Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-24 / 173. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 173. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 július 24. Tíz nappal előbb fejezték be a kalászosok aratását az állami gazdaságokban, mint az elmúlt évben Megyénk állami gazdaságaiban befejezték a kalászosokaratását. A zabaratás van már csak hátra. Megyei viszonylatban az állami gazdaságok gabonaföldjeinek 97 százalékát géppel aratták. A fornádi, a biritói és a kajmádi állami gazdaságok 100 százalékig géppel aratták gabonáikat. A Kajmádi Állami Gazdaság gabonájának 91 százalékát kombájnnal, 9 százalékát pedig aratógéppel aratták. A nagymennyiségű kombájnaratást a jó talajviszonyok és a megfelelően kezelt gabona tette lehetővé. Az aratás az állami gazdaságokban az idén tíz nappal előbb befejeződött, mint az elmúlt évben. A gyors aratást a kedvező idő, a jó szervezés és a gabona holdankénti termésátlaga egyaránt befolyásolta. Kiváló eredmények születtek az aratás során a kombájnosok és aratógépkezelők versenyében. Kezdettől fogva id. Zommer Ferenc, a Kajmádi Állami Gazdaság kombájnosa az első, aki eddig 3144 mázsa gabonát aratott le, 233 holdról. A versenyben második Szabó György, a Gerjeni Állami Gazdaság kombájnosa, 2911 mázsát aratott 258 holdról. Harmadik helyen pedig a Biritói Állami Gazdaság kombájnosa, Feil Ferenc áll, aki 265 holdról 2730 mázsa gabonát aratott. Az aratógépkezelők versenyében az első helyen Szoboszlai Dezső, az Alsópéli Állami Gazdaság traktorosa áll 192 holdas teljesítményével. A megye állami gazdaságaiban 58 cséplőgép dolgozik, s eddig 1400 vagon gabonát csépeltek el. A learatott terület 60 százalékán elvégezték a tarlóhántást. A takarmányszükségletet figyelembe véve a felszántott tarló jelentős részébe másodnövény vetését tervezik. Eddig 2600 hold másodnövényt vetettek a megye állami gazdaságai. Befejezték a tamási járás tsz-ei a gabona aratását Az őszi árpa-, búza- és rozsaratást a legutóbbi jelentések szerint már befejezték a tamási járás termelőszövetkezetei. Tizenhárom és félmázsás holdankénti búzatermést értek el a tamási Új Élet Tsz-ben. Az egyéni gazdák földjein viszont a szakemberek becslései szerint 6—8 mázsás holdankénti átlagtermés várható Tamásiban. A járás szövetkezeteiben 150 holdon végezték el a másodvetést, 40 holdon pedig zöldtrágyának való növényt vetettek. B felsőnánai Zöld Mező Tsz-ből jelentik Termelőszövetkezetünkben — elsőnek a gyönki járásban — befejeződött a gabonabetakarítás — jelenti levélben Nagy Árpád, a szövetkezet egyik tagja. — Ez idő szerint minden szem gabona a magtárban és a raktárban van. A rossz talajviszonyok és a mostoha időjárás ellenére jó volt a termés, elégedettek vagyunk. Árpából 13,4, búzából pedig 10,2 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. A termett gabona sorsát illetően már döntött is a közgyűlés. Gabonából munkaegység-előlegnek 9 kilót osztottunk, szemben a tervezett 8 kilóval. Persze, mindenek előtt tartalékoltuk a vetőmagot, az állatok részére szükséges takarmányt és 20 mázsa kenyérgabonát félretettünk a szociális alapra. Ezen felül búzából 200 mázsát adtunk el az államnak felvásárlási áron. Utólag megemlítem, hogy termelőszövetkezetünkben a gabona holdankénti termésátlaga két mázsával nagyobb, mint az egyéni gazdák gabona-termésátlaga — fejeződik be Nagy Árpád levele. KISZ fiatalok a takarékossági mozgalomért A KISZ-szervezetek tagsága is bekapcsolódott a kormány által kezdeményezett takarékossági mozgalomba és már eddig is számos jó eredményről számolhatnak be a fiatalok. A legutóbb érkezett jelentés szerint a Tolnai Selyemgyár KISZ- tagjai ezideig 97 ezer forint megtakarítást értek el anyagban, munkában, energiában. De megközelítőleg jó a bátaszéki fűtőház kiszistáinak eredménye is, akik ezideig 86 ezer forintot takarítottak meg. Mindkét értékelést a vállalat vezetője igazolta. Új utca Szakályban Az elmúlt néhány év alatt nagyarányú lakásépítkezés volt Szakály községben. A lakásépítkezés gyors ütemét mutatja, hogy ott, ahol öt évvel ezelőtt még kertek, termőföldek voltak, ma már egy egész házsor emelkedik. A tanácsnál megtudtuk, hogy öt év alatt negyven új házat