Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

TOT,IVA MEGYFT NÉPUJSAG Dögés a Imre földművelésügyi miniszter mezőgazdaság legfontosabb feladatairól Kétnapos országos értekezlet kezdődött a földművelésügyi minisztériumban A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, a gépállomások me­gyei igazgatóságának vezetői, vala­mint az állami gazdaságok termelési igazgatóságainak vezetői pénteken a földművelésügyi minisztériumban két napos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazda­ság múlt évi eredményeit és megtár­gyalják az ez évi feladatokat. Részt­­vettek az értekezleten a megyei párt­­bizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudományos és felső­­oktatási intézmények vezetői és a minisztérium vezető munkatársai. Magyari András, a földművelés­­ügyi miniszter első helyettesének megnyitója után Dögei Imre föld­művelésügyi miniszter mondott be­számolót. Az elmúlt évi munkát értékelve megállapította: eredményes munkát végeztünk hazánk és dolgozó népünk javá­ra erőnkhöz mérten mi is hozzá­járultunk a munkás-paraszt hatalom megszilárdításához és a termelés terén elért jelentős eredményekhez. Jelentősek a múlt évi növényter­mesztési eredményeink. Elérésüket elősegítette, hogy a termeléshez szük­­séges eszközök és anyagok — a gaz­dasági nehézségek ellenére — na­gyobb mértékben voltak biztosítva, mint az előző években. Minőségi ka­lászos és kukoricavetőmagot 10,5, takarm­­ányvetőmagot 25 százalékkal többet kaptak a termelők, mint 1956- ban. Az előző évi 25 700 vagonnal szemben 1957-ben 36 600 vagon mű­trágyát kapott a mezőgazdaság. Za­vartalan volt az ellátás növényvédő szerekben is. Még nem mondhatjuk azonban — folytatta —, hogy a növénytermesz­tés terén teljesen felhasználtuk a termésátlagok növelésére rendelve­­té­­­r- álló lehetőségeket. Ha általá­nosan szakszerűvé tennék az istálló­trágya kezelést, annak hatékonysá­gát, csak ezzel is 15—20 százalékkal emelhetnénk a termésátlagokat. A műtrágyás elhasznál­ás terén komoly hiba, hogy a termelőszövetkezetek helytelen takarékossági szempontból az 1956. évi egyébként is kevés mű­­trágyamennyiségnek 1957-b­en hol­danként csak 70 százalékát használ­ták fel. Bizonyos eredményeket értünk el a szől­ő és gyümölcstermesztésben is. Itt meg kell szüntetni a szervezetlen telepítéseket és az eddiginél sokkal nagyobb tervszerűséget kell biztosí­tani. Az 1958. évben jelentősen emelni kell a növénytermesztés általános színvonalát. Áttérve az állattenyésztés kérdései­re, hangsúlyozta a miniszter, döntő jelentőségű, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés megfelelő ös­­­szehangolása népgazdasági és üzemi szinten egyaránt megtörténjék. Az ellenforradalom itt is nagy ká­­r­rést vonzott, különösen a termelő­­szövetkezetek állatállományának széthurcolásával. A kormánynak az elmúlt évben kiadott több fontos rend (j­­ irpip.w, n­yeifa ) tenyésztői ked­vet és az állattenyésztés az elmúlt évben nagyrészt kiheverte az ellen­forradalom okozta károkat. A men­­­nyiség növekedett és a minőség ja­vult. Az októberi állatösszeírás ada­tai szerint a vemhes tehenek száma mintegy ötvenezerrel nagyobb, mint márciusban. A tehénállomány jobb minőségét és a jobb takarmányozást mutatja, hogy előzetes adatok sze­rint egy tehén átlagos tejtermelése 1957-ben 1900 liter volt, ami kétszáz literrel több az előző évi átlagnál. Ismertette a term­előszöve­t­-veze­te­k állatállományának alakulását, majd kijelentette, hogy az ellenforradalom által okozott károk ellenére az el­múlt évben sikerült az állattenyész­tésben folyamatos fejlődést megindí­tani, részben az állatállomány fej­lesztése, a minőség javítása, másrészt az állati termékek növelése tekinte­tében. A fő feladat az állattenyésztésben az 1958. évben ugyanúgy, mint a nö­vénytermesztésben, a terméshozamok növelésével és a termelési költségek csökkentésével többet és olcsóbban termelni. Az állattenyésztés egyes ágaiban a legfőbb feladatok a következők: a szarva­smarhatenyésztésben a jó minő­ségű tenyész és vágóállatok számának a vágómarha átlagsúlyának és a