Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-08 / 263. szám
1857 november 8. TORNA MEGYEI NETT ILA«» HZ INTRIKA gátolja az ozorai II BEFELÉFORDULÍS pártszervezet sikeres AZ ÖTLETSZERŰSÉG munkáját „A megállapított tényállásból kitűnik, hogy Ozoran 1929 —1935. évben... a III. Internacionálé tervein álló kommunizmus céljainak megvalósítására irányuló mozgalom, illetve szervezkedés folyt.“ (Az 1935. november 25-én Pécsett hozott ítéletből.) Szükséges emlékeztetni az illegális körülmények között dolgozó kommunisták munkájára, akik, dacolva Horthy börtöneivel, készek voltak hirdetni a párt, a nép igazát. A kommunisták egyéni érdekeiket háttérbe szorítva hirdették a kommunisták elvét, a dolgozó tömegek között éltek, azok ügyeivel foglalkoztak. Kilépve a szűk szervezeti formák közül, házról-házra jártak, beszéltek az emberek mindennapos problémáiról, felvilágosító munkájuk során eljutottak csaknem minden dolgozóhoz. Az egész környéken úgy ismerték őket, mint akikhez bátran, nyugodt szívvel fordulhatnak az emberek, mert panaszaikra, problémáikra megkapták a választ, tanácsot, sőt a körülményekhez képest mindent elkövettek egy-egy panasz orvoslásának érdekében. A mai ozorai pártszervezet tagjai mintha megelégelték volna a régi dicsőséget, egyre inkább felhagynak ennek a nagyszerű hagyománynak ápolásával, folytatásával. Minden jel arra vall, hogy az ozorai kommunisták úgy vélik: elég hivatkozni a régi harcokra, s ettől majd csak megoldódik minden mai feladat is. Jogosnak látszik ez a következtetés három oknál fogva is: ma is él, virágzik az intrika, gyenge a pártszervezet tömegkapcsolata,; és tervszerűtlen a pártszervezet szervezeti élete is. AZ INTRIKA A pártszervezetben még ma is virágzik az intrika, s nem egy esetben eljutnak a rágalmazásig is. A pártszervezetben különösen sok problémát okozott az úgynevezett „Némethügy‘, mert a tagok többségének véleménye szerint innen indult el a legtöbb intrika. Egy esztendő alatt a pártszervezet alig tett mást, mint „belső“’ ügyeit intézte, vizsgálgatta. Egyetlen párttagnak sem okoz különösen nagyobb gondot, hogy felsoroljon vagy ötven ..belső’“ problémát, amelyek valójában csak azért problémák, mert saját maguknak azt csináltak belőle. Csupán arra voltak ezek jók, hogy a pártszervezet figyelmét eltereljék a község mindennapi életéről és ne a valós kérdésekkel foglalkozzanak. A pártszervezet egy év után eljutott azonban odáig, hogy jegyzőkönyvileg figyelmeztette az intrikálok közül Németh elvtársat pártszerűtlen magatartása miatt. GYENGE A TÖMEGKAPCSOLAT A pártszervezet tehát lényegében önmagáért való szerv lett a községben, amely ahelyett, hogy felfigyelt és választ adott volna az egyre tornyosuló kérdésekre, befelé fordult. Egyetlen pártszervezet sem képes felismeri a községben jelentkező kérdéseket, ha belső ügyek kötik le minden erejét, így jártak az ozoraiak is. Csupán egyetlen példát említünk meg ennek igazolására. Ozorán még a nyár második felében is volt olyan követelés, hogy a leetagosított területeket osszák szét, parcellázzák fel. De nem akadt senki a községben a kommunisták közül, aki a X-es törvényerejű rendelet szellemében megmagyarázta volna az embereknek, mi a kormány végleges álláspontja a földkérdésben. Nem, ezt nem tették, mert nem is tehették. Ugyanis a pártszervezet tagjai közül legtöbben a Tolna megyei Népújságon keresztül értesültek az egész ügyről, pedig ha a pártszervezet csak egy kicsit is törődik a tömegeket foglalkoztató kérdésekkel, erre nem került volna sor. A pártszervezetben látszólag ma sem törekszenek arra, hogy a közvéleményformáló