Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

A dimaszentgyörgyi futsz, a kongresszusi határozatok megvalósításáért A IV. kongresszus határozatai hos­­szabb időre megszabják földműves­szövetkezeteink munkáját. A határo­zatok megvalósításai, az ennek szel­lemében végzett munka nagymér­tékben kell, hogy előrelendítse egész szövetkezeti mozgalmunkat. Ennek érdekében a dunaszentgyörgyi föld­művesszövetkezet is hozzá­kezdett a kongresszusi határozatok megvalósí­tásához. A szövetkezet igazgatósági ülé­sen, közösen a helyi szervekkel elhatározták, hogy gazdakört ala­kítanak, ami meg is történt ja­nuár 5-én. A gazdakör kialakítása nagy tet­szést váltott ki a község dolgozói, pa­rasztjai körében, mert régebbi óha­juk valósult meg ezzel. Főleg most a téli estéken a gazdakör helyiségé­ben különböző szakelőadásokat fog­nak tartani a dolgozó parasztoknak a termelés kérdéséről. Eleget téve ez­zel a kongresszusi határozat azon ré­szére, amely a földművesszövetkezetnek fel­adatul jelöli meg, hogy a terme­lés emelése érdekében széleskö­rűen terjesszék a mezőgazdasági tudomány vívmányait, szervezze­nek e célból szakelőadásokat a legfontosabb termelési kérdések­ről. A földművesszövetkezet boltháló­zatának korszerűsítésével is a falusi lakosság növekvő fogyasztási szük­ségletét, valamint a termelést fokozó cikkek iránti keresletét elégíti ki. Elhatározták, hogy a falu szélén a boltot és az italboltot korszerűsí­tik, ami helyeslésre talált a helyi szervek részéről is. Gazdagyűléseken, tanácsüléseken a szövetkezetnél is­mertették az elgondolást és kérték a gazdákat, hogy társadalmi munkával segítsék a boltok korszerűsítésének munkáját. Mintegy 200 fő jelentkezett tár­sadalmi munkára. A szövetkezet 2 napi gyalog munkáért egy db és egy napi fogatos munkáért 2 db részjegyet ad a társadalmi munka ellenértékéül, ami viszont növeli a földművesszö­vetkezet részjegyalapját, a tagság anyagi érdekeltségét. Ezek mellett a pozitív tapasztala­tok mellett negatív jelenség is van a határozatok megvalósításánál. A kongresszus határozata pl. előír­ja: támogatni kell a továbbiakban is a szövetkezeti főbizottságokat, ame­lyek rendkívül értékes munkát vé­gezhetnek, különösen a szövetkezeti boltok ellenőrzésében. Mégis a most folyó leltározások munkáiba a boltosok kívánságá­ra a nőbizottság tagjait be sem vonták. Horváth elvtárs, az igazgatóság, el­nöke,­szerintünk jobban tette volna, ha a boltosok „kívánsága“’ ellenére is bevonja a nőbizottság legaktívabb tag­jait a leltározási munkába és ezen keresztül is az ellenőrzésbe. Remél­jük, legközelebb már ezt teszi. Dombóvári tapasztalatok Betartotta adott „szavát“ A Földművesszövetkezetek IV. megyei küldöttgyűlésén Bertus elv­társ a dombóvári földművesszövetkezet igazgatósági elnöke, a szövetke­zet vezetősége és dolgozói nevében vállalta, hogy 1957 december 31-ig elérik az 1957. évi 100 000 forintos részjegyalap növelési befizettetést. A szövetkezetnél már korábban is nagy volt a versenyzés, ki tud legtöbb eredményt felmutatni. A verseny lendülete a megyei ^“^‘‘Syules után fokozódott, aminek eredménye m^hozta gyümölcsét. December 31-re 100 018 forinttal növekedett 1957-ben a földművesszövetkezet rész­jegyalapja. Ebben a számban egy kollektíva áldozatos munkája van. Ez a az összeg 2000 új földművesszövetkezeti tag részjegyének felel meg. De nem a tagtoborzás útján érték el, hanem döntően a tagok részjegynöve­­lése eredményeként. Ezzel 100 forint lett az egy főre jutó részjegyösszeg, aminek eléréséért dicséret és köszönet jár mindazon földművesszövetke­­zeti dolgozóknak, akik ebből a munkából kivették részüket. Készül az 1958. évi tsz terv El lehet mondani, hogy szép