főorjúszaporulatnak a növelése, vala­mint a meddőség csökkentése. A ter­melőszövetkezetekben el kell­ érni, hogy a tehénsűrűség száz holdanként az eddigi 4,2 darabról legalább hét darabra emelkedjék. A sertéstenyésztésben az átlagos vágósúly csökkentése nélkül lénye­gesen meg kell rövidíteni a hizlalási időt. Törekedni kell a sertéstenyész­tést összekapcsolni a tehenészetek­kel, mert a fölözött tej felhaszná­lása a sertéstenyésztésben megnö­veli a hozamokat. A termelőszövetkezeteknél fontos feladat a sertésállomány kialakítása. A juhtenyésztésben a mennyiségi fm-jóv, me­rt a minőség javítására kell törekedni. A baromfiállomány fejlesztése érdekében 1958 -ban leg­alább 22 millió naposcsibét kell kel­tetni. Az értékesítésről szólva mindenek­előtt m­e­gállapította a miniszter, hogy a mezőgazdaság 1957. évi exportter­vét 108,5 százalékra teljesítette, de az előirányzat 15—20 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Emellett egyes fontos termékekben — baconsertés, vágott baromfi, tojás, hüvelyes mag­vak, téli alma — jelentős volt az el­maradás. A népgazdaság érdeke meg­követeli, hogy a jövőben részleteiben is teljesítsük az exportterveket. A miniszter a továbbiakban a ter­melőszövetkezetek kérdésével foglal­kozott. Hazánkban jelenleg — mondotta többek között — a szocializmus épí­tésének, dolgozó népünk jelenlegi életszínvonala fenntartásának és további növelésének, valamint a munkás-paraszt szövetség elmélyíté­sének, a proletárdiktatúra megszilár­dításának döntő előfeltétele a mező­­gazdaság szocialista átszervezése. Számunkra a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése életkérdés, mert a ma fennálló kettősség, amely sze­rint az iparban a termelés szocia­lista alapon folyik, ugyanakkor a mezőgazdaságban még ma is a szét­aprózott egyéni gazdaságok vannak túlsúlyban, sokáig nem tartható fenn. Ez az állapot már évek óta aka­dályozza a népgazdaság egészséges fejlődését. Ennek ellenére a mező­­gazdaság szocialista átszervezése ér­dekében nem folyik megfelelő fel­­világosító munka. Sajnos nem kevés a száma azoknak a párt és állami funkcionáriusoknak, akik ebben a rendkívül fontos kérdésben nem látnak világosan, elhallgatják a me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­nek fontosságát, mert úgy vélik, ha ezekről a kérdésekről beszélnek, za­varják az egyéni parasztok terme­lési biztonságát és elvesztik népsze­rűségüket. A termelőszövetkezetek fejleszté­sét, a mezőgazdaság szocialista át­szervezését azonban nem kapkodva, hanem nyugodtan, megfontoltan s nem a dolgozó parasztság akarata ellenére, hanem a vele való meg­egyezés alapján, vele együtt kell megvalósítani. Termelőszövetkezeti mozgalmunk gyorsabb ütemű fejlődésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a jelen­leg működő mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek minél előbb korsze­rűen felszerelt, sok árut termelő és állandóan növekvő jövedelmezőségű nagyüzemek legyenek. Azt a célt kell kitűzni, hogy a termelőszövet­kezeti tagok jövedelme a közeljövő­ben — néhány éven belül — mintegy 25—30 százalékkal meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok jövedel­mét. Ezután beszélt Dögei elvtárs a ter­melőszövetkezeti csoportok problé­májáról. Áttérve a gépállomások munká­jára, hangsúlyozta a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének, a termelőszövetkezetek megerősítésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos fel­tétele a gépállomások rendszerének erősítése, munkájuk állandó javítá­sa. A párt és a kormány világosan tisztázta, hogy a mezőgazdasági ter­melés gépesítésének fő formája a gépállomások rendszere. Szorosabbá kell tenni a termelő­szövetkezetek és a gépállomások dolgozóinak kapcsolatát. Elő kell se­gíteni, hogy a termelőszövetkezetek­ben dolgozó traktorosok mielőbb be­lépjenek a termelőszövetkezetekbe, de az ilyen traktorosok továbbra is a gépállomás teljes jogú dolgozói maradnak. Az állami gazdaságról szólva meg­állapította a miniszter, hogy ezek 1957-ben fennállásuk óta a legjobb eredményt érték el. A gazdaságok mintegy húsz