szerepét betöltsék. Erre enged következtetni az, hogy a pártszervezetben a kommunisták nem kapnak feladatot, pártmegbízatást. Olyan nézet uralkodott el az utóbbi időben, hogy azok a kommunisták, akik valamilyen állami poszton dolgoznak, azok ott végzik a politikai munkájukat. Ez csak részigazság, s nem más, mint összekeverése a pártmunkának és az állami feladatok megoldása közben végzett adminisztratív munkának. A TERVSZERŰ MUNKA HIÁNYA Jelentős mértékben elkerülhetők lettek volna a felsorolt hibák, hiányosságok, ha a pártszervezet megfelelő terv alapján dolgozna. Erre azonban mindezidáig nem került sor. Ma sincs a pártszervezetnek munkaterve, ezzel magyarázzák a pártszervezet tagjai a többi között azt is, hogy a pártszervezet vezetése ötletszerűen, s nem az életnek megfelelően történik. Többek szerint a pártvezetőségnek van tervvázlata arra, hogy mikor, milyen állami poszton dolgozó elvtárs munkájáról hallgatnak meg egy-egy beszámolót. AZ ELSŐ HELYES LÉPÉSEK Igazuk van azoknak az elvtársaknak, akik ezt a tervvázlatot nem fogadják el tervként. Azt szeretnék, hogy a pártvezetőség tisztázza azokat a célkitűzéseket, amelyeket az elkövetkező negyedévben el akarnak érni, mérjék fel a pártszervezet erejét, támaszkodjanak a terv végrehajtása során minden kommunistára, feladatokkal bízzák meg őket. A pártszervezet megtette az első helyes lépéseket a közelmúltban: fellépett az intrika ellen, megkezdte a KISZ-szervezet létrehozásának szervezési munkáit, megalakult a Hazafias Népfront községi bizottsága. Mindezek azt mutatják: megvan az erő ahhoz, hogy a kommunisták Ozorán, elődeik nagyszerű példáját követve, bírva a dolgozók bizalmát, a község közvéleményformáló, irányító szerepét betöltsék. K. Balog János 6 x a szelvényen 12 találat 500 000 Forint nyeremény a T0TÚN! Szekszárdi börtön, 1956. november Szabadulás in. Ólomszárnyakon szálltak a percek. Minden óra heteknek számított a hideg cellában, s a nagy-nagy bizonytalanságban lassan esteledni kezdett. Vacsoraosztás után, amikor elcsendesedett a folyosó, megjelent a vékonyarcú fegyőrőrmester. Rossz híreket hozott. Röviden ismertette a foglyokkal Mindszenty beszédét, amelyet a rádióban mondott alig pár perccel előbb. Lizák Mihály szólalt meg először a dermedten figyelő foglyok közül. — Ez a Mindszenty-beszéd jeladás volt az úri csőcseléknek ... Ha nem történik váratlan dolog akkor akkora vérengzések lesznek itt, amilyenek még nem voltak a történelemben. Hallgattak, hosszasan, mozdulatlanul hallgattak. A cella egyre inkább siralomházhoz hasonlított, amelyben utolsó napjaikat élik a halálraítéltek. Végülis az idős Nagy Pali bácsi hangja hallatszott a homályba burkolódzó cellában. A Szovjetunió nem fogja hagyni, hogy itt a fasiszta barbárság legyen az úr. Mintha csak e szavak beigazolódása végett történt volna, a távolról nehéz, dübörgő hangok jutottak fülükhöz. Felkapaszkodtak a rácsos ablakhoz a Tolna felől vezető úton harckocsikat láttak közeledni. Másnap reggel a fegyőrőrmester újságolta az örömhírt, hogy megalakult a munkás-paraszt kormány Kádár János vezetésével, s a Szovjetunió segítségére sietett veszélyben lévő népköztársaságunknak. A feketekávé ezen a reggelen szokatlanul édes volt. Látogatójuk is akadt a foglyoknak. Az egyik „nemzetőr”, Ulrich Aladár jött be hozzájuk. Az előbbi napok pökhendisége eltűnt az arcáról. Álmatlanságtól pislogó szemeiből riadt kétségbeesés tükröződött. Amikor Ulrich Aladár leült az egyik priccsre, Zérényi Gyula megkérdezte tőle: —Csak nem fázik „nemzetőr” úr, hogy ilyen nagyon felöltözött? A „nemzetőr” száját összefüggéstelen, zavaros