eredménnyel zárták az 1957. évet a dombóvári járás tsz-ei. .................... A dombóvári földművesszövetkezet áruházának a kirakata előtt az emberek — járókelők — csoportokba verődve olvasgatják, nézegetik a Rákóczi Tsz eredményét hirdető táblát... Bizony sokan elgondolkodhat­nak a jó jövedelem után: 28—30 000 forintos jövedelem nincs tévedés, a számok beszélnek A jószágállomány bámulatraméltó, ebből is hatalmas a jövede­lem ... Daráló, pálinkafőzde ugyancsak jól jövedelmezett a tsz tagsá­gának. El lehet mondani, hogy a tsz tagsága elégedett. Azt hisszük, hogy az egyéni gazdák akárhogy is kapaszkodnak, ennek az eredménynek nem tudnak követői lenni. Több volt tsz-tag azt forgatja a fejében, hogy m­égis csak jobban és könnyebben élt akkor, amikor a közösségben dol­goztak. A beszolgáltatás eltörlése nagy segítséget adott minden gazdának, de mégis könnyebb és biztosabb a megélhetés a tsz-ben. Készülnek a járás tsz tervei. Az FJK főagronómusa is bekapcsoló­dott munkába. Gyulajon segít Rumpli járási főagronómus elvtárs az 1958. évi tervek elkészítésénél. Komoly munka a tervkészítés! Nagy gondot és figyelmet, tudást igényel. Általában mindenütt fejlesztésről lehet be­szélni. A tsz-gyűlés az elkészített tervet a gyűlésen megtárgyalja, javas­lataival segíti és korrigálja. Villámellenőrzés Szekszárdon a Hazafias Népfront Elnöksége ankétot rendezett 1958 január 6-án a társadalmi tulajdon védelmének érdekében. A dombóvári járás vezetői is részt vettek a színvonalas előadáson, vitaankéton. Ennek eredményeként már 7-én villám-ellenőrzést tartottak a dom­bóvári földművesszövetkezet büfféjében és az étterem söntésében. A kora délelőtti ellenőrzés nagy meglepetést váltott ki. A büffében a gebines elszámolás „schlágra” egyezett, az étterem söntésében az egyen­leg 47 forint hiányt mutatott. Az ellenőrzés a számokat rögzítette, a dif­ferenciák a szövetkezet központi pénztárába befizetésre kerültek. A kongresszusi határozatok megvalósítása érdekében A Földművesszövetkezetek Paksi Járási Központja elhatározta, hogy szemináriumokon vitatják meg a Földmű­vesszövetkezetek IV. Kongres­­­szusán hozott határozatokat, a Járási Központ dolgozói és a földműves­szövetkezeti agronómusok, valamint felvásárlási üzemágvezetők bevoná­sával. Emellett a járás területén levő földművesszövetkezetek taggyűlé­seken vitatják meg a kongresszusi határozatot. A szemináriumokon és a taggyűléseken szó lesz arról, hogy a helyi sajátosságok figyelembe­vétele mellett hogyan, mi módon kezdenek hozzá a kongresszusi hatá­rozatok megvalósításához. Láttuk - Hallottuk! .., hogy a tamási és gyönki járás smsz-einek Beszerző és Áruellátó Szövetkezete eddig nagy nehézsé­gekkel küzdött az árukiszállítások megoldásával, mert gépkocsija több­ször csődött mondott a túraszállítá­sok folyamán. Ennek oka az volt, hogy nagy mennyiségű árut nagy tá­volságra folyamatosan kellett szál­lítani, amit a gépkocsi akkori ké­szültségi fokával megvalósítani nem lehetett. A szövetkezet a helyzeten úgy segített, hogy gépkocsiját főja­vítással teljesen átépítette, továbbá 1958. évben utánfutó vásárlását ter­vezte be. Remény van arra, hogy ez­zel az intézkedéssel a két járás bolt­jainak áruellátása tervszerűbbé és folyamatosabbá fog válni. .., hogy több földművesszövetke­zet a boltokat azzal az ürüggyel nem tartja rendben, nem csinosítja, hogy magas lesz a kiskereskedelmi költ­ségszint. Úgy gondoljuk, ezen a hely­zeten azonnal változtatni kell a ha­sonló gondolkodású fmsz-i vezetők­nek. Megyénk területén több olyan földművesszövetkezet van, amely szép boltokkal rendelkezik, a higé­­niai követelményeket betartja és még­sem magas a kisker. üzemág költségszintje. A