százaléka abszolút nyereséggel zárta az évet. Az 1957-es évben a növénytermelési és állatte­nyésztési hozamok együttes értéke mintegy ötszáz-hatszáz millió fo­rinttal lesz több, mint az előző év­ben volt. Áttérve a földrendezés kérdésére, kiemelte: minden túlzás nélkül el­mondható, hogy ekkora feladatot a földreform óta a földrendezés terén nem hajtott végre az államannará­­tus. A földrendezéssel kapcsolatos munka kétezerkilencszázhatvanki­­lenc községet és várost érintett, az ország községeinek több mint kilenc­ven százalékát. Az eljárás az ország területének nyolc, a szántóterület 12,3 százalékát érintette. Foglalkozott a miniszter a kuta­tómunka és az oktatás kérdéseivel is. Ebben az évben — mondotta befe­jezésül — a mezőgazdasági termelés össztermelési értékét az 1957. évi­hez mérten 4,6 százalékkal növelni kell. A növénytermesztésben bizto­sítani kell legalább az 1957. évi szín­vonal tartását, az állattenyésztésben pedig az elmúlt évivel szemben 11,4 százalékos termésnövekedést kell el­érni. Nagy gondot kell fordítani az állami gazdaságok korszerű fejlesz­tésére, a termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősítésére, a termelőszö­vetkezeti mozgalom számszerű fej­lesztésére és a gépállomások mun­kájának megjavítására. — mondot­ta befejezésül a miniszter. Kedvező előjelekkel folynak a német-szovjet tárgyalások Bonn (DPA): Bonnban óvatos op­timizmussal ítélik meg a moszkvai német—szovjet tárgyalások kilátá­sait. Politikai megfigyelők azt hiszik, hogy a tárgyalások eddigi jó lefolyása hatással lesz a jövendő politikai érint­kezésre is, amely talán már belát­ható időn belül létrejöhet Bonn és Moszkva között. Bonnban nagy figyelmet keltett, hogy a szovjet kormány hosszas ne­hézségek után hajlandó volt tár­gyalni a német hazatelepítési kíván­ságokról. Mindenesetre még bizony­talan, hogy megegyezésre jutnak-e erről a problémáról. L­ahr különleges megbízatású nagy­követ, a német tárgyaló küldöttség vezetője, aki csütörtökön este Düs­seldorfból visszautazott Moszkvába, szerdán megbeszélést folytatott Szmirnov bonni szovjet nagykövet­tel. Arra számítanak, hogy a tervezett kereskedelmi és konzuli egyezményt kora tavasszal Brentano és Gromiko írja alá Bonnban. 1958 február 1. Anglia késznek mutatkozik elfogadni a szovjet javaslatokat London­ (AFP) Jól értesült körök szerint a legmagasabb szintű érte­kezletet indítványozó szovjet javas­latra adandó brit válasz a követke­zőket fogja tartalmazni: Nagy-Britannia nem ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfői értekez­letet szükségszerűen a külügyi minisz­terek találkozójának kell megelőz­nie és általában meglehetősen haj­lékony álláspontra helyezkedik a legmagasabb síkú értekezlet előkészí­tését illetően. Ez az álláspont jelen­tősen különbözik az Egyesült Ál­lamokétól, amely szigorúan megha­tározott előkészítést és a külügymi­niszterek előzetes értekezletét kö­veteli. Ami a legmagasabb szintű érte­kezlet napirendjét illeti, Nagy-Bri­­tannia késznek mutatkozik elfogad­ni a szovjet javaslatokat, feltéve, ha a brit javaslatokat is elfogadják. Záróközlemény az ankarai értekezletről Ankara (MTI). Csütörtökön véget­ért a bagdadi paktum minisztertaná­csának értekezlete Ankarában. A Reuter Iroda ismerteti az értekezle­ten kiadott záróközleményt. A bagdadi paktum miniszterei a záróközlemény szerint követelték, hogy „szűnjék meg az ENSZ Biz­tonsági Tanácsában a vétójognak vaktában való alkalmazása.” A nyugati katonai tömbökben meg­szokott kommunistaellenes frázisok után a közlemény minél szorosabb együttműködést javasol a bagdadi paktum és „a szabad világ más regionális kollektív biztonsági szer­vezetei“ között. Felszólítja az ENSZ tagjait, hogy fogadják el az ENSZ fegyveres erőit zavarok esetén bevet­hető eszköznek. A közlemény beje­lenti, hogy a bagdadi paktum újon­nan felállított katonai tervező vezér­kari csoportja hamarosan együttes­­ hadijátékot’1, vagyis csapatok nél­kül, térképen rendezett hadgyakor­latot tart. Általáno­s csalódá­sról ír a francia sajtó Párizs (MTI). A francia sajtó a bag­dadi egyezmény