építettek a községben. Az építkezők valamennyien juttatott házhelyen építették fel családi házukat, s közülük a legtöbbnek most van először saját háza. Az építkezők nagy része állami gazdasági dolgozó, a másik rész pedig kisparaszt. Kit ifjúsági segítő brigád eredménye a szekszárdi járásba! Az ifjúsági segítő brigádok közül többnek a munkájáról beszámoltunk már. Valamennyire nincs is mód, hiszen úgyszólván valamennyi községben, valamennyi KISZ-szervezet létrehozta a segítő brigádot, kettő munkáját ismertetjük most. A Tolnai Földművesszövetkezet fiataljainak segítő brigádja 876 forint értékű munkát végzett a termelőszövetkezetnél és a földművesszövetkezetnél. A termelőszövetkezetnek az aratásban, a földművesszövetkezetnek pedig terményfelmérésben segítettek. A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet ifjúsági segítő brigádjának tagjai 717 munkaórát teljesítettek működésük óta, sportpálya-építésnél, kultúrotthon-tatarozásnál. KISZ és úttörő zenekart szerveznek Bátán A bátai községi tanács a községi fejlesztési alapból törpe-vízművet szeretne építeni. Ha a tanácsülés megszavazza a hozzájárulás erre a célra való felhasználását, akkor a jövő évben valószínűleg megkezdik a vízmű építését. A községfejlesztési alapból ebben az évben 90 ezer forintot járdaépítésre fordítanak, 15 ezer forintot pedig a községi művelődési ház tatarozására és munkájának segítésére adnak. Ugyancsak a községfejlesztési alapból 15 ezer forint értékű hangszerfelszerelést vásárolnak, hogy KISZ és úttörőzenekart alakítsanak a községben. Tíz-tíz ezer forintot fordítanak a tanácsház javítására, a tűzoltók felszerelésére, az iskola munkájának segítésére, ötezer forintot pedig a sportkörnek adnak sportfelszerelések vásárlására. 5195 tonna szénmegtakarítás, 52195 tonna túlsúly továbbítás, 568000 forint kjntiöltségcsikentés. A vasutasnapi előkészületekről kértünk tájékoztatást a Dombóvári Fűtőház főnökétől, Etterer Sándor elvtárstól. Etterer elvtárs tájékoztatásából a következő hetek részletes programját, az ünnepségek előkészületeit tudtuk meg. Az előkészületeket leginkább a munkaverseny fellendülése jellemzi. Az első félévben az élüzem feltételeket túlteljesítették. A párt- és szakszervezeti tagok példamutató munkája nyomán az első féléves jó munka után július minden napján túlteljesítették a napokra felbontott tervet. Az első félévben a fűtőház mozdonybrigádjai 5155 tonna szenet takarítottak meg. Ez a hatalmas szénmennyiség elegendő 500 tehervonati mozdony egy útjára ezer tonnás vonat vontatásához Dombóvár és Pusztaszabolcs között. Ehhez szorosan hozzátartozik a gazdaságos mozdonyfelhasználás is, ezt a tervet 103,11 százalékra teljesítették. Az utazóbrigádok mellett a fűtőház lakatosai, kovácsai és karbantartói is kimagasló eredményeket értek el a tervek teljesítésében. Az időszakos javítási terveket 102 százalékra, míg a kocsijavító műhely munkásai 112,5 százalékos termelési eredményeket értek el. Régi hagyomány Dombóvárott, hogy nemcsak a nagy ünnepek előtt, hanem egész évben munkaversenyben végzik munkájukat a fűtőház munkásai. Különösen a túlsúlyos vonatok továbbítása igen fontos verseny- és termelési feladat. A munkaversenyben részvevő mozdonybrigádok rendszeresen továbbítanak túlsúlyt. Az első félévben 52 195 tonna túlsúlyt továbbítottak, ez 52 darab ezer tonnás vonat megtakarítást jelent. Különösen Marinka Lajos ért el e téren kiváló eredményt: brigádjával három hónap alatt 4261 tonna túlsúlyt továbbított. A különböző javítási és egyéb önköltségi tényezők összmegtakarítása 568 000 forintot tett ki az első félévben. A fűtőházban a termelési eredmények jók. Az elmúlt év második félévében teljesítették az élüzem feltételeket, most abban bíznak, hogy megelőzték eredményeikkel a többi fűtőházakat és az idei első félévi termelési eredmények után már feltűzhetik a fűtőház homlokzatára az élüzem-jelvényt. Különösen most, a vasutasnap előtt fokozódik a munka termelékenysége, a szénmegtakarítás, a fűtőházak versenye. Egymás után érnek el jobbnál jobb eredményeket a fűtők, mozdonyvezetők és javító munkások. A vasutasnapi előkészületek már megtörténtek. A kimagasló termelési eredmények pedig arról tanúskodnak, hogy