szavak hagyták el. A foglyoknak úgy tűnt, mintha a sírás erőltetné. Végül mégis rájöttek, hogy azt magyarázza: azért öltözött fel ilyen melegen, mert attól fél, hogy majd a határban a kórókupacok között kell bujkálnia. Vidám hangulat lett úrrá a letartóztatottakon. Ulrich Aladár szemmel láthatóan egyre jobban zavarba jött, végülis esdeklő, könyörgő hangon, akadozva, kissé dadogva kinyögte: — Mi tulajdonképpen nem bántottunk senkit az urak közül. Délben a megszokott zsírtalan rántottleves helyett hatalmas adag pörköltet tálaltak fel a foglyok részére. Ebéd után motorberregés, látásfutás, ideges kiabálás zaja hallatszott. S aztán elült a nyüzsgés ismét csend lett a börtönben. Délután 3 óra lehetett, amikor nyikorgóit a cellaajtó zárja. A feltáruló ajtóban elsőnek a vékonyarcú fegyőr őrmester alakja jelent meg, aki csendesen mosolyogva mondta: — Szabadok vagytok elvtársak! A börtönudvaron nagy leponyvázott teherképkocsi várt rájuk. Barna Sándor a rendőrség gépkocsivezetője mosolygott feléjük a volán felől. A Várközben lévő rendőrségi épületben már fegyvereket is szereztek. Simon Ferenc nagyon boldog volt, amikor megmarkolta a géppisztoly hideg csövét. Lizák Mihály meg is csókolta örömében az olajtól csillogó fegyvert. Mézes Nándor pedig magasra emelt egy karabélyt és azt mondta: — Nem lesz többé ellenforradalmi farsang Magyarországon. A többiek úgy mondták, mintha esküt tettek volna. „Amíg a fegyvert emelni tudjuk, harcolunk, hogy ne lehessen.” H. T.* (Vége.) 3 A megvalósulás útján halad a hazai művelődési otthon téli munkaterve A nyári időszak általában nem kedvez a községi művelődési otthonok munkájának. Ilyenkor ritka a művészeti csoportok próbája, ismeretterjesztő előadás csak elvétve akad, s színielőadásra is csak akkor kerül sor, ha hivatásos együttesek szerepelnek. Ahogy azonban szűnik a munka, a dologidő, benépesülnek a kultúrtermek, kezdődik a művelődés időszaka. A hazai kultúrotthonban is megindult az élet. A községi viszonyokat figyelembe véve, a jól előkészített ismeretterjesztési terv megvalósításához már hozzákezdtek. Október 22-én Arany János emlékestet rendeztek, ahol Német Erzsébet tanárnő tartott a nagy költőről előadást. Az esten 69 hallgató vett részt. Kéthetenkint kerül sor ismeretterjesztő előadásra, amelyek között történelmi, egészségügyi, pedagógiai, mezőgazdasági előadások szerepelnek. Gondoskodnak arról, hogy a község lakosságát megismertessék a megjelenő rendeletekkel, így például az 1945-ös földjuttatások megváltásának módjáról is lesz előadás. Az előadásokat orvosok pedagógusok, tanácsi dolgozók tartják. Példásnak mondható az, ahogyan a községben élő és dolgozó nevelők, bekapcsolódtak az ismeretterjesztő munkába. A népi együttes tevékenysége is éledezik már. Megkezdték próbáit az „Este a halásztanyán’’ című népi játéknak, amelynek koreográfiáját ifj. Farkas Vilmos, az együttes egyik tagja készített el. A munka teljes kibontakozásának azonban pillanatnyilag súlyos akadálya van. Az előadásokon használatos ruhák jórészt elkoptak, tönkrementek, a más községekbe vendégszereplésre való utazás sem mindig kifizetődő. Pénze azonban az együttesnek nincs és a megyei művelődési szervek sem tudnak jelentős anyagi támogatást nyújtani, Így aztán most a helybeli földművesszövetkezettel folynak tárgyalások abban az irányban, hogy az együttest a földművesszövetkezet vegye át és fenntartásáról gondoskodjék. Elvben már megtörtént a megállapodás és remélhetőleg a kivitelezésnek sem lesz akadálya. A télen már ismét színpadon láthatjuk a bátai népi együttest. A nemrégen alakult cigány tánccsoport, amely felgyűjti a községi cigány népi hagyományokat, a november 7-i műsorban is fellépett. A csoportnak ez volt az első nyilvános szereplése. Tagjai azonban örömmel vennék, ha ezután más községekbe is ellátogathatnának és előadást tarthatnának. Figyelemreméltó ez a kívánság és helyes lenne, ha a művelődési szervek felkarolnák a bátai cigány tánccsoport ügyét. Öröm látni, hogy míg sok helyen csak a program elkészítésénél tartanak, addig Bátán már a megvalósulás útján halad a művelődési munka téli terve. 