földművesszövetke­zeteknek tehát jól kell gazdálkod­nok. Megalakult megyénk harmadik takarékszövetkezete Január 5-én Decsen a kora dél­utáni órákban többen a községi kul­­túrházba siettek a „Sárközi Takarék­­szövetkezet” alakuló közgyűlésére. A dolgozó parasztok közül többen már jóval előbb felvetették, jó lenne ta­karékszövetkezetet alakítani. Az ez­­irányú kérelmeket a decsi földműves­szövetkezet is magáévá tette és a helyi szervek támogatásával közre­működött a takarékszövetkezet meg­alakításában. A földművesszövetkezet vezető­sége is magáévá tette azt a kong­resszusi határozatot, mely szerint a földművesszövetkezetnek fel kell karolnia az önsegélyző, falusi takarékszövetkezetek megalakí­tására irányuló paraszti kezdemé­nyezéseket. Az alakuló közgyűlésen Kanizsa Jó­zsef megnyitója után Horváth Ká­roly (a régi hitelszövetkezet volt el­nöke) röviden vázolta a takarékszö­vetkezet megalakulásának szükséges­ségét, hasznosságát a falusi lakosság számára. Elmondta, hogy a működés fő célja, hogy a betétek összegyűjtése révén a takarékszövetkezet rendelke­zésére álló pénzeszközöket, elsősorban termelési célú kölcsö­nök útján a mezőgazdasági ter­melés elősegítésére fordítsák. Katz Sándor is ezt támasztotta alá felszólalásában. Igaza volt, mikor a betétgyűjtést a kölcsönfolyósítások alapjaként határozta meg............­­ Az alapszabályt a közgyűlés el­fogadta és határozatilag kimondta a Sárközi Takarékszövetkezet megala­kulását, majd megválasztották az igazgatóság és felügyelőbizottság tag­jait. Az új takarékszövetkezetnél töb­ben, közvetlenül a közgyűlés után, máris érdeklődtek, hogy mikor lehet elhelyezni betétet. Ez az új szövetkezet iránti bizalom megnyilvánulása, aminek kiszélesíté­sével ez a szövetkezet is beválthatja a hozzáfűzött reményeket, amelyhez sok sikert kívánunk. A döbrök­özi földművesszövetkezet életéből A döbröközi földművesszövet­kezet nem egészen 20 000 Ft-tal növelte a tavalyi évben részjegy­alapját. A tervét 48,1 százalékra teljesítette, mivel a szövetkezeti dolgozók közül többen nem tar­tották kötelességüknek a jegyezte­­tést. Míg Hideg János, Szilágyi Györgyné, Fodorné és Horváthné a 60 éves vasboltvezető, meg a többiek teljesítették egyéni ter­vüket, addig a fiatalok közül ifj. Puskás, Hertelendi István, Dé­­kány Gyula és Szentpáli Ferenc a részjegynövelésben szinte nul­lával egyenlő munkát végeztek, — de ott van Fülöp boltkezelő, Me­rényi TÜZÉP-telepvezető és még néhányan, akik alig tettek vala­mit. Ezért van 48 százalék — 100 helyett. (Szégyenüket lemoshat­ják, ha pótolják az elmulasztotta­kat.) Ennek ellenére a befizetett részjegyekből a szövetkezet a vas műszaki boltot átalakíttatta, le­padlóztatta a padlás­teret, 12 mé­ter új áruállványt készített, 4 m­­es új kiszolgálóasztalt vásároltak, iratszekrényt csináltattak, s újon­nan nyitott italboltot rendeztek be belőle. Úgy tudjuk, a szövetkezet a terv másik felének teljesítésé­vel lerója tavalyi adósságát a rész­jegynövelésben. Reméljük, hogy a „nullások”­ is megemberelik ma­gukat. A szövetkezet színjátszócso­portja nagy szorgalommal készül a Szent láng című színmű bemu­tatására. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház tagja, Homokai Pál készíti elő az előadásra a színját­szókat. A színjátszócsoport a he­lyi szülői munkaközösséggel egy­­időben kezdte a darab tanulását és a két színjátszócsoport között komoly versengés alakult. A Szent láng-ot először Sütvénypusztán, majd Dalmandon és csak ezután, január 26-án tervezik Döbröközön is bemutatni. ízlik a sör Nagy volt a forgalom a zombai földművesszövetkezet 2. sz. italboltjában karácsonykor a teveli földművesszövetkezeti ruházati boltjában

Next