jól dolgoznak a fűtőháziak, új munkasikereikkel köszöntik a hetedik vasutasnapot. fél év alatt a Dombóvári Házban Új üzemmel gyarapodik Szekszárd A harmadik vastag dosszié telik már a Tolna megyei Tejpari Vállalat központjában a szekszárdi tejüzemre vonatkozó iratokkal. Értekezletek, tárgyalások jegyzőkönyvei, nyilatkozatok, levelek tömege gyűlt össze másfél év alatt, amióta „folyamatban van” a Szekszárdon létesítendő tejüzem ügye. Ma azonban már úgy látszik, valóság lesz a tervekből, az írógépeket más eszközök, a kőművesek, lakatosok, szerelők szerszámai váltják fel az „ügyben” az üzem létesítésének fő akadályai már megszűntek. A hely, épület é• a szekszárdi volt csendőriskola épülete — a vállalat rendelkezésére áll, az elmúlt hónapokban megtörténtek az átköltözések (egy sor vállalatot, intézményt érintett a probléma) a napokban kapta meg a vállalat a szükséges egymillió nyolcszázezer forintot gyorsan megtérülő beruházási hitel formájában, megkötötték már a szerződéseket is a kivitelezővel, a Tanácsi Építőipari Vállalattal, amely rövidesen megkezdi a munkát. Az új üzemre nagy szüksége1 van nemcsak a vállalatnak, hanem Szekszárd városnak is. A vállalatnak egyre nagyobb gondot okoz a szinte hónapról-hónapra növekvő tejmennyiség feldolgozása. A megye minden üzeme túl van terhelve munkával. A szekszárdi üzem — napi mintegy 20— 25 ezer liter tej feldolgozásával — jelentős mértékben fogja tehermentesíteni a többi üzemet. Ezenkívül itt fogják feldolgozni azt a tejmennyiséget, amit még jelenleg is — főként a szekszárdi járásnak a megyeszékhelytől délre fekvő községeiből — a Baranya megyei Tejipari Vállalat szállít el és dolgoz fel. Megoldódik Szekszárd városnak tejjel és különböző friss tejtermékekkel való ellátásának problémája is. A város tejellátásában nagy nehézséget okoz, hogy Köleseiről szállítják ide naponta a tejet, és a közlekedési akadályok következtében — különösen a téli hónapokban — előfordul, hogy nem érkezik meg időben a tej. Gyakori eset, hogy a szekszárdi boltokban reggel fél nyolckor már nem lehet tejet kapni, a boltvezetők óvatosak a rendelésnél, érthető okból. Ugyanis, ha megmarad a tej egy része, nem tudnak vele mit csinálni, tönkremegy. Az új tejüzemben sajtot, vámját, túrót, tejfölt fognak gyártani, de az igényeknek megfelelően más tejtermékekkel is bővítik a választékot, innen látják el majd a várost tejjel is. Hűtőkamra és egy 2500 literes tej tank biztosítja, hogy a nap bármely szakában tudjanak szállítani a város boltjaiba friss tejet és tejterméket, tartalékolni arra az esetre is, ha rendkívüli szükségletek lépnek fel, így valóban meg fog felelni a „városi” színvonalnak a megyeszékhely tejjel és tejtermékekkel való ellátása. A szekszárdi tejüzem lesz a megye legkorszerűbb ilyen üzeme. A gépek nagy része már megvan, a többit megrendelte a vállalat, így az építési munkák előrehaladásával hamarosan sor kerül a gépek felszerelésére is. A tervek szerint a jövő év tavaszára adják át rendeltetésének az üzemet. Levél a Hanságból Megyénkből is sok KISZ fiatal dolgozik a Hanság lecsapolásán, s értesüléseink szerint jól dolgoznak. Az ott zajló munkákról a gyönki gimnázium négy tanulója röviden a következőkben számol be: „Szerencsésen megérkeztünk másfél nappal előbb, mint a többiek. Táborunk negyven sátorból áll és kint van a határban, a mocsártól távolabb a „szunyogtengerben”. Amikor megérkeztünk, mindjárt beosztottak bennünket őrségbe, 2—2 óránkint váltottuk egymást... Vasárnap itt voltak a Magyar Filmhíradótól és felvételeket készítettek, munkánkról, itteni életünkről. Napirendünk a következő: fél ötkor ébresztő, tisztálkodás, 5 órakor zászlófelvonás, fél 6-kor reggeli, 6 órától délután két óráig munka. A munkahely 2—3 kilométerre van sátortáborunktól, gyalog járunk ki. Munkaruhát és csizmát kapunk, amiben dolgozunk. A munka kicsit nehéz: sárban, iszapban, hőségben nem gyerekjáték, de mi aránylag jól bírjuk. Az élelmezés kitűnő és aránylag a szórakozási lehetőség is bőséges. Mi, gyönkiek egy sátorban lakunk és egy brigádban dolgozunk. Jól érezzük magunkat. Igyekszünk jól dolgozni, hogy iskolánkra ne hozzunk szégyent”. Rauch Illés, Feil Endre, Szeder József, Zsemlye László