosiak, az alsó­­péliek, a szentpét­eri szőlőhegyiek mond­hatnak. Ezeken a helyeken új iskolák vannak, a felszabadulás előtt viszont egyáltalán nem voltak. De több köz­ségben épült új iskola, vagy bővült új tanteremmel. Ami az életnek meg­adja az alapot, a tanulás lehetősége minden gyerek számára biztosítva van. Elkészült Pálfa község monográfiája­­ Többéves kutató munka után a na­­ség idősebb lakosainak segítségét is pókban készítette el Pálfa község felhasználta, ezenkívül régi írásokból monográfiáját Ulrich Károly pálfai dokumentumokból közel ezer évre pedagógus. Az egész község múltját visszamenőleg talált nyomokat a felölelő munkánál Ulrich Károly a köz­községről. November 0-án emlékeznek meg a nagydorogiak a nagy évfordulóról Nagydorogon a községi pártszerve­zet, a tanács, hivatalok, intézmények vezetői tegnap megbeszélték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom meg­ünneplésének módját. Úgy határoz­tak a község vezetői, hogy novem­ber hatodikán este a községi kultúr­­otthonban tartják a megemlékező ün­nepséget. Az ünnepségen az általános iskola diákjai adnak kultúrműsort. November 7-én a negyvenedik évfor­dulón délelőtt 10 órakor megkoszorúz­zák a szovjet hősi halottak emlék­művét. Járási tájmúzeumot létesítenek Gyönkön A járási tanácsülésen határozták el a gyönki járás községeinek vezetői, hogy Gyönkön a közeljövőben járási tájmúzeumot létesítenek. Úgy terve­zik, hogy­ a járásban lévő régiségeket összegyűjtik és azt a tájmúzeumban állandó kiállításban mutatják be. Már ezideig számos értékes régiséget gyűj­töttek össze. Többek között egy — valószínű — a bronzkorból származó agyagkorsót is. A létesítendő tájmú­zeum részére felajánlottak Kisszéke­­lyen egy 150 éves fából készült szőlő­prést is. A gyönki járás pedagógusai körében nagy az érdeklődés a tájmú­zeum iránt, s számosan ígéretet tet­tek, hogy segítenek a tájmúzeum létre­hozásában. A községi tanács már a jövő héten a múzeumhelyiséget is ki­jelöli és azután a berendezés és a fel­kutatási munka vár majd a gyönki járás múzeumbarátaira. A MAI SZÁMBAN: Véletlen, találkozás (3. old.) asszonyoknak — lányoknak (4. old.) Megbeszélést tartott a gyönki járási Hazafias Népfront elnöksége (5. old.) Befejezték a téglakészítést Kölesden Hathónapi munka után leállították a présgépet a kölesdi téglagyárban is. Eredményesen megvalósították a gyár dolgozói éves tervüket. Háromszázezer darab téglával többet készítettek, mint amit a terv előírt. Most a prés­gép leállása után már csak a ki- és behordók munkálkodnak a gyárban. Megkezdték az új nagyobb teljesít­ményű présgép felszerelését is. A téglaprés felszerelése után — a télen — több, mint 9000 köbméter földet készítenek elő a jövő évi szezonra. A Szovjetunió és a népi demokráciák ismertetésének hónapjait rendezi meg a Hazafias Népfront A Hazafias Népfront Tolna me­gyei elnöksége elkészítette a téli falusi munkával kapcsolatos tervet, s ennek alapján dolgoznak már a községi népfront bizottságok. A Nép­front bizottságok munkája igen vál­tozatos, színes — az előző években végzett munkájukhoz mérten sok­oldalú és gazdag lesz az idei télen. A téli program szerinti munkát máris megkezdték a községi népfrontbizott­ságok a megyei elnökség irányításá­val. Októbert és novembert a szovjet —magyar barátság hónapjának nyilvánították Tolnában a népfrontbizottságok s ennek keretében a november 7-ét megelőző napokban szovjet—magyar baráti találkozókat tartanak. Eddig 7 községben és Szekszárdon tartot­tak igen jól sikerült találkozókat szovjet katonák és családtagjaik részvételével. A szekszárdi találko­zón például több mint háromszázan vettek részt. A barátsági hónap keretében a megye számos iskolájából elevení­tik fel újra a