2100 forintot adott a községi tanács a dunaföldvári úttörő csapatoknak Levelet kaptunk a dunaföldvári I. sz. ált. iskolától, amelyben Kovács Gyula igazgató az iskola úttörő csapatának munkáját ismerteti. A Zrínyi Ilona leány úttörőcsapat 222 forinttal, a II. Rákóczi Ferenc fiú úttörőcsapat pedig 42 forinttal járult hozzá Mátai Antal elvtárs síremlékének felállítási költségeihez. A községi tanács az úttörő csapatok felszerelésének fejlesztésére 2100 forintot adott a községfejlesztési alapból. Ebből a pénzből 20 darab sátorlapot és 20 darab vászontáskát vásárolt az úttörőcsapat, hogy a nyári táborozást saját felszereléssel tudják biztosítani. A további tervek között szerepel, hogy a csapatok részére társadalmi megsegítésből konyhafelszerelést biztosítsanak. HÍREK — A Paksi Önkéntes Tűzoltótestületnek a múlt napokban adták át a tűzoltóautót. Ennek a tűzoltótestületnek eddig nem volt tűzoltóautója. " Az alsónyéki ta" " a múlt héten tárgyalta meg a körég jövő évi költségvetését. A község költségvetéséhez a járási tanács is adott 20 000 forintot az utak és hidak rendbehozásához. — „Ez már más, mint ami eddig volt’“ címmel táncestet rendez a 14 tagú Európa tánczenekar, Magda János vezetésével. Fellépnek: Balog Géza nívódíjas, haway-gitáros, Lőrinc Anikó táncdalénekes és Goda Margit szólótáncos. — Érdekes légoltalmi kiállítás nyílik november 17-én Pécsett, a Megyei Légoltalmi Parancsnokság szervezésében. A kiállítás anyaga kiterjed a hagyományos fegyverzetre, ezenkívül az atombombára s az ellene való védekezés módszereire. Ennek az érdekes kiállításnak az anyagát nem csak Pécs és Baranya megye közönségének mutatják be, hanem elhozzák Szekszárdra is, itt szintén kiállítást rendeznek belőle és megtekintheti Szekszárd és az egész megye közönsége. A Tolna megyei és a városi Légoltalmi Parancsnokság már hozzálátott a kiállítás előkészítéséhez, amelyre előreláthatólag januárban kerül sor. — Fogadónapot tart Hosnyánszki János országgyűlési képviselő november 9-én délelőtt 8 órai kezdettel a Hazafias Népfront megyei irodáján (Szekszárd, Vörösmarty u. 5. szám.) — Csütörtökön délután ünnepélyes keretek között adták át Fadd községben az újonnan létesült óvódát. Egy régi épületet alakítottak át. Az óvóda elkészítésénél nagy segítséget jelentett a község lakosságának a társadalmi munkája is. A Pécsi Nemzeti Színház művészei november 13-án este 7 órai kezdettel Bonyhád közönségének bemutatják Lehár Víg özvegy című operettjét. — Tolnán kidolgozták a község távlati mezőgazdaságfejlesztési tervét. A terv szerint 20 százalékkal növelik a falu állatállományát a tervidőszak 10 éve alatt. — A Bástyasétány 77 című Eisemann zenés vígjátékot mutatja be november 13-án a Szegedi Nemzeti Színház művészegyüttese Szekszárd város közönségének. Az előadást igen nagy érdeklődés előzi meg. — Őszi kiállításra készül a bonyhádi fotószakkör, amely a járási kultúrotthon keretében működik. A szakkörnek mintegy 30 tagja gyűjti az anyagot a kiállításhoz. — A szekszárdi Városi Kultúrotthon színjátszó együttese, Török Tamás Esperanza című drámájának bemutatására készül.