tagállamainak anka­rai értekezletéről egyértelműen azt állapítja meg, hogy az általános csa­lódottság jegyében ért véget. A francia Soir kiemeli, hogy kilá­tástalan vita folyt az értekezleten a középkeleti politikai helyzetről. A lap aláhúzza, hogy elmaradt a dollár­­cső és így az ankarai értekezletben mindenki csalódott. Dulles jelenléte nagy döntésekre engedett következ­tetni, amelyeket azonban nem hoz­tak meg. Az egyezmény muzulmán országai lényeges gazdasági segély ígéretét várták és habár eddig is je­lentős volt a Közép-Keletnek nyúj­tott amerikai segély, a Közép-Kelet népeinek szemében az, hogy hogyan adják, majdnem többet ér, mint az, amit adnak. A tíz millió dollárra vo­natkozó mostani ígéretet kegyetlenül párhuzamba fogják hozni az arab milliók a Moszkva által a legutóbbi kairói—afrikai konferencián tett ajánlattal: „Mondják meg nekünk, mire van szükség és mi megadjuk.“ A Monde óvatosabb fogalmazásban arról ír, hogy Dulles ígérete kevés lelkesedést keltett, mivel a paktum muzulmán tagjai azzal jöttek Anka­rába, hogy több százmillió dollár se­­gélyt­ fognak kapni. A Dulles által felajánlott összeg relatív elégtelen­sége élénk csalódást okozott. Dulles érvei nem oszlatták el ezt a hangu­latot. Jellemző — írja a Monde­o—, hogy a legcsalódottabbak egyike Irak volt, mely a petróleumából eredő egyre növekvő bevételei ellenére lé­nyeges amerikai segélyt kért. Megfi­gyelők többsége úgy véli, hogy Nuri Szaid Bagdadba visszatérve számos nehézséggel találja majd szembe ma­gát, amelyek többé, kevésbé veszé­lyeztetik Iraknak a bagdadi egyez­ményhez tartozását. A Monde megállapítja, hogy a köz­vélemény visszahatása az értekezle­ten elhangzottakkal szemben, egyre inkább negatív. ESEMÉNYEK SOROKBAN Washington­ (AP) D. S. Saund, indiai származású demokrata párti képviselő egy ebéden mondott be­szédében annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok túlságosan beavatkozik In­dia ügyeibe. A Közép-Keleten i­s mutatott rá a képviselő —. Amerika elkövette azt a hibát, hogy „kirá­lyokkal barátkozott és olajérdekeket védelmezett ahelyett, hogy a töme­gekkel barátkozott volna és vizet, valamint más megélhetéshez szük­séges dolgokat biztosított volna szá­mukra.”* Ankara: (AFP) Dulles amerikai külügyminiszter, csütörtökön este re­pülőgéren elutazott Ankarából. El­indulásakor Menderes török mi­niszterelnök, Zorlü külügyminiszter és más magasrangú személyiségek búcsúztatták. Az iraki küldöttség Nuri Szaid kivételével Isztanbulba utazott. New York­i (AFP) Szíria ENSZ- küldöttsége levelet juttatott el a Biz­tonsági Tanács elnökéhez, amelyben vádolja az izraeli hatóságokat, hogy szántszándékkal provokálták ki az izraeli—Szíriai határon január­­ 28-án lezajlott incidenst. Szíria álláspont­ja szerint a 28-i ügy az izraeli kor­mány agresszív törekvéseit bizo­nyítja. A szíriai jegyzék az izraeli kül­döttség leveléhez hasonlóan nem kéri a Biztonsági Tanács közbelépé­sét.* Róma: (TASZSZ) Az olasz képvi­­­selőhá­zban kommunista javaslatot terjesztettek be, amely követeli, hogy az olasz kormány tanulmá­nyozza Olaszország részvételének le­hetőségét az európai atomfegyver­­mentes övezetben. A határozati ja­vaslat vitája során beszédet mon­dott az olasz képviselőházban Palmi­ro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének cáfolata Az AP jelenti, hogy csütörtökön felkérték Lincoln White-t, az ame­rikai külügyminisztérium szóvivőjét, hogy kommentálja a londoni Daily Mail és a Daily Herald jelentését, amely szerint a három nyugati nagy­hatalom megállapodott abban, hogy májusban vagy júniusban csúcsérte­kezleten találkozik a szovjet veze­tőkkel Genf­ben. A szóvivő a sajtóértekezleten szó­tagolva, nyomatékosan ezt válaszol­ta: „Nem tudok semmit, ami meg­erősítené ezeket a jelentéseket.” A Reuter jelentése hozzáfűzi: meg­kérdezték a szóvivőt, hogy ez ennek a hírnek feltétlen megcáfolását je­lenti-e, mire a szóvivő igennel vála­szolt. További kérdésekre válaszolva White hozzáfűzte, hogy élénk tár­gyalások folynak Amerika, Anglia és Franciaország között a csúcsértekez­­­­let kérdésében.

Next