szovjet diákokkal való levelezést. A diákok kérésére eddig mintegy száz szovjet iskola címet juttatott el a megye iskolái­hoz a Hazafias Népfront megyei el­nöksége. November első napjaiban, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat köszöntő több mint száz ünnepi gyűlést tartanak a Nép­front és a párt aktivistái­­ a községekben, állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben és vállalatoknál. November második felében a megyeszékhelyen rendez kiállítást a Hazafias Népfront a múlt évi ellenforradalom Tolna megyei és országos gaztetteiről. Decemberben a lengyel—magyar, januárban a csehszlovák— magyar, februárban a bolgár— magyar barátság hónapját ren­dezik meg a Népfrontbizottsá­gok. A barátsági hónapok idején az il­lető népi demokratikus ország ter­mészeti szépségét, kultúráját mű­vészetét és gazdasági fejlődését filmbemutatóval kísért előadáso­­kon ismertetik és népszerűsítik. Az előadásokat olyanok tartják, akik az utóbbi hónapokban személyes él­ményeket gyűjtöttek a baráti orszá­gokban. A baráti hónapok gazdag pro­gramját a téli oktató munka, a falu művelésének feladata egészíti ki. A Tolna megyei Hazafias Nép­front a közelmúltban hozta létre művelődési bizottságát, amely rövid kulturális programot dolgozott ki.* A legközelebbi tervekben szerepel az Arany-ünnepségek megrendezése­­— ennek keretében Arany-szavalóver­­seny. A téli hónapokra több községben népfőiskola indításait tervezik. •* Ugyancsak a tervekben szerepel egy műemlékvédelmi bizottság alakítá­sa, amely a Tolna megyei műemlé­keket tartaná számon és gondozná. A megyei elnökség egyik legfőbb tevékenységének tekinti most az is­kolák és a falura küldött mezőgaz­dászok eleven kapcsolatának meg­teremtését. Ilyen irányban már je­lentős kezdeményezések történtek. Dunaföldváron és több helyen ren­deztek kiskörzeti értekezleteket, amelyeken a pedagógusokon kívül mezőgazdasági szakemberek és bioló­gus tanárok vettek részt. A falusi iskolák és a mezőgazdasági szakembe­rek kapcsolatát állandóvá kívánják tenni, hogy ezzel is megalapozzák a parasztfiataloknak az iskolán belüli szakszerű és tudományos mezőgaz­dasági ismereti oktatását. Nagy Ferenc Kétszáz éves adósleveleket és hasonló régi írásokat talált kuta­tása során Magyari Béla a gyönki járási kultúrház igazgatója. A több­száz levél, nyomtatványanyag erede­tét, rendeltetését még nem tudták megállapítani. Úgy tervezik, a kultúr­ház igazgatója, hogy a — feltehetően — nagyértékű régi okmányok feldol­gozásával a járási kultúrház irodalom szakkörét bízza meg. A ritka lelet ér­dekességét növeli még az a tény is, hogy ahol találta Magyari Béla, ott gyujtósnak akarták felhasználni. A régi írások, melyeket magyar, német és latin nyelven írtak, számos Tolna megyére vonatkozó adatot is­ tartalmaznak, sőt, úgy vélik, hogy a gyönki járás községeinek monográ­fiái elkészítésében is fel tudják majd használni. Sikerült a próbafestés Az elmúlt hét első napjaiban állí­tották próbaüzemeltetésre a tolnai selyemfonógyárban az új motring­festő üzemrészt. Ezideig Tolnán még nem festettek selyemfonalat. A gyár három munkásnője két hétig Sopronban volt tapasztalat­cserén, ahol elsajátították a selyemfonal festés technológiá­ját. Míg a munkásnők a továbbképzésen voltak, addig Tolnán elkészítették a festődő gépi berendezését. Többek között két új, acél, rozsdamentes kádat is üzembe helyeztek. Kísérletképpen most még csak nyolc színben festik a fonalat, de mivel ez sikeres volt, úgy tervezik, hogy hétfőtől már üzemszerű termelésre állítják a festődét és még több színben fes­tik a fonalat, ugyanis csak így tudják kielégíteni a megrendeléseket. A festőde üze­meltetésével jelentősen csökkenteni tudják a fonal önköltségét.

Next